Előfizetés

NER-skanzenné alakulhat a Vár

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.29. 06:40

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A járvány sem csillapítja a várnegyed átépítési lázát. A zömében irodaházként, minisztériumként újjászülető ingatlanokat a nagyközönség jobbára csak kívülről csodálhatja.
Szinte üresek az utcák a várnegyedben. A járvány kiseperte a turistákat, a kormány kisepri a helyieket. Csak éppen az utóbbi tartós hatás marad. Az Orbán-kormány várfoglalása lassanként állami skanzenné alakítja a városrészt. A felújított és közben saját képre formált, illetve közösségi funkcióitól megfosztott épületek, a második világháború után elbontott, most gyakorta valódi tartalom és szerep nélkül visszaépülő újak várhatóan csak egy szűk kört szolgálnak majd. A kormány Nemzeti Hauszmann Programja ugyanis egyszerű látványlesőkké teszi az ide látogatókat, akik a sok milliárdnyi közpénzből felújított, csilivili épületeket jobbára csak kívülről, néhány esetben éttermi fogyasztás ellenében, vagy szervezett látogatás keretében belépőjegy váltásával látogathatják meg. Az épületek többsége azonban látogatóktól elzárt terület – némelyik előtt még elsétálni is tilos – mivel az államfő hivatala, a kormányfő irodái, illetve minisztériumok működnek benne, vagy csak egyszerűen irodaház lesz, ahová szintén tilos a bejárás.  Ráadásul még nem is beszéltünk a Magyar Nemzeti Bank által alapított Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) várbeli ténykedéséről. Az alapítvány létrejötte óta vásárol fel történelmi szempontból jelentős, emblematikus helyen lévő ingatlanokat, amelyeket azután felújít. Az oktatási és tudományos célú hasznosításnak azután többnyire az az eredménye, hogy az átlagpolgárokat kizárják onnan. (Övék a Mátyás templommal szemközti Régi Budai Városháza, amely ma Bölcs Várként működik és csak a lefedett udvar és a földszinti könyvesbolt látogatható, míg a késő barokk Kapisztrán tér sarkán álló történelmi épület kutatóközpontként működik majd.) Ha mindez nem lenne elég, a lakástörvény készülő módosításával kiárusítanák a várnegyed eddig tilalom alatt álló műemléki lakásait, amelyek a – kerületi önkormányzat egyáltalán nem támogatott – kényszerprivatizáció hatására várhatóan gyors lakosságcserét eredményeznek. (A bérlők nagyrésze persze örül, hiszen nekik is csurran a haszonból.) A kormánytervek végére tökéletes NER-skanzenné alakulhat a Budai Vár.  „Találkozás Jézussal.” Még az időpont is leolvasható a Mátyás templom előtt felállított visszaszámlálón, amely ottjártunkkor éppen 137 nappal későbbre jelezte a nagy eseményt. Kicsit közelebb lépve kiderül, hogy a reménybeli találka az Eucharisztikus Világkongresszuson jöhet létre, amelynek megrendezésére cirka 30 milliárdot költ az állam. 
Mindezek után aligha meglepő, hogy a Mátyás templom tőszomszédságában lévő egykori Magyar Királyi Pénzügyminisztérium épületének „történelmi hitelességű” felújítására 55 milliárdot költenek. A hitelességbe az is belefért, hogy elbontsanak egy műemléki védettségű épületszárnyat, mondván nem lehetett volna korszerű irodateret kialakítani benne. A nettó 40 ezer négyzetméteres, a várnegyed szűk világában brutálisan nagy Szentháromság téri épületegyüttes így is kicsi lesz, ezért várhatóan csak a belvárosi József nádor téri épületben dolgozók költöznek a várba. Így az a korábbi ígéret sem teljesül, miszerint a kiüresedő épületek értékesítésével csökkentik a felújítás költségeit.  A tér másik oldalán álló Burg Hotel épületét tavaly decemberben kapta meg versenyeztetés nélkül a PADME MNB-alapítvány, hogy az ingatlant a „tudományos célra a közjó érdekében hasznosítsa”. Az épület egyébként egy évvel korábban csereügylet révén került állami tulajdonba.  