Előfizetés

Meglepő érdektelenség: nem érkezett javaslat a kormányzati rozsdabizottsághoz

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.05.17. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Még egyetlen barnamezős akcióterületre vonatkozó kezdeményezés vagy javaslat sem érkezett a kormány által felállított Rozsdaövezeti Bizottsághoz, így nem is volt miről döntenie az öt fős testületnek – válaszolta a Népszava kérdésére a bizottságot létrehozó Miniszterelnökség.
Az érdektelenség azért is meglepő, mert elvileg bárki tehet javaslatot. Mint írják: „a kezdeményezők köre nincsen korlátozva, így magánemberek, fejlesztő beruházók és települési vagy kerületi önkormányzatok is kérhetik a rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítást”. De sehol senki, pedig futballstadion-léptékben mérve is hatalmas területek hevernek parlagon Budapesten. A fővárosi önkormányzat barnamezős kataszterében összesen 2945 hektár, azaz több, mint 4200 focipályányi elhagyatott gyártelep, régi vasúti üzem és bánya szerepel. Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára pedig már tavaly májusban azt mondta, hogy „a jövő héten megkeresik a fővárosi kerületek és a vidéki városok polgármestereit”. A fővárosi önkormányzat decemberben kapta meg a javaslatot a tervezett akcióterületekről a Budapest Fejlesztési Központtól (BFK), amelyet véleményezett is a városvezetés. Elküldték az azonnali akcióterületek kijelölésére vonatkozó javaslatukat is, de választ nem kaptak. Helyette a sajtóból értesültek a területkijelölő állami rozsdabizottság felállításáról, amit Karácsony Gergely főpolgármester zokon is vett, mondván „megint a budapestiek feje felett, a fővárosi önkormányzat nélkül terveznek dönteni arról, milyen beruházások valósuljanak meg a városban. A testületbe ugyanis egyetlen önkormányzati szereplőt sem hívtak meg”. Az önkormányzatok bevonása a döntéshozatalba összeférhetetlen lenne – válaszolta a Népszava kérdésére a Miniszterelnökség. Azt írták: „Az önkormányzatok javaslattevőként kapnak szerepet a rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésében”, márpedig „az összeférhetetlen és nem elvárható, hogy egy javaslattevő önkormányzat objektíven döntsön a saját maga által javasolt területről és fejlesztésről”. Így inkább egy „független, államigazgatási szereplőkből álló, a fejlesztési szándék meghatározásától független testületre bízták a döntést”. A Miniszterelnökség szerint „az önkormányzatok szerepe így is jelentős a rozsdaövezeti területek fejlesztése kapcsán, hiszen a saját tulajdonú területek esetében maga az önkormányzat alakítja ki a fejlesztési szándékot. A település (kerület) közigazgatási területére vonatkozó beépítési feltételeket a helyi építési szabályzatban a képviselő-testület határozza meg és fogadja el, amelyek ezen fejlesztési területekre is irányadók”. Kivéve, ha az előbb említett kormánydöntés értelmében nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítják a projektet, mivel ennek vizsgálata is a rozsdabizottság feladata. A végső döntést a kormány hozza meg az akcióterületté nyilvánításról. Feltéve persze, hogy akad jelölt. A testületbe egyébként az egész programot kitaláló Fürjes Balázs sem került be, akitől legutóbb a Diákváros projektet vették el, hogy Palkovics László kormánybiztosként szabadon levezényelhesse a kínai Fudan Egyetem budapesti campusépítését a területen, ami egyébként szintén rozsdaterület. A bizottság elnöke Füleky Zsolt lett, a Miniszterelnökség építészeti helyettes államtitkára, míg a tagjai az állami ÉMI Kft. vezetője mellett két helyettes államtitkár és egy főosztályvezető. A bizottság első körben a tervezett funkció, illetve a bekerülési költség alapján bírálja el a beérkezett javaslatokat. A beszállási limit 1 milliárd forint. Ha projekt költsége ezt nem éri el, akkor csak a kancelláriaminiszter engedélyével kezdhető meg a részletes vizsgálat, amely már többek között a tulajdonviszonyokat, a felszámolandó környezeti károkat, a jelenlegi és a későbbi hasznosítás jellegét, illetve az érintett önkormányzat építési szabályozásához való illeszkedést is vizsgálja. Mindez persze felesleges, ha utána kiemelt beruházásként mégsem kell figyelembe venni a helyi rendelkezéseket, ahogy ez várható például a Diákváros és a Fudan esetében.   

