Előfizetés

Trump 2024: a bukott elnök renoválja politikai karrierjét

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.03.02. 08:45

Fotó: John Raoux / MTI/MTVA
Donald Trump egyelőre csak lebegteti 2024-es indulását. Jobboldali populizmusa továbbra is vonzó a republikánusoknak.
- Egyetlen rövid hónap alatt onnan, hogy Amerika az első, eljutottunk oda, hogy Amerika az utolsó – mondta január 6-a óta első nyilvános beszédében Donald Trump. Az újraválasztását elbukó exelnök a Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) nevű, évente megrendezett jobboldali rendezvényen tért vissza a porondra. Másfél órás beszédének egyetlen nem öncélú mozzanata az volt, hogy mindenkit a koronavírus elleni védőoltás beadatására biztatott. Szereplését látva keservesen csalódhattak azok a republikánusok, akik előzőleg abban reménykedtek, hogy nagyvonalú lesz pártbéli ellenzékével és Bidennek tartogatja a vitriolt. Az egykori elnök egyelőre csakis a Republikánus Párt fölötti befolyásának megőrzésére koncentrál és kegyetlen bosszút akar állni mindenkin, aki az elmúlt hónapokban hűtlen lett hozzá a jobboldalon. A pártban uralkodó hangulatra jellemző, hogy vasárnap este akkor kapta a legnagyobb tapsot, amikor név szerint felsorolta azokat a republikánus képviselőket és szenátorokat, akik megszavazták az ellene a kongresszusban emelt közjogi vádat. - Mindtől szabaduljunk meg! - javasolta lelkes hallgatóságának, kilátásba helyezve, hogy valamennyi ellenfelével szembenálló jelölteket fog támogatni a párt előválasztásain. Azok, akikről beszélt, nem voltak a teremben: Mitch McConnell szenátusi frakcióvezetőnek, a volt elnökjelölt Mitt Romney-nak vagy az alsóházi republikánusok harmadik számú vezetőjének, Liz Cheney-nek más dolga volt a hétvégén. A konferencia helyszínén, az orlandói Hyatt Regency hotelben Trump életnagyságú, aranyszínű szobrát is felállították. A műalkotás mellesleg az ezerszer elátkozott Mexikóban készült, és a szobrász később valódi aranyborítással is tervez egy hasonlót, amelyet majd tíz millió dolláros áron kíván értékesíteni. A modern aranyborjú modellje beszédében kizárta, hogy saját pártot alapítana. Bár a felmérések szerint a republikánus választók csaknem fele követné, arra hivatkozott, hogy így biztos vereség várna rájuk. A várakozásokra rácáfolva nem jelentette be, hogy indulni fog a 2024-es elnökválasztáson. Beérte annyival, hogy „ki tudja, lehet, hogy úgy döntök, harmadszor is megverem őket” – utalt a novemberben a Fehér Ház mellett a kongresszusi többséget is megszerző Demokrata Pártra. Arra nem tért ki, hogy mindkét elnökválasztásán kevesebb voksot kapott aktuális ellenfelénél. Kitartott amellett, hogy 2020-ban voltaképpen ő győzött, legfeljebb a gyáva legfelsőbb bíróság hagyta, hogy elvegyék tőle a diadalt. Ekkor a tömeg azt skandálta, hogy „Te nyertél, te nyertél!” Még egy mozzanattal utalt terveire, amikor a következő first ladyként említette feleségét, Melaniát, aki nem ment el a konferenciára. A háromnapos rendezvény résztvevőinek jó kétharmada szeretné, ha Trump 2024-ben újra indulna, ami egyrészt meggyőző többség, másrészt azért hagy helyet a többi pályázónak is, például Ted Cruz és Josh Hawley szenátoroknak, Ron DeSantis floridai, Kristi Noem dél-dakotai kormányzónak vagy Mike Pompeo volt külügyminiszernek. Egyelőre nem látszik, hogy ki fordíthatná új irányba a pártot, mert a republikánus tömegek számára változatlanul Trump nacionalista populizmusa az irányadó. Nem véletlenül tréfálkozott azzal az ifjabbik Donald, hogy a konferencia inkább Trumpról szól, mint a konzervativizmusról. A család, leszámítva Melania távollétét, töretlenül Trump mellett áll. Ivanka lánya és férje, a szintén New York-i ingatlanbefektető Jared Kushner oda is költözött a közelébe, Dél-Floridába. Közvetlen politikai ambíciói azonban egyelőre csak másodszülött fia, Eric feleségének, Lara Trumpnak vannak, aki 2022-ben Dél-Karolinában indulna a szenátori posztért. Ivanka egyelőre lemondott arról, hogy Floridában tegye ugyanezt és mostanság az ifjabb Donald sem beszél saját elnöki ambícióiról. Igaz, amint Trump, úgy Ivanka és ifjabb Donald sem lehet biztos benne, hogy a következő éveket nem kell majd bíróságra járással töltenie: valamennyiük ellen vizsgálat folyik többek között a Trump Corporation viselt dolgai és a 2016-os beiktatási ceremóniára gyűjtött pénz törvénytelen felhasználása miatt.      

