Előfizetés

Szabad szemmel - Orbánnak címzett szatírát eresztett meg a bécsi Profil főszerkesztője

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.13. 08:12

Egy képzelt riportról van szó, amelyben Rainer Nikowitz, a főszerkesztő a Karmelita Kolostorban, bűneit töredelmesen megbánva járul a Nagy Ember színe elé.
Profil Gyilkos szatírát eresztett meg a bécsi Profil főszerkesztője Orbán Viktornak címezve, miután a folyóirat a jelek szerint még mindig nem tudta megemészteni, hogy a Fidesz az MTVA-val összejátszva igyekezett lejáratni a lap egyik munkatársát, aki pedig csak arról akart felvilágosítást kapni, miként próbál a magyar párt új, jobbos-szélsőjobboldali koalíciót létrehozni Strasbourgban.    Egy képzelt riportról van szó, amelyben Rainer Nikowitz, a főszerkesztő a Karmelita Kolostorban, bűneit töredelmesen megbánva járul a Nagy Ember színe elé. Az interjú legelején mindjárt tisztázni is szeretné, mi volna a házigazda számára a legméltóbb megszólítás. Nos, a válasz az, hogy „Führerem”, hozzátéve, hogy egy osztráknak ezt igazán illene tudnia. Ám azonnal kétségbe vonja, hogy a vendég valóban újságíró volna, mert a magyar köztévé munkatársai azok, akik valóban a sajtót képviselik. Ennek megfelelően mindannyian az ő fenekében laknak, életvitelszerűen. Csak akkor bújnak ki onnan, amikor nyilvánosan árulják magukat. Arra az óvatos megjegyzésre, hogy odabent meglehetősen sötét lehet, a válasz az, hogy ez álhír, mert Magyarországon Orbán az igazság és a fény. Kívül-belül. Ezek után a beszélgetés arra terelődik: milyen amatőr az a megoldás, hogy egy interjú során a média kérdez, a politika pedig válaszol. Magyarországon ez már nem így van, mert – mondja Orbán – amikor ő megszólal az MTVÁ-nál, akkor a kérdéseket is ő állítja össze. Arra a közbevetésre, hogy a Fidesz kizárása ellen voksolt az EPP frakciójában az osztrák konzervatívok összes képviselője, leszámítva Karast, az Európai Parlament alelnökét, a vendéglátó úgy reagált, hogy már hallott az illetőről. Az egy komcsi. Innentől kezdve a két ember között a szereposztás az, hogy a kérdéseket is Orbán teszi fel magának, Nikowitz pedig buzgón helyesel. Bár azért jelzi, hogy a leendő frakció ügyében nagyon érdekelné, miként lehet a nacionalizmust nemzetközivé tenni. Netán kell hozzá némi ellenségkép? Az is szükséges, feleli erre Orbán, de leginkább arra kell odafigyelni, ki rendezi Brüsszelben a legjobb melegpartit a szigorú lezárás idején. Majd hozzáteszi, hogy Szájert a liberálterroristák összpontosított kampányának részeként hurcolták meg, a célpont pedig egy virtigli kereszténydemokrata párt volt. A miniszterelnök ezek után rátér arra, hogy Magyarország miért marad még mindig bent ebben az ótvar EU-ban? Hát, csakis azért, mert Orbán elég nagyszívű ahhoz, hogy felvegye a pénzt ettől a bagázstól, pedig egyébként nagy ívben tesz mindenre, amit Brüsszel forszíroz. Nikowitz itt már odáig jut alélt gyönyörűségében, hogy kijelenti: a politikus túlságosan is jóságos, Európa egyszerűen nem érdemel meg egy ilyen embert. A kurta felelet annyi, hogy ezt nyugodtan lehet terjeszteni. Majd a társalgás azzal zárul, hogy ha a vendégnek netán szüksége volna egy új állandó lakhelyre… Nikowitz érti a célzást, és a biztonság kedvéért csak annyit kérdez: a Vaseline-t hogy mondják magyarul?