A Belügyminisztériumot az Országház utca-Úri utcai épületegyüttesébe költöztetnék, a kiviteli tervek el is készültek, de még nem találtak rá kivitelezőt. Előzetesen 15,6 milliárd forintot szántak rá, de ez aligha lesz elég. A belügynek is kell még más épület, mivel a teljes apparátus nem fér el itt. A Színház utcát, illetve a kapcsolódó Szent György tér javát már teljes egészében elfoglalta az Orbán-kormány, illetve a köztársasági elnök. Utóbbi kapta meg az egykori „ördöglovas” Sándor Móricz 1800-as évek elején épült klasszicista palotáját. A felújításáról még az első Orbán-kabinet döntött, igaz, akkor még Orbán Viktor magának, pontosabban a mindenkori miniszterelnöknek szánta. A rekonstrukció 2,2 milliárdba került, de az Orbánt váltó Medgyessy Péter nem akart felköltözni, így végül államfői rezidencia lett. Sebaj, az ismét kormányra kerülő Orbán Viktor felújíttatta a szomszédos Karmelita kolostort. (Az épületben működő Nemzeti Táncszínházat előbb a Millenárisra költöztették, de csak albérletbe, majd az ottani új épület avatása után pár hónappal a kormány úgy döntött, hogy tovább költöztetik a társulatot a Kerepesi útra.) A cirka 25 milliárdos felújítás során új erkélyt biggyesztettek a műemléki homlokzatra, hogy a kormányfőnek legyen hol dekázni néhanapján, a zavaró barokk freskókat pedig egyszerűen leragasztották, majd lefestették.  A Honvéd főparancsnokság szomszédos épületének felújításához és kibővítéséhez – a jelenlegi 2500 négyzetméterből 9000 lesz – még az idén hozzákezdenének, az ígéret szerint látogatóközpont nyílik benne. Szemközt, a Dísz téren lévő foghíjon eredeti formájában építik vissza a Vöröskereszt egykori székházát, amely a későbbiekben irodaházként működik. Irodákat alakítanak ki a Szent György téren újjáépülő József Főhercegi palota java részén is, a neoreneszánsz istálló a „Várnegyed turisztikai attrakciókínálatának” új eleme lesz. A vár alatt pedig összesen három mélygarázs épül. A Főőrség és a Lovarda semmiből felépülő hű mása már tavaly elkészült, de még folyik a környezet rendezése. Az idei évre tervezett megnyitásuk után étteremként, multifunkcionális rendezvényteremként és reprezentatív kiállítótérként hasznosulnak. Augusztus 20-ra adnák át a Budavári összekötő szárnyat, benne a az újjászülető Szent István teremmel, amelynek kandallóját 600 kézzel festett, manufakturális módon készített Zsolnay-kerámiából rakták össze, amely az első napokban ingyenesen lesz megcsodálható. A Budai Vár körbejárhatóságának biztosítására újították fel a középkori déli várfal koronáján kialakított gyilokjárót. Ottjártunkkor azonban le volt zárva, a kapun ezzel a felirattal: „kulcs a biztonsági őrségen”. Most fényesítik a Turul szobor szárnyait és a Habsburg kaput, a Mátyás kútja pedig már régi pompájában ragyog. 2023-ban kezdenének hozzá a Levéltár 45-ben lerombolt tornyának és soha nem volt – csak a tervekben létező – épületszárnyának visszaépítéséhez, amelyben 75 méteres kilátó is lesz. Az új szárnyban lesz a Levéltár látogatóközpontja. A mellette a lebontott teherelosztó helyén vagy irodaház vagy park lesz.  A Budai Vár két emblematikus intézményének – a Magyar Nemzeti Galériának és a Országos Széchenyi Könyvtárnak –a sorsa továbbra is kérdéses. A galériát eredetileg a Városligetbe költöztették volna, ám a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat nemet mondott a park további beépítésére. Új helyszínt azóta sem jelöltek ki. Biztosan költözik a könyvtár, a kormány ugyanis tavaly visszavonta a felújításról szóló határozatát. Pontosabban a rekonstrukciót nem törölték, csak éppen nem könyvtárat képzel el a felújított termekben a kabinet. Bár azt még nem tudni mit. A könyvtár a legutolsó hírek szerint a kínai Fudan Egyetem mellé költözhetne a Diákvárosba.