A nagy választási hadjárat - a szavazók visszaszorításáért

Az idők, azok változnak – énekelte Bob Dylan még 1963-ban. Az azóta irodalmi Nobel-díjjal is kitüntetett dalnok üzenete most talán világosabb, mint valaha: „Gyertek, szenátorok, képviselők / Kérlek, halljátok meg a hívó szót / Ne álljátok el az ajtót / Ne torlaszoljátok el a termet / Mert sérül majd / Aki megtorpan / Kint ádáz a csata / Hamarosan megremegteti ablakaitokat és megrázza falaitokat / Mert az idők, azok változnak.” Az Egyesült Államok már nem az az ország, amelyik a 60-as években volt. Arányaiban zsugorodik a Republikánus Párt hagyományos bázisa, a vidéki, vallásos, felsőfokú végzettség nélküli fehér lakosság. Változatlan trendek mellett nagyjából 2045-re kisebbségbe kerülhetnek a nem spanyolajkú fehérek. Az utolsó nyolc elnökválasztásból a republikánus jelölt csupán egyszer kapta meg a voksok abszolút többségét – 2004-ben George W. Bush –, bár igaz, hogy az elektori testület „beépített” jobbra húzása miatt 2000-ben és 2016-ban is sikerült elhódítani a Fehér Házat. A helyzet azonban világos: a Republikánus Pártnak meg kell változtatnia politikáját, hogy mások számára is vonzóbbá váljon – vagy meg kell akadályoznia a Demokrata Párt szavazóit voksuk leadásában. Egyelőre ez utóbbi stratégia látszik felülkerekedni. Donald Trump tökéletesen tisztában volt a helyzettel, nem véletlenül folytatott egy éven át kitartó harcot a levélszavazás ellen. Balszerencséjére a koronavírus-járvány miatt ott is elővették ezt a megoldást, ahol korábban nem létezett ez az opció. Az ő csalásra való hivatkozásán felbuzdulva a jobboldal január óta már több mint harminc amerikai államban nyújtott be a választási törvényeket szigorító javaslatokat. A legmesszebb egy arizonai honatya ment, aki szerint nem szabad a választókra bízni, ki legyen az elnök, majd az állami törvényhozók kijelölik az elektori testület tagjait, akik eldöntik a dolgot. Ez nyilvánvalóan alkotmányellenes ostobaság, de akad néhány más, céljaiban hasonló, de megoldásaiban kevésbé morbid ötlet. Georgiában például a vasárnapi szavazást akarják betiltani, merthogy ott sok fekete vallási közösség tagjai az istentiszteletet követően szeretik leadni a voksaikat. A 32 százalékban feketék lakta államban a 2018-as kormányzó választáson alulmaradó demokrata jelölt, Stacey Abrams hosszú évek szívós munkájával mintegy 800 ezer addig nem szavazó állampolgárt aktivizált, ami nélkül se Biden, se utóbb két demokrata párti szenátorjelölt nem tudott volna nyerni az államban. A republikánusok most el akarják törölni az indoklás nélküli levélszavazást, illetve a választópolgárok automatikus jegyzékbe vételét a jogosítványuk (egyben hivatalos személyazonosító igazolványuk) megújításakor. Arizonában is a levélszavazást nehezítik, továbbá 60 százalékra tervezik emelni a választási kérdésekkel kapcsolatos névszavazásokon szükséges többséget. Wisconsinban újra rajzolják az eddig is a republikánusoknak kedvező választási térképet, akárcsak New Hampshire-ben és más államokban. Nebraskában, ahol idáig kongresszusi körzetenként ítélték oda az elektorokat, most vissza akarnak térni a „győztes mindent visz” elvhez, merthogy tavaly Biden is nyert egy helyet. A törvényhozás két házában többséggel rendelkező Demokrata Párt sem tétlenkedik. A szövetségi képviselőház ezen a héten kezdi meg egy 791 oldalas, átfogó választási törvénytervezet vitáját. Bár ebben a formában kevés az esélye az elfogadásra, de iránya egyértelmű. Passzusai megtiltanák a választásokon való részvétel mesterséges megnehezítését, a szavazókörzetek pártérdekek szerinti átrajzolását és korlátoznák a nagy pénzügyi donorok befolyását a kampányokra. A tervezet támogatói szerint szó sincs valamiféle balos támadásról, a szöveg kétpárti ajánlásokon alapszik. A New York Times idézi a Demokrácia 21 nevű, pártoktól független, a jó kormányzás mellett érvelő szervezet elnökét, aki szerint a választások az amerikai demokratikus kormányzás szíve. - Ez most a csatatér és ezt mindenki tudja – mondta a lapnak Fred Wertheimer.   

