Ereink egészsége és a rostfogyasztás

Októberben tartják a látás világnapját. Nézzünk meg egy olyan tényezőt, amiről sokan nem is gondolnánk, hogy hatással van látásunkra. Ez a tényező a rostfogyasztás. Miért is járul hozzá látásunk egészségéhez ez a tényező?
Szemünk megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen ereink egészségének megőrzése, amihez hozzájárul az elégséges rostbevitel. Az élelmi rostok a táplálékban lévő nem emészthető komplex poliszaharidok, amelyek az emésztőrendszer enzimeivel szemben ellenállóak.

Táplálkozás-élettani szempontból két csoportba sorolhatjuk őket. Az egyik a nem oldhatók (például a cellulóz), melyek elsősorban az emésztőrendszer perisztaltikus működését segítik és csökkentik az éhségérzetet, a másik pedig a vízben oldódók (például pektinek), melyek zselésítő hatásúak. A rostoknak fontos szerepük van a szervezet cukor anyagcsere és koleszterin-háztartásában
Tápanyag táblázatban meghatározott napi javasolt beviteli értéke felnőttek részére 25g. A nemzetközi irodalomban a nagyobb energia bevitel mellett nagyobb rostbevitel is javasolt és gyakran nem abszolút módon, hanem relatív értékben adják meg a napi javasolt rost mennyiséget. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bevitt tápanyag energiatartalmához viszonyítva felnőttkorban 12,8g / 1 000Kcal, gyermekkorban pedig 8,4g / 1 000Kcal rostbevitel javasolt.

Egy finn cukorbetegség megelőzésére készített tanulmány összefüggést talált az élelmi rostok napi bevitelének emelése és a testsúly csökkenése (>5%) között. Következtetésként megfogalmazható, hogy mind a természetes mind a hozzáadott élelmi rostban gazdag táplálkozás segít csökkenteni a felnőttkori elhízás kockázatát, illetve a kialakult túlsúly csökkentését.

Legfontosabb élelmi rostforrásaink a gyümölcsök, zöldségek (főleg a száraz hüvelyesek, bab: 24g/100g, sárgaborsó: 23g/100g, lencse: 19,3g/100g), teljes kiőrlésű gabonafélék és az olajos magvak. A nemzetközi irodalom napi 400-600g zöldség/gyümölcs elfogyasztását javasolja, melyből jó hatású, ha egy alkalommal nyers formában fogyasztjuk el.

Gyümölcsök élelmi rosttartalma
Gyümölcsök megnevezéseRost/100g
Málna9,1
Ribiszke (vörös)7,8
Körte6,2
Szilva5,7
Szőlő5,4
Meggy4,2
Alma3,7
Kajszibarack3,6
Egres3,5
Őszibarack3,2
Forrás. Rodler I.. Tápanyag-táblázat, 2005




Zöldségek élelmi rosttartalma

Zöldségek megnevezéseRost/100g
Zöldpaprika2,25
Tök2,4
Fejeskáposzta2,47
Zöldbab3,03
Kelkáposzta3,18
Sárgarépa3,27
Cékla4,24
Vöröskáposzta4,54
Paraj4,27
Sóska5,1
Zöldborsó8,76
Forrás. Rodler I.. Tápanyag-táblázat, 2005


Diófélék és olajos magvak élelmi rosttartalma

Diófélék és olajos magvakRost/100g
Mák5,1
Mandula3,7
Pisztácia3,4
Dió2,8
Gesztenye2,8
Napraforgómag2,5
Földimogyoró2,0

Forrás. Rodler I.. Tápanyag-táblázat, 2005

Napi rost szükségletünk fedezésére a zöldségek, gyümölcsök és olajos magvak mellet a gabona magvak illetve őrleményeik is jelentősen hozzájárulnak: 100g kölesben 21,7g, míg ugyanennyi árpagyöngyben 20,7g, zabpehelyben pedig 13,8g élelmi rost található. A búzaliszt 3,2g rosttartalmával szemben a teljes kiőrlésűé 12,8. Az őrlemények, így a búzakorpa rosttartalma 45g, a búzacsíráé pedig 10,56g/100g, (Rodler, 2005).

