Előfizetés

Hat évtizede nem csökkent ennyire a várható élettartam

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:40

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A 2019-es adatokhoz képest átlagosan 0,8 hónappal él kevesebbet egy 2020-ban megszületett magyar ember.
Utoljára 1962-ben romlott annyira a születéskor várható élettartam Magyarországon, mint 2020-ban, a koronavírus-járvány kitörésének évében – derül ki az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az uniós statisztikai hivatal március 30-án közölte oldalán a 2020. évi előzetes adatokat az egyes tagországok születéskor várható élettartamáról. Mint kiderült, a legtöbb országban jelentősen romlottak az emberek életkilátásai. –  A születéskor várható élettartam egy összegző halálozási mutató, a szám lényegében úgy értelmezhető, hogy ha a vizsgált év halálozási jellemzői nem változnának a következő száz évben – ilyen persze nem történik meg –, akkor milyen élethosszra számíthat egy újszülött, jelen esetben 2020-ban – mondta lapunknak Kovács Katalin szociológus, demográfus. Mindössze néhány országban, Dániában, Norvégiában és Finnországban volt minimális javulás a mutatókban. Kovács szerint ezekben az országokban jobban is sikerült a járványkezelés, mint Európa többi államában: ahol jobban elszabadult a járvány, ott jobban romlottak az életkilátások is.  A koronavírust 2020-ban híresen megszenvedő európai országokban, így Olaszországban 1,2 évvel, Spanyolországban 1,6 évvel, Belgiumban 1,2 évvel, valamint Csehországban 0,9 évvel csökkent a várható élettartam, de a szomorú listát – az egyébként erősen öregedő társadalmú – Liechtenstein vezeti 2,4 éves csökkenéssel. Magyarországon átlagosan 75,7 évre, 2019-hez képest 0,8 évvel csökkent a várható élettartam. Nemek szerinti bontásban a férfiak mutatója 0,8, a nőké 0,6 évvel csökkent, előbbi 72,3 évre, utóbbi 79,1 évre. Magyarország a csökkenés mértékéről szóló összesített lista 12. helyén, a középmezőnyben foglal helyet. Uniós összevetésben hazánk maradt a sereghajtók között, mindössze Litvániát, Bulgáriát és Romániát előzzük a várható életévek számában. Az említett adatok értelmezéséhez fontos megjegyezni, hogy évtizedes távlatokban minden országban, így Magyarországon is növekszik a születéskor várható élettartam. 1989-ben 65,4 év volt a férfiak, 73,8 év a nők várható élethossza, azóta jelentősen javultak a magyar életkilátások. Legfeljebb néhány évente fordult elő egy-három tizedes csökkenés, tehát a tavalyi visszaesés mértéke erősen eltér a megszokottaktól. A már említett 1962-es csökkenésen kívül a férfiak életkilátásainál voltak nagyobb kilengések, de azok is mind a 2020-as mérték alatt maradtak: 1967-ben 0,59 évet, 1980-ban 0,67 évet, a 89-es rendszerváltás évében pedig 0,72 évet csökkent a férfiak születéskor várható élettartama. Hasonló mértékű kilengések a nőknél még ritkábbak voltak. A Kaliforniai Egyetem (UCLA) egyik hasonló témájú friss publikációja szerint a várható élettartam a járvány utáni években olyan gyorsan visszaállhat a korábbi szintre, amilyen gyorsan visszaesett. Kovács Katalin ebben óvatosságra int, mert egyelőre nem ismertek a koronavírus hosszútávú egészségi hatásai, a járványhelyzet alatt elmaradt egyéb betegségek kezelése, valamint a válság gazdasági hatásai is kihatással lehetnek az emberek egészségére. 