Főúri munka

Alig néhány cég osztozik a várnegyed átépítésének 100 milliárdhoz közelítő kivitelezői tortáján. A pénz java azonban két tulajdonosi körhöz vándorol. A legnagyobb falat a Pénzügyminisztérium hatalmas épületegyüttesének korszerű irodaházzá alakítása, a legutóbbi szerződésekkel 55 milliárdosra hízó megrendelést a West Hungária Bau Kft. és a Garage Ingatlanfejlesztő Kft. kapta. A WHB tulajdonosa Paár Attila, Orbán vejének Tiborcz Istvánnak régi üzlettársa. A cég nevéhez fűződik a Várkertbazár rekonstrukciója és ők húzták fel a Főőrség és a Lovarda korhű remake-jét is, amelyhez a Laki Épületszobrász Zrt-t választották partnerként. Nekik jutott a Csikós udvar, a Hauszmann-rámpa, az Ybl-támfal és a Stöckl-lépcső rekonstrukciója is. A már ugyanezen tulajdonosi körhöz tartozó Magyar Építő Zrt. újította fel a PADME birtokába került régi budai városházát. A páros a Swietelsky Magyarországgal kiegészülve építette meg a Csikós udvar alatti két mélygarázsból az elsőt. Nem kevesebb sikerrel vesz részt a munkában a Karmelita kolostor miniszterelnökségre szabását sikerrel megoldó Confector Mérnökiroda Kft. Ahogy arra korábban az Mfor rámutatott: a cég és a család másik érdekeltsége, az Innova Construm Kft. egymás után nyeri el a Vár épületeinek renoválásával kapcsolatos közbeszerzéseket. A Confector újíthatja fel a Budavári Palota déli nyaktagját nettó 4,6 milliárd forintért, őket bízták meg a Szent György tér területrendezésével, míg az Innova a Mátyás-kút és a Halászfiú szökőkút felújítását kapta. 

