Papp Sándor Zsigmond: Fülig szószosan
„Mire magamhoz tértem, már akkora volt az ökológiai lábnyomom, mint egy jókora jetinek.”
2019. december 08.
2019. december 01.
2019. november 24.
2019. november 18.
Papp Sándor Zsigmond: A kiömlött színek
„Egészen biztos vagyok benne, hogy nagymamám egészen másként nézne az őszre, és szinte lelkesen idézné fel az Itt van az ősz, itt van újra szinte már reklámnak…
2019. november 10.
2019. november 03.
2019. október 27.
2019. október 20.
Papp Sándor Zsigmond: Kékvérű iskola
„A nejem, aki a megszokott gondosságával választotta ki az iskolát, érdeklődött és tanulmányozott, aláírt mindenféle papírt, és meggyőzően érvelt amellett, hogy…
2019. október 13.
2019. október 06.
2019. szeptember 28.
2019. szeptember 22.
2019. szeptember 16.
Papp Sándor Zsigmond: Várak, idomok, pillanatok
„Már régóta gyanítom, hogy bizonyos nemzetek azért savanyúbbak, mert nincs tengerük.”
2019. szeptember 08.
Papp Sándor Zsigmond: Burbuncia
„Ha nincs ott a gyerek, biztosan megcsókolom a földet, vagy megölelem a lépcsőt odatoló alkalmazott lábát, de aztán mégis úgy lépdeltem le, ahogy egy apának, vagyis…
2019. augusztus 31.
Papp Sándor Zsigmond: Őrjáratra fel!
„Én csupán annyit tudok, annyit tapasztalok (még úgyis, hogy minden erőmmel próbálom távol tartani magamtól a politikát), hogy szűkítik a szabadság, a szabadságom…
2019. augusztus 25.
2019. augusztus 18.
Papp Sándor Zsigmond: Világ a dobozban
„A dobozbeli világ bizonytalan mivoltát csak fokozta, hogy az iskolában nem tanították a földrajzát és a történelmét, csak a regényeit, novelláit és verseit, meg…
2019. augusztus 12.
2019. augusztus 04.
2019. július 28.
Papp Sándor Zsigmond: Rosszkedvünk joga
Szerettem volna mindenkihez odamenni és elnézést kérni, mindenkit meghívni egy ásványvízre, de aztán már csak megpróbáltam elsüllyedni a padlóba a gyerekkel együtt,…
2019. július 21.
2019. július 14.
2019. július 07.
Papp Sándor Zsigmond: A lélek mérnökei
„Apám akkor már a sztoikus gondolkodók nyugalmával bámult maga elé, és biztos volt benne, hogy valamit nagyon elrontott a nevelésemben.”
2019. június 30.
Papp Sándor Zsigmond: Haza a szavakban
„Lehet, hogy nekem a haza a folytonos köztes állapot, a senkiföldje. Néma átmenet a valahonnan és a valahová között, azon ismeretlenné gyúrt városok utcái, ahol a…
2019. június 23.
2019. június 16.
Papp Sándor Zsigmond: Élj a zsírral barátságban!
Nyilvánvaló, hogy az ördög találta ki a cukros üdítőt és a kolozsvári szalonnát, míg az Úr a cézársalátán és a pirítóson keresztül szól hozzánk.
2019. június 08.
Papp Sándor Zsigmond: Mi jön a vers után?
„Vele alkudoznék a félhomályban. Neki sorolom, vele perelek. De akármit is teszek, csak a saját hangomat hallom.”
2019. június 02.
2019. május 26.
2019. május 19.
Papp Sándor Zsigmond: Otthonról haza
Csak állok a kozmopolita és a lokálpatrióta között, a mindenre fanyalgó és a fél világot magához ölelő között, és megpróbálok nem nevetve sírni.