Előfizetés

Tompán kapták el a gyilkossággal is gyanúsított bécsi ékszerrablót

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.30. 21:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A szerb állampolgárságú elkövetőt az osztrák rendőrök köröztették, déli szomszédunk viszont jelezte, hamis papírokkal felénk tart.
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai a tompai határátkelőhelyen fogták el Haris G. 21 éves szerb állampolgárt, aki ellen az osztrák hatóságok emberölés és fegyveres rablás miatt bocsátottak ki európai elfogatóparancsot – írja a police.hu. A férfi a gyanú szerint 2020 októberében Bécsben, egy ékszerbolt kirablása során az ott tartózkodó ékszerészt megölte. Az osztrák hatóság az elkövető azonosítása után felvette a kapcsolatot a szerb rendőrséggel, de onnan azt az információt kapták, hogy a körözött férfi új névre szóló iratokkal Magyarország felé tart. Az osztrák rendőrök soron kívül értesítették és egyben kérték az NNI segítségét, és az értesítéstől számított egy órán belül „kattant a bilincs”. A súlyos bűncselekmények miatt körözött Haris G. jelenleg őrizetben van, kiadatásáról a magyar bíróság fog dönteni.

Fokozatosan nyitnak ki a fővárosi fürdők és a strandok

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.30. 21:04

Fotó: Népszava
Belépés védettségi igazolvánnyal vagy orvosi beutalóval lehetséges, és a medencék, szaunák, gőzkabinok kivételével a maszkhasználat is kötelező.
Ütemezett nyitás kezdődik a budapesti fürdőkben, első lépcsőben a Széchenyi, a Gellért, a Rudas, a Lukács, a Paskál és a Csillaghegyi Árpád Forrásfürdő nyitják meg kapuikat május 1-jén. Pünkösdi nyitásra készül a Palatinus és a Pesterzsébeti fürdő, végül június elejétől fogad vendégeket a Dandár fürdő, valamint a Római strand és Pünkösdfürdő – közölte pénteken a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Kiemelték: csak olyan 18 éven felüliek mehetnek a fürdőkbe, akik rendelkeznek védettségi igazolvánnyal. Ennek ellenőrzése az üzemeltető felelőssége és kötelezettsége. A 18 éven aluliak és a gyógyászati szakrendelésre beutalóval érkező vendégek számára nem szükséges a védettségi igazolvány. A 18 éven aluliak kizárólag védettségi igazolvánnyal rendelkezők felügyeletével látogathatják a fürdőket. A védettségi igazolványok ellenőrzését a testhőmérséklet mérésével együtt a fürdők bejáratánál végzik. A járványügyi helyzet miatt számos előírást fokozottan ellenőriznek. Papucs nélkül továbbra sem engedik be a látogatókat a fürdők területére, a pénztárak előtt és a büféknél kötelező a védőtávolság betartása. Belépéskor és a fürdők belterében tartózkodás teljes időtartama alatt – kivéve a medencetérben, szaunában és gőzkabinban – az orrot és szájat eltakaró maszk használata kötelező a vendégek számára. A közlemény szerint a belépők a koronavírus-járvány kitörése előtti árakon érhetők el, és továbbra is lesz lehetőség gyermek, diák és nyugdíjas jegy, illetve a jelentős kedvezményeket nyújtó családi belépők megvásárlására is.

TASZ: a védettséget igazoló igazolvány igenis diszkriminatív

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.30. 20:22

Fotó: Béres Márton / Népszava
A civil jogvédők szerint a kormány szombattól életbe lépő nyitási szabályozása még az eddigieknél is jobban kettészakíthatja a magyar társadalmat.
Ha valaki a saját elhatározásából dönt úgy, hogy nem oltatja be magát, attól bizonyos feltételek teljesülése esetén nem jogsértő megtagadni az újrainduló szolgáltatásokat – írta a Népszavához eljuttatott közleményében a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
Csakhogy a jogvédők szerint a kormány által április 26-án kihirdetett szabályozás arról, hogy a védettségi igazolvány milyen szolgáltatások igénybevételére jogosít fel, jogellenesen diszkriminál.

A TASZ a honlapján is olvasható legújabb állásfoglalásában sem vitatja: észszerű oka van annak, és nem jogellenes, ha szétválasztják a védettséggel már rendelkező, és még nem rendelkező embereket, és csak azokkal szemben tartják fenn a jogkorlátozásokat, akiknél ez feltétlenül indokolt.   
„Csakhogy a május elsején hatályba lépő kormányrendeletben meghatározott szabályok nem az alapján osztják ketté a társadalmat, hogy van-e védettségük, hanem az alapján, hogy van-e védettségi igazolványuk”

– írják.

Kifejtik, hogy a védettségi igazolvány – a nevével ellentétben – nem feltétlenül tanúsítja, hogy a tulajdonosa védett a vírussal szemben. A kártyát ugyanis már napokkal az első adag vakcina beadása után kipostázzák, noha a vakcinák csak a második dózis beadása után mintegy tíz nappal fejtik ki hatásukat.  Megállapították azt is:
„Sokan tehát úgy is felszabadulhatnak a korlátozások alól, hogy nem, vagy alig védettek, miközben az akár ugyanannyira védtelen oltatlanokra továbbra is vonatkoznak a korlátozó intézkedések. Az oltás az idő előrehaladtával egyre inkább hozzáférhetővé válik. Az oltási terv viszont továbbra sem nyilvános.”

Megismételték korábbi aggályaikat arról, hogy a regisztráció előírása és online felülethez kötése, valamint a széleskörű tájékoztató kampány hiánya a társadalom szétszakadását okozhatja: egyre szembetűnőbb, hogy jobb társadalmi helyzetű, jó egészségi állapotú fiatalok már az oltás második adagját is megkapták, miközben alacsonyabb társadalmi státuszú, de koruk, egészségük, munkájuk miatt jóval veszélyeztetettebb emberek még az első dózist sem vehették fel. A kormányrendelet nem foglalkozik azokkal, akik egészségi állapotuk miatt átmenetileg vagy tartósan nem olthatók: ilyenek például várandós nők a terhesség bizonyos szakaszaiban, egyes krónikus betegségekkel élők, vagy az oltóanyag egyes komponenseire allergiás személyek. 
„Ők nem tudnak a vakcina felvételével védettséget szerezni, így nem szabadulhatnak fel a korlátozó intézkedések alól sem. (...) A rendelet arra sem ad lehetőséget, hogy a külföldön beoltottak jogi értelemben is védettnek legyenek tekinthetők. Ez megkülönbözteti őket azoktól, akik ugyanazt az oltást kapták meg, de Magyarországon, így részesülhetnek a védettségi igazolvánnyal járó előnyökben. Ennek a megkülönböztetésnek nincs észszerű indoka.”

– fűzték hozzá, megemlítve, hogy az oltást tudatosan nem választók hátrányos megkülönböztetése sem fogadható el korlátlan ideig.