Előfizetés

Szabad szemmel: Orbánék nem adták fel a Budapest Airport megszerzését

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.24. 07:26

Változatlanul nyomást gyakorolnak a külföldi tulajdonosokra.
Bloomberg A magyar kormány a tavalyi elutasítás után sem adta fel, hogy így vagy úgy, de megszerezze magának a Budapest Airportot, ezért változatlanul nyomást gyakorol a külföldi tulajdonosokra. Az ügyre rálátó források szerint erről tájékoztatta a Bizottságot a Liszt Ferenc repülőteret működtető társaság fő részvényese, a német AviAlliance. Nem kér Brüsszeltől semmit, viszont az üzenetet úgy időzítette, hogy az pont akkor érkezzen meg, amikor von der Leyen Orbánnal tárgyal és így emlékeztetni tudja a jogállami kikötésekre, beleértve a tulajdonjogokat. Magyarországnak ugyanis a jövő évi választás előtt minden eurocentre nagy szüksége van, ezért az EU elvileg most többet ki tud csikarni a miniszterelnökből (Bár német lapértesülés szerint von der Leyen hűteni igyekszik a feszültséget – a szerk. megj.). Ugyanakkor a németek arról számoltak be az unió végrehajtó testületének, hogy változatlanul nyomás nehezedik rájuk és másik két partnerükre, mert a magyar fél azt akarja, hogy értékesítsék érdekeltségüket a hatalomhoz közel álló cégeknek, illetve magánszemélyeknek. Ezt célozza, hogy az utóbbi években rendszeresek a vádak bizonyos reptéri beruházások miatt, ugyanakkor a hatóságok fúrják az előirányzott fejlesztéseket. Ezzel párhuzamosan fenyegetőzik több miniszter, valamint a kormány közeli sajtó is. A jelentés kitér arra, hogy a napokban Hollandia megorrolt, mert Magyarország megtorpedózta az Aegon és a Vienna Biztosítási csoport egymilliárd dolláros adásvételi ügyletét.
Euractiv Orbán és von der Leyen esti tanácskozásán a kulcskérdés a pénz, illetve az volt, hogy miként felügyeljék a Magyarországnak szánt 7 milliárd euró felhasználását, jóllehet a kormányfő a reggeli rádiónyilatkozatban még azt állította, hogy Európa jövője kerül terítékre, nem pedig a gazdasági újjáépítési alap. Egyébiránt az egyeztetést ő kérte. Jelen helyzetben azonban egyik fél sem kívánja kiélezni a viszonyt. A miniszterelnök azon van, hogy adjanak neki szabad kezet a teljes összeg elköltéséhez, mivel készül a választásokra. Ezért már a találkozó előtt gesztust tett, részben a civil törvény, részben a CEU kiebrudalását eredményező jogszabály felülvizsgálatának beterjesztésével. Csakhogy Brüsszelnek jócskán vannak aggályai a korrupció miatt, hiszen a tavalyi országjelentés külön kiemeli a verseny hiányát a közbeszerzéseknél, pl. hogy sokszor csupán egyetlen pályázó akad. Ezen felül rendszerszintű hiányosságokat állított meg és nehezményezte, hogy gyenge az ellenőrző mechanizmus. Azon kívül nemigen átláthatóak a folyamatok, nehéz adatokat szerezni az egyes ügyekről. De gond van a sajtószabadsággal is. Továbbá nem látni elszántságot a hatalom részéről a korrupció visszaszorítására. Az ilyen ajánlásokat a tagállamoknak figyelembe kell venniük, amikor meghatározzák saját programjukat az óriási támogatás elköltésére. Orbánnak azonban van egy adu a kezében: az Országgyűlés még nem hagyta jóvá a segélytervet, anélkül pedig a Bizottság nem tud hitelt felvenni a nemzetközi pénzpiacokon. De a miniszterelnök sokáig már nem húzhatja el, mivel a németek tegnap túlesetek a ratifikáláson.
