Előfizetés

Uniós mentőcsomag: ketyeg az óra

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.03.20. 08:30

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Újabb részleteteket hozott nyilvánosságra az uniós helyreállítási alap felhasználásról a kormány, ám az egyeztetések sehol nem tartanak.
Április 30-ig valamennyi uniós kormánynak be kell benyújtania az Európai Bizottsághoz a Covid-válság kezelésre létrehozott uniós helyreállítási alappal (RRF) kapcsolatos terveit, amit széles körű társadalmi vitának kell megelőznie. A 750 milliárd eurós alapból a következő 5 évben összesen 5893 milliárd forintnyi hitel és támogatás jár Magyarországnak. Bár az idő vészesen fogy, a kormány a kilenc részprogramból mindössze három rövid összefoglalóját hozta eddig nyilvánosságra, ebből kettő, a közoktatással és a közlekedésfejlesztéssel foglalkozó összefoglalók épp pénteken jelentek meg, míg az energiapolitikai támogatások felhasználásról szóló a hónap elején. Vagyis a következő negyven napban kellene még hat részprogramot nyilvánosságra hozni és azokról széles körű társadalmi vitát kezdeményezni, de láthatón erre nem sok hajlandóságot mutat a kormány. A közlekedésfejlesztési elképzelések csak címszavakban vázolják föl, hogy mit is akar a kormány. Mint írják, már léteznek bizonyos résztervek, ám ezek egyelőre nem ismerhetők meg. Az látható, hogy a RRF-források nyertese a vasút, azon belül is az elővárosi fejlesztések lesznek, már csak azért is mert az uniós újjáépítési tervtől függetlenül ennek kidolgozásával már foglalkozott a kormányzat alternatív budapesti főpolgármesteri hivatala, a Budapesti Fejlesztési Központ az elmúlt hónapokban. A most vitára bocsátott terv a konkrétumokat mellőzve olyan közhelyeket villant fel mint, hogy a közlekedési rendszereket (vasút/busz) integrálni , átszállási feltételeket javítani, P+R parkolókat építeni, HÉV-eket felújítani kell, vagyis mind-mind olyan ötlet, amit minden második, nyitott szemmel járó budapesti felsorolna. A program számol egy logisztikai reformmal is, amelynek célja, hogy Budapest, mint közép-európai áruszállítási csomópont javítson versenyképességén, amihez vasúti fejlesztéseket rendelnének. Az látható az irányokból, hogy sok pénz nem jut a fővárosi közlekedés fejlesztésre, hisz a program erőteljesen agglomerációra fókuszál, ám ez sem meglepetés a városvezetés politikai színezetét látva. Ennek ellenére épp ezt a programot próbálta hatalmas előrelépésként bemutatni Fürjes Balázs államtitkár, alternatív kormányzati főpolgármester egy csütörtöki sajtótájékoztatóján, ahol a fővárost és a budapestieket 3000 milliárdos fejlesztésekkel kecsegtette a Budapesti Közfejlesztési Tanács ülése előtt. A testület ülése után Karácsony Gergely főpolgármester üdvözölte, hogy a kormány végre egyeztetésbe kezdett a RRF felhasználásáról  és jelezte, hogy a főváros vezetése kész minden egyes projektről külön tárgyalni, hisz nem engedhetik meg magunknak, hogy bármilyen uniós vagy kormányzati pénzről lemondjanak. A most nyilvánosságra hozott közlekedésfejlesztési kormányzati tervekben ezen túl konkrétumok említése nélkül olvashatunk a városok közötti és a nemzetközi vasúti közlekedés fejlesztésének szükségességéről, támogathatóságáról, és új vasúti járművek vásárlása is szóba jöhet. A vasútfejlesztések mellett az anyag ötletel a zöld buszprogramról is, vagyis a jelenlegi közösségi közlekedési buszok, iskolabuszok lecseréléséről, illetve egy mondatban előjön a hibrid/villamos hajtású motorvonatok üzembe állítása is. Jelenleg egyetlen ehhez hasonló projekt van tervben, ez a Hódmezővásárhely Szeged közötti tramtrain, amelynek futópróbái már zajlanak. Két feloldása lehet annak, hogy az ötletet itt is szerepeltetik: vagy hódmezővásárhelyi projektet akarja az RRF-ből finanszírozni a kormány, vagy újabb hasonló tervek vannak születőben valahol, ám ez a vitaanyagból nem derül ki. A kormányzati anyag még egy fontos területet említ, a kerékpáros infrastruktúra fejlesztését, ám erről is csak annyit tudhatunk meg, hogy ez egy jó dolog, hiszen jóval kisebb a károsanyag-kibocsátása, mint a többi alternatív közlekedési eszközé. Kidolgozatlansága miatt az összefoglaló még társadalmi vitára sem igazán alkalmas, és arra sem elég, hogy ezzel az ötletgyűjteménnyel az uniós hatóságok elé járuljon a kormány április 30-ig.  

