Előfizetés

Vucic és az ő kincses puttonya

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.05.08. 07:40

Fotó: VLADIMIR ZIVOJINOVIC / AFP
Fizetnek azoknak, akik beoltatták magukat, sőt, Belgrádban a szerencsések még vásárlási utalványt is kaptak, hogy újra felgyorsuljon az oltási kampányt.
Kaotikus jelenetek játszódtak le csütörtökön Belgrádban, az uscei bevásárlóközpontban lévő oltóponton. Miközben már hetek óta lanyhulás volt tapasztalható a korábban példaértékűnek tartott szerb vakcinaprogramban, hirtelen akkora lett az érdeklődés, hogy szinte egymást taposták az emberek. A Moj Beograd Facebook oldalán azt írták, hogy kis híján tömegverekedés alakult ki, mert néhányan megkerülték a sort. A káosz miatt állítólag a rendőrségnek is közbe kellett lépnie. A tömegáradat nem az oltóanyagnak volt köszönhető, hanem annak, hogy az első 100 embernek 3 ezer dináros (9 ezer forintos) vásárlási utalvány ütötte a markát. És ez még nem minden. Aleksandar Vucic köztársasági elnök szerda este bejelentette, hogy 3 ezer dináros támogatásban részesülnek azok, akik már beoltatták magukat, vagy május 31-ig megkapják az oltást. Sinisa Mali pénzügyminiszter közlése szerint a segélyre június 1. és 15. között lehet jelentkezni az államkincstár honlapján. A nyugdíjasoknak jelentkezniük sem kell, ők automatikusan megkapják az összeget. Biljana Stepanovic, a Nova ekonomija című lap szerkesztője a Nova televízióban azt mondta, Vucic úgy viselkedik, mintha ő lenne a Mikulás, az állami költségvetés pedig a puttonya, tele ajándékokkal. A pénzügyminiszter nem is tagadta: az a cél, hogy motiválják az embereket az oltásra, mert jelenleg hatalmas, főleg kínai Sinopharm oltóanyag van készleten, de az utóbbi időben igen csekély volt az érdeklődés, így halomban áll a felhasználatlan készlet. Előzőleg Vucic arról is beszélt, hogy kifizettethetik a kórházi költségeket azokkal, akik kórházba kerülnek koronavírusos fertőzéssel, de még nem oltatták be magukat, ami szintén a nyomásgyakorlás egyértelmű formája. Megnyugtatta az embereket, hogy bár az egészségügyi miniszter szerint napi ezer euróról lehet szó, azért nem ekkora összeg, csak potom 600 euró (215 ezer forint) körüli. Vucic kikelt a Szerb Haladó Párt (SNS) polgármesterei ellen, mert sokan közülük szintén nem oltatták be magukat. A csütörtöki tömegjelenetek mindenesetre azt mutatták, hogy az ingyen pénz valóban ösztönzőleg hatott. Vucic  politikai síkon is sikert tudott felmutatni. A Szerb Hazafias Szövetség (SPAS) elnöke, az egykori világbajnok vízilabdázó Aleksandar Sapic ugyanis bejelentette, hogy pártja hamarosan egyesül az SNS-szel. Így a szerb parlamentben a nemzeti kisebbségek tömörülései (beleértve természetesen a Vajdasági Magyar Szövetséget) mellett voltaképpen két párt lesz – az SNS és a szerb szocialisták.  A parlamenti munka amúgy is bohózatra emlékeztet. A 2020. június 21-én megrendezett parlamenti választást az ellenzék nagy része bojkottálta, bár elindultak álellenzéki tömörülések is, ezek közé tartozik a SPAS is. Ennek az lett a következménye, hogy a parlament hangulata a titói éráét idézte, bár talán még az is kritikusabb volt a fennálló hatalommal szemben. A törvényhozás megalakulását követően például több képviselő köszönetet mondott Vucicnak azért, hogy a törvényhozás tagja lehetett. A honatyák szemében  Dragan Djilas egykori belgrádi polgármester, üzletember, ellenzéki politikus az első számú közellenség, akit valósággal ördögként festenek le. A törvényhozásban mintha nem képviselők, hanem Vucic elnök lelkes rajongói ülnének. Hamar kiderült, hogy a SPAS-nak sincs sok köze az igazi ellenzékhez, Sapic is bekerült a kormányba. Mégis meglepő az a fordulat, hogy pártja is beolvad. Az egész mögött az állhat, hogy Sapic belgrádi regionális politikus, a SPAS nem is nagyon létezik a fővároson kívül. A Vuciccsal kötött megállapodással Sapic elérheti régi álmát, belgrádi polgármesternek jelölhetik. Sapic mindenesetre azt állította, hogy már egy idő óta folytak tárgyalások Aleksandar Vucic és közte a Spasnak az SNS-be való integrálásáról. Egy hírműsorban úgy vélte, már június elején létrejöhet a fúzió. Mindenkit megnyugtatott, nem valamiféle a két párt közötti üzletre kell gyanakodni, hanem csak arról van szó, hasonló a két párt ideológiája.  