Előfizetés

Szabad szemmel: Budapest visszalépett a demokrácia területén az utóbbi 10 évben

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.19. 07:24

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 19.
Die Presse Már nagyon esedékesnek nevezte Orbán döntését az Európai Parlament osztrák alelnöke, aki úgy kommentálta a lépést, hogy politikájával a magyar vezető eszmeileg rég kivált a szövetségből. Karas rámutatott: a Fidesz első emberét hasztalanul próbálták meg rávenni, hogy térjen vissza a közös értékekhez. Ezért jól tette, amikor levonta belőle a következtetést. A néppárti elnök, Tusk üzenetéből az derül ki, hogy nem lepte meg a húzás. Merthogy a magyar párt évekkel ezelőtt elhagyta a pártcsaládot. 
Der Standard Az osztrák és a bolgár konzervatívok nem kívánnak Orbán nyomdokaiba szegődni. Mind Kurz, mind Boriszov azt közölte bécsi sajtóértekezletén, miután cseh és szlovén kollégájával együtt a vakcinák elosztásáról tárgyaltak, kitartanak a Néppárt mellett, és számukra szóba sem jön a kilépés, illetve hogy közös frakciót alakítsanak a Fidesszel. Ugyanakkor Jansa válasz nélkül hagyta a kérdést.
Süddeutsche Zeitung A CDU egyik EP-képviselője úgy nyilatkozott az újságnak, hogy a pártcsalád nagy kolonctól szabadult meg, és most már látszik, hogy a kereszténydemokrácia sokféle pártot egyesít, de azért a tagság nem megy á la carte-alapon. Radtke volt az, aki frakcióban egyetlen németként nyilvánosan követelte a Fidesz eltávolítását. A magyar pártot a végén már csak az osztrák kancellár és a szlovén miniszterelnök védte a berkeken belül. A jelentés emlékeztet arra, hogy a szakításban az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy Weber nyomására a képviselőcsoport módosította működési szabályzatát, és így lehetővé vált az összes törvényhozó kizárása, ha egy tagpárt szembefordul a közös értékekkel. Előtte Orbán kilátásba helyezte, hogy megakadályozza a hosszú távú költségvetés, illetve a korona mentőcsomag elfogadását, ha a többiek megszavazzák a jogállami mechanizmust. És nagyon rosszul vette ki magát az is, hogy Deutsch Tamás durván kirohant a frakcióvezető ellen. Így azután lassan az uniópártok is besokalltak a sorozatos provokációk, valamint a demokráciaellenes intézkedések láttán. A CDU-CSU sorain belül is egyre többen kifogásolták, hogy német szövetség még mindig védi Orbánt. Más pártok a kilépéssel fenyegetőznek, ha a Fidesz marad. Ezek után Söder pár napja kijelentette a lapnak, miután a magyar politikus új európai jobboldal megteremtését szorgalmazta, hogy rendezni kell az ügyet, nem lehet időtlen időkig érvényben tartani a felfüggesztést. Búcsút kell egymásnak mondani.
FT Eldőlt, hogy kiválik a Néppártból a Fidesz, miután viszonyuk már évek óta amúgy is vészterhes volt. Magyarország ütközött Brüsszellel a jogállam és a sajtószabadság kapcsán, Budapest visszalépett a demokrácia területén az utóbbi 10 évben. Az ellentétek a migrációs válság után éleződtek ki, de sokan nehezményezték azt, hogy Orbán ekkora hatalmat összpontosít a kezében és illiberális demokráciát épít. Krekó Péter szerint azonban a politikus nagy fába vágta a fejszéjét, amikor jelezte, hogy közös csoportba igyekszik terelni a hasonló gondolkodású európai nacionalista erőket. A legvalószínűbb most az, hogy újjá akarja szervezni a populista radikális jobboldalt, ami azonban cseppet sem lesz egyszerű. 11 képviselőre ugyanis Strasbourgban nem lehet egy új csoportosulást alapozni. Viszont a kereszténydemokrata Hölvényi György továbbra is a Néppárti frakció tagja lesz, ezért tökéletes hírforrásként működik majd Orbán számára. A lap kitér arra, hogy Magyarország ellen eljárás van folyamatban a 7-es paragrafus alapján és hamarosan az új jogállami szabályozás folytán is vizsgálat indulhat ellene. Azon felül a kormány bajban van a vírus 3. hulláma miatt is. Csak a csehek állnak rosszabbul Európában, ha a halálozási rátát a lakosság számához viszonyítjuk. És egyre több az új beteg, hiába vetették be az orosz és kínai vakcinákat – elsőként az uniós tagok közül.
