Előfizetés

Gazdasági fellendülés vár az Unióra

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.05.13. 07:15
EU Commission headquarters next generation illustration
Fotó: DURSUN AYDEMIR / 2021 Anadolu Agency
Magyarországnak a 2020-as recesszióból történő kilábalását átmenetileg megszakíthatja a Covid-19 járvány harmadik hulláma, de a fellendülés várhatóan folytatódik a korlátozó intézkedések feloldása nyomán.
Az erőteljes növekedés miatt jövőre várhatóan fennmarad az inflációs nyomás, míg a gazdasági konjunktúra következtében javulni fognak az államháztartás adatai - így összegzi a magyar gazdaság kilátásait az Európai Bizottság szerdán közzétett tavaszi előrejelzése. Magyarországon tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 5 százalékkal csökkent, de az ipari és építőipari tevékenység az év vége előtt visszakapaszkodott a járvány előtti szintre. 2020 utolsó negyedévében tovább nőtt a GDP, annak ellenére, hogy a járványügyi korlátozásokat újra bevezették. A fertőzések harmadik hulláma szigorúbb megszorításokat eredményezett egyes szolgáltatások esetében, és az ellátási láncban bekövetkezett fennakadások az ipari tevékenységet is hátrányosan érintették. Emiatt a GDP enyhén csökkenni fog 2021 első negyedévében, de a második negyedévtől a gazdasági aktivitás fellendülése várható. Az előrejelzés szerint a GDP 2021-ben 5 százalékkal, majd 2022-ben 5,5 százalékkal fog növekedni. A háztartások fogyasztása fellendül a reáljövedelem növekedésének, és a növekvő pénzköltési hajlandóságnak köszönhetően. A foglalkoztatás 2021 első negyedévében 1,1 százalékkal volt alacsonyabb a világjárvány előtti szintnél. A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak és az álláskeresők aránya történelmi mércével mérve is alacsony. Az emelkedő nyersanyagárak és a jövedéki adó emelése következtében az elmúlt hónapokban növekedésnek indult infláció 2021 április-májusában 5 százalék közelében lesz. A pénzromlás üteme egész évre kivetítve idén 4, jövőre 3,2 százalék körül alakul. Tavaly az államháztartási hiány 6 százalékponttal, a GDP 8,1 százalékára nőtt a Covid-19 járvány és a megfékezésére tett intézkedések eredményeként. Míg az adóbevételek csak kismértékben növekedtek 2019-hez képest, a kiadások erőteljesen emelkedtek. 2021-ben az előrejelzések szerint a hiány a GDP 6,8 százalékára csökken, a fellendülő gazdaság és a kormány válságellenes intézkedéseinek fokozatos kivezetése miatt. De az előrejelzés szerint a deficit újból növekedésnek indulhat, elsősorban a 2022-es választások előtt várható magasabb állami kiadásokból következően. Jövőre a hiány a GDP 4,5 százalékára csökkenhet, főként a kedvezőbb makrogazdasági fejlemények miatt. Az államadósság 2020-ban a GDP 80,4 százalékára nőtt. Idén várhatóan 78,6 százalékra, míg jövőre 77,1 százalékra apadhat. 

Döcögős a német kilábalás

Brüsszel február óta fölfelé módosította az EU gazdaságára vonatkozó előjelzését: idén 4,2 százalékos, jövőre 4,4 százalékos GDP növekedést jósol, a korábbi 3,8-3,8 százalékos becsléssel szemben. Véleménye szerint 2022 végére a tagállamok gazdasága visszaáll a járvány előtti szintre. A kedvező változások főként a sikeres oltási kampánynak, és a korlátozások kivezetésének köszönhetőek. A német gazdaság teljesítménye valamelyest elmarad az uniós átlagtól 3,4, illetve 4,1 százalékos növekedéssel. Németországban a fogyasztók kiadásainak növekedése és a gazdasági aktivitás bővülése kézzelfogható fellendülést eredményez az idei év második felétől.

