Előfizetés

A Fidesz EPP-tagságának megszüntetését javasolja a bajor CSU elnöke

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.06. 11:48

Fotó: PETER KNEFFEL / AFP / DPA
A Fidesz európai néppárti (EPP-) tagságának megszüntetését javasolta a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke egy szombaton ismertetett nyilatkozatában.
Markus Söder pártelnök, bajor tartományi kormányfő a Süddeutsche Zeitung című lapnak kifejtette, hogy a Fidesz az európai jobboldal újjáépítéséről szóló bejelentésével "végképp búcsút mondott az EPP-nek", és a pártcsalád "kereszténydemokrata értékeinek és alapvetéseinek". Ezért minden harag nélkül pontot kell tenni a történet végére. Nem szabad "a végtelenségig meghosszabbítani" a Fidesz EPP-tagságának felfüggesztését, hanem "szét kell válnia útjainknak" - mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjának vezetője. Hangsúlyozta, hogy az államközi kapcsolatok szintjén természetesen továbbra is együtt kell működni Magyarországgal, "de a pártoknak a maguk útján kell járniuk". Az EPP "a polgári közép pártja, és nem jobboldali párt", így "egyszerűen nincs többé barátságos párt-lakóközösség" a Fidesszel. Különben pedig a Fidesz tagsága körüli "végtelen huzavona" árt az EPP-nek, "a hitelességünk forog kockán" - mondta Markus Söder.

Szerbiában újabb korlátozásokat vezettek be

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.06. 09:30

Fotó: ANDREJ ISAKOVIC / AFP or licensors
Az új rendelkezések értelmében szombat 12 óra és hétfő reggel 6 óra között kizárólag az élelmiszerüzletek, a benzinkutak és a gyógyszertárak tarthatnak nyitva, a középiskolák pedig hétfőtől áttérnek az online oktatásra.
A regisztrált koronavírus-fertőzöttek száma Szerbiában szombatra 4071-gyel 478 878-ra, Koszovóban 564-gyel 72 008-ra, Észak-Macedóniában 509-cel 105 791-re, Montenegróban 574-gyel 78 634-re, Bosznia-Hercegovinában pedig 621-gyel 135 513-ra növekedett. A járvány halálos áldozatainak száma az utóbbi 24 órában Szerbiában 17-tel 4515-re, Koszovóban héttel 1634-re, Észak-Macedóniában kilenccel 3174-re, Montenegróban szintén kilenccel 1048-ra, Bosznia-Hercegovinában pedig 28-cal 5321-re nőtt.