Átállás a zöldenergiára

A közlekedéspolitikai közhelygyűjteménynél egy fokkal több konkrétummal szolgál az energetikai - zöld átállás terv. Az anyag a naperőművi termelés mellett teszi le a voksot a zöld energiatermelésen belül, ebben nincs nagy meglepetés, hisz a kormány megmagyarázhatatlan okokból viszolyog a szélerőművektől, annak ellenére, hogy ebben hazai körülmények között is jelentős lehetőségek lennének. A naperőműprogram 2030-ra 6000, 2040-re pedig 12 ezer megawattnyi kapacitás kiépítésével számol – miközben az atomerőművi kapacitás hosszú távon megmaradna a 2000 megawatt körüli teljesítményen. A program számol a háztartási naperőművek telepítésnek támogatásával, amelynek célja az elektromos fűtésre való átállás támogatása lenne, vagyis a széndioxid-kibocsátás minimalizálása (dekarbonizáció), amely egyébként fontos uniós célkitűzés is, olyannyira, hogy az RRF egy meghatározott részét kötelező zöldítésre felhasználni, márpedig a hazai légszennyezés legfőbb forrás épp a háztartási fűtés. 

A gazdák nem kérnek a dél-amerikai marhahúsból

S. H. L.
Publikálás dátuma
2021.03.19. 22:05

Fotó: DANIEL GARCIA / AFP
Nem támogatja a mintegy 23 millió gazdát és 22 ezer szövetkezetet tömörítő Európai Gazdálkodók és Európai Termelőszövetkezetek (COPA-COGECA) érdekképviseleti szervezete az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piachoz tartozó, Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást. (Mercusor-tag Brazília, Argentína, Paraguay, Uruguay, társult tagok Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru) Az uniós gazdák attól tartanak, hogy ismeretlen eredetű élelmiszerek juthatnak be az unióba, mivel az európai közösség szigorú szabályait a távoli földrész gyártóinak nem kell betartani.  A szakmai testület nemrég hozta nyilvánosságra álláspontját, amire az is okot adhatott, hogy az Európai Tanács portugál elnökének beiktatását követően újraindultak a megállapodás ratifikálására vonatkozó tárgyalások. Ezt a lépést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is elfogadhatatlannak és kockázatosnak tartja - olvasható a hazai agrár-és élelmiszerszektort képviselő köztestület honlapján. Az uniós polgárok tájékoztatására a COPA-COGECA kampányt indít a médiában arról, hogy miért nem jó ez ez egyezmény. A napokban egy videót is közzétettek, amelyben közérthetően elmagyarázzák álláspontjukat. A gazdák nehezményezik azt is, hogy pont akkor nyit az Unió Dél-Amerika felé, amikor az Európai Zöld Megállapodás célkitűzéseit is teljesíteni kell a gazdáknak. Így jogos a félelmük a már aláírt és ratifikálandó szerződések hatása miatt, hiszen a Mercosur-országokból importált baromfi mennyisége egyenlő Dánia, Finnország és Svédország teljes termelésével. A behozott cukor nem uniós szabvány szerint készül. Az Európai Cukorrépa-termesztők Nemzetközi Szövetsége (CIBE) pedig azt állítja, hogy Brazília összesen huszonhét olyan gyom- és rovarírtót használ, amit a kontinensünkön már betiltottak. - Valóban