Orbán-hű lesz az atomhivatali elnök

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.05.13. 07:00

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A kormány megkésetten rendezné az Országos Atomenergia Hivatal főbb panaszait, ráadásul 9 évre Orbán hívét betonozná a nukleáris hatóság újonnan létrehozott elnöki székébe.
A jövő évtől nem a kabinet, hanem az országgyűlés alá tartozna az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) a parlament elé kedd éjjel beterjesztett kormányjavaslat szerint. Az eddigi, határozatlan időre kijelölt főigazgató helyett a szervezetet elnök irányítaná, 9 éves, egy alkalommal ugyanennyivel meghosszabbítható mandátummal. A vezető személyéről, illetve sorsáról viszont változatlanul a miniszterelnök dönt. Az eddig az Innovációs és Technológiai Minisztérium egy tételének számító költségvetésük közvetlenül az országgyűlés alá tartozna. Igaz, egy másik pont szerint az OAH csak saját – például díjakból vagy bírságokból álló – bevételeiből gazdálkodhat, aminek ráadásul 30 százalékát a költségvetés elvonja. A tervezet rendezni igyekszik a hatóság első hallásra kevéssé lényeges, sokak szerint mégis a hazai nukleáris biztonság gyenge pontjának számító személyzeti kérdéseket. Eszerint mostantól – a meghatározott kereteken belül – az elnök dönthet a létszámról és a fizetésekről. (A dolgozók jogállásáról szóló rész már novemberben hatályba lép.) Bár a módosítás nem tartozik uniós kötelezettségeink közé, Brüsszel általában a függetlenség bővüléseként üdvözli, ha egy szakhatóság kikerül a kormány közvetlen fennhatósága alól. Ugyanez történt például nyolc éve a közműhatóság Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallá (MEKH) alakításakor. Igaz, ez utóbbi szerv érdemi kormányfüggetlenségét azóta is többen megkérdőjelezik, mondván, a módosítással még nőhetett is felettük a parlamenti többséget alkotó Fidesz-KDNP politikai befolyása. Szakmai forrásaink a módosítás kettősségét emelték ki. Részint az új elnök 9 éves mandátuma a közvagyon kialapítványozásához hasonlóan még a választások előtt rögzítene kulcspozíciójában egy Orbán által kiválasztott személyt. A szervezeti átalakításokat viszont üdvözölték. Igaz, ezt többen megkésettnek tartják. A hatóság épp most végzi a teljes paksi nukleáris bővítés fő, úgynevezett létesítési engedélykérelmének vizsgálatát. A főigazgatói székből néhány hete váratlanul felálló Fichtinger Gyula korábban többször is panaszkodott fizetés- és létszámgondjaikra. Igaz, ez csak külső felek szerint vethet árnyékot a kérelem elbírálására. Tekintettel arra, hogy ezt a döntésüket legkésőbb idén szeptemberig meg kell hozniuk, a kormány a jelek szerint csak ezt követően javítja engedélyezési-ellenőrzési képességeiket.

Később, de rosszabb feltételekkel

Bár 2026 helyett csak 2031-től, ám 21 év helyett 16 év alatt (vagyis változatlanul 2047-re) kell teljesen visszafizetnünk a Paks 2-es beruházásra felvett, 10 milliárd eurós orosz állami hitelt – derül ki a kormány által szintén kedden beterjesztett másik törvényjavaslatból. A hitel egyéb feltételei is romlottak, amennyiben nagyobb hányadot kellene a futamidő végén, magasabb kamaton visszafizetnünk. Igaz, ha minden felvett hitelrészletet 90 napon belül az eddigieknek megfelelően előtörlesztünk, a kérdés okafogyott. Szakértők szerint ugyanakkor erre nem biztos, hogy a hitel elkövetkező 8 évben várható igénybe vétele során mindig lesz a kormánynak lehetősége.

Jöhet a politikai kinevezett

A cél Paks 2 bebetonozása kormányváltás esetére, az OAH pedig ehhez „állam az államban” lesz Orbán terve szerint – vélekedett a tervezett kapcsán tegnapi Facebook-posztjában Szél Bernadett. A benyújtott javaslat értelmében pont az engedélyezés fő felelősét, a biztonság garanciáját jelentő OAH-t teszik kezesbáránnyá – fogalmazott a független képviselő. Szerinte „jöhet a politikai kinevezett”, aki csak összeférhetetlenség, büntetőeljárás, vagy 180 napos munkaképtelenség esetén menthető fel. Atomenergetikai jártasság helyett a tervezet elegendőnek nevezi a közigazgatási vezetői gyakorlatot. Szerinte a kézivezérlésre kapcsolást “önálló szabályozó szervvé” alakításnak csúfolják, amit a normaszöveg is cáfol. Ez újabb ócska kísérlet arra, hogy bebetonozzák a hatalmukat, és szűkítsék a következő kormány mozgásterét - fogalmazott. Ez esetben viszont a közvetlen veszély szintje még magasabb, hisz itt épp egy atomerőmű válik a NER játszóterévé - véli. 2022 tétje egyre nő: az atomenergia végképp nem lehet ennek a gátlástalan csapatnak a játékszere – írja Szél Bernadett.

