Előfizetés

Ismét olthatnak a Janssen vakcinával Amerikában

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.24. 08:38

Fotó: JOSEPH PREZIOSO / AFP
A szakértők szerint az előnyei messze meghaladják a kockázatait, de aki mellékhatást tapasztal, azért forduljon orvoshoz.
Folytathatják az oltást a Johnson and Johnson vállalat által kifejlesztett koronavírus elleni vakcinával az Egyesült Államokban, miután a szövetségi egészségügyi tisztviselők, helyi idő szerint péntek este feloldották az oltás használatának ideiglenes szüneteltetését - írja az amerikai sajtó. Az elmúlt napokban az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC), valamint az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatalának (FDA) szakemberei átfogó vizsgálatot tartottak. Janet Woodcock, az FDA megbízott vezetője azt mondta: 
„Arra a következtetésre jutottunk, hogy a Janssen Covid-19 vakcina ismert és lehetséges előnyei meghaladják az ismert és lehetséges kockázatokat a 18 éves vagy idősebb embereknél.”

A CDC független tanácsadó testülete pénteken egész nap ülésezett és végül 10 igen, 4 nem és egy tartózkodás mellett javasolták a Johnson and Johnson oltásának használatát. Az FDA vezetője szerint az oltás továbbra is megfelel a biztonságra, hatékonyságra és minőségre vonatkozó előírásaiknak. A testület minden tagja egyetértett abban, hogy a vakcina előnyei messze meghaladják a kockázatait, de többen is aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a beoltott embereket nem tájékoztatják kellőképpen a ritka, de potenciális veszélyről, és arról, hogy más oltási lehetőségek is vannak.  A CDC és az FDA szakemberei bejelentették, hogy a jövő hét elejéig oktatási és kommunikációs anyagokat, valamint frissített betegtájékoztatókat tesznek közzé. Azt javasolják:
„Aki az oltást követő három héten belül súlyos fejfájást, hasi fájdalmat, lábfájdalmat vagy légszomjat tapasztal, forduljon orvosához. A Johnson and Johnson szintén frissíti az oltóanyag címkéjét, amelyen figyelmeztetik majd az embereket a vérrögképződés ritka kockázatára.”

Az Egyesült Államokban a múlt hét óta szüneteltették a Johnson and Johnson vakcinájának használatát, miután az azzal beoltott emberek milliói között akkor hat olyan eset volt, amikor vérrögképződés alakult ki. Mindannyian 48 év alatti nők voltak és az egyikük meghalt. A vizsgálatok megállapították, hogy azóta, 7,5 millió oltás beadása után ez a szám 15-re nőtt és az érintettek közül hárman vesztették életüket. Szakemberek szerint a 18 éven felüli felnőttek számára engedélyezett Johnson and Johnson cég vakcinája fontos részét képezi az oltási stratégiának az Egyesült Államokban és globálisan egyaránt. Közegészségügyi tisztviselők azt mondják: ennek a szérumnak gyakorlati és logisztikai előnye van az Amerikában engedélyezett másik két oltással (Pfizer-BioNTech, Moderna) szemben, ugyanis nem kell fagyasztva tárolni, és egydózisú. Ez pedig különösen hasznos azokon a vidéki területeken, ahol az egészségügyi központok nem rendelkeznek megfelelő hűtési kapacitással. Az amerikai szövetségi egészségügyi ügynökségek pénteki megállapításai megegyeznek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) kedden kiadott észrevételeivel. Amint azt a Népszava megírta, az EMA kockázatértékelő bizottsága megállapította:
„Lehetséges az összefüggés a vérrögképződéssel járó rendellenességek rendkívül ritka esetei és a Johnson&Johnson koronavírus elleni oltóanyaga között. Ugyanakkor a vakcina előnyei továbbra is felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.”

Az uniós szervezet kedden közzétett véleménye szerint a megbetegedés veszélyét fel kell tüntetni a készítmény használati útmutatóján, mint nagyon ritka mellékhatást.

