Előfizetés

Orbán Brüsszelben egyezkedett

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.23. 22:16

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI/MTVA
A miniszterelnök a bizottsági elnökkel találkozott hét nappal a gazdasági helyreállítást szolgáló magyar terv benyújtása előtt.
Orbán Viktor bejelentésével ellentétben a kormányfő és Ursula von der Leyen bizottsági elnök péntek esti brüsszeli találkozóján az európai támogatásból megvalósuló magyar helyreállítási terv volt a fő téma, nem Európa jövője. Eric Mamer szóvivő még a találkozó előtt újságíróknak megerősítette, hogy a megbeszélés célja a járvány utáni gazdaságélénkítést szolgáló nemzeti reform program megvitatása lesz. Orbán Viktor ezzel szemben péntek reggeli rádiónyilatkozatában azt mondta, hogy nem akar tárgyalni Brüsszellel az Európai Unió helyreállítási tervéről, inkább Európa jövője foglalkoztatja.
"Világos, hogy a sikeres nemzeti tervek megvalósítása kulcsfontosságú Európa jövője számára"

- válaszolta Mamer, amikor szembesítettük a magyar miniszterelnök nyilatkozatával. Az uniós tagállamoknak április 30-ig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak a pandémia utáni krízisből való kilábalást célzó nemzeti terveiket. A határidőt azonban többen is túl fogják lépni, és ezt megértően fogadják az EU székhelyén, mondván: a minőség, és nem a gyorsaság számít. Az Orbán-von der Leyen találkozó előtt brüsszeli források Magyarországot is a késők közé sorolták, főként azért, mert Brüsszelben nem találták megfelelőnek a vázlatosan már megismert nemzeti tervet. Nem véletlen, hogy hét nappal a benyújtás előtt a magyar miniszterelnök tárgyalást kezdeményezett a bizottsági elnökkel: az EU-tól érkező támogatás, illetve kedvezményes kölcsön nagysága 5900 milliárd forint öt évre. A pénz elköltésére kidolgozott reform- és beruházási programokat pontos szempontok és feltételek alapján minősítik Brüsszelben. Sajtóhírek szerint az értékelést végző Európai Bizottság elégedetlen a magyar terv zöld és digitális átállásra szánt költségvetésével: a kritériumok szerint ezekre a források 37, illetve 20 százalékát kell költeni. Bár a magyar hatóságok azt állítják, hogy az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos tervezett kiadások jelentősen felülmúlják a 37 százalékot, az EU székhelyén ezt nem így látják. Elégedetlenek a felvázolt anti-korrupciós intézkedésekkel, és kérdéseket vet fel a felsőoktatás fejlesztésére szánt horribilis pénz, amely nehezen illeszkedik bele a brüsszeli prioritások listájába. 
Nem kerülte el a Bizottság figyelmét az sem, hogy a magyar kormány nem sietett egyeztetni az érdekeltekkel, köztük az önkormányzatokkal.

Német sajtójelentések szerint Ursula von der Leyen a Brüsszel és Budapest közötti feszültség oldását várta a péntek esti vacsorától. Hamarosan kiderül, hogy a reményei beigazolódtak-e. 

Hatodik hó, hetedik cikkely - Eltolták Magyarország meghallgatását

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.23. 21:16

Fotó: Mathieu CUGNOT / EU
Májusról júniusra halasztották Magyarország meghallgatását a 7. cikkelyes eljárás keretében.
A tagállamok májusról júniusra halasztották Magyarország meghallgatását a 7. cikkelyes eljárás keretében. Az EU27-ek azért döntöttek a napirendi pont elnapolása mellett, mert az oltási kampány előrehaladtával a nyár első hónapjában nagyobb esély van a tanácskozás megtartására a miniszterek személyes jelenlétében. 
Az eljárást folytató tagállamközi döntéshozó fórum, az EU Tanács korábbi - sok jogász által vitatott - döntése értelmében a 7. cikkelyes eljárásról nem lehet a tárcavezetők online találkozóján tárgyalni.