Miért pont most?

Elutasítjuk az atomenergia használatát, azt azonban valljuk, hogy ahol működnek atomerőművek, ott garantálni kell a lehető legnagyobb biztonságot – írta tegnapi Facebook-posztjában a törvénytervezet kapcsán a Greenpeace. Ehhez erős, független hatóságokra van szükség, és a döntéseknek átlátható módon kell megszületniük. Azoknak is, amelyek az érintett hatóságokról szólnak. Most azonban ismét kérdőjelek merültek fel a nukleáris biztonság legfőbb hazai őre, az OAH körül. Alig két hete, váratlanul, indoklás nélkül lemondott az OAH főigazgatója. Ez nem tűnt túl szerencsés időzítésnek. Az országgyűléshez tegnap este benyújtott törvényjavaslatra azonban végképp nincs magyarázat – írja a környezetvédő szervezet. A javaslat teljesen át kívánja alakítani a hivatal jogállását, úgy, hogy a dolgozók státusza is átalakul. És hogy minderre miért van szükség, és miért pont most, arra semmilyen érdemi indoklást nem ad az irat. Márpedig az OAH 30 éves történelmének legnagyobb, legfontosabb feladatát végzi éppen: Paks II. létesítésének engedélyezésén dolgozik, miközben Paks I. biztonságát is felügyelnie kell, bevallottan hiányos létszám mellett – írja a Greenpeace. Nagyon rossz üzenetnek tartják, hogy eközben társadalmi egyeztetés és magyarázat nélkül akarják átalakítani az OAH-t, amit a hivatal vezetőjének a távozása kísér. Mindez így nem építi, hanem rombolja a társadalom nukleáris biztonságba vetett bizalmát – fogalmaz a környezetvédő szervezet.

Ugrott az idei minimálbéremelés

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.05.13. 06:40

Fotó: Béres Márton / Népszava
Még jövőre is 15 százalék lesz a szocho, pedig a legkisebb bérek 13,5 százalékos kulcsnál emelkednének még az idén. A munkáltatók bíznak az idei adómérséklésben.
Jövő júliustól a szociális hozzájárulási adó (szocho) 15 százalékra mérséklődik – jelentette be Facebook-videójában Varga Mihály. A pénzügyminiszter szavai - és az ezt követően benyújtott jövő évi adócsomagban foglaltak - egyben azt is jelentik: az idén valószínűleg már nem nő tovább a minimálbér és a garantált bérminimum összege. A legkisebb munkabérek ugyanis akkor emelkednének automatikusan 169 ezer, illetve 221 ezer forintra, ha a szocho a jelenlegi 15,5 százalékról 13,5 százalékra csökken. Erről az év elején állapodtak meg a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány. Miután azonban jövő júliusig csupán az adókulcs 0,5 százalékos visszavágására van javaslat – vagyis még akkor is több lesz, mint 13,5 százalék -, nagyon úgy tűnik, hogy további minimálbéremelésre az idén nem kerül sor. A tárca legalábbis nem számol ezzel. Pedig a kormány konvergencia programjából akár a további idei minimálbéremelés is következhetett volna. Abban ugyanis az szerepel, hogy „a következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre.” Ebből az egyik lépés lehetett volna akár az idén is. Ugyanebben a dokumentumban idézik fel azt is, hogy a kormány és a versenyszféra között 2016-ban létrejött megállapodás értelmében 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szocho. Tavaly júliusban pedig annak ellenére további 2 százalékponttal mérsékelték az adóterhet, hogy a versenyszféra reálbérnövekedése nem érte el a megállapodásban foglalt szintet. A 2016-ban kötött hatéves bérmegállapodásban ugyanis 2019-től kezdődően a 2 százalékpontos szochocsökkentések feltételéül az adott időszakra vonatkozóan a 6 százalékos reálbérnövekedés elérését szabták meg. Ez a 2019-es és a 2020-as év első negyedéveit összevetve nem valósult meg, a Pénzügyminisztérium ezért nem is látta tavaly lehetségesnek a szochocsökkentést. Végül a kormány mégis másként döntött – emlékeztetett Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Szerinte erre most is lehetősége volna, annak ellenére, hogy a magas infláció miatt valószínűleg az idén sem valósul meg a 6 százalékos reálbérnövekedés. Egy politikai döntésről van szó, hiszen a kormány szemmel láthatólag az aktuális szándékaihoz rendeli hozzá a statisztikát. A hatéves bérmegállapodást így meglehetősen szabadon értelmezi: ha az egyik időszakban nem jön össze a 6 százalékos reálbérnövekedés, akkor egy másik időszakot vesz alapul – fogalmazott a tavaly történtekre utalva Kordás László. Szerinte csupán a kormányon múlik most is, lesz-e még az idén 2 százalékpontos szochocsökkentés, azután pedig további minimálbér-emelés.  Megjegyezte: valójában nettó 1000 forintos emelésről, egy nonszensz összegről van szó. Az idei 4 százalékos minimálbéremelés a tárgyalások elhúzódása miatt csak februártól lépett életbe. Így egész évre kivetítve csupán 3,6 százalékkel emelkedett a minimálbér, a további emelés pedig mindössze 4,1 százalékot jelentene – mutatott rá a szakszervezeti vezető. A munkáltatók viszont bíznak abban, hogy lesz még az idén szochocsökkentés. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint van ugyanis esély arra, hogy az idén megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés. Arról ugyan vita van jelenleg, hogy pontosan melyik időszakot kell vizsgálni - mondta, de szerinte a hatéves bérmegállapodást úgy kell értelmezni, hogy amint megvalósul a 6 százalékos reálbérnövekedés, a következő negyedévtől csökkenteni kell a szochot. Az adó mérséklésére irányuló javaslatot az év során bármikor be lehet nyújtani – jelezte. Ha pedig csökken az adóteher, az év eleji megállapodás alapján automatikusan 1 százalékkal emelkedik a minimálbér. Ennek időpontját ugyanakkor a megállapodás nem tartalmazza, de Rolek Ferenc optimista, hogy „még az idén összejön”. A munkaadóknak egyébként már csak azért is jól jönne az idei 2 százalékpontos szochocsökkentés, mert annak egyik felét év elején már „megelőlegezték”. Eredetileg ugyanis csak 3 százalékkal akarták emelni a minimálbért, végül a belengetett adómérséklésért cserébe belementek a 4 százalékba.    

