Előfizetés

Putyin szerint a vírusmutációk ellen is véd az orosz vakcina

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.03.01. 15:21

Fotó: SAVO PRELEVIC / AFP
Az elnök most ezzel reklámozta országa koronavírus elleni készítményét.
Tesztelések bizonyítják, hogy az orosz vakcina hatékony az új koronavírus új mutációival szemben is

- jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a Szövetségi Orvosbiológiai Ügynökség (FMBA) vezetőjével, Veronyika Szkvorcovával tartott találkozóján az MTI szerint. Hozzátette, azt a jelentést kapta, hogy a meglévő vakcinák hatékonyan működnek azok ellen a változatok ellen, amelyek Európát, de nemcsak Európát ma annyira megijesztik. "Ezeknek a vakcináknak a tesztelése a vírus ellen azt mutatja, hogy az oltóanyagaink hatékonyak ezen változatok ellen" - közölte. Szkvorcova elmondta, hogy az FMBA március közepére fejezi be a Mir-19 elnevezésű, "közvetlen hatású koronavírus elleni készítmény" tesztelésének első, az év elején megkezdett fázisát. A volt egészségügyi miniszter szerint egy újonnan szabadalmaztatott molekuláról van szó, amelynek nincsenek analógjai, és "mivel be kell bizonyítani, hogy biztonságos az emberekre nézve", a tesztelés különösen nagy gonddal folyik. Szkvorcova kifejezte reményét, hogy a Covid-19 ellen az FMBA által kifejlesztett vakcina tesztelése júliusban kezdődik meg. Szavai szerint az orosz tesztrendszerek a mutációtól függetlenül az összes új koronavírust kimutatják. Elmondta azt is, hogy az általa irányított ügynökség a járvány ideje alatt az új koronavírus 3500-féle mutációját mutatta ki Oroszországban. Közölte, hogy hét változat kivételével, amelyeknek az elterjedése meghaladja az 5 százalékot a lakosság körében, ezek gyakorlatilag mind mononukleotid és semleges jellegűek, aminek nincs jelentősége a betegség lefolyása szempontjából. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy
Oroszország "nagyon érzékenyen" és "felelős módon" reagál a külföldtől érkező vakcinakérelmekre, de, mint mondta, a gyártási kapacitások hiánya nem teszi lehetővé valamennyi teljesítését.

Peszkov így reagált Milos Zeman államfőnek a Vlagyimir Putyin elnökhöz intézett levelére, amelyben Szputnyik V csehországi szállítását kérte tőle. Hozzátette ugyanakkor, hogy a gyártás felfutóban van, és a lehetőségek mérlegelése az orosz oltóanyagok fejlesztését finanszírozó Oroszországi Közvetlen Befektetési Alap (RFPI) hatáskörébe tartozik. 

Letöltendő börtönre ítélték a francia ex-elnököt

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.03.01. 15:02

Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
Ha a fellebbviteli eljárás jóváhagyja majd a hétfői bírósági ítéletet, akkor egy évre börtönbe kell vonulnia a magyar gyökerekkel rendelkező Nicolas Sarkozynek.
Példátlan ítélet született hétfőn a párizsi bíróságon: letöltendő börtönbüntetést kapott Nicolas Sarkozy, aki 2007-2012 között volt hazája államfője. Összesen három éves börtönre ítélték korrupció és hatalommal való visszaélés miatt, ebből azonban egyet rács mögött kell eltöltenie. Mindez még nem jelenti azt, hogy máris börtönbe kell vonulnia. A fellebbviteli eljárásig ugyanis szabadlábon védekezhet, így csak a tegnapi ítélet megerősítése esetén „írhat történelmet”. 
Az Ötödik Köztársaság fennállása során még nem volt példa arra, hogy volt elnököt rács mögé küldjenek.

