Előfizetés

Városokat fenyeget a Pacaya vulkánból kiáramló láva Guatemalában (videó)

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.22. 09:25

Fotó: JOHAN ORDONEZ / AFP
A helyi hatóságok már közölték a lakosokkal, hogy a közösséget egy másik, mintegy 100 kilométerre lévő helyre költöztetik.
Városokat fenyeget a guatemalai Pacaya vulkánból kiáramló láva – közölték a helyi hatóságok szerdán. A folyam El Patrocinio és San José el Rodeo között nyomul előre. Az utóbbi település külterületén a láva már két és fél háztömbnyire megközelítette a lakóépületeket. A helyi hatóságok már közölték a lakosokkal, hogy a közösséget egy másik, mintegy 100 kilométerre lévő helyre költöztetik. A Pacaya vulkán 2552 méter magasan emelkedik Guatemala és a déli, Escuintla megyék között, a fővárostól, Guatemalavárostól délre. A terület népszerű turisztikai célpont, 21 település veszi körül. Február elején a vulkán egyik oldalában hasadék nyílt, és a láva elkezdett kiáramlani. A folyam most legalább 5 kilométeres hosszú. A jelenséget hamueső és gázok kilövellése kísérte. A területen megemelkedett a hőmérséklet, enyhe kénszag terjeng a levegőben, folyamatos ropogás hallatszik, ahogy a láva előre nyomul. Ha a láva nem is éri el a helybeliek otthonát, a hamueső komoly károkat okoz a kukoricatáblákban és a legelőkben. Juventino Pineda, a város és vidékfejlesztési tanács elnöke elmondta, hogy San José el Rodeo 57 családnak, mintegy 350 embernek ad otthont. Amennyiben a láva elérné településüket, akkor a házak legalább ötven százaléka romba dőlne. Hozzátette, hogy van evakuálási tervük arra az esetre, ha a helyzet rosszabbra fordulna. 

