Előfizetés

Strasbourgban már egy frakcióban ül a szélsőjobbal a Fidesz

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.04.19. 17:04

Fotó: Shutterstock
Németh Zsoltot megválasztották az Európa Tanács demokráciával foglalkozó parlamenti szakbizottságának élére .
A Fidesz képviselői csatlakoztak ahhoz a frakcióhoz, amelyben eddigi szövetségesei – a lengyel Jog és Igazságosság párt, valamint a Matteo Salvini vezette olasz Liga – mellett szélsőjobboldali szervezetek, például az Alternatíva Németországért tagjai is helyet foglalnak. Ez a politikai csoport egyelőre nem az Európai Parlamentben működik, hanem a 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében, amely ezekben a napokban éppen ülésezik. Az ET 324 fős tanácskozó testülete az országok delegáltjaiból áll, és – ahogyan a honlapján olvasható – "demokratikus fórumot nyújt a vitákhoz és figyelemmel kíséri a választásokat. " Magyarországról 14 képviselő vesz részt a páneurópai jogvédő szervezet időről-időre összeülő parlamentjének a munkájában, közülük hatan tartoznak a Fideszhez. Miután a kormánypárt március 18-ikán kilépett az Európai Néppártból (EPP), a strasbourgi közgyűlésbe delegált tagjainak is távozniuk kellett az ottani kereszténydemokrata tömörülésből. Mostantól az Európai Konzervatívok-Demokratikus Szövetség nevű frakcióban politizálnak. (A KDNP-sek maradtak az EPP-ben). A 89 tagú csoportban a brit és a lengyel euroszkeptikusok mellett megtalálni az európai szélsőjobb kemény magjához tartozó pártokat: többek között a német Alternatíva Németországért, a belga Flamand Érdek és az osztrák Szabadságpárt tagjait. Nincs közöttük azonban a Marine Le Pen által vezetett francia Nemzeti Tömörülés, és a holland szabadságpárti Geert Wilders sem, aki a függetlenek között foglal helyet. A formáció hasonlatos ahhoz a nagykoalícióhoz, amely spekulációk szerint az európai uniós képviselő-testületben, az Európai Parlamentben (EP) jöhetne létre a Fidesz, valamint a jelenleg két külön frakcióban politizáló euroszkeptikus, illetve szélsőjobboldali pártok összefogásával. A strasbourgi székhelyű közgyűlésben viszont már összeálltak az európai populisták és jobboldali radikálisok. Az ET honlapja szerint az európai konzervatívok csoportja a negyedik legnagyobb frakció az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében a szocialisták, a néppártiak és a liberálisok után. Rajtuk kívül még a szélsőbalhoz tartozó szervezetek alkotnak frakciót, és több mint száz a függetlenek létszáma. Megkérdeztük a fideszes Németh Zsolt delegációvezetőt, hogy miért álltak össze a konzervatívokkal. Amint megérkezik a válasza, frissítjük cikkünket. Németh január óta a parlamenti közgyűlés egyik alelnöke, és hétfő délután megválasztották a testület politikai kérdésekkel és demokráciával foglalkozó szakbizottságának élére is. A pozíció eleve a konzervatív frakciót illette meg, a fideszes politikusnak nem volt kihívója. A grémium jelentős politikai ügyekben nyilvánít véleményt, és megvitatja a tagállamokban kialakult válsághelyzeteket. Németh Zsolt tisztsége azért is fontos, mert májustól féléven át Magyarország lesz az emberi jogok és a demokrácia védelmét elsődleges feladatának tekintő Európa Tanács soros elnöke.

Majdnem mindenhol stagnál vagy csökkent a koronavírus koncentrációja a szennyvízben

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.19. 16:37

Fotó: Shutterstock
Egyedül Miskolcon mértek növekedést.
A 15. héten tovább folytatódott a szennyvíz eredmények országos átlagában a korábbi hetekben megfigyelt, enyhén csökkenő tendencia – közölte a Nemzeti Népegészségügyi Központ honlapján. Tájékoztatásuk szerint a legtöbb városban a szennyvíz koronavírus koncentrációja stagnál vagy enyhén csökken. Miskolc a kivétel, ott további növekedést mértek. Közölték, hogy a csökkenő tendencia ellenére a mért koncentrációk továbbra is jelentősen meghaladják a harmadik hullám előtti értékeket, ami azt jelzi, hogy az aktív fertőzöttek száma továbbra is magas. Hozzátették, hogy a járványügyi szabályok szigorú betartása esetén remélhetjük, hogy a kedvező tendencia továbbra is fennmarad. A hétfő reggeli adatok szerint egyébként 2680 új fertőzöttet találtak az országban, ezzel a járvány kezdete óta összesen 753 188-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma. Meghalt 197, többségében idős, krónikus beteg, így a járvány eddig 25381 halálos áldozatot követelt.

"Nem lehetett jó döntést hozni: ha nem jövünk, lemarad a gyerek, így viszont retteghetek, elkapja-e a vírust"

Vas András
Publikálás dátuma
2021.04.19. 15:23
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Orosz ruletthez hasonlítják az iskolák és óvodák újranyitását.
- Na, mégis jöttetek? - Kénytelenek voltunk, hat dolgozatot írnak a héten, egyszerűen nem maradhat otthon. - Mi is csak ezért hoztuk el.

