Előfizetés

Szabad szemmel: Orbán egyre gyakrabban tapasztalhatja meg, milyen az, amikor egyedül van, mint az ujja

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.07. 09:50

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 7.
FAZ A vezető német konzervatív lap úgy látja, hogy erősen a magány felé navigálta magát Orbán Viktor az európai politikában, amikor úgy döntött, hogy kiválik a néppárti képviselőcsoportból. A kereszténydemokraták persze éveken képtelenek voltak zöld ágra vergődni vele, bár most már a frakcióban is felfüggesztették volna tagságát. De a miniszterelnök véget vetett a szomorújátéknak. Az EPP-t még nem hagyta ott, csakhogy minden az elválásra utal, most már csak az kell hozzá, hogy a tagállamok képviselői, a járványtól függően, várhatóan júniusban személyesen is összejöjjenek. A szövetség vesztett ugyan 12 törvényhozót, cserében viszont egyértelművé tette, hogy irányvonala kereszténydemokrata és Európa-barát. Míg Orbán kurzusa a nacionalizmus, a jobboldali populizmus és az illiberális demokrácia nyers egyvelegét jelenti. Ily módon azonban teheré vált a Néppárt számára, főként miután élesen támadta annak vezetőit, Junckertől, Weberig. A szakítás elkerülhetetlenné vált. Ám egy olyasvalaki, mint a kormányfő, nem várja be, hogy kihajítsák, viszont ily módon afelé halad, hogy teljesen magára maradjon. A pártok egyrészt hozzák a többséget az európai törvényekhez, másrészt pedig befolyásolják az állam- és kormányfők döntéseit. Pl. egyeztetnek minden Európai Tanács-ülés előtt. Orbán ebből sokáig rengeteget profitált, továbbá élvezte a partnerek védelmét, miközben odahaza számolta fel a jogállamot. Egyben bőségesen részesült a brüsszeli pénzekből, amelyekből azután kiadós részt juttatott mindenféle családtagnak és havernak. Ennek azonban alighanem vége. Hogy ez mivel jár, azt megtudhatja Kaczynskitől, aki nem tagja egyik nagy frakciónak sem. Már csak ezért is jóval korábban elővették Lengyelországot a jogállam miatt, mint a magyarokat, pedig a PiS csak hat éve van hatalmon. És immár egyáltalán nem biztos, hogy a jogállami mechanizmust csak Varsó ellen vetik be. Az EPP-ben Orbán mögé a végén már csak Jansa és Kurz sorakozott fel, de ezek után ők is kétszer megfontolják, hogy mit csinálnak. Marad a lengyel erős ember, a másik kívülálló. A két vezető novemberben lepaktált, hogy nem hagyja magát a jogállam és a szubvenciók ügyében, de ez csak pár napig tartott. Utána a lengyeleknek fontosabb volt a nemzeti érdek, mint a vazallusi hűség. Orbán várhatóan egyre gyakrabban tapasztalja meg a jövőben, milyen az, amikor egyedül van, mint az ujja.
Spiegel Az olyan összeesküvés elméletek, mint a Soros-terv, vagy az orosz bűnrészesség a szmolenszki repülőszerencsétlenségben, fontos rendezőelvet jelentenek a populisták számára. Így látja ezt Anne Applebaum, amerikai történész és újságíró, akinek most jelenik meg legújabb munkája németül, „A tekintélyelvűség csábítás. Miért annyira népszerű a demokráciaellenes uralom” címmel. A legvadabb teóriák révén ugyan fel lehet osztani a társadalmat hívőkre és hitetlenekre. Azon kívül irányt mutatnak a választóknak, mert leegyszerűsítik a valóságot. Hogy azután Kelet-Európában miért fordultak ilyen sokan szembe az új