Le Figaro Orbán Viktor mielőbb véget akar vetni a járványnak, de az oltási kampány ellenére változatlanul igen jelentős a halottak száma és igen nagy nyomás nehezedik az egészségügyre. A miniszterelnök mégis feloldotta a korlátozások egy részét. Az ország erős embere az immunitás kiterjesztésére épít a jövő tavaszi választások előtt. A lakosság 27 százaléka már megkapta legalább az első oltást, aminél csak Málta áll jobban az EU-ban. Igaz, a magyar vezetőnek ehhez kellett az EU által nem engedélyezett kínai és orosz vakcina is. Viszont sokan vannak, akik nem értenek egyet az iskolák újranyitásával. Berczelédi Zsolt, a baptista Kőrösi Csoma Gimnázium igazgatója azt mondja, nagyon veszélyes ilyen gyorsan kitárni a kapukat, mert a tanárok közül sokan még mindig várnak a 2. oltásra. Orbán azonban bizakodik, hogy június közepére, az első Eb-csoportmérkőzés idejére már minden regisztrált immunis lesz a betegségre. Ám közben, mivel úgy véli, hogy a nehezén már túlvan, szép komótosan nekimegy a szokásos bűnbakoknak, kezdve a brüsszeli bürokratákkal. De sorra került az ’oltásellenes’ ellenzék is. A Republikon szerint a hat pártnak van esélye, hogy lenyomja jövő tavasszal a Fideszt.  
Die Presse A bécsi polgármester május 2-áig meghosszabbította az egészségügyi korlátozásokat, és a lépést a legnagyobb tartomány, Alsó-Ausztria is követi, mert továbbra is igen rosszul alakulnak a járványadatok. Ily módon továbbra is zárva maradnak a boltok, pedig elvileg jövő hétfőn nyithattak volna, ám a levegőben lógott, hogy nem lesz belőle semmi. Az intenzív osztályokon ugyanis újabb rekordot döntött a betegek száma. Az ágyak 80 %-a foglalt, de úgy, hogy más tartományokból is átvesznek pácienseket. A főváros első embere előtte egyeztetett a szakmával és utána jelentette be a legnagyobb sajnálata mellett, hogy nincs más választása. Mint mondta, az állapotok nem drámaiak, de súlyosak. Az illetékes tanácsos viszont hozzátette, hogy a kórházakon óriási a terhelés. A 3. keleti tartomány, Burgenland ugyanakkor egyelőre fontolja, hogy mitévő legyen. Az intézkedés értelmében a bécsi iskolákban legalább még két hétig marad a távoktatás. A végzős évfolyamok viszont hétfőtől visszatérhettek az osztályokba.
Bloomberg A kínai vakcina hatásossága körül felmerült kételyek miatt bizonytalanná vált a szer sorsa, Brazíliától Magyarországig, pedig ezek a nemzetek nagyban függnek az oltóanyagtól, miután a védekezést a tömeges oltásokra építik. Ám Pekingből olyan adatok érkeztek, hogy a Sinovac készítménye az eseteknek csak alig 50 százalékban segít, de a többi gyógyszer is legfeljebb csak 79 százalékos biztonságot ad. Az összes nyugati gyártmány, de még a Szputnyik V is jó 90 %-ban nyújt védettséget. A bilit a kínai Betegségmegelőzési Központ igazgatója borította ki és a ritka beismerés még azelőtt szétfutott a világhálón, hogy a cenzúra mozgásba lendülhetett volna. Később maga Gao is visszakozott, de a történtek megkérdőjelezik a terveket, főként a fejlődő világban. A University College London egyik szakértője az mondja, hogy a kínaiak sem bíznak saját magukban. Hiszen keresztülhajszolták a vakcinák fejlesztését, noha igazából nem vizsgálták meg alaposan a klinikai teszteket. Ezért az ottani lakosságban is nagy az ellenkezés e szerekkel szemben. Annál is inkább, mert pl. a Sinopharm még mindig adós az ellenőrzés 3. szakaszának eredményeivel.