Boban Stojanovic politikai elemző elmondta, Sapic személyes ambíciói mellett az vezethetett a pártok egyesítéséhez, hogy a SPAS szavazók sorát veszíthette el az elmúlt években, mert sokuknak nem volt ínyére, hogy a párt lepaktált Vuciccsal. Utóbbi pedig azért dönthetett a fúzió mellett, mert így lezárhatja az SNS belgrádi városi szervezetében zajló belső konfliktusokat és könnyebben leszámolhat legnagyobb belső ellenfelével, Nebojsa Stefanovic hadügyminiszterrel. Ugyanakkor arra maga Vucic sem számíthat, hogy ettől tovább nőne pártja szavazótábora, mivel országosan a SPAS jelentéktelen tényező. Sapic kiváló sportoló volt ugyan, de városvezetői képességeit nem mindenki értékeli nagyra. A Közös Kezdeményezések és Mozgalmak nevű civil szervezet közleménye szerint a jelenleg az újbelgrádi önkormányzat élén álló Sapic tehet arról, hogy a fővárosnak ezen a részén katasztrofális helyzet alakult ki mind az urbanizáció, mind az ökológia szempontjából. 

Rendes ember bé nem oltja magát

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.05.08. 07:00

Románia legmagyarabb megyéjében az országos átlagnál is alacsonyabb az oltási hajlandóság. Tar Gyöngyi, a Hargita megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője szerint a jelenség okai összetettek.
- Minek köszönhető a kirívóan alacsony oltási kedv Romániában? Magyarországon tömegjelenetek voltak a Pfizer oltóanyag bedobásakor, Romániában hovatovább lasszóval fogják az embereket, pedig csak nyugati vakcinákat használnak. Mindezt úgy, hogy januárban még az élvonalba tartoztak. - Mi nagyon jól indítottunk, de nagyon lemaradtunk. Decemberben megszerveztük a folyamatot, mindenki rugalmasan állt hozzá. Az első krach januárban ütött be, amikor a Pfizer nem tudta szállítani a beígért mennyiséget. Hiába álltunk készenlétben, nem tudtuk megnyitni a központokat. Kezdetben nyilván zsúfoltság volt, az emberek többszáz km-t is utaztak, ha távolabb találtak szabad helyet valamely oltóközpontban. - Tegyük azt hozzá a magyar olvasónak, hogy Romániában kezdettől meg lehetett választani a helyet és az időpontot. De milyen szempontok szerint szerveződött a kampány, mert márciusban már elég sok viszonylag fiatal, egészséges ember volt akár kétszer is beoltva. - Az időpontokat is adott kategóriákra lehetett foglalni: először az orvosoknak, a 65 év fölöttieknek és krónikus betegeknek, majd a különböző szakmai kategóriáknak. Ilyenek voltak a pedagógusok, a rendvédelmi szervek, az élelmiszeripar, az ivóvíz és energiaszolgáltató alkalmazottai, vagyis azok, akiknek az időleges kiesése is gondot okozott volna a nemzetgazdaság működtetésében. Ekkor kezdődtek a visszaélesek is, olyan cégek, amelyeknek a portfóliójában szerepelt például az élelmiszer vagy hasonló, 50-100 embert regisztráltak, holott valójában csak egy-két ilyen alkalmazottjuk volt. És ekkor még korlátozott volt az oltóanyag. Aztán március elején kezdődött az AstraZeneca iránti bizalmatlanság, a rögképződéssel kapcsolatos rémhírek olyan szélsebesen terjedtek Romániában, hogy ez gyökeresen megfordította a trendet. - Más országokban is eredményezett bizalmatlanságot ez, de csak az adott vakcinával szemben. Találtak magyarázatot arra, hogy