Zöldmező, barnamező

A rozsdaövezeti program a bizottság felállítása előtt se pörgött túl gyorsan. Az építési törvényt, ami a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsítette tavaly júliusban ugyan megszavazta a Parlament, de az első rozsdaövezeti akcióterületeket kijelölő kormányrendelet már nem született meg. A megtorpanás aligha független a járvány gazdasági hatásaitól és az eredetileg csak a rozsdaövezeti új lakásokra érvényes 5 százalékos lakásáfa minden új építésű otthonra való kiterjesztésétől. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt. Fürjes akkor azt mondta, hogy a barnamezős beruházásoknál teljes egészében visszaigényelhető lesz az áfa. Csakhogy erről sincs döntés. A befektetők így inkább a sokkal egyszerűbben levezényelhető zöldmezős projektjeiket tolják. A kivéreztetett önkormányzatok között pedig aligha akad olyan, amely milliárdos beruházásban gondolkodna, akár befektető bevonása mellett. Sz. A. 

Majdnem 2,5 millió ember kényszerül kevesebb pénzből élni

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.05.17. 06:40

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A járványt rendesen megszenvedték az emberek, negyedük anyagi helyzete érezhetően rosszabbra fordult, 12 százalékuk baráti, családi vagy banki kölcsönre szorult – írja a Publicus felmérése.
Tetézte az emberek anyagi gondjait a járvány, a koronavírus magyarországi megjelenése óta a megkérdezettek negyede kevesebb pénzből kénytelen megélni, 8 százaléknak pedig sokkal kisebb lett a bevétele – derül ki a Publicus Intézet április végén, a Népszava felkérésére, több mint ezer fős mintán végzett felméréséből. Ezzel együtt a Publicus eredményei összességében még jobb helyzetet is mutatnak, mint például a Policy Solutions és a Friedrich Ebert Stiftung néhány héttel korábban végzett közös kutatása: e szerint tízből négy magyar – főként az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező, egyébként is nehezebben élők köre – úgy érzi, hogy az utóbbi egy évben romlott a háztartása anyagi helyzete.
A Publicus felmérése szerint a kormánypárti szavazók kevésbé érzékelnek anyagi romlást, az ellenzéki összefogás pártjainak szavazótáborában viszont 50 százalék fölötti a rosszabbul élők aránya. A legkisebb változásról a nyugdíjasok számoltak be, a leginkább a 45 év fölötti aktív korosztály keresete csökkent a kutatás szerint. A kérdésre, hogy „mi okozza pénzügyi helyzetének rosszabbra fordulását”, a válaszadók túlnyomó többsége (65 százaléka) a magas inflációt nevezte meg okként, különösen az élelmiszerárak emelkedését érzi meg a lakosság pénztárcája. Minden egyéb ok arányaiban eltörpül e magyarázat mögött, de emberi tragédiák tömegét rejtik a számok. A megkérdezettek 17 százaléka felelte azt, hogy a járvány kitörése óta nem működik a munkahelye, kevesebb fizetést kap, vagy egyáltalán nem jut keresethez, 8 százalék maga, 15 százaléknak pedig valamelyik családtagja elvesztette a munkáját. A vírus vagy más okozta betegség miatt 16 százaléknak csökkentek a bevételei és 5 százalékra tehető azok aránya, akik azért kerestek kevesebbet az utóbbi hónapokban, mert a gyerekükkel otthon kellett maradniuk az iskolai, óvodai és bölcsődei szünetek ideje alatt.

A romló anyagi helyzet miatt ugyanakkor mindössze az érintettek 12 százaléka kért segítséget a tágabb családtól, barátoktól vagy hitelintézettől. A Publicus felmérése szerint a nők sokkal kevésbé szégyellik a helyzetüket, mint a férfiak, háromszor annyian vontak be másokat is a megoldás keresésébe. Pénzt azonban csak a megélhetési gondokkal küzdők ötöde kért kölcsön, a többség inkább a mindennapi élet megszervezéséhez vett igénybe külső támogatást. Mások – nem is kevesen – inkább a bankokhoz fordultak, százból hatan pedig a magas kamatozású gyorshitelt látták az egyetlen megoldásnak. A hitelmoratórium lehetőségével mindössze a megkérdezettek 5 százaléka élt, a többség óvatosan kezelte a lehetőséget, ráadásul azok egy része sem tartja ezt ma már jó döntésnek, akik belementek a felkínált átmeneti fizetési könnyítésbe. Ötödük szerint nem érte meg élni a hitelmoratóriummal, a nyugdíjasok körében azonban majdnem kétharmados az aránya az elégedetleneknek. Valamivel kevesebben látják úgy, hogy összességében nem járnak vele jól, de amikor nagy bajban voltak, jól jött a moratórium.