FAZ A Jobbik be akar lépni az Európai Néppártba. Ezt Brenner Kolomán, az Országgyűlés alelnöke közölte az újsággal. Mint megjegyezte, már régóta esedékes volt, hogy az európai konzervatívok kitegyék a Fideszt, amely most az EPP-től jobbra próbál új csoportot létrehozni Strasbourgban. A pártcsalád egyik szóvivője azonban azt válaszolta, hogy számukra nem opció a felvétel. Amire Brenner úgy reagált, hogy továbbra is érdekeltek az együttműködésben, de nem úgy, hogy kérelmezik a tagságot. A lap úgy mutatja be a politikust, mint a párt egyik stratégáját, javarészt ő dolgozta ki az alapnyilatkozatot, amely Magyarország egyetlen olyan néppártjaként határozza a Jobbikot, amely hű Adenauer, De Gasperi és Schumann örökségéhez. Márpedig ez meglepő irányváltás, hiszen egykor az indulás meglehetősen radikálisra sikeredett, beleértve antiszemita, cigányellenes és irredenta megnyilvánulásokat. A párt most igyekszik a róla kialakult képet külföldön is javítani, miután Magyarországon belül már elfogadták, hogy mérsékelt vonalra állt rá, immár a Fidesztől balra. Hunyady Bulcsú a Political Capitaltől alátámasztja ezt a véleményt, megjegyezve, hogy a jelek szerint a Jobbik komolyan gondolja az új irányt. És nem tart a kormánnyal sem a migránsok, sem a Soros elleni kampányban. A fő mozgatórugója azonban az, hogy a módosított választási törvény értelmében csak egy egyesült ellenzék tudja legyőzni a Fideszt. Brenner elismeri, hogy számukra nem könnyű együttműködni Gyurcsánnyal, aki továbbra is igen megosztó figura. Úgy magyarázza, hogy a helyzet olyan, mint a rendszerváltás tájékán: mindenki helyet foglal a kerekasztal mellett, miközben mára Orbán egypártrendszert alakított ki. Az ellenzéknek jó 10 év óta először van esélye, hogy nyerjen. Nem vitatott, hogy ehhez szükség van a Jobbikra. Hunyady azonban azt mondja, hogy sem Jakab Péter, sem Gyurcsány, sem Dobrev Klára nem lehet a közös miniszterelnökjelölt, mert onnantól kezdve a Fidesz számára sétagalopp volna a küzdelem.
FT A lengyel emberi jogi ombudsman azt közölte, hogy egy varsói bíróság helyt adott a fellebbezésének és átmenetileg leállította, hogy az állami PKN Orlen olajtársaság megvehessen 24 regionális, illetve 120 helyi lapot. Adam Bognar szerint erről telefonon kapott tájékoztatást, ám mind a potenciális vevő, mind a legnagyobb kormánypárt, PiS kétségbe vonja a hírt. Az óriásvállalat vezérigazgatója, Kaczynski bizalmi embere szerint egy ilyen döntés meglepő volna, hiszen még nem nyújtották be az összes bizonyítékot. Az Orlen azt állítja, hogy teljesen normális üzleti tranzakció keretében veszi meg a német Passau Kiadótól a Polska Presst, a dologban nincs semmi politika. És hogy nem kíván beleavatkozni a kiadványok tartalmába. A tavaly tető alá hozott ügylet azonban aggályokat váltott ki a sajtó szabadsága miatt. Annál is inkább, mert a Jog és Igazságosság meghirdette a média „visszalengyelesítését”. A párt egyik parlamenti képviselője azt mondta, hogy szeretné látni az indoklást, de a helyzet mindenképpen bizarr. Egyben azzal vádolta az ombudsmant, hogy az a német érdekeket védi.
