Előfizetés

Újabb hasadék nyílt meg, kitörhet az izlandi vulkán

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.06. 16:24

Fotó: HANDOUT / AFP
Szakemberek szerint a kitörés akár évekig is eltarthat, a láva összetétele egy újabb aktív korszak kezdetét jelzi.
Új, többszáz méteres hasadék nyílt a földben, ötszáz méterre az első krátertől az izlandi Fagradalsfjall vulkán kitörése következtében – írta az Euronews.  A tűzhányó kitörését, amely március 19-én este kezdődött, a szakértők már egy éve megjósolták. Azóta ötmillió köbméter láva ömlött a felszínre, és terült szét átlagosan nagyjából húszméteres vastagságban a tűzhányó körüli völgyben. Mint megírtuk, négy órával A Geldingadalsgos névre keresztelt kitörést követően a láva mintegy 200 futballpályányi területet borított be, mostanra 20 olimpiai úszómedencét lehetne vele megtölteni. Április 5-én a krátertől ötszáz méterre, egy magaslaton újabb repedés nyílt meg, a láva látványos, többszáz méteres folyamként indult meg a szomszédos völgy felé. A főkráter és az új kitörési helyszín feltehetően ugyanabból a forrásból táplálkozik, mindkét helyen 5-6 köbméter láva ömlik ki másodpercenként – írta a Hello Izland. A környéket sok turista keresi fel, van, aki teát főz, más virslit süt a lassan mozgó forró lávában. A völgyben védőruhába öltözött kutatók is dolgoznak, hogy többet tudjanak meg a kitörés előtt nagyjából 6000 évig szunnyadó tűzhányóról. A Tűzhányó Blog közösségi oldaláról többek között az is kiderül, az új hasadék nem messze nyílt meg egy kutatócsoport táborától, akiknek így „villámgyorsan” kellett onnan elköltözniük.   A szakemberek szerint ez Izland történetének eddigi legkisebb kitörése, amely nem járt földrengéssel, robbanással, hamulövelléssel. A hatóságok szerint a kiömlő láva mennyisége nem jelentős, és lassan mozog, a hasadékot pedig zárt völgyek veszik körül. A lávafolyam így nem jelent veszélyt az emberekre és a lakott területekre. A helyi vulkanológusok szerint van esély arra is, hogy újabb, akár nagyobb hasadék is nyílik a területen. A szakemberek szerint nem lehet tudni, hogy a kitörés meddig tart, hónapokig, de akár évekig is eltarthat. A láva összetételéből arra következtetnek, hogy egy új aktív, akár 3-400 évig is tartó korszak kezdetét jelzi.

Átalakította az esőerdőket is a dinoszauruszokat kipusztító aszteroida

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 14:53

Fotó: AFP/Science Photo Library
A 66 millió évvel ezelőtti becsapódás után újraéledtek az erdők, de megváltozott a szerkezetük: sűrű, összefüggő lombmennyezetet növesztettek.
A 66 millió éve a Földbe csapódó aszteroida hatására haltak ki a dinoszauruszok, de a trópusi esőerdők is teljesen átalakultak egy új tanulmány szerint. „Több mint 50 ezer pollen- és több mint hatezer levélkövületet vizsgált meg kutatócsoportunk, egy részük a becsapódás előtt, a másik utána keletkezett” – magyarázta a BBC-nek Mónica Carvalho, a panamai Smithsonian Trópuskutató Intézet (Smithsonian Tropical Research Institution) munkatársa, a Science tudományos lap friss számában megjelent tanulmány társszerzője. A kutatók azt találták, hogy a toboztermők és a harasztok uralták a növényvilágot, mielőtt a 12 kilométer széles aszteroida becsapódott volna a mexikói Yucatán-félszigeten. A pusztító ütközés után azonban a növényfajok száma mintegy 45 százalékkal zuhant vissza. Az erdők a következő hatmillió évben újraéledtek, az uralkodó fajok a virágos növények közül kerültek ki. Az átalakulással a trópusi erdők szerkezete is megváltozott. A késői kréta korban, még a dinoszauruszok idején az erdőket alkotó fák egymástól távolabb álltak, a lombozatuk nem ért össze, így a talajon napsütötte foltok maradhattak. A becsapódás után azonban sűrű, összefüggő lombmennyezet alakult ki, ami sokkal kevesebb fényt engedett a talajra. A pollenek és levelek elemzése nyomán az átalakulásra a tudósok három magyarázatot találtak. Az első szerint a dinoszauruszok akadályozták meg, hogy az erdőkben túl sűrűn nőjenek a fák, mert a növények egy részét vagy felfalták, vagy összetaposták. A másik magyarázat szerint a becsapódás következtében a földre hulló hamu a trópusokon jelentősen javított a talajminőségen, ezzel előnyhöz jutottak a virágzó növények. A harmadik magyarázat úgy szól, hogy a toboztermők visszaszorulása lehetőséget teremtett a virágosok dominanciájának. A tudósok szerint ezek a feltevések nem zárják ki egymást, mindegyik hozzájárulhatott ahhoz, hogy az esőerdők mai képe kialakuljon. „A tanulság az, hogy a hirtelen katasztrófa hatására a trópusi ökoszisztémák nem eredeti formájukban élednek újra, hanem növényzetük kicserélődik, és a folyamat nagyon hosszan eltart” – mondta Carvalho. 

Delfinek és halak tetemeit sodorta partra a tenger Ghánában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.06. 13:38

Fotó: WE THE WORLD MAGAZINE
Azonnal vizsgálatot indítottak a „nagyon szokatlan” ügyben.
Mintegy 60 delfin és különböző halfajok tetemeit sodorta a tengerpartra a víz Ghánában – jelentették be hétfőn a helyi hatóságok, amelyek azonnal vizsgálatot indítottak. Az elpusztult tengeri állatokra a nyugat-afrikai ország atlanti-óceáni partvidékének három különböző térségében bukkantak a hét végén. „Mintegy 60 elpusztult delfint és számos kis halfajt számláltunk meg csak itt ezen a strandon. Nagyon szokatlan eset, és nem tudjuk, mi történt” – közölte Samuel Obeng, a Nyugati Térségben lévő Aximban élő halász a helyi sajtóval. Nagyon ritka, hogy ilyen nagy számban sodródjanak partra döglött halak – jegyezte meg. Az ország halászati bizottságának illetékesei közölték, hogy mintákat vettek a tetemekből laboratóriumi vizsgálatokra. Michael Arthur-Dadzie vezérigazgató közleménye szerint első vizsgálódásaikban nem találtak semmilyen sérülést, horzsolást a tetemeken. A vízből is mintákat vettek, hogy meg tudják állapítani az állatok pusztulásának az okát. A tengervíz szín és hőmérséklete normális – fűzte hozzá.