Előfizetés

Szabad szemmel - "Nagy tévedés, hogy a tekintélyuralmi rendszerek jobbak a koronavírussal vívott küzdelemben"

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.22. 07:31

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 22.
FAZ Nagy tévedés, hogy a tekintélyuralmi rendszerek jobbak a koronavírussal vívott küzdelemben, mert ugyan az autoriter vezetőknek nem kell tekintettel lenniük bíróságokra, vagy választott testületekre, olyan döntéseket hoznak, amihez kedvük szottyan, a demokráciák viszont mégis több eredményt tudnak elérni, mert a társadalom felelősségtudatára alapoznak. Ezt Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke fejtette ki. Mint mondta, az autokráciáknak csak látszólag könnyebb a helyzetük, hiszen egy tollvonással lefékezhetik a gazdaságot, vagy a közéletet, majd ha úgy gondolják, hogy országuk már túl van a veszélyen, akkor minden korlátozást visszavonhatnak, nem kell hozzá senkit sem megkérdezniük. Ilyen óriási hatalomról azonban a jogállami rendszerek még csak nem is álmodnak, mert számukra a demokratikus alapelvek megingathatatlanok, a szemükben a liberális alkotmány gránitszilárdságú. A szociáldemokrata képviselő, aki az őszi választások után kiválik a német politika első vonalából, a bajt ott látja szabadelvű társadalmak számára, hogy azok belülről rendülnek meg, ha szép lassan elporladnak az irányadó normák. Trump, aki már az államcsínykísérletig jutott, továbbá Orbán, Kaczynski, Bolsonaro, választás útján szerezték meg a hatalmat. De akkor kell tőlük igazán tartani, ha a nyugati rendszerek nem teljesítenek jól, azaz nem képesek megadni a biztonságot, a stabilitást, a védelmet. Ilyenkor fordulnak az emberek a demagógokhoz. Az EU-ról Schulz úgy látja, hogy az rettenetesen meggyengült, mert a tagállamok jó részén eluralkodott a nemzeti önzés. Csak a saját országuk fontos számukra, ez pedig igen sokat árt a Bizottság és az Európai Parlament hatékonyságának.
Neue Zürcher Zeitung Magyarország végre eleget tesz az Európai Bíróság ítéletének és visszavonja jogsértő törvényét a külföldi támogatással működő civil szervezetek ellen, ám egyúttal fokozza a civil társadalom felügyeletét. Az viszont inkább csak elméleti jelentőségű, hogy engedményeket tesz a CEU kapcsán. Mindenesetre úgy néz ki, hogy hatott a brüsszeli nyomás, tehát hogy a Bizottság újabb eljárást indított, miután Budapest a füle botját nem mozdította az EUB döntése nyomán. Ezzel együtt sem adja be a derekát a magyar vezetés. Hiszen új jogszabályt terjesztett be, amely formálisan eleget tesz ugyan a legfelső európai bíróság határozatának, csak éppen szigorítja az NGO-k ellenőrzését, ha azok mérlegfőösszege átszámítva meghaladja az évi 60 ezer frankot. Nem tartoznak azonban ide az egyházi szervezetek, a sportegyesületek és a kisebbségi képviseletek. A korábbi szabályozás ellenzői úgy vélték, hogy azt a Soros György által segített szervezetek ellen hozták, és a cél a megbélyegzés volt, akárcsak Oroszországban, ahol az érintett szerveződéseknek idegen ügynökként kell bejegyeztetniük magukat. Az Európai Bíróság a Közép-Európai Egyetem elűzése miatt is elmarasztalta Magyarországot, amely most visszavonja a kifogásolt törvény fő elemét. A CEU ennek ellenére sem tér haza Bécsből, mert ott már igen sokat költött a berendezkedésre. Azon felül abból indul ki, hogy az egész felhajtás csupán a Fudan Egyetem útját igyekszik kikövezni.
Politico Magyarországra utalva a német kancellár kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy egyes államok az uniós gyógyszerfelügyelet jóváhagyása nélkül alkalmazzák az orosz és kínai oltóanyagot. Merthogy az EU nem állít ki magáról ily módon jó bizonyítvány a vakcina diplomáciában. Merkel az Európai Néppárt egyik rendezvényén fejtette ki véleményét, hozzátéve hogy ha a szervezet nem egységes hangon szólal meg, akkor nem képes határozottan fellépni, jóllehet erőt csak közösen tud felmutatni. A politikus közölte, hogy nem tartja ördögtől valónak az uniós alapszerződések módosítását, mert továbbra is az a véleménye, hogy főként a külpolitikában és adózási kérdésekben fel kell adni az egyhangúság elvét és át kell térni a többségi döntésekre. Emellett főként az egészségügyben több jogkört kell adni Brüsszelnek, mert sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha összehangolják a nemzeti törekvéseket, elsősorban a mostanihoz hasonló járványok idején. A legjobb az volna – hangsúlyozta -, ha egységesen szabályoznák a zárlatokat és a hasonló intézkedéseket.