van veszélye a megállapodásnak - írja a Facebook-on Raskó György, agrárközgazdász, aki éveken át élt Dél-Amerikában és ismeri az ottani mezőgazdaságot. Egyrészt jóval hatékonyabb a termelés, mint az uniós országok gazdaságaiban, ezt főként Brazíliáról, Uruguayról és Argentínáról lehet elmondani. A három Mercosur-ország agrárexportja eléri a 160 milliárd dollárt, és ez messze több mint az EU harmadik országokba történő kivitele. Másrészt ezek az országok  ráadásul agrárszubvenció nélkül is ennyire sikeresek, a földalapú támogatást, mint fogalmat arrafelé nem ismerik. Mindegyik ország nyitott az agrárinnovációra, a genetikailag módosított élelmiszereket szeretik, és jellemzően nagybirtok-rendszer van, különösen Brazíliában, ahol nem ritka a 30-50 ezer hektáros farm. A hatékonyság alacsonyabb fajlagos költség mellett sokkal jobb ezen országokban. A nádcukor például egy hektáron 8-10-szer annyi hozamot ad, mint az európai répacukor. A szójakomplex veri a világot, mert évente kétszer aratnak szóját. Fontos még, hogy a termékek minőségével kapcsolatos kétségek valószínűleg alaptalanok.  - Egészséges élelmiszereket állítanak elő, a dél-amerikai baromfihús jobb ízű, a marhahús pedig egészen kiváló, különösen sztéknek és a déligyümölcsök is nagyszerűek - reagált néhány felvetett aggályra Raskó György. 

Rekordtőkeemelés Pakson

M. I.
Publikálás dátuma
2021.03.19. 21:43

Fotó: Népszava
Soha eddig nem látott mértékben, mintegy 45 milliárd forinttal emelte meg a paksi bővítésért felelős cég jegyzett tőkéjét az állami tulajdonos. Az összeg hamarosan az orosz beruházónál köthet ki.
Február végén 44,6 milliárd forinttal emelte meg az állami tulajdonos a nukleáris bővítésért felelős, állami Paks II Zrt. jegyzett tőkéjét – derül ki a cégbejegyzési adatokból. Ez messze a legnagyobb összeg, amivel az Orbán-kormány valaha is növelte a bővítési cég vagyonát. A korábban ismertetett menetrend szerint ilyenkor a cég a legalább négyezermilliárdos beruházás leszállításáért felelős, orosz állami Roszatom által kiállított számlákat fizeti ki. Némi csavar, hogy a magyar állam az összeg négyötödét az orosz állam hiteléből állja, amit ráadásul 90 napon belül – vagyis kamatmentesen – más hitelek felvételével vissza is fizet. A Paks II-nek most kiutalt összeg a beruházás idei, 115,9 milliárdos költségvetési kiadási terve tükrében kevéssé meglepő. (A jegyzett tőke növekedése egyébként nem felel meg a költségvetési kiadásoknak, amit az magyarázhat, hogy tőketartalékba is kerülhetnek összegek, aminek viszont csak a december 31-i szintje nyilvános.) Mindez arra utal, hogy a háttérben – koronavírus ide, gödörásási fennakadások oda – a magyar állam zökkenőmentesen utalja a tízmilliárdokat az orosz fél számára. Az üggyel kapcsolatos megkeresésünkre szokás szerint sem az illetékes tárca nélküli miniszter, sem a Paks II Zrt. nem válaszolt. Próba-szerencse-alapon feltettük kérdéseinket a beruházásról szóló, csütörtökön zárult online közmeghallgatáson is.