A 2019-ben elhunyt Jacques Chirac ellen ugyan szintén folytattak bírósági eljárást egy korrupciós ügyben, de rossz egészségi állapota miatt sosem idézték a bírák elé. A bíróság Sarkozy esetében bizonyítottnak találta, hogy „korrupciós paktum” született a volt elnök, illetve Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója, valamint Sarkozy ügyvédje, Thierry Herzog között. Herzogot, valamint Azibertet szintén három-három éves börtönre ítélték, amelyből egyet kell börtönben letölteniük. A pénzügyi ügyészség eredetileg négyéves börtönbüntetést, ebből kétéves letöltendő kiszabását javasolta Sarkozy számára. Mi is történt valójában? Az egész ügy még 2007-re nyúlik vissza. Az akkori elnökválasztási kampányban Sarkozy jelentős támogatást kapott Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől. Emiatt nyomozás indult és lehallgatták a volt államfő telefonját. Egy titkos mbiltelefonról van szó, amelyet Paul Bismuth álnéven regisztrált. Ezen beszélt különféle kényes ügyeiről ügyvédjével. A lehallgatásokból kiderült, hogy Gilbert Azibert, a semmítőszék egyik magas rangú bírója a folyamatban lévő vizsgálat részleteiről rendszeresen tájékoztatta Thierry Herzog ügyvédet. Cserébe Sarkozy állítólag egy monacói kinevezés érdekében közbenjárását ígérte a bírónak. Emiatt korrupció gyanújával 2014 júliusában egy napra őrizetbe is vették a volt elnököt, az ügyvédet és a bírót, s kihallgatásuk után valamennyiük ellen hivatalos eljárás indult. Az őrizetbe vételkor azt akarták megtudni Sarkozytől, ténylegesen megpróbált-e információkhoz jutni Azibert-en keresztül, és törvénytelen módon tudomást szerzett-e arról, hogy a rendőrség lehallgatja a telefonját.  
A lehallgatások 2014. január 28. és február 11. között készültek. A beszélgetésekben elsősorban a Bettencourt-ügyről esik szó, amelyben felmerült a gyanú, hogy a volt elnök visszaélt az azóta elhunyt Liliane Bettencourt-nak, Európa egyik leggazdagabb asszonyának, a L'Oréal kozmetikai cégbirodalom örökösnőjének megrendült egészségi és pszichés állapotával, s meggyőzte őt, hogy törvénytelen módon támogassa elnökválasztási kampányát 2007-ben. Sarkozyt ki is hallgatták, vádat is emeltek ellene, majd utóbb bizonyíték hiányában ejtették a vádat. Sarkozy és ügyvédje, Thierry Herzog közötti telefonbeszélgetések során többször is szóba került, hogy Gilbert Azibert szeretne átmenni a monacói államtanácshoz. „Segíteni fogom” - mondta 2014. február 5-én Sarkozy az ügyvédjének a titkos mobiltelefonján. Egy másik beszélgetésben Sarkozy jelezte az ügyvédjének, „megmondhatod neki, hogy elindítom a dolgot az államminiszternél holnap vagy holnapután”. Röviddel később azonban a volt elnök már azzal hívta fel az ügyvédjét, ezúttal a hivatalos telefonján (amiről szinte biztosra vette, hogy lehallgatják), hogy mégsem tett semmit a bíró érdekében a monacói államminiszternél.
A korrupció bűncselekménye a francia törvények szerint akkor is megtörténtnek tekintendő, ha a vádlott egy hivatalos személynek csak egyszerű ígéretet tett az előnyszerzés érdekében. A nyomozók szerint a 2014 februári telefonbeszélgetések megerősítik a volt elnök bűnösségét.

Sarkozy számára a nehézségek még nem értek véget, két további ügyben is elítélhetik, illegális pártfinanszírozás, illetve annak kapcsán, hogy a 2022-es labdarúgó világbajnokság rendezési jogát, meglehetősen kétes körülmények között Katarnak ítélték oda. Emmanuel Macron francia elnök és Sarkozy viszonya egyébként kimondottan jó olyannyira, hogy utóbbi tanácsokat is ad a hivatalban lévő elnöknek. Sarkozyt pártja, a Republikánusok szívesen látnák elnökjelöltként 2022-ben, erre azonban a hétfői ítélet miatt semmi esély sem maradt.  