Yahoo/AP Egy héten belül már a 2. cseh szociáldemokrata miniszter kénytelen venni a kalapját, miközben már kevesebb, mint 6 hónap van hátra a választásig. Ezúttal a külügyi tárca vezetőjét mentettek fél tisztségéből, miután Petricek alulmarad a pártelnöki tisztségért vívott harcban. A győztes, a belügyi tárca vezetője, Hamacek, aki ily módon megőrizte posztját a párt élén, azzal érvelt, hogy egységet kell mutatni az októberi erőpróba előtt, annál is inkább, mert a szociáldemokraták vesztenek népszerűségükből. Petricek ellenezte, hogy folytassák az együttműködést a Babis irányította ANO-val. De azzal is kivívta Zeman államfő haragját, hogy nem szerette volna, ha az oroszok indulnak az új atomreaktor megépítésére kiírt versenytárgyaláson. Pártbeli kollégája, az egészségügyi tárca első embere szintén az oroszokba bukott bele, mert ő meg a Szputnyik V beadását utasította el, amíg ahhoz nincs meg az európai gyógyszerhatóság engedélye.
FT A lap szerint bár az EU-t évtizedek óta temetik, különösen ha beüt egy olyan válság, mint a mostani, ám szervezet továbbra is stabil és ez megint megzavarja bírálóit. A szerző, az FT külpolitikai fő elemzője kiemeli, hogy az unió jobb állapotban van, mint akár Nagy-Britannia, akár az Egyesült Államok. Gideon Rachan azzal érvel, hogy az integráció az eltelt csaknem 70 évben sok mindent át- és túlélt, miközben több, mint négyszeresére nőtt. Szóval akár el is lehetne ismerni, hogy nagyon igencsak ellenáll a nehézségeknek. Miközben az amerikai törvényhozást a közelmúltban rohamozta meg a dühös csőcselék, az egyik nagy párt pedig ráunt a demokráciára. London ugyanakkor azzal küszködik, hogy Észak-Írországban ismét fellángolt az erőszak, de arra is jó esélye van, hogy elveszítse területének egyharmadát, ha kiválnak a skótok. Brüsszel gondjai részben abból erednek, hogy nemzetközi szervezet, ám sok mindenben egy államra hasonlít: van közös pénze, törvényhozása, legfelső bírósága és központi bankja. Viszont egyre csökken annak az esélye, hogy felbomlik. Már az olyan nacionalisták sem forszírozzák a kiválást, mint Le Pen és Salvini. Egyik sem lett hirtelenjében meggyőződéses Európa-párti, csak látják a közvélemény kutatásokat. Orbán Viktor, aki előszeretettel szokott az EU-n gúnyolódni, illetve ostorozza a liberalizmust, szintén így áll a dologgal. Tudja, hogy országa nagyon is rá van szorulna a támogatásra, illetve az egységes piacra. Ezért bármilyen rossz is a viszonya az unióval, nem fog fű alatt kiosonni a szervezetből. Lehet, hogy cinikus, de nem ostoba. Brüsszel ugyan a kezét tördeli a magyar és lengyel fejlemények láttán, de nem valószínű, hogy bármelyik is kihajítja a klubból. Ha jövőre Le Pen nyeri a francia választásokat, az minden bizonnyal meg fogja rázni az unió vezetését, de ha nem kell a Frexittől tartani, akkor az integráció alighanem megemészti a csapást. És az idő múltával egyre biztosabb lábakra állhat az európai terv. A fiatalok pártolják és az is összefogásra ösztönöz a kontinensen, hogy Kína és Oroszország egyre fenyegetőbb, az USA viszont mind kevésbé megbízható. Szóval nagy tévedés azt hinni, hogy a különleges politikai szerkezet predesztinálja az EU-t az összeomlásra. A nemzeti és nemzetek fölötti hatáskör óvatos, ám egyre magasabb szinten érvényesülő egyensúlya a stabilitás és az erő forrása, nem pedig a gyengeség, vagy a törékenység jele.