A terroristák győztek Pakisztánban

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.22. 08:30

Fotó: - / AFP or licensors
Fél éven belül másodszor is meghátrálásra kényszerítette a pakisztáni kormányt a Tehrík-e-Labbajk Pakisztán (TLP) nevű keményvonalas iszlamista párt.
A szélsőségesek több mint egy héten át tartó erőszakos tiltakozások szításával elérték, hogy az iszlámábádi parlament napirendre tűzze a francia nagykövet kiutasításának kérdését. Eleinte még ennél is drasztikusabb lépéseket követeltek; a misszióvezető tényleges kiutasítását, a Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását és a francia termékek behozatalának tilalmát. A mozgalom azt kívánta, hogy Pakisztán szanciókkal tiltakozzon az ellen, hogy a Charlie Hebdo tavaly szeptemberben újrapublikálta a Mohamed-karikatúrákat és a TLP szerint Emmanuel Macron kiállt a blaszfémikus rajzok megjelenése mellett. Az iszlamisták ugyan a végére alább adták korábbi követeléseiknél, ám győzelmükhöz kétség sem férhet, hiszen bolondot csináltak Imrán Hán miniszterelnökből. A krikettsztárból lett kormányfő hétfő esti tévébeszédében még hosszan magyarázta, hogy a Párizzsal szembeni retorziók miért lennének kontraproduktívak. Hangsúlyozta: egyetért a TLP-vel abban, hogy küzdeni kell a Mohamed prófétát meggyalázó blaszfémia ellen, de szerinte ehhez az iszlám világ összefogására van szüksége. Hán elmondta, hogy Pakisztán magányos fellépése aligha változtatna Franciaország attitűdjén, ám ellenlépéseket válthatna ki az Európai Unió részéről. Az ország legfontosabb exportcikke a textil, a kivitel több mint fele az EU-ba irányul, és ha ez megszűnne, az gyárbezárásokhoz, a nemzeti valuta gyengüléséhez, illetve az infláció és a szegénység növekedéséhez vezetne - mutatott rá a pakisztáni miniszterelnök. Fél nap múlva azonban a kormányzó centrista-populista Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért (PTI) arra kényszerült, hogy a parlamentben indítványozza a francia nagykövet kiutasítását, amelyről várhatóan pénteken szavaznak a képviselők. A TLP főként azért tudta érvényre juttatni akaratát, mivel egy Pakisztánban népszerű vallási narratívát képviselnek, miszerint meg kell védeni Mohamed próféta becsületét - magyarázta lapunknak Abdul Basit, a neves szingapúri Sz. Radzsaratnam Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója. “A pakisztáni társadalom mélyen konzervatív és hívő, a Mohamed próféta iránti szeretet pedig a vallásosságuk egyik alappillére - ezt a vallási érzékenységet használják ki a különböző iszlamista szervezetek. Sokan nem értenek egyet a TLP erőszakos taktikájával, de a blaszfémia elleni aktivizmusukat támogatják” - tette hozzá a szakértő, aki kiemelte: a tiltakozások résztvevői sem feltétlenül számítanak az országosan mindössze néhány százalékos támogatottságot élvező párt szavazóinak. A szélsőséges mozgalom már 2018 őszén demonstrálta befolyását, miután a Legfelsőbb Bíróság visszavonta a blaszfémia vádjával a halálraítélt keresztény Ászija Bibi büntetését. Az iszlamisták hatalmas tömegeket mozgattak meg, ezért Hán különalkut kötött velük, melynek értelmében a bíróság “felülvizsgálta” döntését. A testület aztán két hónappal később helybenhagyta Bibi felmentését, habár ezt követően kiújult az erőszak, a hatóságok akkor már képesek voltak kezelni a helyzetet. Az államhatalom ezúttal viszont a második menetben is tehetetlennek bizonyult. A TLP eredetileg tavaly novemberben izzította fel a franciaellenes népharagot. Nagyjából egy hét után a kormány megint kiegyezett a szélsőségesekkel, haladékot kért és kapott. A hatóságok azonban hiába vették őrizetbe másfél hete - a beharangozott tüntetések kezdete előtt - a szélsőségesek vezérét, a belügyminiszter hiába nyilvánította múlt csütörtökön terrorszervezetnek a mozgalmat, a kormány ismét csak a TLP-vel megkötött különalku árán tudta helyreállítani a rendet. A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, ám azt Rasíd Ahmed belügyminiszter megerősítette, hogy elengedik a zavargások során elfogott szélsőségeseket és megszüntetik ellenük az eljárást. Favad Csaudri tájékoztatásügyi miniszter nyilatkozata némileg árnyalta a képet: állítása szerint kizárólag azok távozhatnak szabadon, akiket rendbontásért állítottak elő, a gyilkossággal vagy terrorizmussal gyanúsítottak sorsáról a bíróságok dönthetnek. Hán is igyekezett úgy tenni, mintha nem kapituláltak volna a TLP-nek. A Dawn című pakisztáni napilap értesülései szerint a kormánypárti frakcióülésen a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy nem oldják fel a párt betiltását, annak bírósághoz kell fordulnia. Az iszlamistáknak ugyanakkor megvan az eszközük arra, hogy az igazságszolgáltatás alsóbb szintjein kikényszerítsék akaratukat. Könnyen elképzelhető ezért, hogy a legkevesebb hat demonstráló és négy rendőr halálát okozó zavargások résztvevői következmények nélkül megússzák, ahogyan azok a szélsőségesek is, akik a hétvégén Lahorban betörtek egy rendőrőrsre és tizenegy egyenruhást átmenetileg túszul ejtettek. 