Hogyan is lehet úgy összeállítani a napi étrendünket, hogy fedezzük vele a javasolt napi 25g rostot?

Reggelire: 1 db közepes paradicsom
2 szelet teljes őrlésű kenyér
Tízóraira:1 db közepes alma
2 közepes evőkanál zab pehely
Ebédre:1/2 adag párolt zöldségköret
1/2 adag barna rizs
Uzsonnára:1 db közepes körte
Vacsorára: 1 db közepes zöldpaprika
2 szelet teljes őrlésű kenyér
Az összeállított étrend 33 gramm élelmi rostot tartalmaz





(X)
Szerző

Még mindig Hiszünk a Nullában!

Az elmúlt egy évben naponta ezer 5 év alatti kisgyereket sikerült megmenteni. 1990-ben még naponta 38 000 5 év alatti kisgyerek halt meg a világban megelőzhető okok miatt. Tavaly ugyenez a szám 19 000 volt, idénre már "csak" 18 000. De ez még még mindig azt jelenti, hogy naponta 18 000 kisgyerek halála lenne megelőzhető. Az UNICEF és partnerei hiszik, hogy ez a szám lehet NULLA.
A magyarországi Higgyünk a Nullában kampány tavaly indult, amiben olyan hírességek szerepeltek, mint Till Attila, Dukai Regina, D.Tóth Kriszta, Cserhalmi György, Pécsi Ildikó, Kocsis Tibor, Kiss Endi, Fluor Tomi, Halász Judit, Oroszlán Szonja és Caramel. Idén ezekhez a nevekhez csatlakozik Sena, Azurák Csaba, Kemény Dénes, Lilu és Nagy Ervin.

A fent említett hírességek arra hívják a figyelmet, hogy bár 1990 óta komoly lépéseket sikerült tenni a gyermek­halandóság visszaszorítása érdekében, még mindig sok a teendő. Az ötéves koruk előtt életüket vesztő gyermekek száma közel a felére csökkent az elmúlt két évtizedben: míg 1990-ben 1000 élveszületésre 90 halál­eset jutott, ez a szám 2012-re 48-ra csökkent. Az ötéves kor alatti gyermekhalandóság ugyanebben az időszak­ban évi 12,6 millióról 6,6 millióra esett vissza. Ez azt jelenti, hogy közel 18 000 gyermek hal meg még mindig naponta olyan okok miatt, amelyek megelőzhetőek lennének.

A 2012-ben bekövetkezett 6,6 millió ötéves kor alatti gyermekhalál mögött a legtöbb esetben megelőzhető okok álltak, például tüdőgyulladás, hasmenés vagy malária. Az ötéves kor alatti gyermekhalálozások 44 százaléka új­szülöttkorban következik be. Noha sikerült komoly előrelépéseket tenni a gyermek­betegségek leküzdése terén, a tüdőgyulladást és a has­menést továbbra is az ötéves kor alatti gyermek­halálozások legfőbb okaiként tartják számon. Ezek a betegségek ugyanis naponta közel 5000 öt év alatti gyermek halálát okozzák. Az említett betegségek földrajzi eloszlása erősen koncentrált, ugyanis a tüdő­gyulladásnak és a hasmenésnek betudható halálesetek háromnegyede világszerte mindössze 15 országban fordul elő. Az érintett országok többsége a nyugat- és közép-afrikai régióban található, ahol 1990 óta a felére sem tudott lecsökkenni az ötéves kor alatti gyermekhalandóság aránya.