A sokkolója helyett véletlenül a fegyverét használta az a rendőr, aki lelőtte a fekete fiatalt Minneapolisban

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 07:57

Fotó: KEREM YUCEL / AFP
A történteket követően vasárnap este több száz fős, feldühödött tömeg kezdett tiltakozni a rendőrkapitányság épületénél.
A sokkolója helyet véletlenül a lőfegyverét használta vasárnap az a rendőr, aki egy igazoltatást követően lelőtt egy fekete bőrű fiatalt Minnesotában – jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Tim Gannon, a minneapolisi Brooklyn Center rendőrfőkapitánya. Gannon azt is elmondta, hogy a 20 éves Daunte Wrightot lejárt gépjármű-regisztrációja miatt állították meg a kollégái. Miután ellenőrizték a sofőr adatait, kiderült, hogy elfogatóparancs van ellene érvényben. A sajtótájékoztatón bemutatták az igazoltatás közben készült rendőrségi felvételeket is, amelyen az látszik, hogy az egyik tiszt megpróbálta megbilincselni Wrightot, de a férfi kiszabadította a kezeit és beugrott az autójába. Ekkor egy másik tiszt háromszor azt kiabálta, hogy „sokkoló”, leadott egy lövést a kezében lévő fegyverből, majd azt mondta: „lelőttem”.
– A felvételekből és a tisztek reakciójából úgy tűnik számomra, hogy véletlen fegyverhasználat volt, amely Wright úr tragikus halálát eredményezte

– mondta Gannon, hozzátéve, hogy a nyomozás a kezdeti szakaszban van.

A történteket követően vasárnap este több száz fős, feldühödött tömeg kezdett tiltakozni a Brooklyn Center-i rendőrkapitányság épületénél. A rohamfelszerelésbe öltözött rendőrök gumilövedékeket, fény- és könnygázgránátot vetettek be. Néhány tüntető megrongált két rendőrautót, a tömeg köveket dobált. A rendőrségi jelentések szerint voltak, akik fosztogatni kezdtek, a közeli bevásárlóközpontban 20 üzletbe törtek be. Tim Walz, Minnesota állam kormányzója hétfőn bejelentette, hogy este 7 órától kedd reggel 6 óráig kijárási tilalmat vezetnek be a környező megyékben. Mike Elliott, Brooklyn Center polgármestere azt mondta, teljes mértékben támogatja a rendőrtiszt felmentését.
– Az az álláspontom, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy a szakmánkban olyan hibákat kövessünk el, amelyek más emberek életébe kerülnek

– fogalmazott a polgármester.

A Brooklyn Center nevű minneapolisi negyed mintegy 16 kilométerre található attól a helytől, ahol tavaly egy másik rendőri intézkedésben meghalt George Floyd. Őt a rendőrök azért akarták előállítani a városban 2020. május 25-én, mert bejelentést kaptak, hogy a férfi hamis pénzzel akart fizetni. Az intézkedés során a 46 éves Floyd nem tett eleget a rendőri felszólításnak, ezért lefogták, és a földre teperték. Az egyik rendőr, Derek Chauvin ezt követően a földön fekvő Floyd nyakán térdelt perceken keresztül. Az esetről videofelvétel készült, amelynek képei később az egész világot bejárták és heves tiltakozásokat váltott ki a rendőri brutalitás miatt. Chauvint gyilkossággal és emberöléssel vádolják az ellene folyó perben. Tárgyalása jelenleg is zajlik Minneapolisban. Wright édesanyja vasárnap újságíróknak azt mondta, hogy felhívta a fia, és közölte vele, hogy félreállították a rendőrök, mert légfrissítők lógtak a visszapillantó tükrén, ami Minnesotában illegális. Katie Wright elmondása szerint hallotta a telefonban, hogy a rendőrség felszólította a fiát, szálljon ki a járműből.
Tim Walz, Minnesota állam kormányzója hétfőn bejelentette, hogy este 7 órától kedd reggel 6 óráig kijárási tilalmat vezetnek be a környező megyékben. Mike Elliott, Brooklyn Center polgármestere azt mondta, teljes mértékben támogatja a rendőrtiszt felmentését.
A rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy kollégái a gépjármű lejárt regisztrációja miatt állították meg Wrightot, majd ahogy közeledtek az autóhoz, felfedezték, hogy valamilyen tárgy lóg a visszapillantó tükrén.