Kurier Sajnálkozását fejezte ki a vita miatt az Osztrák Néppárt strasbourgi küldöttcsoportjának vezetője. Angelika Winzig változatlanul úgy látja, hogy bent kellett volna tartani a Fideszt, mert akkor megmaradt volna a lehetőség a párbeszédre. Így viszont nő a veszélye, hogy a magyar párt még messzebbre kerül az olyan európai értékektől, mint a jogállam.
Süddeutsche Zeitung Orbán Viktor véglegesen szakított az Európai Néppártból, a pártcsalád brüsszeli irodája megerősítette, hogy megérkezett az erről szóló levél. De amióta a fideszes képviselők kiléptek a strasbourgi frakcióból, azóta csupán idő kérdése volt, hogy mikor fordít hátat a magyar párt az egész EPP-nek. A kormányfőt ugyanis folyamatosan érik a bírálatok, amiért illiberális demokráciát akar felépíteni. Kifogásolják a többi közt a menedék-, sajtó-, oktatáspolitikáját, valamint az igazságszolgáltatás átalakítását.
Washington Post    A Fidesz kizárása akkor lett volna időszerű, amikor a járvány enyhülése lehetővé teszi a tagpártok képviselőinek összehívását, mert ilyen ügyben csakis személyesen lehet határozni. De már több tagszervezet is kezdeményezte, hogy tegyék ki a magyar kormánypártot, miután az feladta a közös elveket. A frakció a múlt év végén úgy foglalt állást, hogy az EU tisztségviselői, valamint az unió értékei elleni magyar támadások ellentétben állnak a Néppárt alapfelfogásával. 
Bloomberg Bevégeztetett, hogy a nacionalista Orbán rácsapja az ajtót a kontinens politikai főáramát megtestesítő kereszténydemokratákra. Azt ígéri, hogy új csoportot hoz létre olyan erőkből, amelyek inkább azonosulnak az ő elképzeléseivel. Ám várhatóan csökken a súlya, hiszen a Néppárt idáig általában védte és szentesítette, hogy egy évtizede óriási hatalmat összpontosított a kezében.
NZZ Elválnak a Fidesz és az Európai Néppárt útjai, a pártcsalád egy meglehetősen problémás taggal lesz szegényebb. Főként az uniópártok azonban sokáig a megegyezést keresték, arra hivatkozva, hogy a magyarok különben más jobbos pártokkal szövetkeznek. Ám miután Orbán kivonta embereit a frakcióból, maga Weber közölte, noha magát hídépítőnek tekinti, hogy a magyar fél már nem azokat az alapokat testesíti meg, mint egykor a kereszténydemokrata alapító atyák, köztük Adenauer. Így az ajtót Orbán csapta be.
New York Times Paul Krugman úgy látja, hogy katasztrofális az EU vakcinapolitikája, de jól mutatja, hogy alapvető szerkezeti baj van az unióval. Vezetői ugyanis rendre kerülik a kockázatot, csak ez esetben igenis vállalniuk kellett volna, mert a kudarc rengeteg emberéletbe kerül. A Nobel-díjas közgazdász, a lap rendszeres szemleírója, sokkal különbnek tartja az európai egészségügyet az amerikainál. Ám szerinte Brüsszel az egyik szarvashibát követi el a másik után. Erre pedig ezrek mennek rá. Az alapgondnak azt tekinti, hogy a Bizottság a vakcina árát tekintette kulcskérdésnek, meg abban sem volt biztos, hogy melyik gyárnak adjon támogatást. Ezért azután csúszott az egész beszerzés, viszont háttérbe szorult, hogy hány áldozata lesz annak, ha az emberek nem kapják meg mielőbb az oltást. A közös vásárlás miatt jó időre tétlenségre lettek kárhoztatva a kormányok, amit csak tetézett, hogy még meg kellett szervezni az elosztást, illetve a beadást, amikor végre elkezdtek érkezni a szerek. De ekkor kiderült, hogy Európában széleskörű az ellenkezés a tudománnyal szemben, főleg a franciáknál. Sokan hallani sem akartak a vakcináról. Majd beütött az AstraZeneca ügye, noha egyáltalán nem biztos, hogy a szer okozta a vérrög képződését annál a pár páciensnél, akinél ez felmerült. A politikusok megint csak olyan kockázattól igyekeztek szabadulni, amitől nem kellett volna, és ezúttal is hiányzott az összehangolás. Először a németek dobták be a törülközőt, majd sorra jött jó pár más kormány is, amely nem akarta vállalni a felelősséget, ha netán kiderül, hogy tényleg baj van a készítménnyel. Ám ezalatt sokan meghalnak, mert nem jutnak hozzá az oltáshoz. Vagyis összefoglalva: itt alapvető hiba mutatkozik az intézményeknél és azok felfogásánál. Nagy-nagy bajban van az európai terv.