Megszavazták: tárt kapukkal várják az eddig bírált Frontexet

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.04.29. 06:20

Fotó: FRONTEX
A Fidesz-KDNP a keddi parlamenti szavazási dömpingben csendben elfogadott egy salátatörvényt is, amelyben – többek között – intervenciós jogot biztosítanak a Frontexnek menekültügyi válsághelyzet esetén.
Szép dolog a Frontex, de a Frontex életében még soha egyetlen méter határt nem védett meg, mi meg több száz kilométert. Semmi szükség, hogy ők védjék helyettünk a határt, nem is beszélve a szuverenitás elvi kérdéseiről – ezt Orbán Viktor miniszterelnök mondta még 2018-ban Salzburgban, az Európai Tanács ülése előtt. Három év alatt nagyot változott a világ, a Fidesz-KDNP ugyanis a keddi parlamenti szavazási dömpingben csendben elfogadott egy salátatörvényt is, amelyben – többek között – intervenciós jogot biztosítanak a Frontexnek menekültügyi válsághelyzet esetén. Az ügynökség tagjai pedig kényszerítő eszközt, fegyvert is használhatnak az ország területén. 
A törvénycsomag egy 2019-es uniós csúcs rendelkezéseit építi be a magyar jogba, az állam- és kormányfők – köztük természetesen Orbán Viktor – ekkor hagyták jóvá, hogy a Frontex hatáskörét jelentősen kibővítik, a szervezet készenléti alakulattal bővül, amit bármelyik uniós tagállamban bevethetnek. Ezek elsődleges célja, hogy a tagállamokat támogassák a külső határok védelmében, illetve a menekültstátuszt nem kapott bevándorlók hazatoloncolásában, akár erővel is. A most elfogadott törvény szerint az Országos Rendőr-főkapitányság, vagy az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság vezetője kezdeményezheti a belügyminiszternél az intervenciós csapatok behívását, amiről a kormány szerződésben állapodik meg a Frontex-szel. Ha az ügynökség csapatokat küld Magyarországra, annak tagjai részt vehetnek a határok őrizetében, egy esetleges menekültügyi válsághelyzet elhárításában és menekültek visszatoloncolásában. Ennek során szolgálati fegyvert tarthatnak maguknál, amit kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve végszükségben használhatnak is, emellett intézkedéseik során kényszerítő eszközt is használhatnak – mindezeket csak az ezekre vonatkozó hatályos hazai jogszabályok alapján. A Frontex saját műszaki eszközöket hozhat az országba, illetve a magyar rendőrség is bocsájthat ilyet az itt tevékenykedő csapatok rendelkezésére. A Frontex alakulatok ugyanakkor magyar parancsnokság alatt, a magyar rendőrség irányításával végzik majd feladatukat, saját hatáskörben kizárólag tetten ért szándékos bűncselekmény elkövetőjével, illetve jogellenesen az ország területén tartózkodó személyekkel szemben intézkedhetnek. Eszerint például egy olyan erőszakos határátlépési kísérletet, mint ami tavaly januárban történt Röszkénél, akár tisztán „idegen” erők is visszaverhetnek.
Mindez persze éles ellentétben áll a 2015 óta állandóvá vált kormányzati retorikával, miszerint „Brüsszel migránspárti és támogatja az illegális bevándorlást”, így nem véletlen, hogy nem is „reklámozta” a kormány a törvénycsomag beterjesztését. Ez ráadásul időben éppen egybeesett az Európai Bizottság bejelentésével egy új menekültügyi stratégia kidolgozásáról, melyben még tovább erősítenék – egyelőre nem részletezve – a Frontex jogköreit. A törvénynek van még két érdekes eleme: egyrészt hat hónapról nyolcra emelte az idegenrendészeti őrizet maximális időtartamát, másrészt a 44. paragrafusa csendben hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, miszerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a menekültügyi feladatokat szolgáló beruházásokra, beszerzésekre nem kell alkalmazni a közbeszerzési törvényt. A törvény indoklása szerint ugyanis „az előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség már nem áll fenn”.

Uniós hitel: igen, nem, talán

Halmai Katalin (Brüsszel) Papp Zsolt Szalai Anna Kósa András
Publikálás dátuma
2021.04.29. 06:00

Fotó: OLIVIER MATTHYS / AFP
Noha a kormány most magabiztosan lemond az uniós helyreállítási keretben kínált kedvező hitelről, azt akár a jövő évi választás után is kérheti.
Az Európai Bizottság egyelőre nem tudja, hogy mit fog tartalmazni az új magyar helyreállítási terv, mivel a régit Orbán Viktor múlt pénteki brüsszeli látogatását követően nagyrészt átírják. Ennek ellenére a magyar kormány igyekszik az elsők között lenni, hogy minél előbb megkezdhesse a pénz lehívását. Egyelőre csak a 2500 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásra tart igényt, a 3300 milliárdnyi hitelre nem. A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz létrehozásáról szóló rendelet azonban rögzíti, hogy 2023. augusztusáig még be lehet nyújtani akár a hitelkeret teljes összegére szóló tervet. Mivel az egyes országoknak jutó támogatási összegeket még a járványt megelőző gazdasági adatok alapján határozták meg, jövőre lehetőség lesz a keretek 30 százalékának az újratervezésére, ami növelheti a Magyarországnak járó vissza nem térítendő forrásokat is. Bár a friss magyar program valószínűleg rövidebb és olcsóbb lesz, mint a korábbi, ez nem azt jelenti, hogy Brüsszel kevésbé fog odafigyelni a tartalmára, majd a végrehajtására. A kormány hiába kér kevesebb pénzt, a projektek tervezése és megvalósítása során a jogszabályban előírt szempontoknak és feltételeknek kell megfelelni. A terveket elsőként minősítő Európai Bizottság elvárja, hogy teljesüljenek a digitális és zöld átállásra meghatározott célok, és megfelelő egyensúly legyen a beruházások és a reformok között. Emellett biztosítani kell a megkülönböztetés-mentességet a támogatások végső kedvezményezettjei között, valamint robusztus ellenőrző rendszert kell működtetni a szabálytalanságok, a csalások és a korrupció megelőzésére, feltárására. Közben érkeznek Brüsszelbe a tagállami programok, az első benyújtó Portugália volt, amit Görögország és Németország követett. A határidő április 30-ika, de már bejelentették, hogy ezt nem veszik véresen komolyan. Az Európai Bizottságnak két hónapja van értékelni a terveket, amelyeket ajánlására az uniós pénzügyminiszterek hagynak jóvá az ezt követő négy héten belül. A legkedvezőbb forgatókönyv szerint akár már augusztusban megkezdődhet az első részletek folyósítása. Idén az öt évre szóló pénzkeret 13 százalékához juthatnak hozzá a tagállamok. A helyreállítási terv esetében nem lesz forrásmegvonás, az országok az előre egyeztetett célok teljesítésének ütemében kapják a pénzt Brüsszelből. Ha elmulasztják a végrehajtást, üres marad a kincstár.