Az egészségüggyel van a legnagyobb baj

Egyre elkeserítőbbnek látják a magyarok az egészségügy általános helyzetét. Az utóbbi évek közvélemény-kutatásaihoz hasonlóan a Publicus felméréséből is az derül ki, hogy a járvány után már a lakosság 62 százaléka szerint az országnak ez a legnagyobb problémája. A Publicus 2017-es évet értékelő hasonló felmérésében még csak a válaszadók 13 százaléka gondolta így, akkor a menekülthelyzet és az elszegényedés is nagyobb gondnak tűnt fel a közvélemény szemében, de azóta az egészségügyi ellátás megítélése fokozatosan romlik. Tavaly év végén 61 százalék volt az egészségüggyel elégedetlenek aránya, ez az értékelés romlott minimálisan még tovább az utóbbi hónapokban. A jelenleg második helyen álló korrupció és a megélhetési gondok is évek óta a problémalista elején vannak. G. E.

Karácsonyból a jobbikos, a liberális és a baloldali is kihallhatta

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.05.17. 06:20

Fotó: Facebook/Karácsony Gergely
Az urizáló Fidesz-elittel szemben a magyarok 99 százalékát képviselné – mondta Karácsony Gergely, aki bejelentette, miniszterelnök-jelöltként részt vesz az előválasztáson.
Egyes ellenzéki politikustársait is meglepte Karácsony Gergely azzal, hogy nem csak a már evidenciaként kezelt miniszterelnök-jelölti indulását jelentette be szombaton, hanem 99 Mozgalom néven saját politikai csoportot is alapított. Az új szervezet – amelynek neve abból fakad, hogy Karácsony a kevesek helyett a 99 százaléknyi többségért dolgozna – máris több ismert támogatót szerzett, így például Bod Péter Ákost, az Antall-kormány volt miniszterét, Kukorelly Endre írót, egykori LMP-képviselőt vagy Földes Györgyöt, a Politikatörténeti Alapítvány volt vezetőjét. A 99 alapításával Karácsony alighanem személyes népszerűségét próbálja kihasználni arra, hogy minden ellenzéki pártból szerezzen szavazatokat. Lapunk információi szerint ráadásul a mozgalom nem csak a 2022-es választásokra készült, a főpolgármester egy későbbi „Karácsony-párt” alapjait is igyekszik megalkotni. Ezt a Népszava által megkérdezett ellenzéki politikusok sem cáfolták. – Ha kormányváltást akarunk, akkor a jelenlegi ellenzéki szavazói bázison túl kell nyúlni. Ehhez ki kell lépni a pártos világból, és nyitni a pártot még nem választók illetve azok felé is, akik eddig egyáltalán nem politizáltak. A 99 Mozgalom ennek az eszköze - mondta lapunknak Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke. Szabó Tímea szerint ugyanakkor hosszabb távra is terveznek a mozgalommal: "Érdemes végiggondolni az ellenzéki oldalon a jelenlegi pártstruktúrát a választások után, azt, hogy más formában nem működhetünk-e esetleg hatékonyabban." – Természetesen tudtunk a 99 indulásáról, nem okoz ez semmilyen konfliktust, a fő cél most az, hogy leváltsuk a kormányt, ennek pedig hatékony segítője lehet egy pártoktól független mozgalom, amely új szavazókat is képes megszólítani – mondta lapuknak egy MSZP-s vezető, hangsúlyozva, hogy „a választások után a frakciókat a jelenlegi ellenzéki pártok fogják alakítani a parlamentben”. Azt azonban ő sem zárta ki, hogy a 99 később párttá alakulhat. „Lássuk meg, hogy mi lesz a választások után” – mondta. – Nem gondoltam volna, hogy Karácsony Gergely ilyen hamar kidobja az ablakon az MSZP-t és a Párbeszédet is – fogalmazott ugyanakkor pikírten egy DK-s képviselő. A politikus szerint is az lehet a 99 megalapításának hátterében, hogy a főpolgármester felismerte: legfőbb erőssége, hogy nem csak a jelenlegi ellenzéki pártok mindegyikében, de a bizonytalanok között is vannak támogatói, így a „Karácsony-szavazók” egyesítése a célja hosszabb távon. – Ezt nyilván sem az MSZP-vel, sem a Párbeszéddel nem sikerülne – mondta forrásunk. Maga Karácsony Gergely megkeresésünkre csak annyit válaszolt, hogy „az van, amit a beszédemben mondtam”. A szombati bejelentésben a mozgalomról úgy fogalmazott, legfontosabb célja, hogy „tegyük jóvá Magyarországot, hogy mindenki megnyugodjon és fellélegezzen”, az urizáló, csak magával törődő Fidesz-elittel szemben a magyarok 99 százalékát képviseli, azokat, akik egy normális országban szeretnének élni. – Nem az az erős vezető, aki képes megosztani, hanem, aki képes egyesíteni – mondta. Szerinte ezért nem szabad még egyszer hagyni, hogy az az 1 százalék uralja az országot, amelyiknek csak a pénz és a hatalom számít, miközben békétlenséget szít, elviszi barátságainkat, megtakarításainkat, Balatonunkat, nyugdíjunkat, a gyermekeink jövőjét, mindenünket. Karácsony szombat délutáni bejelentését egész napos felvezetés előzte meg. Reggel a szülőfalujából, Nyírtassról jelentkezett be, majd Debrecenbe ment, ahol középiskolába járt: itt arról beszélt, hogy 1849-hez hasonlóan ismét „trónfosztásra van szükség” az országban. Később Budapesten, a Diákváros tervezett helyszínén azt mondta: az olcsó kollégiumok helyett a Kínai Kommunista Párt elitegyetemét felépíteni szándékozó kormánnyal nincs értelme párbeszédet folytatni. 

