Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán feltehetőleg igyekszik megnehezíteni a dolgot a következő kormány számára

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.06. 07:19

Yahoo/AFP Baranyi Krisztina továbbra sem érti, miként üthette nyélbe a magyar kormány a megállapodást a kínai egyetem létesítéséről, miközben a világon senkinek a véleményét nem kérte ki a kerületből, ahol a tervek szerint a campus létesül. A ferencvárosi polgármester azonban továbbra is bízik abban, hogy a népszavazás majd helyre teszi az igencsak homályos gigaprojekt ügyét. Ahogyan tiszta helyzetet teremtett az olimpia ügyében kezdeményezett népszavazás is.  Karácsony Gergely azt sürgeti, hogy a hatalom ne kényszerítsen rá semmit sem a fővárosra. Budapesti vezetők ugyanakkor magánemberként elismerik, hogy sok eszközük nincs a program meghiúsítására, miközben a költségek nagyobbak lesznek, mint amennyit az egész magyar felsőoktatás egy év alatt kap az államtól. Ugyanakkor a hatalmas beruházás gondolata fokozta az aggályokat, hogy Magyarország egyre inkább kelet felé billen el a diplomáciában, és hogy csak még jobban eladósodik Pekinggel szemben. De ez csak az legújabb állomás a keleti nyitásban, amiről szakértők azt mondják: egyensúlymutatvány. Ellenzők ugyanakkor trójai falónak minősítik a nacionalista Orbánt az EU-n belül Kína és Oroszország szolgálatában. De idetartozott az orosz és kínai vakcinák megvásárlása, a paksi bővítés, a Huawei helyzetbe hozatala, és a Budapest-Belgrád-vasútvonal felújítása is. Krekó Péter úgy véli: nehéz bármiféle magyar előnyt belemagyarázni abba, hogy a Fudan egyetemet kínai munkások építik majd, de a cechet a magyar adófizetők állják. A Political Capital igazgatója a magyar szuverenitás elvesztésének tartja a hatalmas beruházáshoz lekötött kínai hitelt, annál is inkább, mert Magyarország a múlt héten közölte: nem tart igényt az unió kedvezményes kölcsönére a koronaválság gazdasági következményeinek enyhítésére. Ám ily módon igazából azt jelezte, hogy támogatáshoz kötött jogállami kikötésekből nem kér. Pedig Krekó szerint még veszélyes lehet az adósság ekkora szintje Kínával szemben.
Deutsche Welle Orbán Viktor ellenőrizni kívánja az egyetemeket és nem is csinál titkot abból, hogy a felügyelő testületeket olyanokkal akarja telerakni, akik ugyanolyan nemzeti gondolkodásúak, mint ő. Az ellenzék szerint viszont ily módon állam jön létre az államban. Hiszen a kurátorokat nem lehet leváltani, illetve minősített többség kell majd az egész rezsim átalakításához.    Pálinkás József attól tart, hogy a Fidesz nem egyszerűen saját magát igyekszik bebiztosítani anyagi oldalról az új törvénnyel egy választási kudarc esetére. Azt is meg akarja határozni, hogy mit tanítsanak és kutassanak, a cél az ideológiai felügyelet. Továbbá professzorokat lehet majd politikai okokból szélnek ereszteni.  Közben pedig jön a Fudan Egyetem, amelynek kapcsán Matura Tamás, a Corvinus Egyetem oktatója két gondot is lát: mert az igaz, hogy a világ egyik legjobb felsőoktatási intézményéről van szó, ám félő, hogy meggyengíti a többi magyar egyetemet, mivel hihetetlen anyagi fölénye folytán elcsábítja majd a tanárokat. De az is megkérdőjelezhető, hogy Magyarország miért ad ekkora ajándékot Kínának – az adófizetők zsebéből?    Mások felvetik, hogy az iskola kapu lesz Európában a kínai befolyás növelésére. Pálinkás József azt mondja: kínai erőd jön létre a földrész kellős közepén. Matura szerint ugyanakkor Peking éppen azért Budapestet választotta helyszínül, mert Párizsban vagy Berlinben politikailag a körmére néznének. Magyarországon viszont ilyesmitől nem kell tartania, legalábbis, amíg helyén van a jelenlegi kormány.   