Washington Post/AP Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy ha nem kapnak új helyet a hajléktalan kórháznak, akkor nem költöznek ki. A hatalom küldheti a rendőrséget, erővel kényszerítheti ki a távozást, de a központ nem megy ki a saját jószántából. A hírügynökség azért kereste meg a főpolgármestert, mert lehet, hogy kénytelen lesz hamarosan lehúzni a rolót a Szabolcs utcai létesítmény, amelyért a jobboldali kormány és a liberális városvezetés csörtézik. Évente több mint ezer embert látnak el ott, így most igen sokak kezelése kerül veszélybe. Ezzel szemben a vagyonügyért felelős államtitkárság azt közölte, hogy az ingatlanban egy közelebbről meg nem nevezett egészségügyi intézményt helyeznek el, és hogy a városvezetés már évek óta tudta: fel fogják újítani az épületet, mégsem csinált semmit, hogy máshová vigye a kórházat. Karácsony ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar ellátórendszer roskadozik, hiszen csaknem 9 ezer koronabeteg foglalja el az ágyak jó részét. Így fatális következményei lehetnek, ha kirakják az utcára a fedél nélkülieknek fenntartott kórház lakóit. Ám nem lehet őket magukra hagyni, mert ez a halált jelentené számukra. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy az Orbán-kormány jó ideje igen keményen bánik a földönfutókkal.  
Deutsche Welle Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért növeli befolyását a térségben. Olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot. Kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak. A legtörékenyebb államban, Boszniában azok mögé a szerb és horvát politikusok mögé állt, akik mindent bevetnek, hogy felborítsák a nemzetközi segédlettel létrejött háromosztatú államformát. Hogy most tervek bukkantak fel a határok újramegvonására, az egyértelműen azok malmára hajtja a vizet, akik Belgráddal és Moszkvával a hátuk mögött a szerbek régi álmának megvalósításán, vagyis a közös állam megteremtésén dolgoznak. Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában vastagon benne van az oroszok keze. Kihasználják, hogy az EU stratégiái hibát követett el, amikor nem adott határozott belépési ígéretet a régiónak, ugyanakkor próbálja megbékíteni a korrupt eliteket. Ily módon a ’stabilokráciákat’ erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok. Civilek és emberi jogi aktivisták panaszkodnak, hogy Európai magukra hagyta őket a klánokkal szemben. Brüsszel emiatt vesztett tekintélyéből, amire ráerősített, hogy elszúrta az oltóanyagok beszerzését. Ennélfogva a Kreml fontos szereplőként jelenhetett meg. A Szputnyik-diplomácia geopolitikai jelentőséget kapott. A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: a Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Ezzel együtt nagy pofont kapott, amikor az ország tavaly mégis bekerült a NATO-ba.
Süddeutsche Zeitung A kommentár teljes elmebajnak tartja az EUFA követelését, hogy München már a mostani járványhelyzetben mondja meg: beenged-e szurkolókat júniusban a négy EB-találkozóra. Hiszen teljesen lehetetlen felelősséggel megmondani, mi lesz a nyáron, úgy hogy inkább vissza kellene lépni a rendezés jogától. Még akkor is, ha a hétnapos fertőzési adatok szinte fele olyan rosszak, mint Magyarországon, miközben az Orbán-kormányzat vállalta, hogy telt ház előtt bonyolíthatják le a meccseket. Egyébiránt az egészben leginkább az látszik, hogy az európai szövetség párhuzamos világban él. A bajor fővárosnak holnapig kellene garanciákat adnia, mármint hogy a helyek legalább 20-ra jegyet válthatnak majd a rajongók. Ám nem szabadna engedni a követelésnek. Hiszen a német kormány éppen most határozott el újabb kemény korlátozásokat, és lehetetlen megjósolni, miként alakul a ragály júniusra. Szerencsére Münchenben senki sem akar kiskapukat. Ha a város elveszti a házigazda jogát, akkor sok pénz megy veszendőbe, de a mostani helyzet láttán jogos a kérdés: Na és?