Foreign Policy A szlovák kormány ott tévedett, hogy azt hitte: egyetlen sprinttel megoldható a koronaválság, pedig itt maratoni küzdelemre kell felkészülni. Így látja a helyzetet Dalibor Rohac, a washingtoni American Enterprize Institute Pozsonyból elszármazott elemzője. Pedig az ország egy éve még igen jól állt, most viszont ott tart, hogy nem sokkal marad el az európai sereghajtó Csehországtól, ha a halottak számát a lakosság lélekszámával vetjük egybe. Egyes kórházakban már dönteni kell, hogy kit kössenek lélegeztető gépre. Matovics miniszterelnök a szigorú korlátozásokat nem arra használta ki, hogy megtegye a szükséges lépéseket, azaz hatékony rendszert hozzon létre a tesztelésre, a kontaktkutatásra és a betegek elkülönítésére. Az emberek viszont belefáradtak a zárlatba, elegük van abból, hogy gyenge a vezetés és lassan halad az oltóanyagok beadása. Arról nem beszélve, hogy az egészségügy roskadozik a terhelés hatására. Januárban már a betegek közül átlag minden 5. meghalt és úgy néz ki, hogy ez a szám csak romlani fog még tovább. A hatalom azonban mindenáron el akarta kerülni az újabb kemény lépéseket, ezért a teljes tesztelés mellett döntött. Ám utána a karanténnak már csak ímmel-ámmal szerzett érvényt. Így belobbant a fertőzés, pláne hogy megjelentek új törzsek. Amit csak súlyosbított, hogy kevés vakcina érkezik az uniótól. Emellett Matovics meglehetősen kiszámíthatatlan, neki a PR a fontos. Ebben hasonlít Trumpra, de ez a politika okvetlenül kudarchoz vezet, amikor válság van. Emellett ő maga kerüli a kellemetlen döntéseket, ami nem erősíti a közbizalmat. Az ő szemében mindig mások hibásak. Ezek után határozott úgy, hogy beszerez kétmillió adag Szputnyik V-t, ami belpolitikai válságot robbantott ki. És a helyzet csak egyre rosszabb lesz, mind a járványt, mind a koalíción belüli ellentéteket tekintve. Ez nagyon jó hír azoknak, akik azt szeretnék, hogy az EU keleti perifériája megosztott és gyenge legyen.
Kurier Eldőlt, hogy Burgenland a Mosoni-Dunától ásott csatornával kívánja megállítani a Fertő-vízszintjének folyamatos apadását. Egyébként is meghosszabbítják az egyik oldalágat a határig, és ezt az osztrák tartomány szerint arra is fel lehet használni, hogy emeljék a talajvíz szintjét a Tószögben, azaz megakadályozzák a körzet kiszáradását, egyben pedig segítsék a mezőgazdaságot. A munkákhoz a tartomány 3 millió euróval kíván hozzájárulni. A kérdés megoldására létrehozott munkacsoport a zöldek kifogására válaszolva úgy véli, hogy a tó vizének vegyi összetételét nem változtatja meg, ha korlátok között tartják a Mosoni-Dunából átemelendő mennyiséget. A szükséges értéket 1-4,5 köbméter között határozták meg, másodpercenként. Hogy a Fertő-tó szintje egy centivel emelkedjen, ahhoz három millió köbméter víz kell. A kérdést különben a kétoldalú vízügyi bizottság tavaszi tanácskozásán vitatják meg.
FT Ezúttal a mianmari junta találta meg Soros György karitatív szervezetét, éspedig elemzők szerint azzal a céllal, hogy törvénytelen külföldi kapcsolatot bizonyítson rá a megbuktatott miniszterelnök asszonyra. Már őrizetbe vették a Nyílt Társadalom Alapítvány pénzügyi igazgatóját, a rendőrség le akar tartóztatni további 9 munkatársat, illetve két elnökségi tagot. A civil szervezet számláját zárolták. A támadást az egyik kormánypárti lap indította, azt állítva, hogy az alapítvány jogsértő módon vett ki pénzt a múlt hónapban lezajlott puccs után. Az NGO tagadja a vádat és tiltakozik. Az irodáját egyébként átkutatták és lezárták. Helyi vezetője úgy nyilatkozott, hogy a lépéssel csakis azokat próbálják lejáratni, akik a béke és a demokrácia helyreállításán dolgoznak. Az államcsínykísérlet óta a katonák legalább 217 embert öltek meg, és több mint 2 ezren kerültek rács mögé. A lap kitér arra, hogy Sorost gyűlölik a populisták és a konzervatívok, Magyarországtól, Izraelen át az Egyesült Államokig. Emberbaráti szervezete a 90-es évek óta van jelen Mianmarban és olyan területeken ténykedett, mint az emberi jogok, az oktatás, továbbá ösztöndíjakat adott.  

