Előfizetés

Blöfftáblázattal próbálta megtámasztani Gulyás Gergelyt a kormány

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.26. 06:20

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány közölt egy adatsort arról, hogy a különböző oltóanyagok beadása után hányan betegedtek meg, de ez a vakcinák képességeinek összehasonlítására nem alkalmas.
Az oltások eredményességét bemutató táblázattal örvendeztette meg a kormány vasárnap a Facebook oldalára látogatókat. Vakcinánként azt mutatták be, hogy Magyarországon a kétszer Covid ellen oltottak közül hányan betegedtek illetve haltak meg. Az 1,4 millió kétszer oltott közül összesen 5714-en fertőződtek meg és 273-an vesztették életüket. (A vakcinánkénti adatokat lásd a mellékelt táblázatban).  A közlés érdeme, hogy tudjuk végre, mire alapozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elhangzott állítását, miszerint „a kínai Sinopharm jobb, mint a Pfizer, de a Szputnyik a legjobb.” Pozitívum, hogy a kormány publikált adatot, amelyekből az tűnik ki, hogy az oltottak ritkán betegszenek meg és halnak meg, azaz oltani hasznos. (Míg a vizsgálati időszakban mintegy 4,5 százalék esélye volt arra egy magyarnak, hogy megbetegedjen a koronavírus miatt, addig az oltottak között ez a kockázat csak mintegy 0,4 százalék volt.) Mindezekkel szemben a közlésnek erős fogyatékossága, hogy ez az adatsor a vakcinák képességeinek összehasonlítására nem alkalmas. Így azt sem lehet leszűrni belőle, amit Gulyás miniszter eredményként összefoglalt - ezt egyébként Karikó Katalin is jelezte Facebook-posztjában. Az összehasonlítás fő korlátját az adja, hogy a vizsgált vakcinákat különböző időszakokban és erősen eltérő kockázati csoportokba tartozó embereken alkalmazták. (Lásd keretes írásunkat) Fogyatékossága a táblázatnak, hogy nem tudni, hogyan álltak elő az adatok, azaz nem tekinthető tudományosan megalapozott közlésnek. A harmadik hiányossága, hogy aligha nyugtatja meg azokat, akik a Sinopharm vakcinával kapcsolatban felvetődött aggályok miatt személyes sorsukért aggódnak. A kínai vakcinánál eredetileg is az keltett bizonytalanságot, hogy a gyári adatközlés nyitva hagyta azt a kérdést, hogy időseknél elég jól működik-e az oltás. Az elmúlt napokban sokan végeztettek tesztet, hogy kiderüljön, megfelelő számú antitest képződött-e szervezetükben az oltás után, ám sokaknál ez nem nyert megerősítést. Mivel pontosabb védettség-vizsgálat tömegesen nem elérhető, számukra az lenne a megnyugtató, ha látnák, hogy a nagyon idősek körében sem produkál lényegesen több, súlyos, végzetes kimenetelű esetet a Sinopharm. (Lehetséges, hogy ez így van, de ezekből az adatokból ez nem derülhet ki megnyugtatóan.) 

Különböző vakcinák eltérő célcsoportok

Nem egyenlő pályán indultak Magyarországon a kormány által összehasonlításra kínált vakcinák. Míg például a Pfizert a nyolcvan feletti, sok egyéb, súlyos betegséggel élők és a fokozott kockázatnak kitett egészségügyi dolgozók kapták, addig a SputnyikV vakcinát eleve nem adhatták krónikus betegeknek. De ugyanígy erősen eltért az az idő is, ami alatt a második oltás után az egyes vakcinák hatását megfigyelhették. Az ECDC adatai szerint a Sinopharm-mal április 18-ig bezárólag oltottak 99,1 százaléka négy héten belül kapta meg a második dózist, a SputnyikV-nél ugyanez 90,7 százalék, sőt ott a beoltottak 84,4 százaléka az utolsó két hétben kapta meg a második adagot. A Pfizernél viszont a beoltottak mindössze 26,27 százaléka kapta az utolsó négy hétben a vakcinát. Vagyis a túlnyomó többség esetében több mint egy hónapos adatok vannak. ROSTOVÁNYI ANDRÁS