Minden örmény és török szem Bidenre szegeződik

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.24. 08:30

Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az amerikai elnök elismerheti, hogy Törökország 106 évvel ezelőtt népirtást hajtott végre az örmények ellen.
A Fehér Ház közleményt készül kiadni szombaton, a törökországi örmények ellen 1915-ben kezdődött atrocitások 106. évfordulóján és bár a szöveg még nem ismeretes, annak tartalma aligha lehet más, mint a történtek népirtásként való elismerése. Örmény és török részről egyaránt erre készülnek - természetesen a történelmi álláspontoknak megfelelő, homlokegyenest ellentétes nézőpontból. Ara Ajvazjan örmény külügyminiszter szerdán annak a reményének adott hangot, hogy az amerikai elismerés másoknak is „erkölcsi iránytűként” fog szolgálni. Török kollégája, Mevlut Cavusoglu viszont arra figyelmeztetett, hogy a washingtoni lépés ártani fog az amúgy is feszült kétoldalú kapcsolatoknak: 
„Ha az Egyesült Államok rontani akarja a viszonyt, akkor az az ő döntése lesz.”

A török állam az első világháborúban az oroszokkal szemben elszenvedett egyik súlyos csatavesztés nyomán kezdte üldözni a vereség okának kikiáltott örmény kisebbséget. Az örménytelenítés jegyében tömeggyilkosságokat követtek el és halálmeneteket indítottak a szíriai sivatagba. Útközben és a táborokban egy-másfél millió örmény vesztette életét. A török álláspont azonban az, hogy a háborúban álló ország jogosan „telepítette át” a lázadó örményeket és az áldozatok számát is vitatják. Az Egyesült Államok már a 80-as években fontolóra vette a népirtás kimondását, ám akkor még felülkerekedett a pragmatikus álláspont: Törökország fontos NATO-szövetséges volt a Szovjetunió elleni hidegháborúban. Az örmény genocídium kifejezés egyszer így is bekerült Ronald Reagannek a zsidók elleni holokausztról szóló közleményébe, de az amerikai elnökök eddig rendre távol tartották magukat a dilemmától. Nem úgy a kongresszus, amelynek két háza tavaly az amerikai külpolitika elemének nyilvánította az örmények elleni török népirtás elismerését.  
Joe Biden mostani lépése megfelel az elnökválasztási kampányban tett vállalásának és jelzés arra, hogy komolyan gondolta, amikor világszerte a demokrácia és az emberi jogok védelmét ígérte.

A török válasz nyilván nem marad el, de Ankarának arra is tekintettel kell lennie, hogy Szíriában szembe találta magát Oroszországgal. Jóllehet korábban orosz légvédelmi rakétarendszereket vásárolt, a maga részéről viszont a Moszkvával konfliktusban álló Ukrajnának akar drónokat eladni.        

Amerika a harmincadik

Eddig 29 állam ismerte el népirtásnak Törökország örmények elleni bűncselekményeit. Többségük európai, így például Franciaország, Dánia, Németország, Oroszország, Olaszország és a Vatikán. A Visegrádi 4-ek közül Magyarország kivételével mindenki rajta van ezen a listán, miként több dél-amerikai állam is.    