Húszmillió adag beadatlan vakcináról tudnak uniószerte

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.03.18. 20:37

Fotó: JOHN THYS / AFP
Bár európai vita támadt a kontinensen gyártott oltóanyag-export esetleges korlátozásáról, ugyanakkor a problémát lehet, hogy az élet fogja megoldani.
Mintegy 70 millió adag vakcina jutott eddig az Európai Unió országaiba, ezek közül mindeddig 50 millió dózist adtak be, amiből 15 millió adagot a második oltás beadására használtak fel – tudta meg a Bloomberg.
A fel nem használt 20 milliónyi adag oltóanyag csökentése, pontosabban az, hogy olyan gyorsan megkapják az európaiak az oltásukat, amilyen gyorsan csak lehet, az Európai Bizottság (EB) feladata – vélekedett Ursula von der Leyen, az uniós testület elnöke. Hozzátette: az évszázad válságát éljük, ezért minden opciót megvizsgálnak.

Szerdán az EB tárgyalt egy olyan javaslatot, amely korlátozná az EU-ban gyártott vakcinák exportját azon országokba, amelyek nem viszonozzák a vakcinaexportot, vagy ahol már magas az átoltottság. Az EU-ban gyártott vakcinák legnagyobb haszonélvezője az Egyesült Királyság, amely eddig a 42 millió adag exportált vakcinából 10 milliót kapott.
Az uniós tagállamok közül Olaszország és Franciaország nyitottnak mutatkozik a vakcinaexport esetleges korlátozására, míg Írország, Belgium és Hollandia aggodalmát fejezte ki egy ilyen lépés negatív hatásaival kapcsolatban az európai vállalatokra.

A vita egyik kiváltó oka az AstraZeneca-vakcina körüli botrány, ami azonban most megoldódni látszik. Közben Európában az oltások a vártnál lassabban haladnak, a cél, hogy szeptemberig a felnőttek 70 százaléka be legyen oltva, de egyelőre a 100 főre eső oltások száma 12 az EU-ban. Ez kevesebb, mint a harmada a brit átoltottságnak a Bloomberg adatai szerint. Az EU-ban a második negyedévre összesen 360 millió dózis vakcina leszállítása várható az összes engedélyezett vakcinából, ami közel a négyszerese annak a mennyiségnek, ami a hamarosan záruló első negyedévben érkezett. (A Portfolio nyomán)