Most éppen csütörtököt mondanak

Még mindig Donald Trump elnökké nyilvánításában bíznak a QAnon nevű összeesküvés-elméletben hívők. A legújabb határidő március 4-e, csütörtök, amikor is a hadsereg majd eltávolítja Joe Biden elnököt és kihirdeti, hogy mégiscsak Trump nyerte a novemberi választást. Trump azonban nem a 45., hanem a 19. elnökként térne vissza, mert a teória értelmében az 1871 után választott elnökök nem voltak legitimek. Március 4-e amúgy 1933-ig volt az elnökök beiktatásának napja, amikoris az alkotmány XX. kiegészítése a dátumot január 20-ra hozta előre. A QAnon összeesküvés-elmélet értelmében a liberálisok emberevő pedofil hálózata ellen küzdő Trump a háttérből most is irányítja az eseményeket és minden eddigi kudarca csak látszólagos, része a végső győzelmet garantáló mestertervnek.

Csehországban a bérek száz százalékára emelik a táppénzt

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.02. 08:22

Fotó: ARMIN WEIGEL / AFP
Erről hétfőn este döntött a cseh kormány.
Jana Malácová munkaügyi és népjóléti miniszter a kabinet ülése utáni sajtótájékoztatón elmondta: a kormány célja, hogy ezzel is ösztönözze a koronavírussal fertőzött személyeket, illetve a velük kapcsolatba került embereket az otthonmaradásra és a karanténba vonulásra. Eddig az alkalmazottak keresetük 60 százalékát kapták megbetegedésük esetén. Sokan ezért, amennyiben állapotuk nem volt súlyos, betegen is igyekeztek munkába állni, hogy elkerüljék jövedelmük csökkenését. A kormány intézkedését kedden a képviselőház, szerdán pedig a szenátus is megtárgyalja, várható, hogy mindkét testület elfogadja, és az államfő aláírása után azonnal életbe léphet. A több mint 250 embert foglalkoztató vállalatoknál ugyanakkor már szerdától kötelező lesz a rendszeres koronavírus-tesztelés. Ezt az intézkedést a kormány eredetileg péntektől tervezte bevezetni, de tekintettel a romló járványhelyzetre, életbe lépését két nappal előrehozták. Péntektől az 50 személynél többet foglalkoztató cégeknek is kötelező lesz a tesztelés. Szintén kormánydöntés alapján felújítják a koronavírus elleni cseh vakcina fejlesztésének munkálatait. Ezeket tavaly nyáron állították le, arra való tekintettel, hogy több külföldi cégnél előrehaladottabb állapotban volt a vakcinafejlesztés. A kormány most úgy vélte, ennek ellenére is érdemes tovább folytatni a kutatásokat. Csehországban egy éve, tavaly március elején tört ki a koronavírus-járvány, az áldozatok száma hétfőn meghaladta a 20 500-at. Az elhalálozások napi átlaga több mint 150, a halottak napi