minek köszönhetően tudott ez általánossá válni Romániában? - Sokan állítják, hogy nagymértékben az orosz propagandának, az orosz hekkereknek köszönhetjük. Nem tudom, de tény, hogy villámgyorsan és nagyon hatékonyan terjedt a rémhír. De szerintem sok más tényező is hozzájárult. Bizonyos szélsőjobboldali politikusok is zászlajukra tűzték az oltásellenességet – és a járványügyi intézkedések, maszkviselés elleni izgatást. Szerintem ilyeneket nem szabadna kamera elé engedni, de folyamatosan hívták őket vitaműsorokba. A román ortodox egyház is eleve oltásellenes volt még a Covid előtt, és ezt ma is érezzük. A Coviddal ugyan elhalkultak, egyes haladó egyházi vezetők elkezdték mondani, hogy beoltatják magukat, az orvosokra kell hallgatni, de ők nincsenek elegen. Mindez így együtt, egy olyan népességnél, ahol nincs egészségügyi nevelés, végzetes volt. - Az oltásellenesség nem csak a koronavírus elleni vakcinákkal szemben jellemző? - Már korábban is komoly gondot jelentett számunkra az oltásellenesség. Én azt reméltem, hogy a járvány elsöpri, de tévedtem. Romániában a rendszerváltás óta nincs egészségügyi nevelés. Azelőtt sem volt túl pregnáns, ma is csak opcionális tantárgy. Mi évek óta küszködünk, de eddig nem sikerült bevinni, mert az érettségire való felkészülés jegyében mindig háttérbe szorult, miközben a technológia, a szilárdságtan, latin nyelv … meg hasonlók kötelezők lehetnek. Még nem jutottunk el az egészségtudatos magatartás szintjére, hogy mindenki belássa, miért fontosak a védőoltások. Volt egy profi, nyugati mintára kidolgozott oltási törvénytervezetünk, ami kimondta volna a védőoltások kötelező voltát. A kötelező kitételt azonban arra enyhítették, hogy ha a szülő nem oltatja be a gyerekét, akkor köteles felkészítőn részt venni, ellenkező esetben büntetik. Jelenleg nincs oltástörvény, csak különböző jogszabályokban van vonatkozó szabályozás, de ezek sem rögzítik, hogy a szülő felelős a gyermeke egészségéért. - Azért is meglepő ez az oltásellenesség, mert a román járványügyi tájékoztatás európai szinten mérve is az egyik legprofibb. Példaértékűen átlátható, napi rendszerességgel minden adatot nyilvánosságra hoznak, még azt is, hogy az aznap beadott különböző típusú oltóanyagoknál hány és milyen típusú mellékhatást észleltek. Minek köszönhető ez a mintaszerű járványügyi kommunikáció? - Több mindennek, de kétségtelenül profin van megszervezve, a „Le a kalappal” kategória. Kezdetben volt néhány rossz példa arra, hogy a gyors és pontos tájékoztatás hiánya mennyire aláássa a járványügyi intézkedéseket. Eleinte a hírtévék gyakorlatilag élőben közvetítették, mert még szenzációszámba ment, amint a szkafanderes mentősök kiérkeztek bevinni a fertőzöttet. Ebből óriási kampány lett, aminek eredményeként a személyiségi jogokra hivatkozva letiltották az ilyen közvetítéseket. Részben ennek is köszönhetően, a bizalmatlanság eloszlatása érdekében kezdődött a napi központi tájékoztatás ennyire átláthatóan, minden tekintetben lebontva, számszerűsítve, hogy ne érje őket az a vád , hogy titkolóznak, de az sem, hogy nem védik a személyiségi jogokat. Másrészt, a média nyomása is hozzájárult ehhez az átláthatósághoz. - Kikre bízták a védekezés megszervezését és kikre annak kommunikációját? - A politikum Raed Arafat doktort tette meg a teljes járványügyi intézkedéscsomag irányítójává és felelősévé. Ő egy tapasztalt, keménykezű szakember, NATO sürgősségi szakértő. Őt nemcsak a politikum értékeli, lakossági elfogadottsága is kiemelkedő. Az oltási kampány felelőse pedig Valeriu Gheorghita, egy fiatal katonaorvos, járványügyi specialista lett. Kezdetben nem engedték a megyei járványügyi vezetőknek, hogy a sajtónak nyilatkozzunk, a kommunikáció teljesen központosított volt. Ez