Előretörtek a holland liberálisok, meginogtak a kormányzati erőviszonyok

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.18. 19:27

Fotó: Sigrid Kaag Twitter-oldala
Rutte a papírformának megfelelően győzött, ám a választás meglepetéseket is hozott: a baloldal összeomlott, a szélsőjobb erősödött.
Mosollyal az arcán nyugtázta a kamerák előtt Mark Rutte, hogy pártja, a konzervatív-liberális Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) sorozatban a negyedik holland parlamenti választáson győzedelmeskedett. A holland miniszterelnök elégedett lehetett, hiszen az előzetes eredmények alapján tömörülése 35 mandátumot szerzett a 150 fős parlamentben, vagyis kettővel többet, mint négy évvel ezelőtt. Az exit pollokat azonban a koalíciós partner, liberális “66-os Demokraták” (D66) elnöke, Sigrid Kaag fogadta igazán kitörő boldogsággal: felpattant az asztalra és azon ugrált örömében. A látványos ünneplés annak tudható be, hogy D66 az előzetes felméréseket messze felmúlta, az eddigi összesítések alapján 24 mandátumot szerzett - ilyen jó eredményre története alatt csak egyszer volt korábban példa. A 66-os Demokraták előretörésében kulcsszerepe volt az ENSZ-diplomatából politikussá vált Kaagnak, aki egyebek mellett azzal tűnt ki a mezőnyből, hogy a tévévitákon határozott EU-párti irányvonalat képviselt, éles szóváltásokba keveredve az euroszkeptikus Geert Wildersszel, a szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) vezérével. A liberálisok sikere egyben azt is jelentette, hogy a PVV harmadik helyre szorult. Az Orbán Viktor barátkozó Wilders számára nem térült meg a kampányba fektetett munka: hiába cserélte 50 oldalas részletes programra a négy évvel ezelőtti egyoldalas iszlám és bevándorlásellenes pamfletjét, zsugorodott a szavazótábora. Szélsőjobboldali vetélytársa, Thierry Baudet viszont jól helyezkedett, az általa vezetett Fórum a Demokráciáért (FvD) vírustagadó platformmal bezsebelte a korlátozásokkal szembeni protestszavazatokat és ennek köszönhetően 2-ről 8-ra növelte képviselőinek számát. Figyelemreméltó teljesítmény ez, különösen annak fényében, hogy tavaly ősszel bezuhant az FvD népszerűsége a pártszakadást okozó antiszemita botrány következtében. A választások nagy vesztesének a baloldali erők számítanak: a Munkapárt (PvdA), a Baloldali-Zöldek (GL) és a Szocialista Párt (SP). Ez a három párt összességében harmadával kevesebb mandátumot szerezett 2017-hez képest, részben azért, mert D66 elhappolta előlük a szavazatokat. “A szociáldemokrata erők gyengelkedése beleillik az Európa szerte megfigyelt hosszútávú trendekbe, amelyben szerepet játszik az is, hogy ma már a szavazók nem feltétlenül a hagyományos jobb-baloldali felosztás mentén azonosítják be magukat, hanem egyre inkább a kozmopolita-nacionalista tengely mentén. Láthatjuk ezt Franciaországban, ahol a centrista Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen szembenállása határozza meg a politikát vagy Németországban, ahol a Zöldek és az AfD képviselik az új ellenpólusokat ” - magyarázta lapunknak Tom Theuns, a Leideni Egyetem Politikatudományi Intézetének európai politikával és politikaelmélettel foglalkozó adjunktusa. A szakértő hozzátette, hogy a holland baloldali pártok rossz szereplésénél azért egyéni tényezőknek is szerepe volt. A Baloldali-Zöldek esetében például problémát okoztt, hogy más pártokhoz képest kevésbé határozottan kampányoltak az eddig fő témájuknak számító klímavédelem ügyében, a Munkapártot pedig az ingatta meg, hogy pártelnökük januári lemondása miatt új vezetéssel vágtak neki a választásnak. Egyelőre csak találgatni lehet, hogy az erőviszonyok átalakulása hogyan befolyásolja a negyedik Rutte-kormány irányvonalát. Nem kizárt, hogy a jól szerepelő D66 megpróbálja kiszorítani a két kereszténydemokrata pártot - a mandátumokat vesztő CDA-t és a stagnáló CU-t - a koalícióból, hogy a helyüket baloldali progresszív erőket vegyék át. Ezt azonban megnehezítheti, hogy Rutte azt ígérte: a koronavírus-járványra való tekintettel mielőbb végbemegy a kormányalakítás. Hollandiában ez azonban sosem megy gyorsan - a legutóbbi négypárti koalíció rekord hosszúra nyúló, csaknem hét hónapnyi vajúdás után született meg.