"Tudománytalan propaganda"

Tipikus példája annak, hogy miért nem szabad így adatot közölni – mondta lapunknak egy szakértő, aki tudománytalan propagandának nevezte az oltásokról közreadott kormányzati adatsort. Hozzátette: elég csak a Pfizer oltásáról nyilvánosságra hozott izraeli tapasztalatokat elolvasni. Ott például az oltás nullára csökkentette a halálozást. A New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmány szerint - amelynek keretében első alkalommal mérték fel egy koronavírus elleni vakcina hatását nem laboratóriumi körülmények között - a Pfizer védőoltása minden vizsgált életkorban 94 százalékkal csökkentette a tüneti és a súlyos Covid-19 megbetegedéseket, valamint elfojtotta az országban december vége óta kirívóan gyorsan terjedő brit variánst is. D. A.

Helyreállítási alapból épülhet a szuperkórház

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.04.26. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az orvosbéremelések mellett a szuperkórház építését is uniós forrásból finanszírozná az Orbán-kormány. De ahhoz nagyon fel kellene pörgetni a beruházást.
A Fidesz hat évvel ezelőtt jelentette be a budapesti szuperkórház-építési tervét. A megvalósítás eddig meglehetősen vontatottan haladt. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott 2019 januárjában ugyan néhány hónapon belüli alapkőletételt ígért, de ez azóta se történt meg. Bedros aztán az idén már azt mondta, hogy jövő tavasszal kezdenek és 2026-ra elkészül a kórház. Nem véletlenül gyorsítanának. Pénz áll a házhoz. Az Unió által a koronavírus-járvány káros hatásainak csökkentésére létrehozott helyreállítási alap. Ebből azonban csak olyan projekteket lehet finanszírozni, amelyeket 2026-ig be lehet fejezni. Az Orbán-kormány új növekedési pályákat kijelölő, gazdaságélénkítő, kreatív fejlesztések helyett több régóta futó, de nem haladó tervét próbálja eladni Brüsszelben. Ezek közé tartozik a szuperkórház terve is. Erre 260 milliárdot költenének a keretből. A teljes költséget 300 milliárd forintra becsülik. A kabinet által összeállított helyreállítási és ellenállóképességi tervezetében az egészségügyi intézkedések átfogó céljaként „egy modern, a XXI. század kihívásaira reagálni képes, hatékony ellátórendszer működtetését” határozza meg „különböző ellátási szinteket érintő fejlesztésekkel”. Az „elérhető egészségnyereség maximalizálását” a háziorvosok szerepének megerősítésével, az orvosok béremelésével, a hálapénz kivezetésével, az egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek javításával és a Dél-budai Centrumkórház megépítésével érnék el.  A kormány az itthoni kommunikációval – miszerint minden a legnagyobb rendben, a kórházak bírják a nyomást – szemben a tervezetben azzal érvelnek a szuperkórház megépítése mellett, hogy „a koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hazai egészségügyi ellátórendszer működésében rejlő hibákra, ugyanakkor a fejlesztés lehetőségeire is”. Az új centrumkórház az ellátórendszer megfelelő kiszolgálóképességének biztosítását szolgálná. Ráadásként segítené a zöld és digitális átállást, a fenntartható közlekedést, szolgálná a kutatást és innovációt, sőt kissé nehezen követhető logikával az iskolák digitális infrastruktúráját is. Ezenfelül alkalmas lenne az egészségügyi dolgozók hiányának kezelésére. Nehéz megérteni, hogy egy új kórháztól hogyan terem hirtelen több orvos, szakdolgozó. A kormány érvelése szerint a fővárosban az elmúlt harminc évben nem építettek új kórházat, ezért van szükség az új 1200 ágyas, 1,2 millió lakos ellátását biztosító intézményre. A szuperkórház elvileg nemcsak az 1,7 millió lakosú Budapestet látja majd el, hanem a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből is fogad betegeket. (Vélhetőleg a fővárosnak csak meghatározott részeit.)   