azonban nagyon zavarta a sajtót is, bennünket is. Szerencsére a kommunikációs csoport lassan rájött arra, hogy minket sem zárhatnak el a sajtóval való kapcsolattól. Az oltás már tudatosan úgy indult, hogy szükség van a napi részletes és átlátható adatokra. - Két különböző csoport irányítja és kommunikálja a védekezést és az oltási kampányt? Mennyire vannak bevonva a megyei népegészségügyi igazgatóságok? - Országos hálózatba vagyunk kapcsolva. Van egy külön hálózat a védekezésre, megelőző intézkedésekre, és egy a vakcinákra. Minden átlátható, mindnyájan hozzáférünk az adatokhoz, én például itt Csíkszeredában meg tudom nézni, hogy Vaslui vagy Bihar megyében hány embert karanténoltak és hány büntetést szabtak ki, hány rendőrcsoport, hány helyen járőrözött ilyen eset kapcsán, és természetesen ők is. A központi csoport tőlünk bármikor bármilyen információt lekérhet, azonnal kell reagálni. Az adatgyűjtés napi szinten folyik, hányan oltatták be magukat, hányan oltóközpontban, hányan mobil oltóközpontban. Katonásan megszervezték, példásan működik, de a háttérben iszonyatos munka van. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a résztvevők „kizsákmányolására” épül, az állandó rendelkezésre állásra. Ez olyan megfeszített munka, amit nem lehet hosszú távon csinálni. - Mikor alszik? Nem volt egyszerű utolérni Önt, este 11-kor jelezte a családja, hogy most már nemsokára érkezik. - Én a járvány kezdete óta naponta alig aludtam 3-4 órát, mostanában kezdtem tudatosan átszervezni az életem, hogy bírjam is, mert már nagyon kezdtem „lemerülni”. De ugyanígy van a többi kolléga is, hiszen egy maroknyi ember csinálja ezt több mint egy éve. - Mennyire vonták be a megyei igazgatóságokat azon túl, hogy adatokat kell szolgáltatniuk? - Naponta több órás videókonferenciáink voltak a tervezés, szervezés időszakában, és vannak máig is.. Mindent fel lehetett vetni és ténylegesen megtárgyalni, figyelembe vették az érveinket. A média készségesen segített, mi mindent megtettünk, hogy hiteles médiából tájékozódjanak az emberek. De az internetes közösségi médiát nem tudjuk befolyásolni, ott terjed és hódít az oltásellenesség. - A székely megyékben milyen az átoltottság és a viszonyulás? - Jóval alacsonyabb az átoltottság és sokkal rosszabb a hozzáállás is. A kétnyelvűség ez esetben nem vált előnyünkre, itt az emberek két nyelven szívták magukba a csippekről, a meddőségről és hasonlókról szóló rémhíreket. Minderre rátevődik a „Rendes ember, az bé nem oltatja magát ” vagánykodás is. Hihetetlen aknamunka folyik, és nem tudom mással magyarázni, mint a műveletlenséggel, az egészségnevelés hiányával, és azzal, hogy mi ezek szerint hiszékenyebbek vagyunk, mint az országos átlag. - Hogy néz ki ez számokban? - Hargita megyében a beadott vakcinák alapján csupán 14,7 százalékos az átoltottság, de mivel más megyék lakossága mobilisabb volt, sok nem Hargita megyei lakos oltatta be magát itt. (A másik székely megye, Kovászna még rosszabbul áll, itt 11,8 százalék a beadott oltások aránya, amiben ugyanúgy benne van a vakcinaturizmus is.) Eközben például Temes és Kolozs megye 30 százalék körüli. De az egyetemi központok szemmel láthatóan nyitottabbak, tudatosabbak, jobban tájékozott, mozgékonyabb lakossága megelőzött bennünket. Mi itt a hagyományőrzésünkkel, a mindent jól, legalább kétszer meggondolunk hozzáállásunkkal beragadtunk. - Gondolom a szakmai kategóriákban azért itt is magasabb az arány. - Az egészségügyi közegben 80 százalék fölötti az átoltottság országosan, ez nálunk is így van. Hozzátenném, hogy főleg a kisegítő személyzet eléggé sokáig kivárt. De míg országosan 50 százalékos a tanárok átoltottsága, Hargita megyében ez 39. Az iskolai kisegítőszemélyzet soraiban, akik járványügyi