Olcsó uniós hitel nem, drága kínai és orosz kölcsön igen

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tanulmánya szerint az uniós helyreállítási alap teljes hitelkeretének lehívása akár 7,5 százalékkal megemelhetné a GDP arányos államadósságot, amely jelenleg is 80 százaléka felett van. Az ÁSZ tanulmánya több szempontból is figyelemre méltó – ugyanis pár nappal ezután jelent meg, hogy a magyar kormány bejelentette, mégsem fogadná el az uniós támogatás hitelrészét. Az ÁSZ szakértői szerint ugyanakkor az uniós hitel mellett szól, hogy az EU jóval olcsóbban jut hozzá pénzpiaci forrásokhoz, mint Magyarország. A közös hitel várható kamat nulla százalék körül lesz (-0,4-0,6 százalék), szemben a magyar állam által elérhető 2,9 százalékos eurókamattal. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője a hitel visszamondását azzal indokolta, hogy nem akarja kormány az államadósságot növelni. Az uniós országok jelentős része nem kér a hitelből, így nem kirívó a magyar döntés, csak eddig nem erre készült a kormány és sántít a magyarázat. Ugyanis míg magyar kormánynak nem kell 0 százalékos euróhitel, addig jóval könnyebben adósodik el az orosz vagy a kínai kormány felé drágább hitelekkel. Mint közismert Paks 2 projektet az orosz állam 10 milliárd eurós hitellel támogatta meg – igaz a lehívás után eddig azt mindig olcsóbb piaci hitelre váltotta át kormány. A kínai kormánnyal szemben Budapest-Belgrád vasút magyar szakaszának felújításra mintegy 600 milliárd forintos hitelt vett fel – ennek részletei titkosak –, de hasonló nagyságrendben készül eladósodni a Fudan-egyetem tervezett csepeli kampusza miatt is. P. Zs.