Évekkel eltolódott a házasságkötés és a gyermekszülés

A nők első házasságkötésének átlagos életkora több mint nyolc évvel, az első gyermekszülés időpontja 5,8 évvel tolódott ki a rendszerváltás óta, ami természetesen azzal jár, hogy az előző generáció is később válik nagyszülővé. A változás dinamikus, 2004-ben az 50-60 közötti korosztály felének már volt unokája, 2016-ban azonban már csak 42 százalékának. A nyugdíjkorhatár emelkedésével párhuzamosan azt várhatnánk, hogy a dolgozó nagymamák kevesebb időt és energiát tudnak az unokákra fordítani, de épp fordítva történik. A KSH Népességtudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa „A nagyszülők gyermekgondozási tevékenysége Magyarországon” címet viselő összegzésében az áll, hogy a napi gyakorlatban az 50-59 éves, még aktív korosztály segít a legtöbbet a gyerekeinek a kicsik ellátásában. A szociológus 60-69 év közé teszi a nagyszülőség „aranykorát”, mert ebben az életszakaszban már csak a korosztály 27 százalékának nincs unokája. Az évek múlásával aztán egyre fontosabb tényezővé válik a nagyszülő egészségi állapota, 70 fölött egyrészt a betegségek miatt esik vissza az unokákra fordított idő, másrészt iskolás korban már kevesebb gondoskodásra szorulnak a gyerekek is. Amikor a segítséget igénylő szülők oldaláról közelít a kérdéshez, azt mondja ki a tanulmány szerzője, hogy a gyermekes családok tíz százaléka él együtt a szüleivel, a fennmaradó 90 százalék felének rendszeresen segítenek, másik fele azonban nem számíthat a nagyszülői támogatásra. Bármilyen meglepő, a gondoskodás szempontjából meghatározó a szülők és a nagyszülők párkapcsolatának állása és az iskolázottságuk is. Az egyszülős családok élnek együtt leggyakrabban a nagyszülőkkel, de a tartósan együtt élő párok számíthatnak a legtöbb támogatásra, különösen, ha a nagyszülők is együtt élték le az életüket. A legkevesebb segítséget a mozaikcsaládok kapják, ahol a szülők előző kapcsolataiból származó gyerekek együtt élnek a közös gyerekkel vagy gyerekekkel. Ezeknél a családformáknál általában az apa szülei lépnek, vagy rekesztődnek ki a szorosabb kapcsolattartásból. Az iskolázottság vizsgálata pedig azért lényeges, mert az alapfokú végzettségű szülők kapják a legkevesebb támogatást, s a diplomások a legtöbbet. A Monostori Judit által idézett felmérések egyértelműen igazolták azt a hétköznapi megfigyelést, hogy az anyai nagyszülők, különösen a nagymama sokkal többet segít, mint az apa szülei. A második helyen az apai nagymamák állnak, majd az anyai nagypapa következik, jócskán lemaradva. Azt mutatják az adatok, hogy egy gyerekkel még elboldogulnak a szülők, de kettővel vagy többel már nem. A bölcsődék és óvodák nem alkalmazkodnak a dolgozó szülők igényeihez, így a legkisebbeket sokszor a nagyszülők viszik haza, minél magasabb a szülők iskolai végzettsége, annál gyakrabban. Összességében tehát elmondható, hogy kevés gyerek születik ugyan Magyarországon, de többnyire a második vagy további gyerekekről mondanak le a szülők. Így az idősödő korosztály nagy valószínűséggel nagyszülővé válik, csak kevesebb unokával, mint a korábbi generációk.  

Kitekintés

Svédországban, Dániában, Franciaországban vagy Lengyelországban a nagyszülők 40 százalékának minimum öt unokája van, míg Magyarországon alig haladja meg a 20 százalékot ez az arány. Hozzánk hasonlóan alacsony gyerekszámot mérnek Németországban, Olaszországban, Portugáliában és Szlovéniában. 