A Pénzügyminisztérium nem cáfolta, hogy elmarad az idei szocho-csökkentés

Megkérdeztük a Pénzügyminisztériumot: jól következtettük-e ki Varga Mihály szavaiból, hogy az idén már nem kerül sor a 2 százalékpontos, további szocho csökkentésre, és emiatt elmarad a minimálbér évközbeni 1 százalékos emelése is. Az okokon túl rákérdeztünk arra is, mikor kerülhet sor a konvergencia programban felvázolt két alkalommal történő adócsökkentés közül a másodikra. Ezeket a kérdéseket a tárca sajtóosztálya  figyelmen kívül hagyta "válasz" e-mailjében. Azt hangoztatták: a kormány elkötelezett a jövedelmet terhelő adók csökkentése mellett, és célja, hogy folyamatosan emelkedjenek a bérek Magyarországon. Arról is írtak, hogy 2010-ben 60 ezer forintot kaphatott kézhez egy minimálbéres, az idén már 110 ezer forintot.  Valamiért fontosnak tartották azt is jelezni, hogy az Európai Unióban Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó, és a harmadik legalacsonyabb a személyi jövedelemadó. Végül közölték azt is: " a munkáltatót terhelő adót is folyamatosan csökkentjük: míg 2016. december 31-én 28,5 százalék volt, addig 2022. július 1-re 15 százalékra csökken." Ez utóbbi mondatból tehát megint csak arra lehet következtetni, hogy az idén nem lesz 2 százalékpontos szocho-csökkentés. 

A vizsgálandó időszak nincs kőbe vésve

A hatéves bérmegállapodás szó szerint úgy fogalmaz: „2019-től kezdődően összesen négy alkalommal fog csökkeni a szociális hozzájárulás mértéke. A csökkentés a következő módszertan szerint valósul meg: minden egyes alkalommal 2 százalékponttal azon naptári negyedévet követő második negyedév első napjától csökkenjen tovább, amely negyedévben a versenyszférában a bruttó átlagkereset és a fogyasztói árindex szezonálisan kiigazított, adott naptári negyedévre átlagolt értékeiből számolt reálkereseti mutató legalább 6 százalékkal emelkedik a megelőző csökkentést megalapozó negyedévhez, első alkalommal 2018. első negyedévéhez képest.”