Előfizetés

Beszélő fejek

Rogán Antalnak nem ártana vigyázó szemét az állampárt udvari médiáján tartania: péntek este oltásellenes szólamokat pengettek a Hír TV-n. A stúdióban Kiszelly Zoltán kormánypolitológus, a kérdező szerepében Velkovics Vilmos, a Színművészeti Egyetem újdonsült tanára. A meghívott vendég mintha csak azokat a gondolatokat mondta volna fel, amelyeket a hatalom nem szeretne maga felvállalni, ezért kiszervezi a lakájaira. Kiszelly azt ecsetelte: a kórházak előtt álló sor azokra a fiatalokra emlékeztette őt, akik a legújabb iPhone-ért várakoznak. Ráadásul az ellenzék elhitette velük, hogy csak a nyugati vakcinákkal lehet utazni. Ha most elindulunk azon a kormánypárti nyilvánosság által sulykolt logikán, miszerint egy vakcina kritikával illetése oltásellenesség, akkor a politológus megállapításai vaskosan annak minősülnek. Másfelől – ha tényleg a hatalom nem hivatalos álláspontját hallhattuk – az ellenzék nagy dicséretet kapott, mivel a jelek szerint sok emberhez eljut az összefogás üzenete. (Ami némiképp meghökkentő, ugyanis szemmel látható, milyen alapvető kompetenciák hiányoznak a baloldalból.) Nem kevésbé furcsa, amit ugyancsak a Hír TV-n hallhattunk a fideszes sajtó egyik kedvenc biztonságpolitikai „szakértőjétől”. Földi László szerint a vakcinaregisztrációs oldal elleni támadás politikai jellegű, mivel a kormány ellenfelei a választások előtt káoszt szeretnének teremteni. Nos, emberünk egy igazi zseni, hiszen alig órákkal a történtek után, a rendőrségi nyomozás megindulása előtt már tudta, merre keresendők az „elkövetők”. Abba bele sem merek gondolni, hogy egy feketeöves szélhámost kért fel nyilatkozatra a csatorna, aki a hozzáértés álcáját olcsó hangulatkeltésre használja. Márpedig lesz még weblaplehalás és sorállás is, mivel a miniszterelnök által kitűzött ötmilliós határhoz magas fordulatszám szükséges, amit csak a kínai vakcinával nem lehet elérni. Ehhez persze mindig kellenek a beszélő fejek, akik elmondják, miért éppen Orbán Viktornak van igaza. Sebaj, de legalább előbb-utóbb mindenki be lesz oltva. 

Felzárkózás magyar módra

Gazdaságunk arra számíthat, hogy pénzesőben fog az elkövetkező hét esztendőben fürdeni. Az Európai Uniótól annyi pénz érkezhet, amennyi a tervezett éves GDP 3,4 százalékának felel meg. A támogatási feltételek világosak, alkalmazkodnak a világjárvány okozta költségvetési nehézségekhez, ám a jelenlegi magyar kormány osztogatási politikáját ismerve lehetnek itt még kifizetési nehézségek. Pedig a beadandó  pályázatokhoz mindössze jól átlátható közösségi célok megjelölésére és korrupciómentes kormányzati gyakorlatra lenne szükség. De a javulásnak egyelőre semmi jele. A pandémia nyomán még fel is erősödtek egy szűk, a jelenlegi kormányzathoz hű kör soha nem ismert mértékű gyarapodásának az esélyei. Vörösmarty Mihály könyvtárbéli gondolatainak szellemében mi is feltehetjük a kérdést: az uniós támogatások által ment-e a (magyar) világ elébb? Közeledett-e a hazai versenyképesség, az egészségügyi és a szociális ellátás, az oktatásügy a nyugat-európai országok átlagához? A válasz egyértelmű: nem, bár a hazai úthálózat, a pénzforgalmi és az infokommunikációs technikák fejlesztésében nem állunk rosszul, de a támogatások fő kedvezményezettjei között itt is ugyanazokkal a nevekkel találkozhatunk. A magyar kormánynak - miként a többi euróövezeten kívüli ország kabinetjének - minden április utolsó napján be kell nyújtania az Európai Bizottságnak a konvergencia programját. (Az eurózóna országai stabilitási programot készítenek.) Meg kell jelölniük, mik egy-egy tagállam elképzelései az elkövetkező évekről. A mostani jelentés eltér a korábbiaktól: ez egy a járvány vezérelte perspektíva, számos ma még fel nem mérhető bizonytalansággal. Viszont a magyar gazdaság eredményességét ezúttal a 2008-2009-es világgazdasági válsághoz mérhető csapás szerencsére nem fenyegeti. A lakossági megtakarítások eddig soha nem látott mértékben nőttek. Azonban elégedettségre mégsincs semmi ok. A vagyonosok nem tudták a korlátozások miatt elkölteni a pénzüket, és bát a tavalyi felvásárlási láz miatt kisebb mértékben esett vissza a fogyasztás, mint szerte az Unióban, 2021-ben már fordult a kocka. A konvergencia jelentés átható hurráoptimizmusa mifelénk szokatlan módon nem ragadt át a Költségvetési Tanácsra. Olyannyira nem, hogy meg is dorgálták a kormányt. Véleményük tükrözi az MNB álláspontját: "A gazdaságpolitika feladata 2021-ben a dinamikus gazdasági növekedés megindítása, 2022-től pedig már az egyensúly visszaállításának és a fenntartható felzárkózásnak a biztosítása.” Ez egyértelmű utalás arra, hogy nem elégedettek az államháztartási hiány jövőre prognosztizált magas mértékével, a túlköltekezés jeleit vélik felfedezni. A kormány azonban minderről hallani sem akar. Elvégre akkor miként számolhatnák el az idei kiadások között például azt az 50 milliárd forintot, amely a felsőoktatási intézmények alapítványokba szuszakolásához kapcsolódik, sőt már a jogcímet is megtalálták: vagyonkezelés. Éppen annyit szánnak erre a hasznot nem hozó műveletre, mint a Modern Városok Programra. Így megy a NER-ben a világ elébb.