Három szülő beszélgetett hétfőn reggel a csepergő esőben a kaposvári iskola, miután elköszöntek gyerekeiktől, akik március 5. óta először léphettek be az intézmény kapuján. Kásler Miklós Emmi-miniszter másfél hónappal ezelőtt rendelte el – március 8-tól – az átállást a digitális oktatásra, első lépésben a hónap végéig, amit aztán meghosszabbítottak április 19-ig. Orbán Viktor miniszterelnök aztán a szülői, szakmai és diákszervezetek tiltakozása után – és ellenére - április 14-én bejelentette, az újranyitás jegyében csak az alsó tagozaton áll vissza a normál oktatás, illetve kinyitják az óvodákat, a felsősök és a középiskolások május 10-ig továbbra is online tanulnak. A szülők, akik a koronavírus-fertőzéstől félve nem akarják iskolába vinni gyerekeiket, megtehetik, a hiányzás ugyan igazoltnak számít, ám 250 óra távollét után osztályozóvizsgát kell tennie a gyereknek. A tanévből még kilenc hét, a harmadik és negyedik osztályosoknak valamivel több, mint 250 tanóra van hátra… - Ez egy baromság, sokkal rosszabb a járványhelyzet, mint amikor bezárták az iskolát – heveskedett Andrea, akinek negyedikes a lánya. Fia elsős, őt azért hozta el, mert a kicsiknél a digitális oktatás teljesen hamvába holt kísérletnek számított, a gyerek nem értette, ha otthon van a játékai között, miért kell neki egész délelőtt az íróasztalnál ülni. - Nem lehetett jó döntést hozni: ha nem jövünk, lemarad a gyerek, így viszont retteghetek, elkapja-e a vírust – szólt közbe Éva. – Röhej, hogy március előtt simán adták online is az órákat a tanító nénik, így akik karanténban voltak, vagy a szüleik úgy döntöttek, már akkor sem járnak iskolába, követni tudták az anyagot. Most viszont múlt csütörtökön megírták a tanítók, hogy nem lehet online közvetíteni az órákat, megtiltották nekik. - Az osztály Facebook-csoportjában a szülők több, mint fele nem akarta elengedni a gyerekét, egymást győzködték, hogy maradjon mindenki otthon, s akkor kénytelenek lesznek megmaradni a digitális órák mellett – jegyezte meg Andrea. – Persze valaki felnyomta a beszélgetést az iskolának, a tanárok pedig megsértődtek, erre sokan visszakoztak. De így is az osztály negyede hiányzik. - Mert ilyen hülye ez a közösség – kontrázott Éva. – A szomszéd gyereke az egyik Kaposvár melletti falu iskolájába jár, az osztályukban a 28 gyerekből 24-et otthon tartottak. Na, náluk maradtak az online órák!
Katalin egy elsős és egy másodikos fiú kezét fogva érkezett egy másik, kaposvári lakótelepi iskolához. Mint mondta, nem volt kérdés, hogy amint lehet, hozza a gyerekeket, ugyanis eddig is komoly problémát okozott számukra a felügyelet. - A férjem két műszakban dolgozik, én fél nyolctól fél ötig, valamelyikünknek mindig szabadságot kellett kivennie – legyintett. – Ezzel persze ugrott a nyaralás. Szegény gyerekeknek ez egy ilyen év lesz, ugyanis a tavaszi szünetben elkaptuk a vírust, karanténban volt az egész család. Az egyetlen pozitívum, hogy most nyugodtabban hoztam el őket, elvileg ugyanis nem kaphatják el ismét ilyen rövid idő alatt. Mert tuti, hogy lesz fertőzés! - Ettől tartunk mi is – vette át a szót Bertalan, aki negyedikes fiával és másodikos lányával érkezett nem sokkal a becsengetés előtt. – Ha Németországban élnénk, nem lenne gond a nyitás, ott ugyanis elég fegyelmezettek az emberek, s ha gyanús, hogy beteg a gyerek, nem viszik iskolába. Itt viszont… Tavaly télen, amikor még sehol sem volt a koronavírus, naponta három-négy lázasgyerek ücsörgött az osztályban. Ettől félnek a kaposvári óvodákban is. Több óvónővel beszéltünk, akik szerint felelőtlenség volt kinyitni az ovikat, maradhatott volna az eddigi felügyeleti rendszer. - Hat-nyolc gyerek volt a lezárás alatt, ekkora létszámnál megoldható, hogy az altatásnál, étkezéseknél meg legyen a megfelelő távolság – mondta az egyik óvónő. – Most tulajdonképpen tele vagyunk. Persze megértem a szülőket, a gyerekeknek rossz volt otthon, egyedül, ennyi idős korban nagyon igénylik a társaságot. De hogy tartassuk be velük a szabályokat? Nem értik, hogy nem mehetnek közel egymáshoz, s nem lehet egész nap rájuk erőltetni a maszkot. És hogyan vigasztaljak két méterről egy síró kisgyereket? Ráadásul a nevelők fele nincs beoltva, mert fél éven belül koronások voltak, azaz elvileg védettek. Csakhogy van olyan kolléganőm, aki három hónap alatt kétszer is megfertőződött. Csoda, ha félünk?
- Nem hoztam volna be az ikreket, ha nem kellene dolgoznunk a férjemmel – mentegetőzött Regina. – Eddig is kalákában vigyáztunk a gyerekekre a baráti körünkkel, egy-egy napot minden családból lecsípett valaki, s otthon maradt hat kicsivel, de a főnökeink most azt mondták, már van óvoda, így többet nem hunynak szemet. Egyikünk sincs még beoltva, csak reménykedünk, nem hoznak haza semmit a gyerekek, amire a fertőzöttségi adatokat nézve nem sok esélyt látunk. Olyan ez a nyitás, mint az orosz rulett: előbb-utóbb úgyis megszívjuk.