Az UNICEF 157 országban dolgozik a gyerekek életének megmentéséért és jobbá tételéért. Programjait csak és kizárólag adományokból finanszírozza. Az adományok közül is a rendszeres adományok adják meg azt a bizalmat, és biztonságot, melyre építve hosszú távú projekteket indíthatunk itthon és külföldön egyaránt. Mindezeken felül a rendszeres adományok kevesebb adminisztrációs kiadást igényelnek, ami lehetővé teszi, hogy még több adományt jutassunk célba, és a lehető legtöbb gyermeken segítsünk.
Szerző

Tízből kilenc magyar D-vitamin hiányos

A magyar lakosság 95 százaléka D-vitamin hiányos - ez a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által elvégzett első, országos, reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatás legfontosabb megállapítása, amelyet szeptember 21-én, szombaton hoztak nyilvánosságra a D-vitamin konszenzus elnevezésű szakmai konferencián.
A 95 százalékos arány sokkal rosszabb a korábbi, 60 százalékos becslésnél, így az orvosok szerint még sürgetőbb a problémára felhívni a figyelmet.

Tízből 9 magyar szenved D-vitamin hiányban a tél végén - ez a fő megállapítása a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának kutatócsoportja által idén áprilisban, a felnőtt lakosság körében elvégzett - nem, életkor és lakóhely szerint is - reprezentatív D-vitamin-szint mérő kutatásnak, amelyet e hét szombaton hoztak nyilvánosságra, a D-vitamin konszenzus szakmai konferencián. Az adat a szakértőket is meglepte, hiszen korábban is eleve magasra, ám "csupán" 60 százalékra tették a D-vitamin hiányban szenvedők arányát. Vagyis a D-vitamin-hiány jóval súlyosabb probléma annál, mint ahogy azt korábban az orvosok is vélték.

Dr. Takács István, a Semmelweis Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikájának docense, a kutatás irányítója elmondta: "A D-vitamin szintre vonatkozó országos, reprezentatív felmérést tél végén se Magyarországon, se külföldön nem végeztek még korábban. A magyar kutatás tehát világviszonylatban is az első. A vizsgálatokból kiderült, hogy a kora tavaszi hónapokban a magyar felnőtt lakosság átlagos D-vitamin-szintje 16 ng/ml, ami körülbelül a fele a normál értéknek." A szakember szerint az adatok aláhúzzák a D-vitamin konszenzusban résztvevő 15 orvosszakmai szervezet ajánlását, amely szerint a D-vitamin pótlására feltétlenül szükség van az őszi-téli hónapokban. Az utóbbi két év örvendetes fejleménye, hogy többszörösére nőtt azoknak az aránya, akik az őszi téli hónapokban D-vitamint szednek. Ám láthatóan még ez is kevés a hiány megelőzéséhez.

Magyarországon márciustól októberig naponta 15 perces, az arcot és a fedetlen végtagokat érintő, 10-15 óra közötti direkt napsugárzás szükséges a megfelelő D-vitamin-szint eléréséhez. A magas faktorszámú naptejek miatt, továbbá azért, mert sokan még nyáron sem tartózkodnak eleget a szabadban, a D-vitamin-hiány az év bármely időszakában elfordulhat. A pótlásra ugyanakkor októbertől már mindenképpen szükség van. A nyáron képzett tartalékok ugyanis ekkorra már kimerülnek. A nyáron eltárolt "napfény" vitamin készleteinket körülbelül 6 hét alatt feléljük, így az őszi-téli hónapokra, akár már október vagy november végére - a D-vitamin pótlása nélkül - az emberek D-vitamin szintje vészesen alacsonyra süllyedhet, ami komoly egészségügyi kockázatokkal jár. Maga a D-vitamin ugyanis egy létfontosságú hormon előanyaga, mely fontos szerepet játszik az egészséges sejtfejlődésben. Hiánya szív- és érrendszeri betegségeket, csontritkulást, az immunrendszer legyengülését, cukorbetegséget okozhat, de akár tumoros, illetve vérképzőszervi betegség kockázatát is fokozhatja.

A sejtfejlődésben játszott szerepe miatt a megfelelő D-vitamin-szint fenntartása különösen fontos a kisgyermekeknél, akik az elkerülhetetlenül használt erős naptejek miatt nyáron sem jutnak természetes úton elegendő D-vitaminhoz, télen pedig jellemzően a szükségesnél jóval kevesebb D-vitamindús táplálékot - ételt, italt - fogyasztanak.
Szerző
Témák
D-vitamin