szempontból ugyanazt a kockázatot jelentik, 23 százalékos. - Volt, van elég oltópont a megyében? - Igen. Igyekeztünk minél közelebb vinni az oltóközpontokat az emberekhez. De Alcsíkon például azért nincs egy sem, mert egyik polgármester sem egyezett bele, hogy a településén nyissunk. Máshol azért kellett bezárni, mert üresen álltak. Gyergyószentmiklóson naponta kétszáz hely maradt üresen, pedig Pfizerrel oltanak, az AstraZenecás központokban fúj a szél, jó esetben oda naponta 20 ember téved be. A Pfizerre csak a maratonokkal és autós központokkal kezdődött a regisztráció nélküliség, az Astrára már rég így van. Néhány napja viszont már minden oltóanyagra szabadon lehet jelentkezni. - A magyar egyházak sem segítenek a mozgósításban? - A magyar egyházak soraiban is vannak oltásellenesek, és az a felkérés, hogy a miséken buzdítsák oltásra az embereket, amint teszik ezt a választások kapcsán is, sajnos nem mindehol talált meghallgatásra. Készülök tárgyalni az egyházvezetőkkel, hátha lesz előrelépés. Van nagyon jó új hírem is - Böjte Atya mellénk állt. - Remélhető valamiféle elmozdulás, ha már a regisztráció nélküli oltási lehetőség, a mobil és autós oltópontok sem tudták átbillenteni a hangulatot? - Hargita megyében nem az autós központoknak lenne helye, mert elsősorban a vidéki lakosságnál van baj. Május 5-től a családorvosok is bekapcsolódtak az oltásba, az egydózisú Johnson and Johnson vakcinával. Én ettől várom az áttörést, mert a családorvos a bizalmi láncszem a beteg és az egészségügyi rendszer között. De a magyar közegben is óriási az ellenpropaganda, az utóbbi időben már kezdték az orvosokat is támadni, hogy pénzért csinálják, hogy eladták magukat a gyógyszerlobbinak. Mert nyilván erre nem köteleznek senkit, csak az vesz részt benne, aki akar, és nyilván nem ingyen kell végezniük ezt a munkát, hanem szerződéses alapon, rendelési időn túl, hogy ne akadályozza a betegellátást. - Valóban átjárnak Magyarországról is „oltakozni”? - Románia úgy indított, hogy aki itt tartózkodik Romániában, azt beoltjuk, mert járványtanilag ez a helyes hozzáállás. Ha két hétig van itt valaki, addig is megbetegedhet és az itteni populációt veszélyezteti. Ekkor elkezdtek átjárni a határon – Moldovából, Ukrajnából, Magyarországról. Csak később, amikor vakcinahiány jelent meg a lakosság elégedetlenkedett, hogy külföldiek elviszik az oltásokat regisztráció nélkül, ők meg nem jutnak hozzá, akkor vezettek be korlátozást. Jelenleg is adott a lehetőség, ha van hozzá jogcím – kettős állampolgárság, itteni munkahely, tartózkodás, egyebek. - Elkezdték a diákok oltását is? - Igen, most már mindenki igényelheti 16 év fölött, mert az óriási törés egy fiatal életében, ha nem tud részt venni az érettségin fertőzés miatt, így az egyetemről is lecsúszik. Tavaly voltak ilyen esetek, ezt szeretnénk elkerülni azzal, hogy a június végi érettségire mindenkinek legyen lehetősége beadatni az oltást. - Van rá igény? - Erre még nincs adatunk, hiszen már nem kell regisztráció, a folyamat pedig most indult. Aggályaim vannak, hiszen sok szülő ellenezi még a tesztelést is. De majd kiderül, hátha a fiatalok okosabbak lesznek.

Névjegy

Dr. Tar Gyöngyi eredetileg belgyógyászatra szakosodott, majd közegészségügyi szakember lett. Hargita megye tisztifőorvosaként azzal került az országos román média figyelmének középpontjába, hogy tavaly novemberben a rá nehezedő politikai nyomás ellenére sem tett javaslatot Székelyudvarhely vesztegzár alá helyezésére, mert kedvezőnek ítélte meg a városban a koronavírus-járvány terjedésének tendenciáit. Az események őt igazolták. Egyetemi oktató, részt vesz a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat munkájában, szervezi a székelyföldi orvosok továbbképzését.