száma legutóbb december közepén volt száz alatt. Az aktuális igazolt fertőzések száma mintegy 150 ezer. Továbbra is rendkívül leterheltek a cseh kórházak. Hétfőn több mint 7000 személyt kezeltek a kórházakban, közülük több mint 1500 állapotát az orvosok súlyosnak minősítették. A covidos szabad kórházi ágyakból mindössze 170 szabad jelenleg, ami az összes speciális ágy 14 százaléka. A cseh kormány a súlyos helyzet kezelése érdekében a szomszédos Németországhoz és Lengyelországhoz fordult segítségért. Az oltási kampány folytatódik. Csehországban hétfőig már több mint 650 ezer személyt oltottak be koronavírus elleni vakcinával, mintegy 250 ezren pedig a második dózist is megkapták.

A WHO szakértői nem javasolják a hidroxiklorokin használatát a Covid-19 ellen

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.02. 07:13

Fotó: Balogh Zoltán / MTI/MTVA
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői szerint erősen ellenjavalt a hidroxiklorokin nevű gyulladáscsökkentő gyógyszer használata a koronavírus okozta Covid-19 betegség gyógyítására, mert nincs számottevő hatása a betegség lefolyására.
A WHO ajánlásait megfogalmazó testület (GDG) szakértői a BMJ nevű brit orvosi szaklapban kedden közzétett jelentésükben azt javasolják, hogy az orvosok ne használják a koronavírus-járvány elleni harcban az eddig malária és néhány autimmun betegség kezelésére alkalmazott gyógyszert, és "nem érdemes" további kutatásokat végezni vele. A szakértők ezt az "erős ajánlást" hat, összesen több mint hatezer ember részvételével végzett véletlenszerű kontrollkísérlet alapján adták ki. A Reuters ezzel összefüggésen emlékeztet arra, hogy tavaly márciusban Donald Trump akkori amerikai elnök azt mondta, hogy a hidroxiklorokin fordulatot hozhat a koronavírus-járványban. Azt is mondta, hogy ő maga is szedte ezt a gyógyszert, holott az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóság (FDA) úgy foglalt állást, hogy a hidroxiklorokin hatékonysága és biztonságossága nem bizonyított. A betegeket kezelő orvosok és egészségügyi intézmények számára megfogalmazott WHO-ajánlás szerint a hidroxiklorokin "többé nem kutatási prioritás, és a forrásokat inkább más, ígéretesebb gyógyszerek vizsgálatára kell fordítani". Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) tavaly május végén megjelent jelentésében írta azt, hogy az egészségügyi szakembereknek figyelemmel kell kísérniük a klorokinnal vagy hidroxiklorokinnal kezelt, koronavírussal fertőzött betegek állapotát tekintettel a gyógyszerek súlyos mellékhatásaira.