Fagypontra került Csehország és Oroszország viszonya

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.22. 08:00

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP or licensors
Csehországban már évek óta komoly és veszélyes orosz kémtevékenységre figyelmeztetett a hírszerzés. A 2014-ben, a vrbeticei lőszerraktárban történt robbantás egy intő jel a sok közül.
Fagypontra került Csehország és Oroszország viszonya, miután kiderült, hogy minden jel szerint orosz ügynökök állnak a vrbeticei lőszerraktárnál történt 2014-es robbantás mögött. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A múltban már több feszültségforrás volt a két viszonyában, részint az orosz kémek aktív tevékenysége miatt. Prága már 2000-ben kiutasította az orosz nagykövetség egy munkatársát, mert az illető a NATO szempontjából érzékeny információkra tett szert. Válaszul Oroszország is kiutasított egy cseh diplomatát. Feszültséget keltett, hogy 2006-ban a cseh hatóságok nem újították meg a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség egyik tudósítójának akkreditációját, A két ország kapcsolata az oroszok 2014-es krími beavatkozása után rosszabbodott. Az Oroszországgal szembeni uniós szankciókra adott válaszként Moszkva négy cseh diplomatát és politikust is kitiltott az országból. 2018 tavaszán aztán a Cseh Köztársaság kiutasított három diplomatát, válaszul arra, hogy orosz ügynökök novicsokkal mérgezték meg Szergej Szkripal kettős ügynököt és lányát az Egyesült Királyságban. A merényletet követően a nyugati szövetségesek a Londonnal való szolidaritásuk kifejezéseként utasítottak ki területükről orosz diplomatákat. Milos Zeman cseh elnök Moszkva amolyan trójai falovaként rendre az orosz érdekek védelmezőjeként lépett fel. Többször is károsnak nevezte az Oroszország ellen elrendelt uniós szankciókat. Feltűnő volt, hogy a Szkripal-ügyben is a Kreml pártját fogta, azt állította, Csehországban is állítottak elő a kettős ügynök megmérgezésére használt novicsok nevű vegyületet. Kínos fejleményként ezután maga a cseh katonai hírszerzés cáfolta az elnököt. Zeman általános elképedésre azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. Andrej Babis ugyan Zeman szövetségese, de az orosz kérdésben mindig igyekezett elhatárolódni a cseh elnöktől. Egy 2017-ban adott interjújában ellenséges államnak nevezte  Oroszországot. Babis kormányfőként nem is élt vétójogával, amikor a Moszkva elleni büntetőintézkedések meghosszabbításról volt szó. Babis a vrbeticei robbantás kapcsán szembement az elnökkel, de hogy mennyire rövidpórázon tartja Zeman, jelzi: a kormányfő hétfőn este már nem beszélt állami terrorizmusról Moszkva részéről. Akadt azért olyan eset is, amikor Zeman sem állt ki az orosz barátai mellett, sőt. 2019 júniusában a cseheket rendkívüli módon felháborított egy orosz törvénytervezet. Ebben háborús veteránoknak ismerték volna el azokat az orosz katonákat, akik a Varsói Szerződés csapataival egyetemben részt vettek Csehszlovákia 1968 augusztusi lerohanásában. Ez a lépés a prágai tavasz leverését legitimálta volna. A cseh parlament képviselőháza válaszként állásfoglalást fogadott el, amely leszögezte, hogy az 1968-as invázió a nemzetközi jog megsértése, „brutális agresszió” volt, s egy ilyen törvény megsértené a két állam együttműködéséről szóló 1993-as megállapodást. Az orosz törvényjavaslatot több cseh politikus is élesen bírálta, köztük Milos Zeman, aki személyesen követelt magyarázatot az orosz nagykövettől. Hogy a prágai tavasz leverése mennyire mély nyomokat hagyott a csehekben, azt egy 2016-os felmérés is mutatja, amelyből kiderült, az oroszok megítélése manapság is negatív: a megkérdezetteknek mindössze 26 százaléka alakított ki pozitív véleményt Oroszországról. 