Előfizetés

Gy. Németh Erzsébet az A38-ról: "Ezt is elviszik magukkal..."

Árpási Bence
Publikálás dátuma
2021.04.10. 14:30
Az A38 hajó
Fotó: Jánossy Gergely/Shutterstock
A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója fel akarná úsztatni a Hajógyári-szigethez a kultikus szórakozóhelyet. A főpolgármester-helyettes lapunk kérdésére elmondta, neki nem tetszik az ötlet, de a fővárosnak nincs jogköre a költözést megakadályozni.
Az A38 ott van jó helyen, ahol most van

- közölte szombati Facebook-bejegyzésében a főpolgármester-helyettes. Gy. Németh Erzsébet annak kapcsán osztotta meg véleményét, hogy a Telex egy korábbi cikke szerint Demeter Szilárd a Hajógyári-szigethez vinné a rendezvényközpontot. Itt jönne létre az általa megálmodott könnyűzenei-centrum. A DK politikusa úgy fogalmazott, "visznek, cipelnek, 'költöztetnek'' mindent, és teszik ezt mindenféle értékteremtés nélkül. Miért? Mert megközelíthető volt? Mert 'fekvése' a hazai és nemzetközi közönségnek is páratlan volt? Mert éppen úgy gondolják? Leginkább ezért."
Gy. Németh Erzsébet a Népszava kérdésére elmondta, elvi problémája van az elképzeléssel és neki már a Hajógyári-szigetre elképzelt Demeter-birodalom sem tetszik. "Mindent át akarnak rajzolni iszonyatosan sok közpénzből" - fogalmazott lapunknak, ráadásul az "A38-at mindenki megszokta ott ahol van". Jelezte, nincsen olyan jogköre a fővárosnak, amivel meg tudná akadályozni az esetleges költöztetést. Külön kérdésnek nevezte, hogy hol tud kikötni Óbudán a hajó, ugyanakkor nincsen kétsége afelől, hogy ezt meg fogják tudni oldani. Gy. Német Erzsébet kifogásolta, hogy mindez annak a Demeter Szilárdnak az elképzelése, aki a holokauszttal kapcsolatban elfogadhatatlan dolgokat írt le.  Mint lapunk is megírta, a Hajógyári-szigeten valósulhat meg a NER fő kultúrharcosának könnyűzenei bázisa, amihez 23 milliárd forint közpénzt is kapott. Demeter Szilárd annak ellenére viselhet hivatalt és válhat megkerülhetetlenné szerepe az ágazatban, hogy néhány hónapja egy antiszemita cikkben bizonygatta hűségét a kormányzat felé. Emiatt Vámos Miklós író azt mondta róla, "egy ostoba ember, kis nyikhaj."

Vámos Miklós: Demeter Szilárd egy ostoba ember, kis nyikhaj

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.10. 11:48
Demeter Szilárd
Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A József Attila-díjas író nem fogta vissza magát, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójáról esett szó.
"Akit említettél, az egy nagyon ostoba ember, borzasztó hülyeségeket írt. Ráadásul egy kis nyikhaj, aki nem emlékszik arra, hogy Soros Györgynek óriási szerepe van abban, hogy itt nincs szocializmus. (...) Támogatott mindenkit, élen a Fidesz igen tisztelt politikusaival."

- jelentette ki Vámos Miklós író Veiszer Alinda legújabb műsorában. A beszélgetést szemléző Telex szerint csak a kérdező ejtette ki száján Demeter Szilárd nevét, Vámos Miklós ezt nem tette meg. A hírhedt gázkamrázós írásra pedig azért reagált arrogánsan, mert úgy érzi, az ostoba emberek nagyobb bűncselekményekre is képesek.  Kitért az éppen aktuális kultúrpolitikára is. Úgy véli, „most a kultúrpolitika egy része azt hiszi, hogy le lehet váltani a magyar irodalom hagyományos, mondjuk úgy, sztárjait, vagy legfényesebb neveit, és akkor majd másnak adjuk a pénzt, és akkor az lesz fényes. De ez nem így van.” Mint mondta, ha valaki antiszemita, akkor ő rögtön jelentkezik, hogy zsidó. Szerinte a szolidaritás a legfőbb vezéreszme, amit mindig érvényesíteni kell. Egyúttal sajnálatosnak tartja, hogy az antiszemitizmus hirtelen kapott egy "ilyen hullámot" a 21. században Magyarországon.  Mint lapunk is megírta, Demeter Szilárd korábban egy olyan antiszemita írásban tett hűségesküt a miniszterelnöknek, amelyben többek között azt írta, hogy Európa Soros György gázkamrája. Vámos Miklós akkor úgy reagált "takarodjon melegebb égtájakra, próbálja megtalálni, addig is fogja be."