Kapcsolati hullámok

A járványhelyzetben gyorsan megváltoznak a kötődések a nagyszülő és az unokák között – értékelte az elmúlt hónapokat lapunknak egy gyerekpszichológus. A szakember szerint mindkét fél megsínyli a fizikai találkozások elmaradását. Egy óvodás vagy kisiskolás unoka ellátása, felügyelete komoly fizikai és szellemi aktivitást igényel az idősek részéről, ami inspiráló, más területeken is dinamikusabbá teszi őket. Ha elmaradnak ezek a találkozások, az lelassítja az idős embereket. Az a gyerekek fejlődését segíti, ha a nagyszülőkkel együtt töltött időben megismerik a családi hagyományokat. A pszichológus szerint ugyanakkor ezt a részét a találkozásoknak pótolhatják a digitális eszközök, ha az idősek is felismerik: az unokáik kedvéért érdemes kilépni a megszokásból, érdemes megtanulni az új kommunikációs eszközök használatát.

Iskolanyitás: több százezer gyereket tarthatnak otthon a szülők

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:20

Fotó: Soós Lajos / MTI
Az Emmi úgy számol, hogy az óvodások, alsósok egyharmada hétfőn nem megy be a tantermekbe, csoportszobákba.
Hétfőn kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felmérése szerint ekkor a gyerekek mintegy kétharmada fog visszatérni az intézményekbe - erről az Emmi köznevelésért felelős államtitkára, Maruzsa Zoltán beszélt az operatív törzs csütörtöki online sajtótájékoztatóján. Ez azt jelenti, hogy a szaktárca várakozása szerint az első hetekben a nyitás ellenére még több mint százezer óvodás, s csaknem ugyanennyi kisiskolás gyermeket tarthatnak otthon a szüleik. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az óvodába beíratott gyermekek száma mintegy 330 ezer fő, ennek a számnak a kétharmada 220 ezer, vagyis mintegy 110 ezer óvodás korú gyermek hétfőn még otthon fog maradni az Emmihez beérkezett jelzések alapján. Az általános iskolák alsó (1-4. osztály) tagozatain mintegy 357 ezer diák tanul a KSH szerint, közülük várhatóan körülbelül 238 ezren térhetnek majd vissza a jelenléti oktatásba, 119 ezren pedig még egy ideig otthon maradnak a szülők döntése alapján. Legalábbis a szaktárca erre számít. Maruzsa Zoltán ismét elmondta, ha valaki úgy dönt, a koronavírus-járványra hivatkozva még nem akarja óvodába, iskolába engedni a gyermekét, kérhet felmentést, az intézményvezetők pedig igazolhatják a távolmaradást. Ugyanakkor hozzátette: az otthon maradó alsósoknak már nem szerveznek távoktatást, de az órai tananyagot, házi feladatot megkapják. Hangsúlyozta: aki 250 óránál többet hiányzik és nem osztályozható a jegyek alapján, annak év végén osztályozó vizsgát kell tennie. A döntést a pedagógusokra, tantestületekre bízta. Az óvodák és az alsó tagozatok nyitását egyébként azzal is indokolta, hogy jól halad a lakosság oltása, az oktatási-nevelési dolgozók közül vasárnapig mintegy 200 ezer fő megkapta legalább az első oltását. Beszélt arról is, hogy a fokozatos nyitás miatt egyre több szülőnek kell visszamennie dolgozni. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint a kormány lényegében elismerte, azért döntöttek az óvodák és az alsóbb évfolyamok nyitása mellett, mert pont ez a korosztály az, ahol a szülőknek otthon kellene maradniuk - így pedig kompenzálni kellene a gyerekekkel otthon maradó szülőket. “Mivel azonban fizetni nem akar, inkább beküldi a gyerekeket a járvány csúcsán az intézményekbe” - írták. Rámutattak arra is, hogy a kisgyerekeknél nem lehet maszkviselésről, kötelező távolságtartásról beszélni, az óvodások, kisiskolások szülei pedig jórészt maguk is fiatalok, akik még nincsenek beoltva. Hozzátették: a fenti intézkedéseket annak tudatában hozta meg a kormány, hogy a járványügyi adatok jelenleg sokkal rosszabbak, mint az iskolák bezárásának idején. Gulyás Gergely miniszter március 4-én jelentette be, hogy az egyre súlyosbodó járvány miatt az általános iskolákat, óvodákat is bezárják. Az operatív törzs közlése szerint ekkor a harmadik hullám felszálló ágában voltunk: ezen a napon 152 elhunytról számoltak be, 102,5 ezer volt az aktív fertőzöttek száma, 6554 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, 639-en voltak lélegeztetőgépen. Tegnap, április 15-én a harmadik hullám tetőzéséről lehetett olvasni; az aktív ferőzöttek száma 271,9 ezer volt, majdnem háromszorosa a március 4-i számnak. A kórházban ápoltak száma 9848, a lélegeztetőgépen lévőké 1156, az elhunytaké 256 volt tegnap. De a kormány szerint minden adott a biztonságos iskolanyitáshoz.  