Hullaszagtól bűzlő város, hiénáknak hagyott holttestek Etiópiában

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.03.01. 09:00

Fotó: EDUARDO SOTERAS / AFP
Kiderült, hogy tömegesen végeztek ki civileket eritreai katonák a tavaly novemberben kirobbant etiópiai háborúban, pedig Eritrea hivatalosan nem is vesz részt a harcokban.
Fegyvertelen civilek százait mészárolták le Etiópia legszentebbnek tekintett városában, Akszúmban tavaly novemberben a Tigré tartományba bevonuló eritreai katonák. Az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet és az AP nemzetközi hírügynökség egymástól függetlenül derített fényt az atrocitásokra. Az AI jogvédői több mint 60 emberrel, köztük túlélőkkel és szemtanúkkal készítettek interjúkat. Beszámolóikból az derül ki, hogy az etiópiai és eritreai hadsereg egységei kíméletlenül ostromolták a tigréi szakadár milíciák által ellenőrzött várost: válogatás nélkül ágyúzták, nem törődve az esetleges civil áldozatokkal. Az Akszúm elfoglalása utáni időszakban pedig az eritreai katonák fosztogattak és tömegével végeztek ki fegyvertelen civileket. Az erőszak november 28-án ért el tetőpontjára, amikor az eritreai csapatok kegyetlenül megtorolták a civileken, hogy helyi fegyveresek megtámadták őket a hegyekben. A vallomások szerint a katonák délután tértek vissza Akszúmba és kezdték el a mészárlást. Mindenki célpont volt, aki éppen az utcán tartózkodott. Egy férfi azt mesélte az Amnestynek, hogy egy félkész épület rejtekéből látta, ahogyan megölik egy szomszédját. “Ott állt, szerintem nem is értette, mi történik. Nagyjából tíz méterre voltak tőle a katonák. Fejbelőtték.” - mondta el a szemtanú. Az eritreai csapatok az etiópiai ortodox egyház legszentebb helyénél, a Miasszonyunk Sioni Mária Templomnál is vérfürdőt rendeztek, betörtek az épületbe, kirángatták az ott összegyűlt híveket és lelőttek mindenkit, aki menekülni próbált - emlékezett vissza az AP-nek a templom egyik diakónusa. Másnap folytatódtak a tömeges kivégzések, az Amnesty szerint a katonák házról-házra járva vadásztak a férfiakra, esetenként kiskorú fiúkat, illetve nőket is meggyilkoltak. A hírügynökségnek nyilatkozó szemtanúk azt mesélték, hogy az utcák tele voltak holttestekkel, de a katonák sokáig nem engedték eltemetni azokat. A város hullaszagtól bűzlött, a gyászoló helyiek éjjelente azt hallgatták, ahogy dögevő hiénák gyalázzák meg kivégzett szeretteik emberi maradványait. Az AI jelentése némileg árnyalja a képet, a jogvédők szerint az áldozatok többségét már november 30-án eltemették, de az összes holttest összegyűjtése napokba tellett. Az eritreai csapatok azt követő napokban is folytatták Akszúm lakóinak terrorizálását, több száz férfit gyűjtöttek a város különbözői pontjain, megverték és újabb kivégzésekkel fenyegették meg őket, ha ellenállást tanúsítanak. A szemtanúk által leírt hidegvérű gyilkosságok és a civilekkel szembeni kollektív büntetés alkalmazása kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények fogalmát. Eritrea felháborító hazugságnak minősítette az AP riportjának állításait, a Nobel-békedíjas Abij Ahmed miniszterelnök vezette etiópiai szövetségi kormány is tagadja, hogy az atrocitások megtörténtek. Pénteken, az Amnesty-jelentés közzététele napján azonban az etióp állami emberi jogi bizottság közleményben tudatta, hogy vizsgálják az ügyet, és álláspontjuk szerint az eritreai katonák ténylegesen lemészároltak civileket. Ez a megállapítás azért is jelentős, mert az etiópiai szövetségi kormány következetesen tagadja, hogy az eritreai hadsereg résztvenne a tigréi offenzívában, amelyet Abij Ahmed indított a tartomány előző, szakadárnak minősített vezetése ellen, állítólagos provokációkra hivatkozva. Habár az etiópiai miniszterelnök már Tigré székhelyének, Mekellének november végi elfoglalása után győzelmet hirdetett, a szakadár milíciák továbbra is ellenállnak. A harcok intenzitása lecsökkent, de a hatóságok még mindig nem engedik be a jogvédőket és az újságírók a régióba. Az akszúmi vérfürdőre is csak azért derülhetett fény, mert nemrég visszaállították a telefonszolgáltatást a régióban, amely lehetőséget adott a város lakóknak, hogy beszéljenek az elszenvedett atrocitásokról.