Yahoo/AP A magyar kormány látszólag meghátrált mind a civiltörvény, mind a Lex CEU ügyében, ám egyes érintett szervezetek azt mondják: az engedmények nem elegendőek ahhoz, hogy teljes egészében visszanyerjék korábbi jogaikat. A Közép-Európai Egyetem pl. úgy ítéli meg, hogy a külföldi felsőoktatási intézmények működése változatlanul politikai döntés kérdése. Móra Veronika, az Ökotárs vezetője pedig úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat azt a hivatalos narratívát tükrözi, ami jó és rossz szervezetekre osztja fel a civil társadalmat és korlátozza mozgásterüket. Pedig azok egyik alapfeladata, hogy befolyásolják a közbeszédet, tehát hogy az emberek alakítsák a közéletet. Ráadásul nagyjából 4 ezer NGO-t érint majd, hogy gazdálkodásukat átvilágítja a Számvevőszék – Móra szerint ez arra jó, nehogy a civilek a hatalom körmére tudjanak nézni. A Fidesz módszeresen lebontotta a fékeket és ellensúlyokat, azokat már csupán a civil csoportok testesítik meg és ily módon a kormány láthatólag szívesen eltakarítaná azokat az útból.
Die Presse A szakadás fenyegeti a lengyel kormánykoalíciót az uniós segélyprogram felhasználása körüli ellentétek miatt, olyannyira, hogy már az új választás lehetősége is felmerült. A tét 58 milliárd euro, ebből 34 milliárd kedvezményes hitel formájában. Azaz az ország a csomag fő kedvezményezettjei közé tartozik, csak éppen a belpolitikai vita miatt nem jut közelebb a célhoz. Ily módon folyton elhalasztják a csomag ratifikálását. Most már május közepe szerepel új időpontként. Hogy idáig jutottak a dolgok, abban szerepe volt Kaczynskinak, mert a múlt ősszel – Magyarországgal együtt – igencsak bekeményített a jogállami vitában és már vétóval fenyegetőzött. A vége – Merkel jóvoltából – egyezség lett, ám ezek után a PiS szélsőjobbos hazai szövetségese, Ziobro igazságügyi miniszter nem lát lehetőséget arra, hogy eltérjen a korábbi állásponttól. A jogállami mechanizmuson kívül az is a baja, hogy szerinte túlságosan is eladósodik az EU és ez még visszaüthet a lengyelekre. Úgy hogy most a Jog és Igazságosság 6 év óta először rá van utalva az ellenzék támogatására, miután 15 voks hiányzik a javaslat jóváhagyásához. Csakhogy a Polgári Platform azt követeli, hogy ez esetben is alkalmazzák az eddigi szabályt, azaz a beérkező alapok 40 százalékának felhasználásáról ne központilag határozzanak, hanem a pénzt adják oda az önkormányzatoknak.
Economist A vezércikk úgy értékeli, hogy Putyin a saját népét és a szomszédjait is fenyegeti, de a nyugatnak növelnie kell a hozzáállás árát. A politikus ugyan egy rendőrállamot irányít, mégis retteg a bebörtönzött Navalnijtól, mivel annak leleplező riportfilmjei nagy tömegvisszhangot váltanak ki. Mozgalma kigúnyolja a Kreml hazugságait és vetélytársat jelent a választásokon. Ez is magyarázza, hogy az elnök igyekszik hazafias alapon feltüzelni a lakosságot, illetve hogy megint környező államok ellen fordul. Csakhogy gyengébb, mint amilyennek látszik, de pont ezért veszedelmes. Már korábban is akkor vállalkozott kalandorkodásra Ukrajnában, amikor bajba került a gazdaság és javítani kellett saját népszerűségi mutatóin. De aggasztja Belarusz is, mert Lukasenko annyira meggyengült, hogy kizárólag a Kreml segédletével tud hatalmon maradni. Ez pedig próbatételt jelent Biden és szövetségesei számára. De realistáknak kell lenniük, hiszen senki sem akarhat háborút egy atomhatalommal, a megtorló lépések ugyanakkor sokszor hatástalanok. Az oroszok a külső ostrom feltételeinek megfelelően alakították át gazdaságukat, az befelé néz, stagnál, de kívülről nehéz megingatni. Ugyanakkor az egész világ beleremegne, ha a Nyugat beszüntetné az orosz szénhidrogének átvételét. Ezért a szankciókkal kevesebbet kell fogni. A németeknek le kell állítaniuk az Északi Áramlat építését, a briteknek le kell csapniuk a pénzmosásra. A NATO meg kell nyugtatnia Oroszország szomszédságát, de úgy, hogy ne táplálja Moszkva paranoiáját. Bidennek világossá kell tennie, hogy senki sem avatkozik be katonai erővel Ukrajna oldalán. Ám a katonai szövetségnek fokoznia kell