A helyszín a békemeneteken buzgón masírozó, Orbán Viktorral szotyizgató Tamás Lászlótól 4,4 milliárd forintért megvett, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a XI. kerületi önkormányzat által ingyen átadott 7 hektáron lett kijelölve. A telkek az autópálya mellett vannak, a mocsaras terület közmű nélküli, egyelőre semmiféle közösségi kapcsolattal nem rendelkezik.  Módosult ugyanakkor a szuperkórház megvalósítására 2018-ban létrehozott DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. szerepe. Az igazgatóság elnöke ugyan továbbra is Bedros J. Róbert és a testületnek továbbra is tagja Kocsisné Márkus Szilvia, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető felesége, de a megvalósítást a 720 millió forintos vagyonnal alapított cég helyett a kormány a Beruházási Ügynökségre bízta, míg a közlekedési tervezést a Budapest Fejlesztési Központra (BFK). A Brüsszelnek készült tervezet szerint a projekt fizikai megvalósítása 2022 első negyedévétől 2026 első negyedévéig tart. Ehhez azonban nagyon fel kell pörgetni az eseményeket. A rekordösszegű, 8,25 milliárdos tervezői szerződést még a DBC Zrt. írta alá az M-Teampannon építészirodával. A 223 ezer négyzetméteres épületkomplexum engedélyezési tervei gyakorlatilag elkészültek – válaszolta a Népszava kérdésére a DBC Zrt. Hamarosan be is adják az építési engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz. (A szuperkórház kérelmét nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyként az a fővárosi kormányhivatal bírálja el, amelyik például a Ludovika Campus és a Liget projekt ügyében is eljárt.)
Az építési engedély birtokában rendelik meg a generáltervezőtől a kiviteli terveket, amelyek a kivitelezés gyorsított megkezdése érdekében két szakaszban készülnek el. Első szakaszban a munkagödör- és mélyépítési kiviteli tervek, majd a a létesítmény magasépítési munkálataihoz tartozó dokumentáció. A kiviteli tervek elkészítésére a generáltervezőnek egy év áll rendelkezésére. A mélyépítési kivitelező kiválasztásával jövő tavasszal sor kerülhet az alapkőletételre, azt követően pedig megkezdődhet az építkezés. Így a kivitelezői tendert is – legalább – két részre bontják. A mélyépítésre vonatkozó kivitelezési tendert a jelenlegi ütemezés szerint idén augusztusban írja ki a beruházási ügynökségként működő BMSK Zrt. Az alapkőletételt jövő tavaszra, vélhetőleg a választások elé időzítve tervezik. A Népszava azon kérdésére, hogy még a kivitelezés megkezdése előtt terveznek-e valamiféle egyeztetést a környéken élőkkel,, a DBC Zrt. azt válaszolta, hogy „a hozzájuk érkező lakossági megkereséseket minden esetben megválaszolják, de átfogó egyeztetésre egyelőre nem merült fel igény”. Ám ahhoz, hogy a kórház megnyithasson jelentősen bővíteni kell az elérését biztosító közlekedési hálózatot. A DBC úgy tudja, hogy a BFK hamarosan eredményt hirdet a Dél-budai Centrumkórház közúti megközelítésének tervezésére indított közbeszerzési eljárásban. Ezzel kapcsolatban a DBC megjegyzi, hogy mára egyértelműen beigazolódott, hogy a korábban javaslatként felmerült alternatív helyszínek alkalmatlanok, részben az elhelyezkedésük, részben pedig a megvalósítás feltételei miatt. (Az FKT által megrendelt jelentés szerint mindkét helyszín alkalmas.) A DBC szerint a Dobogó különösen közlekedés szempontból ideális helyszín. A 24 órás sürgősségi ügyeletből, illetve az 1,2 millió ember ellátásából fakadó környezeti terhelést szerintük nem szabad a város sűrűn lakott, belső részeire „ráengedni”. A közlekedési hálózat bővítésénél fontos szempont, hogy a lehető legtöbb közlekedési móddal – így például kerékpárral is – el lehessen jutni az intézményhez – tették hozzá a Népszavának küldött válaszukban. (Jelenleg a belvárosból cirka 1 óra kijutni a Lapu utcáig közösségi járművel.) Korábban az Origóban Bedros J. Róbert részleteket is közölt: a Dobogó út mintegy 400 méter hosszú szakasza négysávosra bővül a Lapu utca és a Balatoni út között, létrejön egy új „különszintű" csomópont az M1–M7 autópálya, a Budaörsi út, a Gazdagréti út, a Lapu utca és a Dobogó út kereszteződésében.