Wright apja a Washington Post című napilapnak elmondta, hogy fia néhány évvel korábban tanulási nehézségei miatt abbahagyta az iskolát, és különféle munkákat végzett, hogy 2 éves fiát támogatni tudja. Ben Crump ügyvéd képviseli Wright családját. Ő az a jogi képviselő, aki elérte, hogy 27 millió dolláros kártérítést fizessen Minneapolis városa a Floyd család számára. – Daunte Wright egy újabb fekete férfi, akit azok öltek meg, akik arra esküdtek fel, hogy szolgálnak és védenek minket – fogalmazott Crump. Joe Biden amerikai elnök teljes körű kivizsgálást sürgetett Wright halála ügyében, és békés tiltakozásra szólította fel a minnesotai tüntetőket. Az elnök elítélte az erőszakot és a fosztogatásokat. – Valóban tragikus dolog történt, de azt hiszem, meg kell várnunk, mit mutat a vizsgálat – mondta Biden újságíróknak a Fehér Házban.

Abszurd vádak Berlin ellen

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.13. 07:30

Fotó: JOHN MACDOUGALL / AFP or licensors
Németországban nagyon is szigorúan veszik azt, ha valaki átlépi a szólásszabadság határait. A német demokrácia egyik alappillére, hogy a véleménynyilvánítás nem torkollhat gyűlöletbeszédbe.
Megszokhattuk már, hogy Gulyás Gergely szóvivői tájékoztatóin a külpolitikai kérdéseket illetően időnként a tényeket sajátos módon értelmező kijelentések hangoznak el. Így történt például amikor a CSU egykori elnöke, Franz Josef Strauss szellemi örökösének nevezte a Fideszt. Mindezt egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a magyar kormánypárt azt képviseli, amit Strauss, nevezetesen nemzeti szuverenitásunk leginkább egy erős Európában érvényesülhet. Strauss azonban teljesen más értelemben alkalmazta a nemzeti szuverenitást, ő egy olyan Európát képzelt el, amely a bipoláris világrendben is meg tudja védeni magát. A berlini focicsapat, a Hertha BSC által a Magyar Nemzetben megjelent interjúja miatt elbocsátott magyar kapusedző, Petry Zsolt ügye kapcsán pedig azt találta mondani, „elsősorban Németországnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy egy jogállamról beszélünk-e még vagy sem. A szólásszabadság valóban közös és európai érték. A XX. században volt totalitarizmus, ami Németországból indult, nem szeretnénk, ha a XXI.-ben is lenne.” Azért tehát, mert egy klub menesztette Petryt, a teljes német jogállamiságot, a szólásszabadság németországi tiszteletben tartását kérdőjelezi meg. Mindez azért is sajátos, mert a Népszabadság bezárásakor a kormány mosta kezeit, mondván, az egy magáncég, amihez semmi köze sincs. Ezúttal azonban egy fociklubot azonosít Németországgal. Ez a hozzáállás persze a magyar viszonyokat is jól tükrözi. Itthon természetesnek tartja a kormány, hogy egy egyszerű focicsapat mögött kormányzati attitűdöt kell keresni. Itthon ugyanis magától értetődő, hogy a labdarúgó csapatokat a kormányhoz közel állók irányítják, s a jelek szerint a magyar kabinetnél el sem tudják képzelni azt, hogy egy proficsapat piaci alapokon is képes működni és nem csak a kormányzat átirányított pénzei tartják fenn. De tekintsünk el a magyar kormány vádaskodásaitól, a primitív, hangulatkeltő megnyilvánulásoktól. A német szólásszabadság kérdése ugyanis Berlinben örökzöld téma abból a szempontból: hol húzhatjuk meg a szabad véleménynyilvánítás és a diszkrimináció határát? Mi az a kijelentés, ami már nem megengedhető? Azért is butaság a Petry-ügy kapcsán a nácizmussal előhozakodni, mert a berlini kormányzat éppen a sötét múlttól akar minél nagyobb távolságot tartani azzal, hogy keretrendszerben szabályozza, melyek azok a kijelentések, amelyek már gyűlöletbeszédnek számítanak, s a másik kirekesztését célozzák, bármilyen okból. Egy olyan országban, amely komolyan veszi az Európai Unió alapértékeit, a demokratikus jogrendszert, magától értetődő, hogy nem engedik szabadjára a hazugságokra épülő gyűlöletkampányt. Németországban a szélsőjobb kivételével mindenki egyetért abban, hogy ez nem a szólásszabadság korlátozása, hanem annak a garanciája, hogy egy társadalom normális körülmények között is létezhet. Azért is rendkívül visszatetsző éppen Németországot vádolni a szólásszabadság korlátozásával, mert Európa államai közül itt tartják talán a legfontosabb értéknek a politikai korrektséget. Rendkívül érzékenyen reagálnak a gyűlöletkeltés legenyhébb formáira is. Az országban különösen nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy a szólásszabadságra hivatkozva ne bélyegezhessenek meg vallást, vagy etnikai csoportot. A szólásszabadság már az 1789-es francia forradalom egyik alapvető dokumentumába, az Emberi és polgári jogok nyilatkozatába is bekerült. 