Nagy a bizonytalanság

-A hét folyamán nálunk a szülők majdnem fele érdeklődött, otthon tarthatják-e a gyerekeiket. Van, aki egyértelműen jelezte ezt a szándékát, van, aki még mindig bizonytalan. Én mindenkinek azt mondtam, el fogom fogadni, ha kérelmezik - nyilatkozta a Népszavának egy fővárosi általános iskola igazgatója. Hozzátette: részletesebb tájékoztatást ő is csak csütörtökön kapott arról, hogyan kell készülni a hétfőre. Egy óvodás és egy másodikos gyermek édesanyja azt mondta lapunknak: nekik az óvoda- és az iskolavezető is engedélyezte, hogy május 3-áig még igazoltan otthon maradhassanak a gyerekek. Az útmutatók, szabályok viszont nem minden esetben egyértelműek: például a maszk viselése az iskolában, tanórákon az Oktatási Hivatal ajánlása szerint csak “lehetséges”, de nem kötelező, ennek ellenére tudunk olyan iskoláról, ahol arról tájékoztatták a szülőket: hétfőtől az alsós gyerekek is csak maszkkal léphetnek be a kapun. A Világgazdaság pedig arról számolt be csütörtökön: a közétkeztető cégek sem tudják, pontosan hány iskolásra kell főzniük hétfőn, miközben az alapanyagokat 2-3 munkanappal előre meg kell rendelni. 

Az orvosok szakszervezete szerint veszélyes a nyitás

A Magyar Orvosok Szakszervezetének (MOSZ) elnöksége nyílt levélben fordult Orbán Viktor miniszterelnökhöz, és kérik, hogy az óvodák és az alsó tagozatos iskolák esetében is halasszák el a nyitást. - A koronavírus brit variánsa által okozott betegség a fiatalok esetében is súlyos lefolyású lehet, a poszt-covid szindróma pedig akár egész életre szóló egészségkárosodást okozhat - írták. A MOSZ szerint az óvodás és alsós általános iskolás gyermekek esetében a távolságtartás, higiéniás szabályok betartása gyakorlatilag lehetetlen, ezért akár egyetlen gyerek is megfertőzhet egy egész csoportot. A egészségügyi ellátórendszer túlterhelt, elégtelenül működik, az orvosok és egészségügyi dolgozók a végletekig kimerültek és kizsigereltek, nem biztosítható az ideális ápoló-beteg, orvos-beteg arány - olvasható a nyílt levélben.  A Magyar Orvosok Szakszervezete a levelében azt kéri, hogy a jelenléti oktatást a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók második oltása és a védettség kialakulása után kezdjék meg. Mellette, pedig az állam vállalja át az otthon maradó szülők bérköltségeit. Korábban a Magyar Orvosi Kamara is közölte, hogy korainak tartják a korlátozások feloldását.