renddel, arra az az elemző válasza, hogy lengyelországi tapasztalatai alapján (a férje: Sikorski volt külügyminiszter és kisebb-nagyon megszakításokkal 1988 óta él az országban) egy sor ember számára túl gyorsan voltak a változások, hiába javult háromszorosára az életszínvonal, minden visszaesés nélkül. Az érintettek mégis úgy érzik, hogy nem a remélt országot kapták, viszont elvesztek bizonyos hagyományok és értékek. Mellesleg az is bebizonyosodott, hogy bármikor visszatérhet a tekintélyelvűség. A társadalom végletes megosztottságán úgy lehet túllépni, hogy témát kell váltani. Hagyni kell a csudába a kulturkampfot, ahogyan Biden csinálja. Nem beszél Trumpról, inkább olyan kérdéseket feszeget, amelyeket anélkül is meg lehet vitatni, hogy a két fél beverné egymás fejét. Pl. hogy miként lehet újra beindítani a gazdaságot, vagy honnan lesz oltóanyag. Mellesleg a járvány feltárta, hogy egyes demokráciák leszerepeltek a fertőzés kezelésében, ugyanakkor bizonyos autoriter rendszerek viszonylag jól teljesítettek. Itt a hatékonyság és az számított, hogy az emberek mennyire bíznak az állami intézményekben. Ahol működött a szolidaritás, a németeknél, Dél-Koreában vagy Tajvanon, ott enyhébbek voltak a következmények. Viszont lebőgtek azok a politikusok, akik megpróbáltak tőkét kovácsolni a válságból, és igyekeztek még jobban megosztani országukat. Oroszországra rátérve Applebaum azt hangsúlyozta, hogy Moszkva meg akarja osztani az EU-t és alá kívánja ásni a demokráciát, ez külpolitikája legfőbb célja. Bizonyítani szeretné saját nemzete számára, hogy a jogállam nem működik, csak gyűlölethez és káoszhoz vezet. Viszont nagyon fél a hazai demokratikus tömegmozgalmaktól. Tehát hogy egy nap ő is menekülni kényszerül, mint Janukovics Ukrajnából. Arra a közbevetésre, miszerint az orosz elnöknek Európában nincsenek barátai, hiszen még a magyar kormány számára sem jelent alternatívát Brüsszellel szemben, Applebaum azt felelte, hogy a Kreml egészen másként gondolkodik. Számára az a fontos, hogy meggyengítse a demokráciát, korrupcióval, dezinformációval. Nem lehet tudni, hogy mennyire lesz sikeres, de károkat azért képes okozni.
Die Welt A német védelmi tárca arra figyelmeztet, hogy az új orosz és a kínai katonai képességek fokozott veszélyt jelentenek a Nyugat számára. A minisztérium frissen elkészült helyzetelemzése úgy értékeli, hogy Moszkva számára mindennél fontosabb a NATO destabilizálása és meggyengítése. Ennek érdekében eszköznek tekinti a hadsereget is. Katonai erejét tekintve Peking már messze lehagyta az oroszokat. Neki az a fő törekvése, hogy bebiztosítsa a gazdaság fejlődését, illetve hogy a nemzetközi viszonyok az ő érdekeinek megfelelően alakuljanak. Ezért ad el pl. annyi fegyvert külföldön, valamint köt ilyen sok katonai együttműködési szerződést. A Selyemút-stratégia szintén a kínai befolyás világméretű kiszélesítését szolgálja. Fontos eszköz ehhez a digitalizálás támogatása, hogy az ország hosszabb távon uralmi pozícióba kerüljön ezen a téren. Ugyanakkor mindkét hatalom igen gazdaságosan fejleszti katonai hatalmát. A londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete szerint az oroszok és a kínaiak csupán harmadannyit költenek a védelemre, mint az USA.