A testület soros elnöki posztját ebben a félévben betöltő Portugália eredetileg májusra tervezte a meghallgatást. A tagországok ezt megelőzően tavaly szeptemberben, a német elnökség idején vitatták meg a jogállam magyarországi és lengyelországi megsértésével kapcsolatban felmerült aggodalmakat, de tematikus meghallgatásra 2019. második félévében került sor utoljára, amikor a finnek foglalták el a vezető ülést. A portugál soros elnökség májusban miniszteri szintű konferenciát rendez a jogállam tiszteletben tartásáról a portugáliai Coimbrában, amelyre mások mellett várják Didier Reynders uniós biztost és Koen Lenaerts-t, az EU Bíróságának elnökét, közölték a Népszavával elnökségi források. 

Egészségügy: Nyárra is kitart a felmondási tilalom

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.04.23. 20:20

Fotó: Népszava
Most jóval több mint ezer egészségügyi szakdolgozó dolgozik az eredeti munkahelyétől távolabb, idegen helyen és a munkájuk körülményei sem tisztázottak még.
Aggodalommal fogadják az egészségügyi szakdolgozók a vészhelyzet tervezett meghosszabbítását. Balogh Zoltán a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az a legfrusztrálóbb, hogy nem tudni, még meddig „lóghat a fejük felett” az átvezénylés lehetősége. Most jóval több mint ezer ember dolgozik az eredeti munkahelyétől távolabb, idegen helyen és a munkájuk körülményei sem tisztázottak még. Rendezetlen például a kirendeltek díjazása: a nulla forinttól 200 ezerig szinte bármi előfordul a kirendelés ellentételezése címén. Balogh Zoltán hozzátette: kérésükre az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFÖ) megpróbált ebben rendet tenni, kérve az intézményeket az egységes díjazásra, ám ezt nem sikerült megoldani. Ezekben a hetekben derült ki az is, hogy körülbelül mintegy 5000-6000 szakdolgozónak lényeges jövedelem-veszteséget is okozott az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetése. Ők a közalkalmazott státuszukból fakadóan jubileumi jutalomra, ez pedig a szolgálati idejük függvényében kettő-, három, vagy öt havi illetményre lettek volna jogosultak, ám ezt az új jogviszonyban már nem kaphatják meg. Ez különösen azért is fájdalmas, mert azokat érinti, akik hosszabb ideje álltak már a betegágyak mellett és most a járvány sűrűjében is ott vannak az első vonalban. Balogh Zoltán elmondta: a kamara most külön munkacsoportot alakít, hogy fölmérjék az érintettek pontos számát és javaslatot készítsenek a kórházi főigazgatónak egy átmeneti szabályozásra. A hangulatot kifejezetten feszültté teszi az a két nappal ezelőtt kiküldött és néhány óra alatt tévedésnek ítélt, és így vissza is vont levél, amely sokakat most szembesített azzal, hogy a szolgálati jogviszonnyal „védetti állományba” kerültek, azaz megfigyelhetők, lehallgathatók. Lapunk februárban közölt interjút Váradi Piroskával, a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetőjével, aki akkor arról is beszélt, hogy a védetti állományba tartozókat tesztelik, hogy elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt vagy bármilyen más jogtalan előnyt. Azt is hozzátette: a megbízhatósági vizsgálat szigorú ügyészi felügyelet alatt zajlik. Bár most az OKFÖ levelét tévedésre hivatkozva visszavonták, ennek gyakorlati következménye lényegében nincs. Az ellenőrzések az érintettek beleegyezése nélkül is lefolytathatók. Akinek esetleg emiatt ment el végleg a kedve az állami egészségügytől, az sem szabadulhat egyelőre. A veszélyhelyzet meghosszabbításával ugyanis a felmondási tilalom is meghosszabbodik, a kormány terve szerint szeptemberig.