2019 novemberében aztán az orosz igazságügyi minisztérium a nemkívánatos szervezetek listájára vette fel a People in Need nevű cseh nonprofit szervezetet. A prágai központú emberi jogi szervezet 2017-ben 34 országban működött. Tomás Petrícek, múlt hétfőn lemondott külügyminiszter akkor abszurdnak minősítette az orosz lépést és magyarázatot követelt. Egyúttal úgy foglalt állást, a történtek azt bizonyítják: Oroszországban igen rossz az emberi jogok helyzete. Csehország azonban továbbra is fontos terep az orosz hírszerzés számára. A cseh kémelhárítás, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) már 2006-ban figyelmeztetett az országban folytatott jelentős orosz kémtevékenységre, amely komoly fenyegetést jelent Prágára nézve. A BIS jelentése szerint az orosz adminisztráció megpróbál beszivárogni a különféle állami hivatalokba, a gazdasági életbe, a médiumokba az orosz érdekek előmozdítása érdekében. Az oroszok a szervezett bűnözésbe is beépültek és korrupt üzelmeikről ismertek, figyelmeztetett a hírszerzés. Egy 2015-ös jelentés szerint Csehországban a moszkvai hírszerzés tevékenysége az oroszbarát propaganda, a politikai, tudományos, technológiai és gazdasági kémkedés terén a legintenzívebb. A Cseh Köztársaságon belül a legaktívabb kémtevékenység Oroszországból származik, majd Kína következik. 2017-ben 140 hivatalos orosz diplomata működött a Cseh Köztársaság területén, ami aránytalanul magas szám. Még idén is 120 diplomata jelenlétéről számolt be a cseh sajtó. Jellemző adat az is, hogy négy éve 80 orosz diplomata szolgált az Egyesült Királyságban, amelynek lakossága hatszor nagyobb, mint a Cseh Köztársaságé. A prágai orosz nagykövetség tehát az egyik legnagyobb az EU-ban, és a BIS becslése szerint a Csehországban dolgozó hivatalos orosz diplomaták egyharmada valójában kémtevékenységet folytat. Amerikai források szerint pedig a Cseh Köztársaságban összesen mintegy 400 orosz hírszerző teljesít szolgálatot. Egy 2018. decemberi sajtóközlemény szerint a BIS az elmúlt öt évben több tucat orosz kém tevékenységét leplezte le. Michal Koudelka, a BIS igazgatója egy 2019-es biztonsági konferencián elmondta, a BIS és a Szervezett Bűnözés Elleni Nemzeti Központ (NCOZ) egy olyan kém- és hackerhálózatot is leleplezett és felszámolt, amelyet orosz állampolgárok és cseh állampolgárságot szerzett oroszok hoztak létre Csehország területén, és amelyet az orosz hírszerző szolgálat, az FSZB és a csehországi orosz nagykövetség finanszírozott Az orosz propaganda célja a nyugati intézmények, az EU, a NATO destabilizálása dezinformációk terjesztése által. A cseh oknyomozó újságírókból álló Neovlivní.cz oldalon teszik közzé a leplezetlen oroszbarát propagandát folytató kiadványok listáját. A brnói Masaryk Egyetem tanulmánya szerint a Parlamentní listy és a cseh Sputnik az orosz propaganda legfőbb forrásai. A cseh kormány becslései szerint az orosz kormány áll körülbelül 40 cseh nyelvű, radikális nézeteket, összeesküvés-elméleteket és pontatlan híreket bemutató weboldal mögött. 2017-ben a cseh belügyminisztériumon belül létrehozták a Terrorizmus és Hibrid Fenyegetések Elleni Központot (CTHH), amelynek feladata többek között az orosz oldalról érkező ilyen fenyegetések elhárítása. Milos Zeman még az utóbbi időben is sokat tett az orosz befolyás növelésében. Ragaszkodott ahhoz, hogy – jóllehet az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyta jóvá a Szputnyik-V-t – Oroszországtól vásároljon vakcinát a kormány, és ő szorgalmazta azt is, hogy a dukovany erőmű bővítését az orosz Roszatomra bízzák. A legutóbbi fejlemények miatt mindkét törekvése kudarcba fulladt. 