11. cikkelye monda ki, hogy a szólásszabadság az egyik legfontosabb alapjog. Ma pedig a demokratikus jogállam egyik legfőbb értéke. A nemzetiszocializmusban aztán 1933-ban, majd 1934-ben korlátozták a szólásszabadsághoz fűződő jogokat. Németországban már nem sokkal a nácizmus bukása, a második világháború után szembesültek a dilemmával: hol rejtőznek a szólásszabadság határai? S már rögtön az első ilyen ügy rámutatott, hogy  jogállamban egy ilyen kérdés eldöntésénél mennyire fontos a független alkotmánybíróság szerepe. 1950-ben mutatták be annak a Veit Harlannak az új filmjét, aki a korszak egyik legismertebb antiszemita alkotását, a Jud Süsst is rendezte, s ő maga is hírhedt antiszemita volt. A hamburgi újságíró, Erich Lüth 1950-ben ezért a film bojkottjára szólított fel, amire Harlan beperelte, s a bíróság utóbbinak is adott igazat, mondván, az újságíró megsértette jó hírnevét. Csakhogy Lüth az időközben létrejött német alkotmánybírósághoz fordult, amely – igaz, csak 1958-ban - neki adott igazat. A taláros testület indoklása szerint a bojkottfelhívással csak a véleményét fejezte ki. A hatályos német szabályozás értelmében a szabad véleménynyilvánítás korlátozása a diszkriminációra, gyűlöletre, erőszakra vagy szegregációra való felbujtás esetén alkalmazható, ha ezt „tudatos célból és bizonyos okokból” alkalmazzák. Pontosan meg is határozzák, mit jelent a „tudatos cél”. Eszerint az elkövető szándékosan szít gyűlöletet a megkülönböztetés céljával. Teljesen mindegy, eléri-e a célját, a törvény a szándékot is bünteti. A rasszizmus elleni törvény tiltja a gyűlöletkeltés bármely formáját nemzeti vagy etnikai származás, bőrszín, állampolgárság alapján. Az antidiszkriminációs törvény pedig egyebek mellett a következők alapján tiltja a megkülönböztetés minden formáját: kor, születési hely, családi állapot, politikai, szakszervezeti meggyőződés, szexuális orientáció, nyelv, fogyatékosság, társadalmi eredet, vallás vagy hit, testi, genetikai jellemzők, jelenlegi vagy korábbi egészségi állapot. A bíróság ennek alapján futballhuligánokat is elítélt, akik – miközben egy török párra támadtak – Mohamed prófétát becsmérelték és közben náciköszöntéssel adták mindenki tudtára, milyen oldalhoz is tartoznak. A német törvény szigorúan bünteti a saját fajának felsőbbrendűségét, vagy a faji gyűlöletet hirdetőket. Bíróság ítélt el egy férfit, aki nemzetiszocializmust népszerűsítő szlogeneket festett közlekedési táblákra, múzeumokra. A törvény tiltja továbbá azon csoportokhoz való tartozást, amelyek nyíltan kirekesztést, gyűlöletet szítanak. Bíróság ítélte el egy csoport tagjait, amely neonáci koncerteket szervezett. Rendkívül szigorúan veszik Németországban a holokauszt tagadását. Egy férfit azután ítéltek el, hogy az illető honlapján azt követelte, állítsanak újra üzembe gázkamrákat a zsidókkal szemben. A közösségi oldalak új kihívások elé állították a német törvényhozókat. Így 2018-ban lépett életbe a Hálózati Végrehajtási Törvény (NetzDG), amely kimondta: ha a vállalatok nem távolítják el 24 órán belül a gyűlöletbeszédet tartalmazó bejegyzéseket, súlyos pénzbüntetésre számíthatnak. Ennek összege 5-től 50 millió euróig terjed. Azon platformokra vonatkozik a jogszabály, amely kétmilliónál több felhasználóval rendelkezik. Ugyanakkor a törvény nem érinti az üzenetküldő szolgáltatásokat, így a WhatsAppot. A német állampolgárok a Szövetségi Igazságügyi Hivatalnál egy űrlapon jelenthetik, ha szabályszegést tapasztalnak, a hivatal ezután vizsgálódni kezd. A vállalatok pedig saját felületeket fejlesztettek, amelyen szintén jelenteni lehet a szabálysértő bejegyzéseket. A rendelkezés természetesen a Facebookot érintette a legérzékenyebben. A legtöbb demokráciában a vélemény szabadságának korlátozása nem akadályozhatja az eltérő vélemények képviseletét, hanem akkor alkalmazható, ha az állami, vagy más fontos érdekeket veszélyeztet. Elsők között említik ezzel kapcsolatban a kiskorúak védelmét. A szólásszabadságnak tehát igenis vannak határai: egy demokráciában már diszkriminációnak számít a gyűlöletkeltés, vagyis az, amire egyes államokban egy teljes kormányzati politika épül. 
AfD Lower Saxony - Demonstration of AfD opponents
Fotó: MORITZ FRANKENBERG