Újszülöttet bajos mobillal vizsgálni

Doros Judit
Publikálás dátuma
2021.04.16. 06:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Nemcsak a pedagógusoknak nehezebb az életük a járvány alatt: az újszülötteket, kisgyerekeket ellátó védőnők sem találkozhatnak személyesen az általuk gondozott családokkal.
– Az elmúlt bő egy évben nagyon megnehezedett a védőnői munka. Nemcsak azért, mert nekünk is meg kellett tanulniunk az internetes alkalmazásokat és a technikai eszközöket kezelni a távkonzultációkhoz, hanem azért is, mert a mi szakmánk a személyes találkozásokon alapul. Úgy alakul ki bizalmi légkör köztünk és a családok között, hogy közvetlenül látjuk és halljuk egymást – fogalmazott Helik Gabriella, aki a négyezer lelkes Pest megyei Hernádon látja el az egyik, 160 családot magában foglaló körzetet. Szavai szerint munkájuknak van olyan része, amelyet személyes kontaktus nélkül egyáltalán nem tudnak elvégezni: az újszülötteket egy hónapos korukig minden héten látnia kell a védőnőnek. – Ha nem volt probléma a picivel, akkor a negyedik kötelező találkozást már megoldottuk távkapcsolaton keresztül, de ahol valamilyen gond mutatkozott az anyukánál vagy az újszülöttnél, oda egy héten több alkalommal is elmentem – mondta. Hasonló volt a helyzet a községbe újonnan beköltözőkkel: hozzájuk is muszáj volt személyesen kimenni, hiszen nem járhatják körbe mobilapplikációval a házat, nem mérhetik fel gépen keresztül, milyen légkörbe, milyen körülmények közé kerülnek kicsi gyerekek, netán hátrányos helyzetű családok – tette hozzá. Neki egyetlen olyan utca van a körzetében, ahol halmozottan hátrányos helyzetű családok élnek, s velük volt a legnehezebb a kapcsolattartás. – Kis túlzással azt mondhatom, hogy ebben az utcában az itt élőknek összesen egy mobiltelefonjuk van, azt adták körbe a családok: mikor melyiknek volt szüksége az én segítségemre, tanácsomra. Aki megkapta a telefont, az megcsörgetett, s én igyekeztem minél hamarabb visszahívni – mondta. A védőnő azt tapasztalta, hogy különösen a rászoruló családok igénylik a közvetlen beszélgetést, mert amikor neten keresztül egyeztetnek, sokkal kevésbé tudnak feloldódni, és nem tudják úgy megfogalmazni a problémáikat sem, mint bent, az általuk jól ismert tanácsadó helyiségben. Ráadásul egy szájpenészt még csak-csak felismer a telefon kamerája segítségével, de egy apróbb vagy rejtettebb helyen lévő kiütésnél nehéz így eldönteni, hogy elég otthon kezelni a problémát, vagy jobb, ha bemennek a gyerekorvoshoz. Ilyenkor az sem segít, ha az anyuka a mobil kamerájával megpróbál az adott tünetre fókuszálni – mondta a hernádi szakember. Hasonlóak voltak a tapasztalatai Nagyné Blahó Zsuzsának, aki a Heves megyei Tarnabodon és Mezőszemerén dolgozik: előbbi helyen 70-80, míg utóbbi helyen 55-60 családot gondoz. A Máltai Szeretetszolgálat által felkarolt Tarnabodon jellemzően négy-öt gyerek is van egy családban, és itt a védőnői feladatok is megszaporodtak. A pandémia miatt sem maradhatott el egyetlen kötelező védőoltás sem, amit a csecsemőknek vagy kisgyerekeknek meg kell kapniuk, és az újszülöttekhez is ki kellett menni, legalább az első időszakban. A legnagyobb odafigyelést az első gyermekes anyukák igényelték, még akkor is, ha ott állt mögöttük a család: a kezdeti időben nekik jobban kell fogni a kezüket, több a kérdésük, jobban elbizonytalanodnak, ha valamilyen problémával kell szembenézniük – vélekedett a szakember. Ebben a térségben is okozott gondot, hogy kevés családnak állt rendelkezésére olyan okostelefon vagy laptop, amelyeken gördülékenyen lehet videós alkalmazásokat használni, vagy épp internetelérésre nem tudtak előfizetni. A védőnők szerint noha az anyukák tisztában voltak a járvány miatti korlátozásokkal, mégis igyekeztek valamilyen alkalmat teremteni arra, hogy személyesen találkozhassanak velük, és közvetlenül, négyszemközt mondják el a problémáikat.
Unrecognizable,Doctor,With,Stethoscope,Listening,To,Hearbeat,Of
Fotó: Copyright (c) 2017 Halfpoint/Shutterstock. No use without permi

