Előfizetés

Kémkedés barátok között

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.06.02. 08:00

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP
Össztűz zúdult Koppenhágára, miután kiderült, hogy a dán hírszerzés segítette az amerikai NSA-t az európai szövetségesek megfigyelésében.
„Nem illik kémkedni barátok között” – mondta Angela Merkel 2013-ban, amikor kiderült, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) éveken át lehallgatta, megfigyelte mobiltelefonját. Csak a napokban derült ki, hogy a német kancellárnak egy másik barátban, Dániában is csalódnia kellett, mivel Koppenhága logisztikai segítséget nyújtott az amerikaiaknak a kémkedéshez. Sőt, kiderült, hogy az amerikai információgyűjtés sokkal kiterjedtebb volt, mint korábban sejtették. A dán közszolgálati rádió, a DR, a Süddeutsche Zeitung, illetve német regionális csatornák közös tényfeltárásából kiderült: az NSA a dán katonai hírszerzéssel (Forsvarets Efterretningstjeneste, FE) kötött partnerségi kapcsolatot arra használta fel, hogy Németország, Franciaország, Svédország és Norvégia magas rangú politikusai, tisztségviselői ellen kémkedjen. Német részről Merkel mellett lehallgatták Frank-Walter Steinmeier akkori külügyminisztert, jelenlegi köztársasági elnököt, illetve Peer Steinbrück egykori szociáldemokrata pénzügyminisztert, az SPD volt kancellárjelöltjét. A koppenhágai kormány 2015 óta tudott az FE és az NSA együttműködéséről, de az információ csak 2020 végén, egy parlamenti kérdésre adott válaszként került nyilvánosságra. Dániában azért is keltett felháborodást az ügy, mert a  titkosszolgálati együttműködés a kormány és a parlament tudta nélkül zajlott. Mi több, az információgyűjtés dán állampolgárokat is érintett. A botrány hatására felfüggesztették az FE-t irányító Lars Findsent, valamint a szolgálat négy másik tisztviselőjét, őket később más pozíciókba helyezték. Az amerikaiak az XKeyscore nevű szoftver segítségével csatlakoztak a bizalmas hálózatokra, illetve ezzel kerestek rá bizonyos kulcsszavakra. Egyfajta csereügylet jött létre a FE és az NSA között, utóbbi a vonalakhoz való hozzáférésért cserébe technológiával támogatta a dán partnert. Niels Fastrup, a DR újságírója, aki már hónapok óta foglalkozik az üggyel, úgy véli, hogy az NSA-t a kereskedelmi kérdésektől kezdve a klímapolitikán át a védelmi kérdésekig minden érdekelte. Arra egyelőre nincs érdemi bizonyíték, hogy a dán hírszerzés csak elősegítette a lehallgatást, vagy aktív támogatást is nyújtott hozzá. Azt sem lehet pontosan tudni, hogy a dán kormány valójában mikor szerzett tudomást a történtekről. Trine Bramsen védelmi miniszter ugyan elfogadhatatlannak nevezte a szövetségesek „szisztematikus lehallgatását”, de a jelek szerint, amikor bizonyíthatóan tudomást szerzett a történtekről, ő sem tájékoztatta az érintett „barátokat”. Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter, aki múlt héten értesült a lehallgatásokról, azt követelte Koppenhágától, hogy terítse ki a kártyáit. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy a svéd hírszerzés is együttműködik az NSA-val. Ennek részleteiről titoktartási kötelezettségre hivatkozva nem beszélt, csak annyit közölt: Stockholm nem folytat a szövetségesek ellen irányuló tevékenységet és komolyan veszi a hírszerzés „etikai kérdéseit”. A szintén érintett Norvégia kormánya egyelőre a hallgatást választotta, az ellenzéki szocialista pártelnök, Audun Lysbakken ezzel szemben azt követeli, a kormány kérjen magyarázatot Washingtontól. Emmanuel Macron francia elnök szerint „ha az információk helytállóak, mindez elfogadhatatlan a szövetséges partnerek között". Keményebben fogalmazott a német szociáldemokrata Peer Steinbrück, aki politikai botrányt emlegetett, abszurdnak és groteszknek nevezte a dán hírszerzés viselkedését. Az oroszországi emigrációban élő amerikai kiszivárogtató, Edward Snowden a Twitteren szarkasztikusan jegyezte meg, hogy nem érte meglepetés. Ő maga is az NSA-nak dolgozott és 2013-ban szivárogtatott ki információkat a tömeges megfigyelésekről. A francia Le Figarónak nyilatkozó dán szakértő, Thomas Wegener Friis a Syddansk Universitet kutatója a leleplezéseket kommentálva szintén botrányosnak nevezte, hogy hazája lehetővé tette a kémkedést Washingtonnak a szövetségesek ellen. 

300 ezer AstraZeneca-vakcinát adunk kölcsön Szlovéniának

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.02. 07:37

Fotó: ALAIN JOCARD / AFP
Pörög az oltás-szolidaritás.
300 000 adag AstraZeneca-vakcinát ad kölcsön a kormány Szlovéniának

- derül ki a Magyar Közlönyben megjelent rendeletből.