Elfogadta a szenátus Biden mentőcsomagját

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.06. 20:06

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
Az 1,9 ezer milliárd dolláros csomagot 50-49 arányban fogadta el a 100 tagú szenátus.
Elfogadta szombaton az Egyesült Államok Kongresszusának felsőháza Joe Biden amerikai elnök 1,9 ezer milliárd dolláros mentőcsomagját, amely most visszakerül a képviselőház elé végső jóváhagyásra. Az elfogadott javaslat értelmében
  • az amerikaiak többsége egyszeri közvetlen juttatásként 1400 dollárt kap,
  • heti 300 dollár munkanélkülisegélyt kapnak, akik a koronavírus-járvány miatt elveszítették a munkájukat,
  • és 350 milliárd dollárral segíti ki a szövetségi kormányzat az államokat és önkormányzatokat, amelyeknek a válság miatt tátongó űr keletkezett a költségvetésében.
A csomagot 50-49 arányban fogadta el a 100 tagú szenátus, és a javaslatot egyetlen republikánus politikus sem szavazta meg. A szenátus és a képviselőház által elfogadott javaslat egyelőre nem teljesen azonos, emiatt még jelentős csörték várhatóak a csomag különböző elemeinek támogatói és ellenzői között. Az alsóház által elfogadott változat például heti 300 dollár helyett heti 400 dollárral egészítené ki a munkanélküli segélyt. A képviselőház változata a jelenlegi mintegy duplájára, 15 dollárra emelné az óránkénti minimálbért, de ezt a szenátusban nem sikerült elfogadtatni. Egy republikánus politikus nem tudott részt venni a szenátusi szavazáson, így a demokraták nem voltak rászorulva arra, hogy szavazategyenlőség esetén döntő Kamala Harris alelnök szavazatával fogadtassák a javaslatot.

Deutsch Tamásék már a függetlenek között ülnek

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.03.06. 15:12

Pénteken hatályba lépett a fideszes EP-képviselők frakcióváltása, ennek megfelelően az Európai Parlament is felfrissítette a honlapját
Nem kellett sokat várni, hogy a Fidesz 12 európai parlamenti képviselőjét a függetlenek frakciójában találjuk: az Európai Parlament honlapján Deutsch Tamásék már az egyetlen pártcsaládhoz sem kötődő 39 fős politikai csoportot erősítik, amelyben rajtuk kívül a jobbikos Gyöngyösi Márton képviseli Magyarországot. Davis Sassoli EP-elnök várhatóan a hétfőn kezdődő plenáris ülésen fogja bejelenteni, hogy a fideszes képviselők nem az Európai Néppárt (EPP) tagjaiként, hanem független státuszban dolgoznak tovább. A magyar kormánypárt európai politikusai szerdán hagyták el az EPP frakcióját, miután az nagy többséggel olyan alapszabály-módosítást fogadott el, amely lehetővé teszi képviselőcsoportok és teljes nemzeti delegációk tagságának a felfüggesztését, illetve kizárását. A változtatás minden megfigyelő szerint egyértelműen a Fidesz kiszorítását célozta. Mivel a párt papíron még az EPP pártcsalád tagja, EP-képviselői nem csatlakozhattak egyetlen parlamenti frakcióhoz sem, csak a függetlenek közé ülhettek be. Érkezésükkel a 27 fős csoport 39 fősre duzzadt, ez azonban nem jelenti azt, hogy ezzel együtt a jelentősége is megnőtt a parlamentben. Tagjai jóval kevesebb felszólalási lehetőséget kapnak, mint a pártfrakciókhoz tartozók és szinte egyáltalán nem jutnak jelentéstevői megbízatáshoz sem. Mint arról a Népszava korábban beszámolt, a frakcióváltással a fideszesek elveszítették a Néppárt tagjaként élvezett szakbizottsági helyeiket, ezért azokat újra kell majd osztani. Mostantól a Fidesz alkotja a függetlenek csoportjának legnagyobb delegációját, amit eddig az olasz Ötcsillag Mozgalom adott. A vegyes társaságban viszonylag sokan képviselik a déli tagállamokat. Vannak közöttük függetlenek és a kommunista párthoz tartozók, valamint a katalán függetlenség élharcosai.