Még nem állunk nyerésre

Megértem minden ember félelmét, bennem is vannak félelmek. De meggyőződésem, hogy aki nagyobb lelki sebek nélkül túl akarja élni a járványt, annak ki kell mondania mindent, ami fáj. Ha nem mondja ki lelki fájdalmait, akkor abba pusztul bele, mert nem tud elindulni a gyógyulás útján. Ez a vírus könyörtelen, és pánikot váltott ki az emberekből. Akkor eredményes a védekezés, ha a döntéshozó politikusok nincsenek pánikban. Ha a politikusok jó és rugalmas döntéseket hoznak. Az az ország nyeri meg a versenyt a vírussal szemben, ahol a döntéshozó politikai elit képes lesz pánikmentes és szolidaritáson alapuló döntéseket hozni. Sajnos egyelőre csak a távol keleti országok állnak győzelemre, viszont vesztésre áll Európa és Észak Amerika. Mi ennek az oka? 1. POLITIKUSOK. Sajnos az európai védekezés irányítóiban kevés a tisztánlátás, dogmatikusak és kiszolgálják a nagytőkét. Sajátos racionalitás diktálja döntéseiket és kevéssé a humanitás és a szolidaritás. Pazarolják a pénzünket és pazarolják az emberi életeket. 2. SARLATÁNOK. Ők hiénák. Az emberek tisztán látják a döntéshozó politikai elit hibáit, és a bizalmatlanságukat is kinyilvánítják. Kételkednek a politikusokban, az általuk meghozott döntésekben, a korlátozások ellenére akár tüntetnek is. Vágynak az őszinte és biztonságot nyújtó információkra. Ezt a vágyat szolgálják ki a sarlatánok, akik szociopata ideákkal, látszat megoldásokkal, sőt nyilvánvaló hazugságokkal etetik a pánikba esett és a könnyű magyarázatokra fogékony embereket. 3. KARANTÉN. Szégyen és gyalázat az európai karantén szabályozás gyakorlata. Európában a magas halálozás oka elsődlegesen a rossz karantén szabályozás. Nem az egész országokat kellene lezárni, hanem csak a fertőzött embereket és a velük együtt élőket, dolgozókat. Különösen gyalázatos, hogy sokhelyütt nincs kontakt kutatás. Magyarországon meg sem próbálják a kontakt kutatást komolyan venni és annak rendszerét ki sem építik. A kontakt kutatás hiánya minden országban a szakpolitikusok felelőssége. A tesztelés miért nem szisztematikus? A fertőzött ember családtagjait miért nem kötelező tesztelni? Csak azt tesztelik, aki követeli, sőt sajnos sokszor még azokat se. Potenciálisan fertőző emberek járkálnak szabadon az országban, mennek dolgozni, utaznak vonatokon, buszokon, földalattin, vásárolnak boltokban stb. Miért nem szervezik meg rendesen a karantént, hogy mindenki értse, kinek mi a teendője? Miért nem teszik ezt szóvá politikusaink a Nemzeti Népegészségügyi Központ felé, és az NNK miért így dolgozik, ahogy dolgozik? Adják vissza a diplomájukat, ha nem képesek tisztességes járványkezelésre. 4. VAKCINÁK. Megértem az oltással szemben kritikus emberek félelmeit. Tudom, hogy vizsgálati szakaszban van az összes védőoltás, és ezért nem lehet kötelezővé tenni. De józanul kell gondolkodunk. Be kell látnunk és meg kell értenünk, hogy csak kevesen élnek olyan elszigetelt körülmények között, hogy nyugodtan elutasíthassák a védőoltásokat. A családtagoddal, munkatársaddal, barátoddal szembeni felelőtlenség, ha nem vállalod a védőoltást. Izrael példája mutatja, hogy érdemes vállalni. 5. GYÓGYSZEREK. Ebben is hihetetlen lemaradásban vagyunk. Egy év alatt az egész világ a Big Pharma gyarmata lett. És ezt nem veszi észre senki? Ebben a világméretű tőzsdejátékban már a politikus is csak színházi díszlet. A tőzsdén pörögnek a gyógyszergyári részvények, miközben a világgazdaság zsugorodik. Miért van erre szükség? A legvadabb kapitalizmus dúl a világban. Úgy tűnik számomra, hogy a fejlett világban mindenhol vannak korrupt orvosbárók, akik információs kapuőrök, akik csak a Big Pharma méregdrága gyógyszereit favorizálják, és a hatékony gyógyszerek alkalmazásáról szóló információkat blokkolják. Pedig minden komolyan vehető járványügyi szakember tudja, hogy járvány idején minden fillér számít, és csak olcsó és lehetőleg generikus gyógyszerekkel tudnak minden embert elérni és sikerrel gyógyítani. 6. HALÁL. Emberek milliói halnak meg a világon, pedig vannak közismerten olcsó és jó gyógyszerek, amivel megelőzhető lenne a halál, és a Nobel-díjra jelölt ausztrál Thomas Borody professzor módszerével a vírus karanténba zárható és valóban elpusztítható lenne a Föld minden országában. Nézzük meg, hol tart a járványkezelésben Borody professzor hazája, Ausztrália. Megértjük őket? Akarjuk őket követni? Ha nem akarjuk, túléljük ezt, amiben vagyunk? Ajánlom mindenkinek, írja le a gondolatait, írja ki magából a fájdalmat. Kell a gyógyuláshoz, kell a jövőnkhöz.