Süddeutsche Zeitung A vezető német lap felfoghatatlannak tartja, hogy az Európai Unió változatlanul küldi az óriási anyagi támogatást Lengyelországnak, noha az kétségbe vonja a közös alapelveket és bontja le a jogállamot. Azt pedig csak még lehangolóbbá teszi a képet, hogy Magyarországgal is pont ez a helyzet, pedig ott már régebben beindultak a negatív folyamatok. Ám a két kormány továbbra is szabad belátása szerint tesz a pénzzel. Ehhez Varsóban most már a baloldal egyik ereje is segédkezett a PiS-nek, miután bagóért eladta magát a héten az uniós segélycsomag ratifikálásakor. Pedig legalább annyit el kellett volna érnie, hogy független testület kövesse nyomon a milliárdok elköltését, máskülönben a hatalmas összeget megint a csókosoknál kötnek ki, az ellenzék viszont ezúttal is hoppon marad. Miközben a Jog és Igazságosság kutyaszorítóba került, mivel saját szövetségese, a szélsőséges Ziobro igazságügyi miniszter pártja nem volt hajlandó megszavazni az uniós pénzügyi csomagot. A politikus, aki oroszlánrészt vállal a jogállam bedarálásában, meg is erősítette, hogy nem tágít, az ő szemében az ország „szuverenitása” mindennél fontosabb. És ha ennyi nem volna elég, a kormányfő előzőleg felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy az határozza meg: elsőbbséget élvez-e a nemzeti jog az uniós jogrenddel szemben. A kommentár azt kérdezi: ezek után miként juthat még mindig uniós alapokhoz a magyar és a lengyel vezetés? Amikor Lengyelország semmibe veszi az Európai Bíróság jó pár határozatát, ezért azonnal be kellett volna szüntetni részére az utalásokat. Ugyanakkor az elemzés azt tanácsolja, hogy senki ne bízzon túlságosan az új jogállami mechanizmusban, mert miért is bújna ki bőréből az EU? Úgy hogy Varsó nyugodtan számíthat a következő években is a neki megítélt 168 milliárd euróra. Ám mivel két év múlva választások lesznek, ez az irdatlan összeg, ha tetszik, ha nem, a PiS-nek tesz nagy szolgálatot. Miközben az már – Magyarországgal együtt – messzire eltávolodott az uniós ideáloktól.
Politico Orbán Viktor hozzálátott, hogy megőrizze hatalmát, még akkor is, ha jövőre kikap a választáson. Ezt Fábián Tamás, a Telex újságírója írja az amerikai hírportálon, miután a két szerkesztőség között partneri megállapodás van. Véleményét arra alapozza, hogy megkezdődött az állami vagyon kiszervezése magán alapítványokba, éspedig nagy valószínűséggel azzal a céllal, hogy a kudarc esetén is fennmaradhasson a Nemzeti Együttműködés Rendszere.  Ezért Orbán feltehetőleg igyekszik megnehezíteni a dolgot a következő kormány számára, ha azt a jelenlegi ellenzék alakíthatja meg. Emellett láthatólag fenn kívánja tartani a hozzá hű hálózatot arra az esetre, ha elapadnának a NER-t életben tartó források. Pedig a rendszer cseppet sem olcsó. A Fidesz-hű sajtó pl. két éve milliárdos veszteséget termelt, noha özönlenek hozzá az állami hirdetések.  Az ellenzéknek két fő kifogása van az alapítványokkal szemben: az egyik, hogy gyakorlatilag életük végéig tisztségükben maradhatnak a kuratóriumi tagok, másrészt, hogy a most kialakított rendszeren csak kétharmaddal lehet választani. Arató Gergely a DK-tól azonban megnyugtat mindenkit, hogy lesz jó pár lehetőség az egyetemi autonómia helyreállítására, de hogy mi, azt nem árulja el, mert nem akar tippeket adni azok kivédésére a Fidesznek.
Washington Post Bidennél hoppon maradnak azok az autoriter erős emberek, akik nem győztek törleszkedni Trumphoz. Az új kormányzat máris kiosztotta Kínát és Oroszországot az emberi jogok, valamint a szomszédokkal szembeni bánásmód miatt. Az előző elnök viszont igencsak felértékelt olyanokat, mint a brazil vagy a lengyel államfő. Ám utódja mindezidáig még csak telefonon sem beszélt velük. Idáig 29 külföldi politikust hívott fel, de valahogy Magyarország, Egyiptom és a Fülöp-szigetek első embere nem volt közöttük. Úgy hogy ezek a vezetők azt látják: szerencsecsillaguk hanyatlik Washingtonban. Hogy az USA hátat fordít nekik, az összefügg Bidennek azzal az ígéretével, hogy nem babusgat diktátorokat, illetve nem szorítja háttérbe a szövetségeseket. Ennek megfelelően hetekig váratta Netanjahut, míg végre felhívta, és ez jelképes dorgálás az izraeli miniszterelnöknek, aki azzal büszkélkedett, hogy be tud jutni Trumphoz. Az új stratégia része, hogy az elnök összefog mindazokkal, akik osztják, hogy Moszkva és Peking fenyegetést jelent. Ettől azonban már beszélt Putyinnal és Hszivel, de a Fehér Ház előző gazdájától eltérően a részletek intézését a munkatársakra hagyja. Ez azonban nem tetszik a tekintélyelvű politikusoknak, akik ahhoz vannak hozzászokva, hogy velük egyeztessenek a fontos kérdésekben. Hogy ezek után miként reagálnak a Washington részéről tapasztalt közönyre, az még nem világos. Putyin máris kapott jó pár pofont, de a leginkább az aggasztja, hogy az Egyesült Államok újraépíti a transz-atlanti szövetséget, őt meg a sarokba szorítja.
