Előfizetés

Bécs teljes járványügyi zárlat alatt marad május elejéig

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.12. 21:53

Fotó: JOE KLAMAR / AFP
Ausztria fővárosa a kórházakban dolgozók véleményéből és saját tapasztalataiból merít erőt a járvány megfékezéséhez.
További két héttel, május 2-áig meghosszabbítják a koronavírus-járvány megfékezése érdekében bevezetett teljes zárlatot Bécsben – jelentette be Michael Ludwig, az osztrák főváros polgármestere hétfő délután újságíróknak.
Az osztrák fővárosban tehát továbbra is zárva maradnak az üzletek és a közeli testi kontaktust igénylő szolgáltatók. A zárlat alól kivételt továbbra is csak az alapvető szükségleti cikkeket árusító élelmiszerüzletek, illatszerboltok és a gyógyszertárak kapnak. Az iskolákba legkorábban április 26-án térhetnek vissza a diákok, addig marad a távoktatás.

Zárt terekben - a boltokban, a hivatalokban, a tömegközlekedésben, és egyes meghatározott, közkedvelt szabadtéri színhelyeken is kötelező az FFP2-es maszk viselése, továbbá a kétméteres távolságtartás. A szigorú intézkedést a fővárosi kórházak fenyegető túlterheltségével indokolta a polgármester. A nem létfontosságú operációk elhalasztását ugyan már hetekkel ezelőtt bejelentették, de az intenzív osztályok helyzete azóta sem javult.
„Aki egyszer is beszélt kórházban dolgozókkal, egészen másképpen tekint a dolgokra. Tudom, hogy a zárlat meghosszabbítása nem fog osztatlan sikert aratni, de a jelenlegi helyzetben szükségszerű és elengedhetetlen lépés annak érdekében, hogy csökkenteni tudjuk a kórházakra, és főleg az intenzív osztályokra nehezedő terheket”

– mondta a polgármester.

Alsó-Ausztria hétfő este ugyancsak bejelentette, hogy Bécshez hasonlóan május 2-áig meghosszabbítja a zárlatot, de a másik keleti tartományban, Burgenlandban még nem született döntés a jelenleg április 18-áig tartó zárlat kiterjesztéséről. A kormány e hét pénteken tanácskozik újra szakértőkkel és a tartományi vezetőkkel a koronavírus-járvány megfékezését célzó további lépésekről. Ausztriában az elmúlt 24 órában 1943 embernél igazoltak új vírusfertőzést. A járvány kezdete óta 578 950 pozitív esetet regisztráltak. A kórházban ápoltak száma jelenleg 2362, az intenzív kezelésre szorulók 611-en vannak. A fertőzés okozta Covid-19 betegség szövődményeibe az elmúlt napon 19-en haltak bele, a járvány halálos áldozatainak száma ezzel 9706-ra emelkedett. A betegségből felgyógyultak száma 538 609.  

Volt szerb titkosszolgálati vezetők álltak újra bíróság elé Hágában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.12. 20:24

Fotó: MICHAEL KOOREN / AFP
A vádlottak által kiképzett fegyveresek brutális etnikai tisztogatást hajtottak végre Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban.
Jovica Stanisic és Franko Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők felelősek a szerbek kiképzéséért és felszereléséért, hogy brutális etnikai tisztogatást folytassanak Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban – jelentette ki hétfőn Hágában Douglas Stringer ügyész. A vád képviselője a két szerb vezető ügyének az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) keretében zajló újratárgyalása e heti fordulójának nyitónapján hangsúlyozta:
„Stanisic és Simatociv vezető szerepet játszott az etnikailag homogén, szerb dominanciájú területek megteremtését célzó erőfeszítésekben Bosznia-Hercegovinában és Horvátországban. A két férfi kulcsfontosságú szereplője volt a Slobodan Milosevic volt államfő, valamint a szerb állam által vezetett bűnszervezetnek, hogy a horvátokat és a bosnyákokat kiűzzék a szerbek által igényelt területekről.”