Szabad szemmel: Orbánék nem adták fel a Budapest Airport megszerzését

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.24. 07:26

Változatlanul nyomást gyakorolnak a külföldi tulajdonosokra.
Bloomberg A magyar kormány a tavalyi elutasítás után sem adta fel, hogy így vagy úgy, de megszerezze magának a Budapest Airportot, ezért változatlanul nyomást gyakorol a külföldi tulajdonosokra. Az ügyre rálátó források szerint erről tájékoztatta a Bizottságot a Liszt Ferenc repülőteret működtető társaság fő részvényese, a német AviAlliance. Nem kér Brüsszeltől semmit, viszont az üzenetet úgy időzítette, hogy az pont akkor érkezzen meg, amikor von der Leyen Orbánnal tárgyal és így emlékeztetni tudja a jogállami kikötésekre, beleértve a tulajdonjogokat. Magyarországnak ugyanis a jövő évi választás előtt minden eurocentre nagy szüksége van, ezért az EU elvileg most többet ki tud csikarni a miniszterelnökből (Bár német lapértesülés szerint von der Leyen hűteni igyekszik a feszültséget – a szerk. megj.). Ugyanakkor a németek arról számoltak be az unió végrehajtó testületének, hogy változatlanul nyomás nehezedik rájuk és másik két partnerükre, mert a magyar fél azt akarja, hogy értékesítsék érdekeltségüket a hatalomhoz közel álló cégeknek, illetve magánszemélyeknek. Ezt célozza, hogy az utóbbi években rendszeresek a vádak bizonyos reptéri beruházások miatt, ugyanakkor a hatóságok fúrják az előirányzott fejlesztéseket. Ezzel párhuzamosan fenyegetőzik több miniszter, valamint a kormány közeli sajtó is. A jelentés kitér arra, hogy a napokban Hollandia megorrolt, mert Magyarország megtorpedózta az Aegon és a Vienna Biztosítási csoport egymilliárd dolláros adásvételi ügyletét.
Euractiv Orbán és von der Leyen esti tanácskozásán a kulcskérdés a pénz, illetve az volt, hogy miként felügyeljék a Magyarországnak szánt 7 milliárd euró felhasználását, jóllehet a kormányfő a reggeli rádiónyilatkozatban még azt állította, hogy Európa jövője kerül terítékre, nem pedig a gazdasági újjáépítési alap. Egyébiránt az egyeztetést ő kérte. Jelen helyzetben azonban egyik fél sem kívánja kiélezni a viszonyt. A miniszterelnök azon van, hogy adjanak neki szabad kezet a teljes összeg elköltéséhez, mivel készül a választásokra. Ezért már a találkozó előtt gesztust tett, részben a civil törvény, részben a CEU kiebrudalását eredményező jogszabály felülvizsgálatának beterjesztésével. Csakhogy Brüsszelnek jócskán vannak aggályai a korrupció miatt, hiszen a tavalyi országjelentés külön kiemeli a verseny hiányát a közbeszerzéseknél, pl. hogy sokszor csupán egyetlen pályázó akad. Ezen felül rendszerszintű hiányosságokat állított meg és nehezményezte, hogy gyenge az ellenőrző mechanizmus. Azon kívül nemigen átláthatóak a folyamatok, nehéz adatokat szerezni az egyes ügyekről. De gond van a sajtószabadsággal is. Továbbá nem látni elszántságot a hatalom részéről a korrupció visszaszorítására. Az ilyen ajánlásokat a tagállamoknak figyelembe kell venniük, amikor meghatározzák saját programjukat az óriási támogatás elköltésére. Orbánnak azonban van egy adu a kezében: az Országgyűlés még nem hagyta jóvá a segélytervet, anélkül pedig a Bizottság nem tud hitelt felvenni a nemzetközi pénzpiacokon. De a miniszterelnök sokáig már nem húzhatja el, mivel a németek tegnap túlesetek a ratifikáláson.