Aura, csoda, varázslat

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.04.10. 11:00

Fotó: Népszava
A magyar költészet napját április 11-én, József Attila, illetve Márai Sándor születésnapján ünnepeljük. Költészet és zene azonban sokak szerint kézen fogva jár, ezért most a feldolgozások terén kalandozunk.
Bár leginkább a korábbi évtizedekben voltak elterjedtek a versfeldolgozások, a műfaj nem tűnt el a kétezres évekre sem, gyakran találkozhatunk klasszikus vagy kortárs írások zenei átirataival, új hangzásokkal, izgalmas megoldásokkal. A magyar költészet napjához kapcsolódva irodalom és zene párosításáról, arról, hogyan találhatnak rá a megzenésítések a fiatalokra, és személyes kedvencekről hazai alkotókat kérdeztünk. Érvényes ez a műfaj napjainkban is? Grecsó Krisztián, író, költő, dalszerző: Szerintem a befogadás terei változtak meg leginkább. Most is remek énekelt vers anyagok születnek, de ezeket a közönség élőben akarja hallani. Az előadók, zeneszerzők, költők hitelesítik az anyagot. Az énekelt vers olyasmi manapság, mint a slam poetry, ami ugye a költőverseny sok százéves éves hagyományát frissítette föl, alakította át kissé. De az is inkább élőben működik. És ott is számít, hogy aki így vagy úgy, de mondja, hadarja, reppeli a verset, az maga a költő. Lábas Viki, énekes, dalszerző, a Margaret Island alapító tagja: A vers örök műfaj, mindig igaz és mindig új arcát tudja megmutatni egy-egy feldolgozás is, ezért úgy gondolom, mindig is érvényes műfaj marad. Mindannyiunk életében vannak közös kapcsolódási pontok, amiken keresztülmegyünk, amiket megtapasztalunk. A versek ezeket a közös metszéspontokat dolgozzák fel, erősítik fel, fogalmazzák meg vagy épp oldják fel bennünk. Szabó Balázs, énekes, dalszerző, a Szabó Balázs Bandája alapító tagja: Kicsit úgy érzek ezzel kapcsolatban, mint a népzenével: nem hiszem, hogy múzeumba kényszeríthető és nem is szabad rá úgy tekinteni, mint valami idejétmúlt dologra. Azt gondolom, hogy valamilyen formában mindig is el fog férni a zsebünkben egy-egy vers. Mit nyújthat a fiatalabb generációknak egy-egy megzenésítés? Grecsó Krisztián: A fiataloknak gyakran és tömegével van elegük abból, hogy birkáknak nézik őket, akiket terelni lehet. Manapság, pontosabban a háború előtt, már nem kellett fesztiválközeg hozzá, hogy ezres nézőszáma legyen egy énekelt verses estnek. Mi Kollár-Klemencz Lacival egy-egy ilyen esten megtöltöttük a Nemzeti Hanversenytermet a MÜPÁ-ban. És a fiatalok úgy tudnak lelkesedni a legnehezebben befogadható darabokért, mint senki más. Lábas Viki: A versek megújított/mai zenei környezetbe való áthelyezése, beemelése közelebb tudja hozni a hallgatót és olvasót a vers mondandójához, üzenetéhez. A vers alapjaiban ad egyfajta gondolkodást, akár kritikai hozzáállást, egy „kulturális gerincet” az embernek, ami mentén az ember akár újra tudja magát fogalmazni. A fiatalabb generációnak különösen meg kell mutatnunk, hogy mennyire fontos az olvasás, a kultúra, hiszen ezek nélkül el lehet veszni és mindig kell egy hely, ahol az ember lelke feloldódik. Szabó Balázs: Az irodalomolvasás háttérbe szorulása miatt egy zenébe költöztetett vers akarva akaratlan is belophatja magát a fiatalok hétköznapjaiba, örök érvényű érzéseket és hangulatokat rajzolva, újra, meg újra, generációról generációra. Miért lehet fontos az irodalom és a zene kapcsolódása? Grecsó Krisztián: Mert varázslatra képesek együtt. És mert szeretik egymást. A vers egyik legelemibb és legősibb médiuma az ének. Sokkal régebbi, mint a papír. A zene életre kelti, értelmezi, felöltözteti a verset, cserébe a dal olyan aurát, csodát, varázslatot kap, hogy sokkal több