jelenlétét a Fekete-tengeren, a tagoknak továbbra is kell szállítaniuk védelmi fegyvereket Kijevnek. Oroszország az instabilitás legfőbb forrása Európa keleti határain, egyben a legelszántabb bajkeverő a fejlett demokráciákban, a szélsőséges pártok támogatásával, a dezinformációs kampánnyal. Kína közben éberen figyel, hogy mi lesz. Ha Biden engedi, hogy az oroszok lerohanják Ukrajnát, akkor Peking azt fogja hinni: szabad az út Tajvanra. Oroszország jövőjét azonban az oroszoknak kell eldönteniük. Ugyanakkor Washingtonnak el kell érnie Navalnij azonnali elengedését. A világnak szüksége van az ilyen ellenzékiekre, hogy azok sakkban tartsák Putyint. Nélkülük Oroszország gengszterek kleptokráciája marad, a környező államok pedig sosem lesznek biztonságban.
FT Oroszország az elmúlt napokban a hideg háborút idézte, hiszen a szakadék szélén táncolt, ám az ukrán határ mentén végrehajtott 100 ezres csapatösszevonás üzenete az volt mind Kijev, mind annak szövetségesei részére: a térségben továbbra is a Kreml diktálja a feltételeket. Illetve a tanulság, hogy Moszkva változatlanul fenyegetést jelent Európa délkeleti szárnyán. Amikor Zelenszkij találkozót ajánlott Putyinnal, közvetve elismerte, hogy csak magára számíthat az oroszokkal szemben – mondja az egyik amerikai elemző intézet, a CNA szakértője. Merthogy a nyugat mondhat bármit, ha kiéleződik a feszültség, annak ára van, éspedig az, hogy valódi viszály alakul ki, ám azt senki sem akarja. A moszkvai Carnegie Központ nevében Alexander Baunov emlékeztet arra, hogy Biden először gyilkosnak nevezte orosz kollégáját, majd kétoldalú megbeszélést javasolt, amivel azt igazolta, hogy szankciók ide vagy oda, Putyint továbbra is szívesen látják a főnökök asztalánál. Az összejövetelben az orosz fél is benne van, mert el akarja bűvölni az amerikai elnököt. Minden pillanatnyi enyhülés dacára Moszkva bármikor fokozhatja az Ukrajnára nehezedő nyomást. A kijevi Új Európa Központ elnevezésű agytröszt igazgatója egyúttal arra figyelmeztet, hogy Putyin igazolva látja katonai stratégiáját és az újra meg újra beveti ezután is, ha Zelenszkij nyugati szövetségesei nem mennek el a politikus által kezdeményezett Krími konferenciára, és nem támogatják az ország belépését a NATO-ba.
Der Standard A kommentár úgy látja: ezt jól csinálta az osztrák kormány, miután az megbirkózott a fertőzés 3. hullámával, így általános enyhítést jelentett be a jövő hónap közepére. Működhetnek a vendéglők, színházak, szállodák és sportcsarnokok. Pedig egy hónapja még az volt az általános vélemény, hogy igencsak könnyelmű a koalíció, ám kiderült, hogy a szakemberek által jósolt csúcspont igazából már a görbe ellaposodását jelentette. Továbbra is sok persze a napi új beteg, tehát nem lehet lefújni a riadót. De ha a szomszédokat nézzük, akkor azt kell látni, hogy lehetett volna sokkal rosszabb is, hiszen a magyarok, csehek vagy szlovénok összetennék a két kezüket, ha a tavasz náluk úgy alakult volna, mint Ausztriában. A néppárti-zöld szövetség ezzel együtt elaludta az őszi 2. hullámot, ami azzal járt, hogy az égbe ugrott a fertőzöttek és a halottak száma. Ez most szerencsére elmaradt, bár azért az intenzív osztályok teljes terheléssel működnek. A kedvező helyzethez mindazonáltal olyan tényezők is hozzásegítettek, mint a mázli, mert a vírus nem követ semmilyen forgatókönyvet. Az mindenképpen bevált, hogy regionális gócpontokból korlátozták a kiutazásokat és sokat segített a tömeges tesztelés is. Ám ha el kezd terjedni a Tirolban felfedezett mutáns, méghozzá sebesen, akkor a kormánynak nem szabad visszariadnia attól, hogy visszavonulót fújjon. Ez esetben az embereknek tovább kell várniuk, hogy kiszabaduljanak a szobafogságból.

