Előfizetés

Szerbiában kinyithatnak az éttermek és kávézók kerthelyiségei

MTI.hu
Publikálás dátuma
2021.04.03. 09:54

Fotó: MILOS MISKOV / Anadolu Agency via AFP
A péntek esti ülés után azt is közölték, hogy az üzletek ismét akár este 10 óráig is nyitva tarthatnak, a bevásárlóközpontok újranyitásáról pedig a jövő héten döntenek.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 4826-tal 610 232-re, Koszovóban 793-mal 91 872-re, Észak-Macedóniában 1320-szal 132 744-re, Montenegróban 333-mal 91 906-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 2154-gyel 173 478-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 39-cel 5384-re, Koszovóban tízzel 1902-re, Észak-Macedóniában ötvennel 3860-ra, Montenegróban tízzel 1296-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 88-cal 6757-re nőtt.

Csak show a populista együttműködés

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.03. 09:30

Fotó: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Egy újabb elemzés állapította meg, hogy bár a jobboldali populista pártok a leghangosabbak Európában, kivált az Európai Unió bírálatát illetően, valójában nincs közös ideológiájuk, s kevés az olyan konkrét téma, amely valóban összekötné őket.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung a Német Gazdaság Kölni Intézetének felmérését idézte, amely a jobboldali populista pártok szavazatait vizsgálta a 2014-2019 közötti Európai Parlamentben. Kiderült, hogy az összes közül a szélsőségesek frakciói a legkevésbé egységesek. A Zöldek/Európai Szabad Szövetség pártjai szavaznak a legkövetkezetesebben, a második helyen az Európai Néppárt (EPP), a harmadikon pedig a szociáldemokraták állnak. A felmérésből alapján az a megállapítás sem állja meg a helyét, hogy a jobboldali radikálisok egyöntetűen jó kapcsolatokra törekednének Oroszországgal vagy Kínával. A Krím annexióját érintő szavazások során például különbözőképpen viselkedtek a radikális pártok. Matteo Salvini Ligája jó kapcsolatokra törekedett Vlagyimir Putyinnal, ugyanez nem mondható el a lengyel kormánypártról, a Jog és Igazságosságról (PiS). Ez a különbözőség a költségvetés kérdéskörére is igaz, s a kép aligha változott 2019 óta. Jó példa erre, hogy az olasz Liga EP képviselői nemrégiben megszavazták a 750 milliárd eurós uniós helyreállítási alapot, míg a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) honatyái tartózkodtak. A német jelentés szerint nem körvonalazódik egységes fellépés egy sor más témában sem. A kutatók szerint a széthúzás oka sajátos módon éppen az, amiben a jobboldali radikális pártok egységesek: a háttérben a nemzeti szuverenitásra, vagy ahogy a jelentést készítők fogalmaztak, a nemzeti egoizmusra való törekvést kell keresni. Ezek a pártok nem fogadják el az EU egységesítő előírásait, ezért logikusnak tűnik, hogy szinte minden kérdésben más és más utat követnek. Különösen nagyok a törésvonalak a nettó befizető országokban működő radikális pártok és a kevésbé tehetős államok szélsőjobboldali tömörülései között. Előbbiek ugyanis elutasítják azt, hogy a szegényebb államok adósságát a gazdagabbak fizessék meg. Ugyancsak komoly különbséget jelent, hogy az adott szélsőséges párt kormányon van-e vagy sem. A jobboldali populisták csak a bevándorlásellenességben értettek egyet, de már hazájuk uniós tagságát, vagy az eurót sem látják olyan negatívan, mint egykor. A jelentés egyik készítője, Matthias Diermeier úgy véli, a kutatás azt mutatja, a jobboldali populisták nemzetközi együttműködése csak színház, a hazai közönségnek szánt show. Hiába törekedett például Matteo Salvini arra, hogy egységesítse a két jobboldali radikális képviselőcsoportot, az Identitás és Demokráciát és az Európai Konzervatívok és Reformerek frakcióját. Ez azért is látszik reménytelen vállalkozásnak, mert még a mostani, különálló frakciókban sincs egység. 