Milton, az úttörő

A szólásszabadság jogrendszerbe foglalása érdekében 1644. november 23-án jelentette meg John Milton az Areopagitica című röpiratát az Angol Parlament cenzúra törvénye ellen a szólás- és lelkiismereti szabadság érdekében – íra a Wikipédia. Az 1643-as angol cenzúra törvény előírta: - minden nyomtatott kiadvány engedélyeztetését minden nyomtatott kiadványnak a Cenzori Hivatalnál (Stationers’ Hall) történő regisztrálását, a szerző, kiadó, és a nyomda pontos megjelölésével - minden kormányt kritizáló könyv felkutatását, elkobzását és megsemmisítését - minden ellenzéki írónak, nyomdásznak és kiadónak az elfogását és bebörtönzését. A cenzúratörvény 1689-ig volt érvényben. 1689-ben az English Bill of Rights kodifikálta a szólásszabadságot. Ezek miatt nem történhetett felelősségre vonás semmilyen bíróságon vagy más helyen a Parlamenten kívül. Az Emberi Jogok Egyetemes nyilatkozatának 19. paragrafusa (1948) szerint a szólásszabadság elidegeníthetetlen jog. „Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket”. Az Európai Emberi Jogi Bíróság egy 1976-os határozata úgy fogalmaz, hogy „a szólás szabadsága nemcsak azokra az 'információkra' és 'eszmékre' vonatkozik, amelyeket az emberek jó néven vesznek […], hanem azokra is, amelyek bántják, felháborítják vagy zavarják […] a lakosság bármely részét”.