Szlovákia is fontos terep, de nem annyira

Szlovákiában szintén jelentős orosz hírszerzési tevékenység folyik. Amint Jarolslav Nad honvédelmi miniszter a napokban közölte, „itt az ideje az egyértelmű és határozott fellépésnek az az orosz hírszerző hálózat ellen az Európai Unió és a NATO országaiban”. Tavaly júniusban derült ki, hogy a szentpétervári szlovák konzulátus az orosz titkosszolgálatok legfőbb terepévé vált. Jaroslav Nad honvédelmi miniszter akkor elsőként beszélt arról a nyilvánosság előtt, hogy idegen hatalmak hírszerző tevékenységet folytatnak Szlovákiában, mint mondta, az orosz ügynökségek működéséről a szlovák elhárítás és a politikai elit is tud. A Sme napilap akkor úgy fogalmazott, a problémát azért nem tárták korábban a nyilvánosság elé, mert a felmérések szerint politikailag nem szülne jó vért, ha egy kormány vállalná, orosz ügynökök tevékenykednek az országában, miután Szlovákia lakosságának alig negyede érzi úgy, hogy Oroszország bármi fenyegetést jelentene. Becslések szerint néhány tucat hivatásos orosz hírszerzőtiszt lehet Szlovákiában, de rajtuk kívül kulturális és sportdiplomaták tucatjai végezhetnek hasonló tevékenysége Szlovákiában is akadnak politikusok, akik egyértelműen Oroszország szekerét tolták. Közéjük tartozott a korábbi házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) politikusa, Andrej Danko, aki sokszor járt Oroszországban és többször találkozott az EU feketelistájára tett politikusokkal, illetve Vlagyimir Putyin elnök kezét rázta a Győzelem napján tartott ünnepségen.  

Több szolidaritást remélne Csehország

Összesen nem is kettő, hanem hat orosz ügynök gyűlt össze a kelet-csehországi Ostravában 2014-ben nem sokkal azelőtt, hogy felrobbant volna a vrbeticei fegyverraktár, ketten Prágából, ketten Bécsből, ketten pedig Budapestről érkeztek a térségbe - írja a Bellingcat oknyomozó portál.  A két utóbbi ügynök, a Bellingcat szerint Alekszej Kapinosz és Jevgenyij Kalinin volt, akik saját nevükön utaztak, hivatalosan a budapesti orosz nagykövetségre, és a feltételezések szerint az akció előkészítésében segédkeztek, bár pontos szerepük nem tisztázott. A robbanás előtt Andrej Averjanov dandártábornok, a katonai hírszerzés hírhedt, 29155-ös különleges egységének parancsnoka is Közép-Európába érkezett: 2014. október 13-án landolt a bécsi repülőtéren Andrej Overjanov fedőnéven és két nap múlva repült vissza Moszkvába. A Bellingcat eddigi feltárásai szerint ez volt ennek az egységnek a legjelentősebb művelete. Csehország a jelek szerint több szolidaritást remélne a szövetséges országoktól. Prága arra kérte ugyanis a NATO-tagállamokat, fontolják meg az adott országban szolgáló orosz nagykövet beidézését és közös intézkedéseket hozzanak. Jan Hamácek megbízott cseh külügyminiszter szerda délutánra rendelte be Alekszandr Zmejevszkij orosz nagykövetet. Az ügynek még messze nincs vége, Prága további orosz diplomatákat utasíthat ki. A cseh rendőrség szerda hajnalban 20 zsoldost tartóztatott le, akik Kelet-Ukrajnában az ukrán erők ellen akartak harcolni.