lesz önmagánál. Az énekelt vers olyanokat is beavat, olyanoknak is megmutatja a költészet erejét, akik olvasva föladják. Hallgatja a verset, nem is érti, és ömlenek a könnyei. Na, olyankor szállnak az előadás fölött az angyalok. Lábas Viki: Nagyon jól kiegészíti és egyben erősíti is egymást ez a két műfaj, ami abszolút nem áll távol egymástól. Sokszor mondjuk egy dalszövegre, hogy versként is megállná a helyét, és sok olyan lüktetés van versekben is, ami köré könnyen szövődnek dallamok. Minél több művészeti ág tud összekapcsolódni egymással, annál élvezetesebb a közönség számára is megtapasztalni a kultúrát. Szabó Balázs: Régtől fogva kézen jár a kettő, a versekhez szervesen hozzátartozott a zene, gondolok itt akár a históriás énekekre, a megénekelt hős történetekre. Persze mind a két műfaj önálló életet él, de ha valami csoda folytán mégis összefonódnak, akkor egy kicsit újjászületve tárulnak elénk és hihetetlen erővel bírhatnak együtt. Több érzékszervünkre is hat egyszerre egy-egy ilyen találkozás, az olvasás csöndjét felváltja a morajló zenei titok, és ezt hallgatva, szinte észrevétlenül is verseket kezdünk dúdolni egy buszon, egy villamoson, vagy egy járda peremén. Afféle hangos csönd ez, és ki ne szeretne egy ilyen kalandot? Melyek a kedvencei a műfajban? Grecsó Krisztián: Számomra Sebő a klasszikus ikon, de nagyon sokféle, remek követője van Szabó Balázstól Kollár Klemencz Laciig, Csemer Bogitól Hrutka Róbertig vagy Petruska Andrásig, Egyedi Petitől Beck Zoliig. Lábas Viki: Nem tudok egyet kiemelni, hiszen éppen ez a vers műfaj szépsége, hogy az ember adott hangulatához, élethelyzetéhez legjobban passzolót szereti, és ez folyamatos változásban, körforgásban van. Rám hatással vannak Pilinszky, Esterházy, Kosztolányi, Karinthy, Móricz és még nagyon sok ikonikus írónk, költőnk gondolatai- és eszmefuttatásai. Szabó Balázs: Nagyon szeretem jó barátom, Kátai Zoltán énekmondó – aki sajnos nemrégiben hagyott itt minket – Janus Pannonius Az emberi élet veszteségéről című, Csonka Ferenc fordítása alapján készült dalversét – mostanában nagyon sokszor meghallgattam újra. Kölyökkoromban meghatározó volt a Kaláka előadásában az Embersólyom című Kiss Anna vers. A Sebő együttes Lydiához (Horatius Flaccus) muzsikája rengeteg tábortűznél kucorgott közénk. Számtalan darab kísér az utamon és bárcsak ide sorolhatnám mindet, de ezek jutottak elsőként eszembe, a teljesség igénye nélkül.  
Vecsei H. Miklós és Szabó Balázs Szívárnyék címmel Pilinszky János életművéről készített verses- zenés estet
Fotó: Béres Márton / Népszava

Online programokkal készültek

Számos virtuális projekt, beszélgetés, előadás lesz a napokban, mások mellett a Trafó is ünnepel: a Lassított baleset #kolteszetnapja című, a Trafó Facebook-oldalán látható projekt keretében Székely Rozi és Szabados Luca kortárs költők – Falcsik Mari, Győrfi Kata, Kabai Lóránt, Tolvaj Zoltán – verseit adják elő. Az Örkény Színház beszélgetésének Szabó T. Anna, Nádasdy Ádám, Parti Nagy Lajos és Závada Péter lesz a vendége: szó esik ihletről és inspirációról, műhelytitkokról, a költészet valóságáról és képzeletéről, s versek is elhangoznak majd. A Magvető kiadó Facebook-oldalán együtt mutatják be Vida Kamilla, Székely Szabolcs, G. István László és Mesterházi Mónika köteteit. S megemlékeznek a fiatal költő, Szenes Hanna születésének 100. évfordulójáról is, akinek pályája a holokauszt miatt nem teljesedhetett ki. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület és a Magyar Versmondók Egyesülete emlékműsorral járul hozzá a Budapesti Tavasz Fesztiválhoz: a vasárnaptól egy héten át látható előadást elérhetik a fesztivál weboldalán.