Washington Post A vezércikk úgy foglal állást, hogy Liz Cheney csak az igazságot mondta, amikor visszautasította Trump x-ik kirohanását, mármint hogy ő nyerte az elnökválasztást, csak elcsalták. A lap szerint a republikánusoknak most el kell dönteniük, hogy mi a fontosabb számukra: a valóság vagy a politikus. Mindenesetre a jövő hét döntő lesz a párton belül, mert várhatóan szavaznak majd arról, hogy eltávolítsák-e a volt alelnök lányát a köztársaságiak 3. legfontosabb kongresszusi posztjáról.  A tét: olyan pártról van-e szó, amelyben a vezetés feltétele, hogy valaki valótlanságot terjesszen az USA kormányzati rendszeréről. Cheney válasza erre az, hogy nem, mert a közé a pár republikánus hazafi közé tartozik, aki nem osztja Trump mérgező állítását a választási csalásról, illetve a törvényhozás épületének megrohamozásáról. Számára mindkettő vörös vonalat jelent. Ezért a héten kijelentette: nem lopták el az előző elnöktől győzelmet, és aki az ellenkezőjét vallja, az terjeszti a hatalmas hazugságot, valamint hátat fordít a jogállamnak, mérgezi a demokratikus rendszert.  Hozzátette, hogy a köztársaságpártiak fordulóponthoz érkeztek, és dönteniük kell, hogy ragaszkodnak-e az igazsághoz, valamint az alkotmányhoz. Továbbá aki Trump mellé áll ebben a kérdésben, bármennyire is kifizetődőnek tűnik az anyagilag vagy politikailag, az igen nagy károkat okoz mind a pártnak, mind az országnak.  Ám szavai – mutat rá az újság – nyilvánvalóan olyan botrányosak, hogy az rendkívüli büntetést igényel, bár nem biztos, hogy elveszti tisztségét. De akik el akarják távolítani, azoknak a kommentár azt ajánlja, hogy fontolják meg: vajon tényleg még inkább el akarják magukat kötelezni egyetlen ember mellett – az igazság, az elvek, az amerikai demokrácia feddhetetlensége ellenében?
Süddeutsche Zeitung A Hertha labdarúgó csapata a Petry-ügy után ismét bizonyította, hogy fontosak számára az olyan értékek, mint az etnikai sokszínűség és a rasszizmus elleni küzdelem: a klubot támogató holding azonnal hatállyal menesztette a korábbi válogatott kapust, Jens Lehmannt, miután az nyilvánvalóan tévedésből, de éppen annak küldte el telefonon fölöttébb sértő megjegyzését, akire az vonatkozott. Az üzenetben az állt, hogy a korábbi válogatott fekete bőrű labdarúgó, Dennis Aogo csak azért lehet kommentátor a Sky, illetve Sport 1 csatornánál, mert így ki lehet pipálni a színesbőrűek kvótáját. Amikor a címzett nyilvánosságra hozta a történteket, a Hertha tulajdonosai, akik két év alatt 300 millió eurót tettek bele az egyesületbe, felmondták a tanácsadói szerződést, így megszűnt Lehmann tagsági is a felügyelő bizottságban. Az sem számított, hogy a delikvens bocsánatot kért és azt bizonygatta, hogy nem úgy gondolta. Az indoklás szerint a kijelentés ellenkezik a holding felfogásával, mivel egy multietnikus világcégről van szó. A klubelnök pedig úgy foglalt állást, hogy a megnyilvánulás ellentétes a csapat értékeivel és elhatárolódnak a rasszizmus minden formájától. Dárdai Pál, az edző örömét fejezte, hogy a reakciót ilyen gyors és helyénvaló volt. Az újság emlékeztet arra, hogy a Petry kontra Gulácsi-ügy főként Magyarországon keltett hullámokat, mert az Orbán-tábor megpróbálta a történteket bevetni az EU és Németország ellen a jogállami vitában.
Neue Kronen Zeitung Zúgolódnak a burgenlandi gazdák, mert érik az uborka, a paradicsom és a paprika, ám leszedését hátráltatja, hogy az ingázó magyar vendégmunkások minden nap legalább egy órát kénytelenek vesztegelni a határon a vírus kapcsán bevezetett szigorú ellenőrzés miatt. Márpedig ha csak késve futnak be, akkor az áru nem jut el időben a kereskedőkhöz, emiatt pedig büntetést szabhatnak ki a termelőkre, sőt, még az is lehetséges, hogy át sem veszik tőlük az árut.  Az egyik érintett osztrák agrárvállalkozó azt mondja: teljes képtelenség, hogy a határon hárman vizsgálnak egyetlen autót, amelyben csak a vezető ül. Hiszen minden nap ott kel ál, és elég volna egy pillantást vetni az útlevelére. Ráadásul náluk rendszeresen tesztelik a dolgozókat.
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