Sok jelölt, egy cél

Karácsony bejelentésével ötre nőtt azok száma, akik biztosan indulnak az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson. Korábban Dobrev Klára (DK), Fekete-Győr András (Momentum), Jakab Péter (Jobbik), Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) jelentette be indulását. Pálinkás József, az Új Világ Néppárt vezetője azt jelezte, szívesen részt venne az előválasztáson. Elemzőket kérdeztünk az előválasztásról. Mikecz Dániel, Republikon Intézet: Az előválasztás elsősorban arról szól az ellenzéki választóknak, hogy kinek van a legtöbb esélye Orbán Viktorral szemben. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely is ebbe az irányba mozdult el azzal, hogy mozgalmi vezetőként kíván fellépni. Az ellenzéki szavazók egységét így nem az ideológia vagy ízlés szintjén lehet megteremteni, hanem azzal hogy az ellenzéki választók szemében az egyik jelölt képes "felnőni" Orbán Viktor mellé. Vermes Ádám független elemző: Az ellenzéki pártok jól megkülönböztethető karakterű miniszterelnök-jelöltekkel álltak elő, akik így más-más réteget képesek megszólítani. Ennek komoly előnye, hogy az ellenzéki tábor jelentős részét érdekeltté tudják tenni az előválasztáson való részvételben. Heves kampány egyik félnek sem érdeke, mivel ez azzal fenyegetne, hogy a győztes jelölt túl sok ellenzéki szavazót idegenít el magától. Mráz Ágoston Sámuel, Nézőpont Intézet: Az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei csak külsőleg, előtörténetileg és retorikai stílusban különböznek, valójában közös stratégiát követnek, nagy valószínűség szerint megegyeztek egymás között a legfontosabb kérdésekben: mindenki elfogadja Gyurcsány Ferenc befolyását, a mandátumarányok nagyjából véglegesek, a kampányforrások elosztása rendezett és általános várakozás szerint Karácsony Gergely lesz a győztes kormányfő-jelölt. Az előválasztás valójában utószó: a korábbi vitákat lezárták a felek, legalábbis 2022 tavaszáig. Vasali Zoltán, IDEA Intézet: Az ellenzék az elmúlt években elsősorban az önkormányzatokban végzett közös munkában tanulta meg, hogy lehetetlen feltételek mellett elfogadott döntések mögött kialakuló közös felelősségnek milyen komoly jelentősége van. Ma egy LMP-s, momentumos vagy egy jobbikos szavazó sokkal toleránsabb egy DK-s vagy egy MSZP-s jelölttel, mint volt 2018-ban. Az IDEA Intézet kutatásai ennek a sokszínűséget megtartó közösségi identitásnak az erősödését mérik és visszaigazolják. A miniszterelnök-jelöltek karaktereit már most képesek megkülönböztetni a választók, hiszen az érintettek mindegyike ismert és teljesítmény tekintetében értékelt szereplő a politikában. Karácsony fővárosi, Dobrev európai, Jakab parlamenti eredményei, törekvései és konfliktusai összeérnek és nem csak egymásra, hanem elsősorban a kormánypártok teljesítményére reagálnak. Kétségtelen tény, hogy ebben a kommunikációs térben integratívnak és egyedinek mutatkozni egyszerre, minden jelölt számára komoly kihívást jelent. Nagy Attila Tibor független elemző: Karácsony Gergely az integrátor szerepét vállalja, ezt bizonyítja szombati beszéde is. Abból a jobbikos kihallhatta a haza szeretetét, a liberális a szabadság fontosságát, a baloldali a szociális igazságosságot. Minél többféle ellenzéki szavazóknak kell megfelelni, ez a főpolgármester legfontosabb kommunikációs fegyvere. Kósa András