Ennek értelmében a kormány felhívja Kásler Miklós humánminisztert, hogy Szijjártó Péter és a Nemzeti Népegészségügyi Központ segítségével hozza tető alá minél hamarabb az erről szóló megállapodást.  Nem ez az első, hogy a kormány AstraZenecát ad más országoknak. Mint lapunk is megírta, a magyar készletből jutott már a Zöld-foki-szigetekre, valamint Észak-Macedóniába is.

Borotvaélen táncol a június 21-re tervezett teljes brit nyitás

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.06.02. 07:30

Fotó: BEN STANSALL / AFP
A Delta vírusvariáns miatt felülkerekedhet a "jobb félni, mint megijedni" elve.
Új lendületet adott az oltási programnak a csodálatos napsütésben telt hosszú hétvége Nagy-Britanniában. A legnagyobb figyelmet az angol rögbi fellegvárában, a Twickenham stadionban hétfőn egyetlen napra berendezett oltóközpont kapta, ahol nyolc észak-nyugati kerület minden 18 éven felüli, eddig be nem oltott jelentkezőjét ellátták. A 15 ezer dózis szétosztását egy hét alatt szervezték meg, miután a körzetben ismét emelkedésnek indult a megbetegedések száma. A legtöbb esetet az Egészségügyi Világszervezet által hétfőn Deltára átkeresztelt indiai vírustörzs okozta. Az imponálóan gyors immunizációnak köszönhetően a lakosság 60 százaléka túl van az első, ebből több mint 38 százalék mindkét oltásán. A britek egyre izgatottabban várják június 21-ét, a lényegében tavaly március óta életben lévő távolságtartási intézkedések akkorra ígért teljes feloldását. A néhol újra romló mutatók miatt azonban könnyen lehet, hogy a "jobb félni, mint megijedni" szellemében még néhány hetet várni kell majd. George Eustice környezetvédelmi miniszter határozottan közölte, hogy Boris Johnson majd csak legfeljebb egy héttel a határidő előtt, június 14-én hozza nyilvánosságra a döntést. A vesztegzár feloldásának négy kritériuma közül kettő is rossz irányba halad. Ismét megugrott a kórházi kezelésre szoruló fertőzöttek száma, illetve új vírustörzs, konkrétan a Delta (B.1.617.2) ad okot az aggodalomra. Kedden két jól ismert szakértő is arra intett: "könnyen lehet, hogy már meg is kezdődött a brit járvány harmadik hulláma". Különösen ijesztően fogalmazott Adam Finn professzor, kijelentve, hogy a "munka még nincs elvégezve, a Covid-járványt nem sikerült leküzdeni". A Vakcinációs és Immunizációs Bizottság tagja figyelmeztetett rá, hogy még mindig nagyon sokan, különösen a diákok, nem kapták meg az oltást. Amióta az elmúlt napban több fórumon is kifejtette véleményét, a professzor több üzenetet kapott, hogy "fogja be a száját". Ő viszont úgy látja, hogy "mind gazdasági, mind közegészségügyi szempontból rosszabb lenne, ha később újabb hirtelen lezárás válna szükségessé". A másik szakértő, Sir Mark Walport professzor elengedhetetlennek nevezte újabb részletes adatok begyűjtését a megalapozott döntés előtt. A Munkáspárt árnyék-egészségügyi minisztere  a kormány hozzá nem értését tartja a legnagyobb veszélynek. "Az indiai variáns lézersugár-szerű koncentrációt igényel, ám a miniszterek figyelmét elterelik a belső viszályok" - vélte Jonathan Ashworth. Az ellenzék politikus az 50 éven felüliek második oltásának felgyorsítását sürgette, miután a Pfizer és az AstraZeneca első dózisai csak 33 százalékos védettséget adnak a Delta variáns tünetekkel járó fertőzésével szemben.   

Bonyolult szabályok, drága büntetések

Egy friss közvélemény-kutatás szerint a Covid-19-cel kapcsolatos kockázatok miatt idén csak minden hatodik brit tervez külföldi vakációt. A világ egyik legforgalmasabb repülőterén, Heathrow-n csak most valósult meg  a legveszélyesebb "vörös" zónából érkező utasok külön sávba terelése. A június 1-én érvényes, csütörtökön felülvizsgálatra váró rendelkezések szerint Magyarország, a legtöbb desztinációval együtt a sárga zónába tartozik, ahová a kormány nem ajánl nem elengedhetetlen utazást. Ha erre mégis sor kerül, az Egyesült Királyságba visszautazót csak abban az esetben veszik fel a repülőgépre, ha legfeljebb három napos vírustesztje negatív eredményt mutat. Érkezés után tíz nap karantén következik, a második és nyolcadik napon kötelező, magánúton megrendelt kontrollal. Két napot lehet nyerni egy harmadik, az ötödik napra eső teszttel, de súlyosbító tényező, hogy egy-egy mintavétel 120 font körüli összeget emészt fel, kivéve az egyes légitársaságok által kialkudott kedvezményes árat, ami a Ryanair esetében 75 font. A szigetországba utazás előtt pontosan meg kell adni a lakáscímet és telefonos elérhetőséget és számítani kell rá, hogy a hatóság naponta többször is ellenőrizhet. A szabályok megsértése akár 10 ezer font (4 millió forint) büntetést is vonhat maga után.