Yahoo/AP A magyar kormány látszólag meghátrált mind a civiltörvény, mind a Lex CEU ügyében, ám egyes érintett szervezetek azt mondják: az engedmények nem elegendőek ahhoz, hogy teljes egészében visszanyerjék korábbi jogaikat. A Közép-Európai Egyetem pl. úgy ítéli meg, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működése változatlanul politikai döntés kérdése. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője pedig úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat azt a hivatalos narratívát tükrözi, ami jó és rossz szervezetekre osztja fel a civil társadalmat és korlátozza mozgásterüket. Pedig azok egyik alapfeladata, hogy befolyásolják a közbeszédet, tehát hogy az emberek alakítsák a közéletet. Ráadásul nagyjából 4 ezer NGO-t érint majd, hogy gazdálkodásukat átvilágítja a Számvevőszék – Móra szerint ez arra jó, nehogy a civilek a hatalom körmére tudjanak nézni. A Fidesz módszeresen lebontotta a fékeket és ellensúlyokat, azokat már csupán a civil csoportok testesítik meg és ily módon a kormány láthatólag szívesen eltakarítaná azokat az útból.
Die Presse A szakadás fenyegeti a lengyel kormánykoalíciót az uniós segélyprogram felhasználása körüli ellentétek miatt, olyannyira, hogy már az új választás lehetősége is felmerült. A tét 58 milliárd euro, ebből 34 milliárd kedvezményes hitel formájában. Azaz az ország a csomag fő kedvezményezettjei közé tartozik, csak éppen a belpolitikai vita miatt nem jut közelebb a célhoz. Ily módon folyton elhalasztják a csomag ratifikálását. Most már május közepe szerepel új időpontként. Hogy idáig jutottak a dolgok, abban szerepe volt Kaczynskinak, mert a múlt ősszel – Magyarországgal együtt – igencsak bekeményített a jogállami vitában és már vétóval fenyegetőzött. A vége – Merkel jóvoltából – egyezség lett, ám ezek után a PiS szélsőjobbos hazai szövetségese, Ziobro igazságügyi miniszter nem lát lehetőséget arra, hogy eltérjen a korábbi állásponttól. A jogállami mechanizmuson kívül az is a baja, hogy szerinte túlságosan is eladósodik az EU és ez még visszaüthet a lengyelekre. Úgy hogy most a Jog és Igazságosság 6 év óta először rá van utalva az ellenzék támogatására, miután 15 voks hiányzik a javaslat jóváhagyásához. Csakhogy a Polgári Platform azt követeli, hogy ez esetben is alkalmazzák az eddigi szabályt, azaz a beérkező alapok 40 százalékának felhasználásáról ne központilag határozzanak, hanem a pénzt adják oda az önkormányzatoknak.
Economist A vezércikk úgy értékeli, hogy Putyin a saját népét és a szomszédjait is fenyegeti, de a nyugatnak növelnie kell a hozzáállás árát. A politikus ugyan egy rendőrállamot irányít, mégis retteg a bebörtönzött Navalnijtól, mivel annak leleplező riportfilmjei nagy tömegvisszhangot váltanak ki. Mozgalma kigúnyolja a Kreml hazugságait és vetélytársat jelent a választásokon. Ez is magyarázza, hogy az elnök igyekszik hazafias alapon feltüzelni a lakosságot, illetve hogy megint környező államok ellen fordul. Csakhogy gyengébb, mint amilyennek látszik, de pont ezért veszedelmes. Már korábban is akkor vállalkozott kalandorkodásra Ukrajnában, amikor bajba került a gazdaság és javítani kellett saját népszerűségi mutatóin. De aggasztja Belarusz is, mert Lukasenko annyira meggyengült, hogy kizárólag a Kreml segédletével tud hatalmon maradni. Ez pedig próbatételt jelent Biden és szövetségesei számára. De realistáknak kell lenniük, hiszen senki sem akarhat háborút egy atomhatalommal, a megtorló lépések ugyanakkor sokszor hatástalanok. Az oroszok a külső ostrom feltételeinek megfelelően alakították át gazdaságukat, az befelé néz, stagnál, de kívülről nehéz megingatni. Ugyanakkor az egész világ beleremegne, ha a Nyugat beszüntetné az orosz szénhidrogének átvételét. Ezért a szankciókkal kevesebbet kell fogni. A németeknek le kell állítaniuk az Északi Áramlat építését, a briteknek le kell csapniuk a pénzmosásra. A NATO meg kell nyugtatnia Oroszország szomszédságát, de úgy, hogy ne táplálja Moszkva paranoiáját. Bidennek világossá kell tennie, hogy senki sem avatkozik be katonai erővel Ukrajna oldalán. Ám a katonai szövetségnek fokoznia kell jelenlétét