Elképesztő méreteket ölt a járvány Indiában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.24. 07:17

Fotó: AMARJEET KUMAR SINGH / AFP / Anadolu Agency
Az ázsiai országban szörnyű következményekkel jár a koronajárvány 3. hulláma, ám senki se higgye, hogy az ország bárhonnan nézve is messze van.
Erre hívja fel a figyelmet a Washington Post vezércikke, külön kiemelve, hogy felbukkanása után néhány hónappal a brit mutáns már tarolt az Egyesült Államokban is. Márpedig Indiában is előkerült egy új változat, amely még igen nagy gondokat okozhat. Ha valahol terjed a betegség, az olyan, mintha megpörgetnék a rulettkereket: bármikor kifejlődhet egy új szerkezetű kórokozó és az ázsiai országban már látni, hogy a fejlemények teljesen kicsúsztak az ellenőrzés alól. Márpedig ha valahol baj van, addig sehol másutt nem lehet nyugodtnak lenni. Nem ismeretes, hogy az eddigi vakcinák mennyire védenek az új törzs ellen, ugyanakkor nem lehet elszigetelni egy 1,3 milliárd lakosú országot. A tragédia azért következett be, mert az Újdelhi-kormány túl korán nyitott. Pedig februárban már úgy nézett ki, hogy túl van a nehezén. Ám a héten 300 ezer új fertőzést regisztráltak és nem érzékelni, hogy az ütem csillapodna. De hát több tízezer nézőt engedtek be a stadionokba, szabad színházba, moziba menni. Még a Gangesz menti hatalmas vallási rendezvényt is megtartották, ahol a közös rituális fürdőzés során milliók tettek a távolságtartás szabályaira. Ezen felül választási gyűlések zajlottak, sőt több államban az urnákhoz járultak a polgárok. Ezek után az egészségügy az összeomlás határán jár, miközben csak a népesség 8,3 százaléka kapta meg az első oltást. De az fontos, hogy belássuk: a pandémia idején minden ország közel van.

Szijjártó: a kormánynak egyelőre nem fontos az új frakció az EP-ben

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.24. 07:07

Fotó: Borsos Mátyás / KKM
A kabinet jelenleg a járványra és a gazdasági kilábalásra összpontosít - közölte a tárcavezető.
Szijjártó Péter szerint ideológiai megfontolások rejlenek a Magyarországgal szembeni jogállami kifogások mögött. A Neue Zürcher Zeitungnak adott nyilatkozatban a külügyminiszter kijelentette: az uniós alapszerződések betűje is szelleme is tiltja, hogy pénzügyi kérdéseket politikai célokkal kössenek össze. Mert az igaz, hogy a magyar kormányt más irányt követ, mint az EU-tagok többsége, de azért még nem szabad demokráciaellenesnek nyilvánítani valamit, csak azért, mert az nem felel meg a nyugaton honos balliberális nézetrendszernek. Ez nem kedvez a földrész egységének, az Orbán-kormány ezért fordult az Európai Bírósághoz. Azt pedig kifejezetten sértőnek nevezte, ha úgy tüntetik fel, hogy a brüsszeli támogatások a nyugati szövetségesek nagyvonalúságának köszönhetőek. Hiszen Magyarország a belépésért cserében vállalta, hogy megnyitja piacát az európai cégek előtt, így azok azóta is hatalmas hasznot visznek haza. Ugyanakkor azt állította, hogy a bírálók nem tudnak konkrétumokkal szolgálni, amikor az állítólagos jogsértéseket emlegetik. A támadások oka azonban valójában az, hogy a magyar politika messze esik a liberális fő áramlattól. Arra a megjegyzésre, hogy azért a Bizottság múlt őszi jogállami jelentése tartalmazott egy s mást, a válasz az volt, hogy magyar részről készek megvitatni minden vádat, amint azokat átlátható módon leteszik az asztalra. A miniszter ugyanakkor utalt arra, hogy Magyarország idáig mindig végrehajtotta az Európai Bíróság határozatait. Mint mondta, szóba sem jön, hogy az ország kilépjen az unióból, csak amikor külön álláspontot hangoztat valamilyen kérdésben, rögtön EU-ellenesnek bélyegzik meg, és azzal gyanúsítják, hogy távozni kíván. Azzal viszont nem ért egyet, hogy mélyíteni kell az integrációt. Sőt, nem szabad további hatásköröket átadni Brüsszelnek, mert a föderatív szemlélet káros. A migráció ügyében pedig Magyarország nem tud engedményt tenni. A politikus azt közölte, hogy az Orbán-kormány jelenleg a járványra és a gazdasági kilábalásra összpontosít, ezért egyelőre nem fontos, hogy mielőbb új frakciót segítsen életre hívni az EP-ben. Az Oroszországhoz fűződő viszony kapcsán azt fejtegette, hogy a németeknek és a franciáknak sokkal szorosabbak a gazdasági kapcsolataik Moszkvával, mint a magyar kormánynak. Utóbbi idáig mindig is támogatta a Kreml elleni szankciókat, ám az más kérdés – tette hozzá -, hogy van-e értelmük ezeknek az intézkedéseknek.