Aggodalom a CDU-nál, oda lehet a kancellári szék

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.06. 09:00
Armin Laschet
Fotó: MICHAEL KAPPELER /
Két német tartományban is tartományi választást rendeznek jövő héten vasárnap. Ezek a szeptemberi voksolásra is hatással lehetnek.
Szuper választási évnek nevezik 2021-et Németországban, hiszen nem csak a szövetségi parlamenti választást rendezik meg idén ősszel, hanem hat tartományi voksolásra is sor kerül. Ezek közül rögtön kettőt tartanak március 14-én, Baden-Württemberben és Rajnavidék-Pfalzban. Ezek a voksolások különösen jelentősek a CDU januárban megválasztott új elnöke, Armin Laschet számára, hiszen ha a kereszténydemokraták jóval a várakozások alatt szerepelnének, az az Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnök kancellári esélyeit is rontaná. Baden-Württemberg 2011-ig tradicionálisan a kereszténydemokraták bevehetetlen fellegvárának számított. Bár az akkori választást is megnyerte, mivel a Zöldek és a szociáldemokraták együttesen többséget szereztek, a pártnak 1953 óta először ellenzékbe kellett vonulnia. Öt évvel később ráadásul még nagyobb pofont kapott az akkor még Angela Merkel által irányított politikai erő, hiszen mindössze 27 százaléka már csak a második helyre volt elég a környezetvédők mögött. Az a megaláztatás érte a CDU-t, hogy egykori bástyájában kisebbik koalíciós partner lett Winfried Kretschmann koalíciós kormányában. Tavaly úgy látszott, van esély arra, hogy a párt visszaszerezze vezető szerepét a tartományban. A jobboldali pártokat általában az átlagosnál valamivel magasabban mérő INSA ügynökség szeptemberben, majd novemberben is az élen látta a CDU-t, megelőzve a környezetvédőket, de januárban már fej-fej mellett mérte a két pártot, legutóbb, február közepén pedig még a Zöldek elsőségét mutatta ki. Ezen felmérés szerint CDU 31, a környezetvédő párt 28 százalékot kaphat. Az Infratest dimap március elején közzétett felmérése viszont sokkal lesújtóbb a CDU szempontjából, hiszen a konzervatív politikai erőnek 25, a Zöldeknek 33 százalékot jósol. Ha a rosszabbik forgatókönyv válna valóra, az valósággal Armageddonként érne fel a helyi CDU számára, s azok a belső konfliktusok, amelyeket eddig igyekeztek a szőnyeg alá söpörni, előtérbe kerülhetnek, ami a szeptemberben esedékes Bundestag-választás közeledtével szövetségi szinten is gyászos hír lenne a CDU számára. A papírforma mindenesetre azt sejteti, hogy ismét a Zöldek és a CDU alakíthat kormányt, az előbbiek vezetésével, de az sem kizárt, hogy a CDU ellenzékbe szorul, s a környezetvédők a szociáldemokratákkal és az FDP-vel szövetkeznek. A rajnavidék-pfalzi választáson viszont a szociáldemokratáknak van a legtöbb veszítenivalójuk. 2016-ban az SPD még 36 százalékot szerzett, a CDU 32-t, így ismét a népszerű Malu Dreyer alakíthatott kormányt. Mivel azonban a 2011 óta működő szociáldemokrata-környezetvédő már nem szerzett abszolút többséget, harmadik partnernek bevették a tartományi parlamentbe akkor visszakerülő FDP-t. Ez az egyedüli német tartomány, ahol a két baloldali párt a CDU-tól jobbra álló szabaddemokratákkal alakítottak közös kormányt. Idén minden jel arra vallott, hogy a CDU megnyeri a választást, február végéig az összes közvélemény-kutatás a kereszténydemokratákat látta az élen. Ám az Infratest dimap ügynökség szerint az SPD épp a finisben fordította meg az állást, a csütörtökön közzétett felmérés ugyanis 30 százalékot jósolt a szociáldemokratáknak és 28-at a kereszténydemokratáknak. Az is elképzelhető, hogy végül célfotó dönt a két párt között. Bármilyen eredmény szülessen is, minden jel szerint az SPD történelmének legrosszabb eredményét éri el a tartományban. Az eddigi negatív rekord még öt és fél évtizeddel ezelőtt, 1955-ben született, amikor 31,7 százalékot ért el. Bár az SPD öt év alatt láthatóan sokat vesztett népszerűségéből, s komoly küzdelem várható az első helyért a kereszténydemokratákkal, Malu Dreyer tartományi miniszterelnök sokkal népszerűbb a kereszténydemokraták kormányfőjelöltjénél, Christian Baldaufnál. Ráadásul a helyiek 56 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a hárompárti koalíció munkájával. Igaz, ez hét százalékos csökkenés januárhoz képest. Felmérések szerint minél kevesebben laknak egy adott településen, annál kevesebben elégedettek a kormány munkájával. A nők pedig hét százalékkal jobban kedvelik a kabinetet, mint a férfiak. A korcsoportok tekintetében nincs számottevő különbség a kormány megítélését illetően. A legnagyobb esély arra van, hogy folytatódik a szokatlan a szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata együttműködés. Akárhogy alakul is a két választás, Armin Laschet számára messze nem mindegy, hogy szerepel a CDU.