Szabad szemmel: Magyarország Peking leghűségesebb partnere az EU-n belül

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.08. 06:47

Nemzetközi sajtószemle, 2021. május 8.
Neue Zürcher Zeitung Az Európai Emberi Jogi Bíróság törvénysértőnek minősítette, hogy a lengyel kormány 6 éve, hatalomra jutása után közvetlenül felmentette az Alkotmánybíróság három tagját és helyükre a saját embereit nevezte ki. Így elvileg most semmis minden olyan ítélet, amelynek meghozatalában a hármak közreműködtek. A lengyel testület annak idején maga is úgy vélte, hogy a történtek sértik az alaptörvényt, de ezen a PiS túltette magát. Igaz ugyan, hogy a három bíró egy ideig semmilyen ügyet nem kapott, ám ez megváltozott, mikor a taláros testület élére Kaczynski egyik bizalmasa került. Noha szakértők folyamatosan figyelmeztettek, hogy az előzmények folytán könnyen meg lehet támadni a három delikvens által kimondott döntéseket. Az ügy egy cég jóvoltából került el Strasbourgba, miután a panaszos jogvitába került a lengyel állammal. Most egyrészt igazat adtak neki, de még ennél is fontosabb, hogy immár egyértelmű: törvénytelen az Alkotmánybíróság összetétele. Azaz a lengyeleknél drámai módon leépült a jogállam, már ha egyáltalán lehet még demokráciáról beszélni az országgal kapcsolatban. A helyreállítása azonban csak egyre nehezebb lesz és rengeteg időt igényel. Először is politikai akarat szükségeltetik hozzá, ám ilyesmit jelenleg nem tapasztalni Varsóban. Lengyelország figyelmen kívül hagyja az EU legfőbb bíróságának verdiktjeit, így a legutóbb azt, hogy függessze fel a Legfelsőbb Bíróság mellett létrehozott Fegyelmi Kamara működését. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság – a miniszterelnök kérésére – várhatóan a jövő héten határoz arról, hogy az EUB döntését nem írja-e felül a nemzeti jog. Ily módon arra kell számítani, hogy semmilyen következménye nem lesz az Emberi Jogi Bíróság mostani állásfoglalásának. Brüsszel keze ugyanakkor meg van kötve, mert ugyan elmarasztalhatná Varsót a 7-es paragrafus alapján, de azt Magyarország megvétózná. A jogállami mechanizmus alkalmazásával pedig meg kell várni, hogy miként vélekedik róla az Európai Bíróság, amelynek állásfoglalását a magyar és a lengyel kormány kérte. Az pedig még szintén eltart egy jó darabig.
EUobserver Egy uniós diplomata szerint Magyarország nem azért akadályozta meg az EU külügyminisztereinek közös elítélő nyilatkozatát a hong kongi választójog korlátozása ügyében, mert különösebb gondja volna a szöveggel, hanem mert nem akarja még jobban kiélezni a viszonyt Pekinggel. Az unió a héten már szóvá tette, hogy Kína miként bánik az egykori brit koronagyarmaton a szabadságot követelő tüntetőkkel, ám a válasz az volt, hogy ne avatkozzon be az ország belügyeibe. Ettől függetlenül azonban az Orbán-kormány már többször is közbelépett, amikor Brüsszel bírálni akarta Kínát, Izrael vagy Oroszországot, de újabban az LMBT-jogok támogatása sem tetszik neki. Ilyenkor vagy vétóz, vagy felvizezi a szöveget. Miközben előnyt húz a kínai befektetésekből. Egy másik európai diplomata szerint Magyarország sajnálatos módon Pekinget választotta az EU-partnerek ellenében. Viszont ez okból egyelőre jegelik az állásfoglalást Hong Kong ügyében és várnak a kedvezőbb alkalomra. Áthidaló megoldás volna, hogy a portugál elnökség szólalna meg a szervezet nevében, de úgy kiderülne, hogy a tagok nem egységesek a kérdésben. Egyes országok amellett vannak, hogy tegyék meg a nyilatkozatot a magyarok nélkül, de az megint csak nem volna jó megoldás, mert szintén nyilvánvalóvá tenné a széthúzást.