Kötött táncrend

Inakat megfeszítve dolgoznak a Miniszterelnökségen a helyreállítási terv átszabásán, hiszen míg az első verzió a teljes összeg felhasználásáról szólt, most kevesebb támogatáshoz kell azt igazítani. A kormány uniós politikájára rálátó szakember szerint ez nem jelenti a most kieső projektek végleges törlését, inkább időbeli eltolásról, illetve forrás-váltásról van szó. A hitelkeret ugyanis egészen 2023 végéig lehívható, így még van idő a mostani döntés felülbírálatára. Ráadásul a helyreállítási alappal együtt fogadták el a szintén idén induló új hét éves pénzügyi ciklus pénzügyi tervét. Több fejlesztés így annak terhére is megvalósítható, mint például a 150-200 milliárdos energetikai korszerűsítési program. Nem igazán sopánkodnának a kormány uniós forrásokat felügyelő hatóságai a 2000 lakos alatti kistelepülések csatornázási programjának törlése miatt sem, mivel ennek megvalósítása irgalmatlanul nehéz lett volna a helyreállítási alap 2026-ra tervezett zárásáig. Csak az előkészítés elvisz 1,5-2 évet, így ha a normál operatív programokból mégse futna rá, akkor lehet mégis kölcsönt kérni arra. A helyreállítási alap felhasználásának legnagyobb akadálya az idő. Hónapok telhetnek el a brüsszeli jóváhagyásig, a terveztetés, a közbeszerzési eljárások lebonyolítása legkevesebb két év, ha minden elsőre klappol, ami viszont ritkán sikerül. A megvalósításra alig marad két-három év, ami több tíz vagy akár százmilliárdos projekteknél szinte lehetetlen vállalkozás. Mindezek miatt gyorsítani kell, csakhogy ez meg rettentően megdobná az árakat, hiszen már most sincs elég munkaerő és eszköz a beruházások határidős befejezéséhez, ami jól kiolvasható a csúszásokból és a megugró költségekből. Az ellenzéki vád, miszerint betonba ölnék az uniós pénzt, nagyrészt igaz, csakhogy nem igen van más lehetőség. A képzések és humán programok ugyanis képtelenek ennyi pénzt felszívni a kormányoldali szakértő szerint. Így is belerakták a listára az orvosok béremelését, ami a kormány reményei szerint a hálapénz-kivezetés köntösébe húzva átmegy majd. A Népszava uniós ügyekre rálátó forrása korántsem tartja lehetetlennek, hogy az unió később kitolja a helyreállítási alap felhasználási idejét, vagy lehetővé teszi a hosszabbítást. A kormány hitellemondási képletében természetesen ott vannak a szigorú uniós feltételek, amelyek betartását ráadásul a legrigorózusabbnak tartott elszámoltató hatóság, az Uniós Számvevőszék ellenőrzi majd, ami a közös kockázatviselésű operatív programoknál jóval kötöttebb táncrendet jelent. Ráadásul Magyarországra a korrupció elleni fellépés elégtelensége miatt várhatóan még nagyobb figyelem hárul majd. Ez nagy kockázat, amit a kormány csak a vissza nem térítendő részre akar bevállalni. A piaci hiteleknél nem kell számolni ezzel. A Népszava kormányzati forrása azt is felveti, hogy az unió megtehette volna, hogy nyit egy külön alapot a városoknak, ahonnan közvetlenül kérhettek volna támogatást a projektjeikre. Volt is nagy lobbizás ezért, de végül mégsem lépte meg az unió. Talán azért, mert túlságosan macerás lett volna egyenként egyeztetni a városokkal. Egyszerűbb rábízni az országvezetőkre az elosztást, azután számonkérni az elvek teljesülését. Sz. A.

Voksok kontra milliárdok

Egyszerű választási trükközés is lehet a kormány húzása mögött, miszerint a helyreállítási alapból csak a vissza nem térítendő részt hívnák le. Legalábbis a választásokig – ez derült ki kormányzati forrásainkkal folytatott beszélgetéseinkből. – A kormány álláspontja egyértelmű: lépcsőzetesen halad. Először a helyreállítási alapot és a közös uniós költségvetés forrásait használja fel, a hitelfelvételre csak ezek kimerülése után kerülhet sor. Annak ugyanis nem csak kamata, de politikai felára is lehet – utalt egy forrásunk a kormány és a Bizottság között fennálló vitákra. A 2022-es választások után persze változhat a helyzet. Vagyis a választásokig a kormány elkerülheti a „vitákat”, miközben így is rengeteg pénzhez jut, egy 2022-es választási győzelem esetén pedig jöhet mégis a hitel felvétele. Vagy, ha nyer az ellenzék, legfeljebb azt lehet mondani, hogy „máris eladósítják az országot”. A fent vázolt forgatókönyv persze burkoltan azt is tartalmazza, hogy a következő hét éves uniós költségvetés forrásaiból a választásokig annyit köt le a kormány, amennyit csak tud – ezzel szintén jelentősen megkötve egy esetleges új kabinet kezét. A Népszava kérdésére a Miniszterelnökség azt közölte: "Magyarország gazdasági erejénél fogva döntött úgy, hogy csak vissza nem térítendő támogatást vesz igénybe." Ezzel együtt megjegyezték: A hitelrész felvételéről a későbbiekben is születhet döntés.   K. A.