Több lett a védőnők munkája

Csökkenteni kellett a családokkal való személyes találkozás idejét, ez viszont megnövelte azt az időt, amit távkonzultációval töltenek védőnők. Általánosságban az a tapasztalat, hogy ennek köszönhetően nem csökkent, hanem nőtt a munka mennyisége, hiszen amit eddig szóban megbeszéltek a védőnők a családokkal – esetleg több szülővel közösen –, azt most videóhívásban, csetelve mindenkinek külön kell elmondani, vagy szükség esetén leírva, e-mailben elküldeni – ecsetelte nehézségeiket Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesülete elnöke. Bonyolította a helyzetet, hogy a pandémia harmadik hullámában több kolléganőjük is érintett lett a fertőzésben, így a kiesők helyettesítését is meg kell oldani. Hozzátette: a családok az elmúlt egy évben nemcsak a várandóssághoz vagy gyermekük fejlődéséhez tartozó kérdésekkel fordultak a védőnőkhöz, hanem a COVID-19 fertőzéssel kapcsolatban is számos kérdést tettek fel, ami külön utánajárást igényelt. A védőnői alapfeladatok ellátása nem nélkülözheti a személyes megfigyelést a státuszvizsgálatok keretében a gyerekek otthonában vagy a tanácsadói helyiségben. A gyermekek életkorhoz kötött szűrővizsgálata fontos, mert ha nem ismerik fel idejében, hogy visszamaradt a fejlődésben, az felnőttkorra is jelentősen kihathat. De a szociális válságot vagy a krízishelyzetet – amit gyakran elsőként a védőnők észlelnek – sem lehet távkapcsolaton keresztül észlelni. A pandémia miatt a családlátogatások száma minimálisra csökkent, és a tanácsadóban is a lehető legrövidebb idő alatt igyekeztek a védőnők elvégezni a szűréseket. Ehhez a szülők nagyfokú együttműködésére volt és van szükség – mondta Csordás Ágnes. Az e-mailben kiküldött kérdésekre e-mailben várják a védőnők a válaszokat a szülőktől, a személyes találkozáskor már csak a szükséges méréseket végzik el, majd távkonzultáció keretében értékelik ki az eredményeket. A főállásban iskolát ellátó védőnők a pandémia ideje alatt is lehetőséget biztosítanak a diákoknak a konzultációra: ahol meg tudták oldani, ott egyeztetett időpontban folytatták a szűrővizsgálatokat, oltásokat. Az iskolavédőnők is több helyen segítenek a szociális ellátásban, illetve az oltópontokon működnek közre a járványügyi ellátásban, vagy éppen a területen megbetegedés miatt kieső kolléganőket helyettesítik. 

Új szerepben: idősek mellett, oltópontokon

A védőnőket több területen is bevonták a vészhelyzeti ellátásba. Az önként jelentkezők közül néhányan megtanulták a lélegeztetőgépek használatát, mások az idősek ellátásában kaptak feladatot, most pedig, a járvány harmadik hullámában sok településen az oltópontokon dolgoznak, munkaidő után vagy éppen hétvégén. A legszükségesebb védőeszközöket – maszkot, gumikesztyűt, kézfertőtlenítőt – általában megkapták az adott önkormányzattól. Mint a többi egészségügyi ellátásban részt vevő szakember, a védőnők is megkapták már a koronavírus elleni védőoltást. Tavaly márciusban a védőnők körében is sok volt a kérdés azzal kapcsolatban, mit és hogyan lehet a legoptimálisabban megvalósítani a pandémia idején, hogyan lehet a látogatásokat és a tanácsadásokat végezni, idén márciusban azonban igazából nem a járvány alatti ellátás mikéntje foglalkoztatta a védőnőket, hanem – mint azt lapunknak többen is elmondták – az egészségügyi szolgálati jogviszonyra való áttérés körüli bizonytalanság.