Deutsche Welle Magyarország Peking leghűségesebb partnere az EU-n belül, csak éppen nincs belőle sok anyagi haszna, leszámítva Orbánt és szűk körét. A miniszterelnök fennen hirdeti, hogy ő utcai harcos volt, de annak már jó 30 éve. Azóta már megveti a liberális demokráciát és autokratákkal, valamint diktátorokkal tart fenn bensőséges kapcsolatot. Jó viszony fűzi Putyinhoz, Erdoganhoz és szívesen látott vendég a közép-ázsiai köztársaságok bebetonozott urainál. De egyetlen más állammal sem épített ki annyira szoros stratégiai partnerséget, mint a Kínai Népköztársasággal, és ez példátlan az unióban. Ezzel igen fontos kapu lett az ottani Kommunista Párt számára Európában. Krekó Péter szerint Peking politikai befolyása sehol másutt nem ekkora a közösségen belül. Ami persze jól passzol a magyar kormány mind inkább nyugatellenes retorikájához. A keleti nyitással a magyar politikus azt akarja elérni, hogy nagyobb legyen a gazdasági játéktere, új pénzügyi és beruházási forrásokat találjon és lehetőleg függetlenítse magát az EU-tól, illetve az olyan szervezetektől, mint a Valutaalap. Sok hozadéka azonban mindennek idáig nem volt az ország számára. De a térség már kormányai is kénytelenek voltak rádöbbenni, hogy a kínai ígéreteknek csak igen kis részéből lesz bármi is. Viszont könnyen belesétálhatnak a pekingi adósságcsapdába, amint az Montenegróval történt. Ám ettől függetlenül jön a Fudan Egyetem, a KKP és a kínai titkosszolgálat káderképzője. Krekó Péter szerint a magyar Kína-politika éles ellentmondást mutat. Egyfelől ugyanis a szuverenitást hangsúlyozza az unióval és az USÁ-val szemben, másfelől viszont függő viszonyba kerül Pekingtől, márpedig az sokkal veszélyesebb, mint az, hogy Brüsszel beleszól ebbe-abba.
EUobserver Jogvédő csoportok szerint hosszú évek munkáját teszi tönkre, hogy Magyarország és Lengyelország kihúzatta a most zajló uniós csúcs határozati javaslatából a gender egyenlőség fogalmát. Az egyik ilyen szervezet, az ILGA Europe igazgatója azt mondja, az ilyen stratégáit az emberi jogok ellenzői szokták alkalmazni, nehogy előre lehessen lépni a többi közt a női, illetve az LMBT-közösség jogai ügyében. Mint mondta, évek óta látni, hogy a magyar és a lengyel kormány módszeresen kiirtja gender kifejezést az Európai Tanács minden szövegéből, de ez egyben azt jelenti, hogy törli elvként. Ezért a szakember felhívja az uniós tagállamokat, hogy álljanak a sarkukra és szólaljanak fel a társadalmi nemek elvének védelme érdekében.
Der Standard A lap azt írja közvetlenül a május 9-i Európa-nap előtt, miután Magyarország és Lengyelország kivetette a gender egyenlőség kifejezést a két nap múlva esedékes európai külügyminiszteri értekezletre egyeztetett szövegtervezetből, hogy az EU-nak igen hamarosan komolyan beszélnie azoknak a tagállamoknak a fejével, amelyek lábbal tiporják az európai értékeket. Mert már az erősen kétséges, hogy Budapest és Varsó egyáltalán hivatkozhat-e a kereszténységre. Viszont az európaiság semmiképpen sem jelenti azt, hogy valaki ultrareakciós szexuálpolitikai ideológiákat hirdessen. A két ország egyébként is már háromnegyedrészig tekintélyelvű, így tagja az EU-nak. Szorosan követi őket Szlovénia és még pár állam, amely sodródik tekintélyelvű, demokráciaellenes irányba. Lengyelország közölte, hogy csakis a férfi és nő egyenlőségéről lehet szó. Továbbá gyakorlatilag lehetetlenné tette az abortuszt. Magyarország folyamatosan szűkíti a melegek jogait. A társadalmi nemek egyenlőségét egyébként egy diplomata szerint, aki ott volt a tárgyalásokon, azért ellenzik, mert az szerintük teret nyit az LMBT-jogok előtt.