a Fekete-tengeren, a tagoknak továbbra is kell szállítaniuk védelmi fegyvereket Kijevnek. Oroszország az instabilitás legfőbb forrása Európa keleti határain, egyben a legelszántabb bajkeverő a fejlett demokráciákban, a szélsőséges pártok támogatásával, a dezinformációs kampánnyal. Kína közben éberen figyel, hogy mi lesz. Ha Biden engedi, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát, akkor Peking azt fogja hinni: szabad az út Tajvanra. Oroszország jövőjét azonban az oroszoknak kell eldönteniük. Ugyanakkor Washingtonnak el kell érnie Navalnij azonnali elengedését. A világnak szüksége van az ilyen ellenzékiekre, hogy azok sakkban tartsák Putyint. Nélkülük Oroszország gengszterek kleptokráciája marad, a környező államok pedig sosem lesznek biztonságban.
FT Oroszország az elmúlt napokban a hideg háborút idézte, hiszen a szakadék szélén táncolt, ám az ukrán határ mentén végrehajtott 100 ezres csapatösszevonás üzenete az volt mind Kijev, mind annak szövetségesei részére: a térségben továbbra is a Kreml diktálja a feltételeket. Illetve a tanulság, hogy Moszkva változatlanul fenyegetést jelent Európa délkeleti szárnyán. Amikor Zelenszkij találkozót ajánlott Putyinnal, közvetve elismerte, hogy csak magára számíthat az oroszokkal szemben – mondja az egyik amerikai elemző intézet, a CNA szakértője. Merthogy a nyugat mondhat bármit, ha kiéleződik a feszültség, annak ára van, éspedig az, hogy valódi viszály alakul ki, ám azt senki sem akarja. A moszkvai Carnegie Központ nevében Alexander Baunov emlékeztet arra, hogy Biden először gyilkosnak nevezte orosz kollégáját, majd kétoldalú megbeszélést javasolt, amivel azt igazolta, hogy szankciók ide vagy oda, Putyint továbbra is szívesen látják a főnökök asztalánál. Az összejövetelben az orosz fél is benne van, mert el akarja bűvölni az amerikai elnököt. Minden pillanatnyi enyhülés dacára Moszkva bármikor fokozhatja az Ukrajnára nehezedő nyomást. A kijevi Új Európa Központ elnevezésű agytröszt igazgatója egyúttal arra figyelmeztet, hogy Putyin igazolva látja katonai stratégiáját és az újra meg újra beveti ezután is, ha Zelenszkij nyugati szövetségesei nem mennek el a politikus által kezdeményezett Krími konferenciára, és nem támogatják az ország belépését a NATO-ba.
Der Standard A kommentár úgy látja: ezt jól csinálta az osztrák kormány, miután az megbirkózott a fertőzés 3. hullámával, így általános enyhítést jelentett be a jövő hónap közepére. Működhetnek a vendéglők, színházak, szállodák és sportcsarnokok. Pedig egy hónapja még az volt az általános vélemény, hogy igencsak könnyelmű a koalíció, ám kiderült, hogy a szakemberek által jósolt csúcspont igazából már a görbe ellaposodását jelentette. Továbbra is sok persze a napi új beteg, tehát nem lehet lefújni a riadót. De ha a szomszédokat nézzük, akkor azt kell látni, hogy lehetett volna sokkal rosszabb is, hiszen a magyarok, csehek vagy szlovénok összetennék a két kezüket, ha a tavasz náluk úgy alakult volna, mint Ausztriában. A néppárti-zöld szövetség ezzel együtt elaludta az őszi 2. hullámot, ami azzal járt, hogy az égbe ugrott a fertőzöttek és a halottak száma. Ez most szerencsére elmaradt, bár azért az intenzív osztályok teljes terheléssel működnek. A kedvező helyzethez mindazonáltal olyan tényezők is hozzásegítettek, mint a mázli, mert a vírus nem követ semmilyen forgatókönyvet. Az mindenképpen bevált, hogy regionális gócpontokból korlátozták a kiutazásokat és sokat segített a tömeges tesztelés is. Ám ha el kezd terjedni a Tirolban felfedezett mutáns, méghozzá sebesen, akkor a kormánynak nem szabad visszariadnia attól, hogy visszavonulót fújjon. Ez esetben az embereknek tovább kell várniuk, hogy kiszabaduljanak a szobafogságból.