A nizzai terrortámadás elkövetője eredetileg Párizsban akart merényletet végrehajtani

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.05. 19:25

Fotó: VALERY HACHE / AFP
Nizza egy pótmegoldás volt, mert nem maradt pénze az utazásra.
Párizsban akart eredetileg támadást elkövetni a nizzai Notre-Dame-bazilikában tavaly október 29-én végrehajtott három emberéletet követelő iszlamista merénylet tunéziai elkövetője – derült ki a dzsihadista telefonjában talált üzenetekből, amelyeket a BFM francia hírtelevízió tette közzé szerdán.
Rendőrségi források az AFP hírügynökségnek megerősítették, hogy a 22 éves Brahím Iszávi eredetileg Párizsba akart menni, de nem maradt elég pénze.

A BFM hírtévé által közzétett üzenetek szerint az elkövető október 25-én azt írta egy barátjának SMS-ben Rómából: „Holnap elindulok Franciaországba, a hitetlenek és a kutyák hazájába”. A férfi szeptember 19-én hajóval indult el Tunéziából, majd Olaszországon keresztül október 27-én este érkezett meg a dél-franciaországi Nizzába, ahonnan másnap azt írta: „Még Nizzában vagyok, oda akarok menni, ahol te vagy, az Eiffel-toronyhoz, de a jegy 150 euróba kerül”. Majd egy másik üzenetben megjegyezte:
„A jegy túl drága. Itt vagyok, amíg Isten megsegít”.

A dzsihadista két nappal később a Notre-Dame-bazilikában megölt két nőt és a sekrestyét, miután a tett helyszínén a rendőrség több lövéssel ártalmatlanította. 
„Párizsban akart támadni. Nizza egy pótmegoldás volt, mert nem maradt több pénze”

– mondta Samia Maktouf, az egyik áldozat családjának ügyvédje, aki egyébként kételkedik abban, hogy a férfi egyedül döntötte el, hogy az Eiffel-toronynál támad.

Szerinte a tunéziait irányították. Azt is elmondta, hogy a dzsihadista mindent vitat, ami történt, és amnéziára hivatkozik. Brahím Iszávit Nizzában válságos állapotban szállították kórházba a terrortámadást követően, majd november elején átszállították Párizsba, ahol miután az állapota javult, egy vizsgálóbíró kihallgatta, és vádat emeltek ellene terrortámadással összefüggésben gyilkosság és gyilkossági kísérletek miatt. A nyomozás eddig nem állapította meg, hogy voltak segítői, vagy anyagi és ideológiai támogatói.  „Azokat az embereket, akikkel kapcsolatba lépett Párizsban, kihallgatták, de nem gyanúsították meg őket” – jelezték nyomozati források. A nizzai merényletre csaknem két héttel Samuel Paty francia történelemtanár meggyilkolását követően került sor. A tanárt egy moszkvai születésű csecsen fiatal lefejezte, mert Mohamed-karikatúrákat mutatott diákjainak a szólásszabadságról szóló óráján. A gyilkosság világszerte felzúdulást keltett, és kiélezte a feszültséget a Nyugat és a muszlim világ között. Paty búcsúztatóján Macron kijelentette, Franciaországban ezután is lehet a karikatúrákat publikálni, és az ország megvédi szekuláris értékrendjét a radikális iszlámmal szemben.