Továbbra is külföldi tudósok közreműködésével vizsgálják a kőzeteket
A Csang'o-5 útja a kínai űrkutatás történelmének egyik legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő missziója volt.
A kapszulát először kinyitó kutatóknak a szava is elakadt a bőséges mennyiségtől, ráadásul nemcsak porszemcsék, hanem gabona- és kavicsméretű minták is érkeztek.
Az értékes szállítmány vasárnap hajnaltól három napig utazik.
Nagyjából három év múlva két különböző ponton szállna le a Beresít-2.
A 4,6 milliárd éves talajmintákat tartalmazó „kincsesládából” a tudósokat leginkább a szerves anyagok hozzák lázba.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a tervezettnél hamarabb végrehajtott küldetés során sikerült-e a tervezett mennyiségű kőzet- és talajmintát begyűjtenie.
A tervek szerint december 6-án ér Ausztrália ritkán lakott részére, ahol „csak” ledobja a kapszulát és már vissza is fordul az űrbe.
A tervek szerint a mintegy 23 napos küldetés során a Csang'o-5 kőzet- és talajmintákat gyűjt.
A kapszula 2023-ban érkezik a Földre.
A több napig tartó, Földről vezérelt folyamat a végén a minta biztonságos helyre, a szonda mintavisszaküldési kapszulájába kerül.
Az, hogy mennyi kőzetmintát sikerült begyűjteni a földközeli kisbolygó felszínéről, jövő héten derül ki, de a közeli képek és videofelvételek alapján a kutatók…
Az, hogy minőségében és mennyiségében is megfelelő volt-e a mintavétel, néhány nap múlva derül ki.
A kisteherautó méretű eszköz négyórás manőverezéssel közelíti meg a teniszpálya nagyságú, Fülemüle nevű krátert. A mintavételre, ami 5-10 másodpercig tart,…
A Földhöz legközelebb lévő bolygó lefékezi és módosítja a BepiColombo Merkúr felé vezető pályáját.
Az Egyesült Arab Emírségek legénység nélküli járműve a tervek szerint 2024-ben landol.
77 millió kilométerre halad el az európai űrszonda a csillagunk mellett, de a következő években még közelebb jön.
A holdjáró és az űrszonda már több mint 420 métert tett meg az égitest felszínén.
A Napot még soha nem látott közelségből és szögből vizsgáló Solar Orbiter műhold hétéves projektjében Erdélyi Róbert, a Sheffieldi Egyetem és az Eötvös Loránd…
A tervek szerint a Solar Orbiter "igazi ereje" a Nap sarkvidékeinek megörökítése lesz, de segíthet a kutatóknak a más naprendszerekben lévő bolygók lakhatóságának…
Alvó módra váltott a kínai űrszonda és a leghosszabb ideig kutató holdjárója, miután befejezte a 14. holdi nappalra kitűzött munkáját.
Hét hónapos kényszerszünet után újra fúrni kezdett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight űrszondájának robotvakondja.
„Egy darabban, megdőlve fekszik” az indiai Csandraján-2 űrszonda Vikram leszállóegysége a Holdon – közölte hétfőn az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO).
Megtalálták a Hold felszínén a második indiai űrmisszió, a Csandraján-2 űrszonda leszállóegységét, de továbbra sincs kapcsolat a Vikram nevű modullal, így azt sem…
Az egység várhatóan a hétvégén száll le a Hold déli sarkvidéki területén – közölte az indiai űrügynökség.
Az áprilisban a Holdon lezuhant Beresít nevű szondán ezernyi, elpusztíthatatlan medveállatka utazott. Ahhoz, hogy a hibernált élőlények aktív állapotba kerüljenek,…
Sikeresen leszállt a Hajabusza-2 űrszonda a Földtől 280 millió kilométerre keringő Ryugu kisbolygón csütörtökön, hogy a „porszívójával” mintát gyűjtsön az…
Robotmissziót küldene a világűrbe a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA), amely egy üstökös meglátogatásán túl mintát gyűjtene egy aszteroidáról is.
Az űrszonda decemberben elhelyezett szeizmométere először rögzített rengést a vörös bolygón.
A tervezett 24-ből második körét kezdte meg a Nap körül az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Parker Solar Probe napszondája - olvasható a szervezet friss…