700 méteres mélységben lehet az indonéz hadsereg eltűnt tengeralattjárója

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.22. 07:18

Fotó: AFP
A német gyártmányú KRI Nanggala-402 típusú hadijárművel mintegy 95 kilométerre a parttól vesztették el a kapcsolatot. A legénység 53 tagjának sorsa ismeretlen.
Hétszáz méteres mélységben lehet a víz alatt az az indonéz tengeralattjáró, amely Bali partjainál tűnt el 53 emberrel a fedélzetén - közölte csütörtökön az ország haditengerészete. A német gyártmányú KRI Nanggala-402 típusú hadijárművel mintegy 95 kilométerre a parttól vesztették el a kapcsolatot. A tengeralattjáró Bali szigetétől északra, szerdán a kora reggeli órákban, torpedógyakorlatot folytatott. A legénység 53 tagjának sorsa ismeretlen. A haditengerészet szóvivője, Julius Widjojono admirális azt mondta, hogy a tengeralattjáró gyaníthatóan 600-700 méteres mélységben van. Hozzátette, úgy tervezték, hogy 250-500 méteres mélységig merüljön. Ezen túlmenően azonban már veszélyes lehet a jármű számára a mélység. Úgy vélekedett, hogy a nagy víznyomás hatására megrongálódott a tengeralattjáró üzemanyagtartálya. A keresésben négy hadihajó vesz részt, további kettő pedig, közte egy malajziai, úton van a feltételezett helyszínre - mondta. A hadsereg közölte, hogy Szingapúr és Ausztrália segítségét kérte, mivel ezen országoknak vannak a feladatra megfelelő mentőhajóik. A védelmi minisztérium szerdán késő este jelentette be, hogy a légi megfigyelést végző egyik helikopter olajfoltot fedezett fel azon a helyen, ahol a tengeralattjárót utoljára észleltek. Az indonéz hadsereg tavalyi közlése szerint állományukban öt tengeralattjáró van, de kettő már nem állt szolgálatban. A Nanggala-402-t a németországi Kielben gyártották az 1970-es évek végén.

Számos orosz városban több ezren tüntettek Navalnij mellett

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.21. 21:33

Fotó: EVGENY ODINOKOV / Sputnik / AFP
Este nyolcig az OVD-Info civil szervezet szerint Oroszországban 459 embert vettek őrizetbe a tüntetések kapcsán.
A hatósági tilalom ellenére tüntetések voltak szerda este számos orosz városban, köztük Moszkvában és Szentpéterváron Alekszej Navalnij elítélt ellenzéki politikus mellett. A belügyminisztérium szerint a moszkvai megmozduláson mintegy hatezren, a szentpétervárin pedig négy és fél ezren vesznek részt. Helyszíni jelentések szerint a rendőrség mindkét „fővárosban” elállta a vonulás útját, és tüntetőket állít elő.
Moszkvai idő szerint este nyolcig az OVD-Info civil szervezet szerint
Oroszországban 459 embert vettek őrizetbe, közülük 82-t Ufában, 42-t Szentpéterváron, 36-ot Kemerovóban, 33-at Barnaulban, 30-at Novokuznyeckben, 23-at Szocsiban, 21-et Tomszkban, 18-at Moszkvában, 14-et Irkutszkban, 9-9-et pedig Tyumenyben és Jekatyerinburgban.

Navalnij sajtótitkárát, Kira Jarmist tíznapi előzetes letartóztatásra ítélték nem engedélyezett tüntetés szervezése címén. Alekszej Navalnijt a moszkvai repülőtéren vették őrizetbe január 17-én, amikor hazatért németországi gyógykezeléséről, miután több nyugati laboratórium szakvéleménye szerint augusztusban Oroszországban megmérgezték. Február 2-án egy moszkvai bíróság letöltendőre változtatta a rá az úgynevezett Yves Rocher-ügyben korábban kiszabott felfüggesztett szabadságvesztést. Az ítélet értelmében Navalnijnak a korábban házi őrizetben eltöltött idő figyelembevételével a rá kirótt három és fél évből valamivel több mint két és fél évet kell letöltenie. Navalnij március 31. óta éhségsztrájkot folytat a börtönben, mert kifogásolta, hogy nem engednek be hozzá olyan orvosokat, akikben megbízik, és álláspontja szerint nem részesül megfelelő orvosi ellátásban. Orvosa szombaton azt mondta, hogy a 44 éves politikusnak rendkívül rossz a vérképe, és akár a közeli napokban meghalhat. Tatyjana Moszkalkova orosz emberi jogi biztos közölte, hogy Navalnijt a börtönkórházban kedden az ügyészségi felügyelet keretében felkereste négy olyan orvos, aki nem az orosz Szövetségi Büntetés-végrehajtási Szolgálat (FSZIN) alkalmazottja. Moszkalkova közölte, hogy egyelőre nincs komoly ok az aggodalomra az őrizetes egészségi állapotával kapcsolatban, a szükséges ellátásban részesül és infúziót kap. Korábban az ellenzéki politikus szimpatizánsai január 23-án, 31-én és február 2-án tartottak tiltakozást Oroszország több városában. Az OVD-Info szerint ezeknek több mint 11 ezer részvevőjét vették őrizetbe a hatóságok.