BBC Az Egészségügyi Világszervezet engedélyezte, hogy a járvány miatt a tagállamok hatóságai használják a Sinopharmot. Ez az első eset, hogy a WHO felvesz listájára egy olyan szert, amely nem nyugaton készült, de arra jutott, hogy a készítmény biztonságos és hatékony. Ezért segíthet, hogy a világon sokfelé nagy tömegek legyenek mielőbb védettek a korona vírussal szemben. Azt ajánlja, hogy mindenkinek két adagot adjanak be – a 18 évesnél idősebb korosztályban. A döntés egyben azt jelenti, hogy az oltóanyag bekerül a szervezet Covax programjába, amelynek célja, hogy a 3. világ se maradjon ki a tömeges oltókampányból. Úgy becsülik, hogy a Sinopharmot idáig 65 millióan kapták meg, így Magyarországon. A WHO szerint az adatok azt mutatják, hogy az esetek 79 %-ában segít. Viszont mivel a 60 fölöttiek esetében nem végeztek elég tesztet vele, abban a korcsoportban nem lehet megmondani, hogy mennyire hatásos.   
Die Welt Hogy az orosz vakcinára az égvilágon semmi szükség sincsen Európában, az kiderül a magyar adatokból. A magyarok cseppet sem tolonganak a lehetőségért, pedig bárki jelentkezhet a szerre, ám a Medián szerint csak az emberek 43 %-a lenne hajlandó beoltatni magát vele. 84 % ezzel szemben ragaszkodik valamelyik nyugati készítményhez. A hatóság hozzájárult a Szputnyik V alkalmazásához, bár az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte azt. Ezzel együtt a szernek sok szerepe nem volt abban, hogy immár a lakosság 43 %-a hozzájutott legalább az első adaghoz. Ugyanis a rendelkezésre álló vancináknak csupán alig 7 %-a érkezett Oroszországból, 44 %-ot a Pfizer/Biontech, 27 %-nyit pedig a kínai kormány küldött. Közben beérkezett az utolsó 200 ezer orosz ampulla is, de nagyon úgy néz ki, hogy ezek raktáron maradnak. Azaz Magyarország semmiképpen sem sikertörténet a Szputnyik V szemszögéből. Sokkal inkább arra utal, hogy egyetlen uniós tagállam sincs rászorulva az orosz segítségre. Hiszen már az elmúlt hetekben is rengeteg nyugati készítmény futott be, a következő időszakban pedig valóságos áradatra kell felkészülni. Szlovákiában, ahol kormányválság robbant ki az orosz oltóanyag miatt, Aneta Világi, a pozsonyi Comenius egyetem politológusa úgy értékeli, hogy nem a készítménnyel van baj, mert az jónak tűnik, hanem inkább az a gond, hogy a politika elégedetlenség szítására igyekszik felhasználni. Vagy ahogy Korcsok külügyminiszter megfogalmazta: a hibrid hadviselés eszköze. Ugyanakkor nem világos, miként utazhatnak Európában mindazok, akik a Szputnyik V-vel lettek beoltva. Mivel ugyanis a készítmény nem szerepel az európai hatóság listáján, minden ország maga dönti el, beengedi-e azokat, akiknek az orosz szer nyújt védettséget.  
Politico Vihart kavart az uniós bővítésért felelős magyar biztos, mert külön akarja választani a jövő hónapban kezdődő felvételi tárgyalásokat Albánia és Észak-Macedónia ügyében, noha egyöntetű a vélemény, hogy Szkopje sokkal előrébb tart a feltételek teljesítésében, mint Tirana. Várhelyi Olivér azonban arra hivatkozik, hogy ily módon ki lehetne védeni a távozó bolgár kormány által támasztott akadályt, miután Szófia – nyelvi és történelmi okokra mutogatva – blokkolja az északmacedónok csatlakozását. Azaz a párbeszéd csak az albánokkal indulna, meg, ám erről több tagország, köztük Berlin hallani sem akar. A német külügyi államminiszter azt közölte, hogy a késlekedés aláásná az unió hitelét, valamint a térség stabilitását. Véleményét osztják uniós illetékesek is. Félő ugyanis, hogy ha sokáig habozik az unió, akkor az űrt az oroszok és a kínaiak töltik be a régióban. A szlovák diplomácia vezetője felvetette, hogy a Tanácsban töröljék el az egyhangú döntéshozatal elvét az újabb nyitás ügyében, akkor ugyanis a bolgárok nem tudnának vétózni. Ám Várhelyi a jelek szerint ragaszkodik álláspontjához. De még az is lehet, hogy a végén ő kerekedik felül, ha nem sikerül jobb belátásra bírni Bulgáriát.