Stanisic az egykori szerb állambiztonsági szolgálat főnöke volt, Simatovic pedig a helyettese. Mindketten Slobodan Milosevic közeli munkatársai voltak. 2003-ban vádolták meg őket Horvátország és Bosznia területén 1991 és 1995 között elkövetett, emberiesség elleni bűncselekményekkel. A szerb állambiztonsági szolgálat félkatonai csoportokat hozott létre és fegyverzett fel, amelyek azután Horvátországban és Boszniában ezrek halálát követelő atrocitásokat követtek el. A vád mindkettőjükre életfogytiglani börtönt követelt, de 2013-ban, megfelelő bizonyítékok hiányára hivatkozva első fokon felmentette őket a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására felállított törvényszék. Később azonban elrendelték az ügy újratárgyalását, mondván, hogy a bírák korábban hibát követtek el, és tévesen alkalmazták a jogot az ügyben.
A mostani tárgyalási forduló szerdán fejeződik be, és az egykori szerb vezetők ügyében leghamarabb május folyamán születhet ítélet.

Az ügyet korábban tárgyaló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) az egykori Jugoszlávia területén 1991 óta elkövetett, a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekért felelős személyek megbüntetésére jött létre. A törvényszék megbízatásának 2017. december 21-i lejárta után a fennmaradó ügyeket az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) vette át. A MICT öt, folyamatban lévő ügyet visz tovább. Ilyen Jovica Stanisic és Franko Simatovic volt szerb titkosszolgálati vezetők ügyének újratárgyalása. Az 1992-1995-ös boszniai háborúban mintegy 100 ezren vesztették életüket, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát. (Képünkön: Négy éve kezdődött újra Jovica Stanisic (balra) és Franko Simatovic (jobbra) volt titkosszolgálati vezetők pere Hágában)

Izraeli szabotázs a diplomáciának

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.12. 17:47

Fotó: KAREN MINASYAN / AFP or licensors
"Revansot fogunk venni a cionistákon” - ígérte meg Dzsávád Zárif iráni külügyminiszter, válaszul a natanzi nukleáris telep elleni akcióra.
Izraelnek a közeljövőben aligha kell nagyszabású megtorlástól tartani, hiszen Teherán jelezte, hogy a “megfelelő időben és helyszínen” kíván bosszút állni. A szabotázsnak rövidtávon inkább az Egyesült Államok és az európai hatalmak ihatják meg a levét, amelyek a perzsa állam nukleáris ambícióit féken tartó 2015-ös atomalku megmentésére törekszenek. A szigorúan őrzött natanzi létesítményben vasárnap történt áramkimaradás, amelyet az irániak eleinte egy izraeli kibertámadásnak tudtak be, de a New York Times (NYT) értesülései szerint valójában robbantás iktatta ki a földalatti telep elektromos rendszerét. Az üzemzavar érzékenyen érintette Teheránt, hiszen Haszán Róháni elnök - videókapcsolaton keresztül - éppen az előző napon avatta fel a létesítmény az új, fejlettebb urándúsító centrifugáit. A szabotázs következtében a berendezések hirtelen leálltak és ezáltal károsodhattak is, ami a NYT-nak nyilatkozó nyugati hírszerzési források szerint kilenc hónapra visszavetette a telep urándúsítási kapacitásait. Az iráni kormány viszont azt hangoztatta, hogy csak első generációs centrifugák romlottak el és azokat fejlettebb berendezésekre fogják lecserélni, vagyis a natanzi létesítmény rövidesen még nagyobb teljesítménnyel fog működni. Bármi is legyen az igazság, a szabotázs csak még jobban megbonyolíthatja az iráni atomalku újjáélesztését célzó bécsi tárgyalásokat. A múlt héten - az Egyesült Államok indirekt részvételével - megkezdődött egyeztetéseket Teherán és Washington egyaránt “konstruktívnak” minősítette, ám most éppen ez került veszélybe. Az iráni politikai mérsékeltebb irányvonalához tartozó Róháni ugyan nem ül fel az izraeli provokációnak, ám a teheráni parlamentben többségben lévő konzervatív keményvonalasok kevésbé higgadtak. A júniusi elnökválasztásra készülő radikálisok tavaly decemberben törvénybe foglalt ultimátumot intéztek az atomalkut aláíróinak azt követően, hogy Izrael likvidálta az iráni atomprogram atyjának tekintett Mohszen Fahrizadehet. Az akkori ellenlépés megnehezítette a megállapodás megmentésére irányuló diplomáciai törekvéseket, egy újabb, hasonló jogszabály akár végérvényesen ki is siklathatná azokat.