Salvini lenyúlta Trump szlogenjét

Nem hoz létre új frakciót az Európai Parlamentben az olasz Liga, a lengyel PiS és a Fidesz. Igaz, ehhez kevesek is lennének, mert az előírás szerint legalább hét országból lenne szükség képviselőkre. Így Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki csütörtöki találkozóján is csak abban állapodtak meg, hogy legközelebb Varsóban találkoznak. A Donald Trumpot utánzó jelszót Salvini adta ki: Tegyük újra naggyá Európát!

A pénteki támadás után ismét lezárták a Capitolium környékét

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.03. 09:01

Fotó: ERIC BARADAT / AFP
Joe Biden és felesége részvétét nyilvánította az elhunyt rendőr családjának. A rendőrség szerint úgy tűnik, a merénylet nem volt terrorcselekmény.
Ismét lezárták az amerikai törvényhozás épületének környékét, miután helyi idő szerint péntek délután egy autós elgázolt két rendőrtisztet egy ellenőrzőpontnál, majd autójával egy beton úttorlasznak rohant – derült ki közép-európai idő szerint péntek éjjel. Amint arról a Népszava is beszámolt, Yogananda Pittman, a Capitoliumi rendőrség megbízott vezetője a péntek esti sajtótájékoztatóján ismertette: a gyanúsítottat lelőtték, miután az ütközést követően kiszállt az autójából és kést rántott. A támadót kritikus állapotban vitték kórházba, később belehalt sebesülésébe.
William Evans
Az egyik rendőrtiszt szintén életét vesztette. A capitoliumi rendőrség tájékoztatása szerint az elhunyt kollégájukat William Evansnek hívták, aki 18 éve volt az állomány tagja. A másik rendőrt a sürgősségi orvosi személyzet szállította kórházba.

A Nemzeti Gárda helyszínen lévő katonái azonnal a rendőrség segítségére siettek, úgynevezett elhárító gyorsreagálású erőket vezényeltek a Capitolium közelébe. Sajtóinformációk szerint közülük senkinek sem esett baja. Wasington DC-ben továbbra is a Nemzeti Gárda nagyjából 2300 katonája támogatja a hatóságokat. 
Az amerikai sajtó értesülései szerint a támadót Noah Greennek hívták. Az illető az Iszlám Nemzet nevű szélsőséges, elsősorban afro-amerikaiakat vonzó szervezettel rokonszenvezett.

Noah Green
A 25 éves férfi, aki valószínűleg Virginiában élt, Facebook-oldalán „Farrakhan követőjeként” jellemezte magát. Louis Farrakhan az Iszlám Nemzet vezetője, aki 1978-tól szervezte újjá a mozgalmat, visszatérve a korábbi rasszista szemlélethez. A találgatások ellenér Robert Contee, a fővárosi rendőrség megbízott vezetője sajtótájékoztatóján azt mondta:
„Úgy tűnik, hogy nem terrorcselekményről van szó.”

Hozzátette, hogy jelenleg is zajlik a nyomozás, és megvizsgálják, hogy a lelőtt gépkocsivezetőnek volt-e köze valamilyen terrorszervezethez. Contee azt is elmondta, hogy az első információk szerint az elkövető korábban nem került a rendőrség látókörébe. A Capitoliumot a lövöldözés után lezárták, és a személyzetnek megtiltották, hogy elhagyja az épületet, de néhány órával a történtek után feloldották a zárlatot. Arról szintént beszámolt lapunk, hogy Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke az eset után elrendelte, hogy engedjék félárbócra a Capitolium zászlaját.  Joe Biden amerikai elnök, aki a húsvéti ünnepeket a marylandi Camp Davidben lévő elnöki rezidencián tölti, amint értesült a történtekről, közleményt adott ki, amelyben azt írta, ő és felesége, Jill Biden is fájdalommal értesült a történtekről. 
„Szívből jövő részvétünket küldjük Evans rendőrtiszt családjának. Tudjuk, hogy ez milyen nehéz időszak volt a Capitolium dolgozói és védelmezői számára is”

– fogalmazott Biden, aki elrendelte a Fehér Ház zászlóinak félárbócra eresztését.

Az amerikai törvényhozás épülete körül az elmúlt hónapokban folyamatosan oldották fel a lezárásokat. A kordonokat és beton úttorlaszokat január 6-a után helyezték el a Capitolium környékén. Akkor Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták a törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is. (Fő képünkön az autó, amellyel a merényletet elkövették