Helyreállítási alap

Magyarország (350 forintos euróval számítva) összesen 5895 milliárd forinthoz juthat hozzá a helyreállítási alap révén, amelyből 2512 milliárd vissza nem térítendő támogatás, míg 3383 milliárd kedvezményes hitel. A kettőből együtt a kormány közlése szerint összesen 1268 milliárdot költenének egészségügyi fejlesztésekre. 

Menczer a WHO-tól remél politikai segítséget

D. A.
Publikálás dátuma
2021.04.25. 21:18

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) várhatóan rövid időn belül, talán már a jövő héten kiadja az engedélyt a kínai Sinopharm-vakcinára - közölte Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára vasárnap a közösségi oldalán.
Hozzátette "ha ez megtörténik, akkor végérvényesen bebizonyosodik, hogy minden, amit a baloldal mondott a kínai vakcináról, hazugság volt". - A WHO nem engedélyez, legfeljebb a rendelkezésére álló adatokból azt vizsgálja, hogy a vakcina megfelelő-e arra, hogy a szegényebb országok segély-szállítmányaiba ajánlja – pontosította a külügyi államtitkárt Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter, The Graduate Institute tudományos főmunkatársa, a WHO konzultánsa. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy részletes vizsgálatok nélkül, a kínaiak által átadott dokumentációt nézi át a világszervezet néhány szakbizottsága. Hozzátette: az engedélyezés a gyógyszerhatóságok feladata, ha ilyenre sor kerülne, azt az Európai Gyógyszerügynökség végezné. Korábban a napi.hu idézte a Reuters hírét, miszerint a WHO technikai szakértői április 26-án felülvizsgálják a kínai Sinopharm gyógyszergyártó oltóanyagát a sürgősségi listára való esetleges felvétel céljából, amelyet május 3-án a Sinovac oltás követhet. Eddig a Pfizer, AstraZeneca és a Johnson&Johnson által gyártott Covid-19 vakcinák kerültek fel a WHO-listájára. Ez nem azt jelenti, hogy ezek a készítmények azonnal használhatók, ahogy az ENSZ-szervezet döntött róluk, csak egy ajánlást és összefoglalót készítenek, amely a biztonságosság igazolását és a hatékonyság jóváhagyását jelenti. Az így összegzett adatok segítik az országok szabályozó hatóságait. Mint írták: a döntés azért is izgalmas, mert a Magyarországon is használt vakcina harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit még nem tették publikussá, valamint maga a gyártó China National Pharmaceutical Group is jelezte, hogy vizsgálják a készítmény hatásosságát, mert több esetben tapasztalták, hogy a második oltás után sem indult meg kellő antitest termelődés a beoltottaknál, ezért szükség lehet egy harmadik oltásra. Szerbia kutatást is végzett a kérdésben, mely szerint ez minden korcsoportot nézve 10 százaléknál fordul elő, a 60 évnél idősebbek esetében kicsit magasabb arányban. A WHO engedélyezése segíthet ennek a kérdésnek a tisztázásában is.