Előfizetés

Az amerikai járványügyi központ is jóváhagyta a Johnson and Johnson vakcináját

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 08:01

Fotó: FRANK HOERMANN/SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
Ez már a végleges engedélyezést jelenti.
Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ (CDC) szakértői bizottsága is jóváhagyta vasárnap a Johnson and Johnson által kifejlesztett egykomponensű oltóanyag alkalmazását az új típusú koronavírusos megbetegedések megelőzése érdekében. A CDC hozzájárulása a végleges engedélyezést jelenti, miután szombaton az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerhatóságtól (FDA) is megkapta a jóváhagyást az amerikai vállalat által gyártott oltás.
A szövetségi kormány a terjesztőpartnerek segítségével vasárnap este vagy hétfő reggel tervezi az első adagok kiszállítását.

A CDC immunizációs eljárásokkal foglalkozó tanácsadó bizottságának (ACIP) vasárnapi jelentése szerint ugyan még nincsenek olyan tanulmányok, amelyek összehasonlítanák a Johnson and Johnson oltóanyagát a Pfzier-BioNTech, vagy a Moderna már jóváhagyott vakcináival, de – mint fogalmaztak – eddig az összes oltóanyag nagyon hatékony volt, alkalmazásukkal csökkent a kórházi kezelésre szorultak és a halálesetek száma. A CDC igazgatója várhatóan jóváhagyja a testület ajánlásait, így a Johnson and Johnson vakcinája lesz az egyetlen egydózisú COVID-oltóanyag, amely elérhető az Egyesült Államokban. A szakemberek szerint az oltás szállítása és tárolása is egyszerűbb, mint az eddig megjelent vakcináké, ugyanis elegendő hűtőszekrényben tartani, nem szükséges hozzá fagyasztó.
A Johnson and Johnson tervei szerint márciusig húszmilliónál több, az év közepéig pedig százmillió adagot szállít majd a vakcinából, ami elegendő az Egyesült Államok oltási terveiben szereplő mennyiség közel harmadához.

– Az embereknek igazán hálásnak kell lenniük azért, hogy három, valóban hatékony oltóanyag áll rendelkezésünkre – erről beszélt vasárnap Joe Biden amerikai elnök fertőző betegségekkel foglalkozó főtanácsadója az ABC televízióban. Anthony Fauci azzal kapcsolatban mondta mindezt, hogy a műsorvezető felvetette: a Johnson and Johnson oltásának hatékonysága 72 százalékos, kisebb, mint a Pfzier-BioNTech vagy a Moderna oltásoké, amelyek hatékonysága kilencven százalék feletti. Fauci azt is elmondta, hogy ha valakinek felajánlják a három oltás közül az egyiket, amely sürgősségi felhasználási engedélyt kapott az Egyesült Államokban, bármelyik jó választás lehet. – Közegészségügyi szempontból a legfontosabb, hogy minél több embert minél gyorsabban oltsanak be – mondta a szakember. Az FDA tájékoztatása szerint az egyetlen injekcióból álló oltóanyag 85 százalékos hatékonysággal akadályozza meg a SARS-CoV-2-vírus okozta Covid-19 súlyos szövődményeinek kialakulását, és ezt három földrészen végzett klinikai vizsgálatok eredményei támasztják alá. Az adatok alapján az amerikai gyógyszergyártó oltóanyaga erős védelmet biztosít a veszélyesebb dél-afrikai vírusvariánssal szemben is.

Puskát, bombát tessék! – A fegyverkezést is erősíti a pandémia

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.03.01. 08:00

Fotó: AFP / KCNA
A világ úgy szórja a pénzt a hadseregekre, mintha nem lenne holnap. Lehet, hogy nem is lesz, az atomrakéták is sokasodnak.
A Föld országai tavaly 1830 milliárd dollárt fordítottak védelmi kiadásokra, 3.9 százalékkal többet, mint az előző évben. Mindezt a koronavírus pandémia és az általa okozott világméretű gazdasági visszaesés közepette – állapította meg éves jelentésében a londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézete (IISS). A katonapolitikai kutatásokra szakosodott világhírű központ szerint a világjárvány éppenséggel hozzájárult az országok közötti bizalmatlansághoz, míg a gyorsuló fegyverkezés másik oka a „szokásos” nagyhatalmi versengésben keresendő. Donald Trump elnöksége alatt az Egyesült Államok például felmondta a Nyitott égbolt megállapodást és kilépett a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták számát korlátozó INF egyezményből. 2020-ban folytatódtak a fegyveres konfliktusok Líbiában, Szíriában és Jemenben, nem sikerült enyhíteni a feszültséget Kelet-Ukrajnában és új háborús gócok is jelentkeztek, például Etiópia Tigré tartományában és Hegyi-Karabah körül. Ezzel együtt továbbra is kiemelkedik az Egyesült Államok szerepe: egymaga adja a világ védelmi kiadásainak 40.3 százalékát (738 milliárd dollár). A második helyen Kínát találjuk, amely 5.2 százalékkal, 193.3 milliárd dollárra növelte katonai költségvetését, elsősorban új hadihajókra és repülőgépekre költve a növekményt. (Az ázsiai óriás esetében nem egyértelmű a számítás, a stockholmi székhelyű SIPRI például már 2019-es katonai büdzséjét is 261 milliárd dollárosra becsülte.) Peking elsődleges célja a dominancia megszerzése a partjaihoz közeli tengereken, de ezzel párhuzamosan nem mondott le a fegyveres erőinek az országtól távoli bevethetőségére irányuló fejlesztésekről sem. Az IISS listáján Kínát a másik ázsiai szuperhatalom, India követi. Kettejük között az elmúlt hónapokban halálos kimenetelű határvillongásokra került sor – igaz, ezek során mindkét oldal tartózkodott a lőfegyverek bevetésétől, nem is beszélve a nehézfegyverzetről. India 64.1 milliárd dollárral leszorította a dobogóról a rögtön a hetedik helyre visszacsúszott Szaúd-Arábiát, amely a 2019-es 78.4 milliárd helyett tavaly „csak” 48.5 milliárdot költött, miközben még egy közvetett háborút is folytatott Jemenben Irán helyi szövetségesei ellen. Az ötödik helyezett Oroszországot (60.6 milliárd) pedig még az Egyesült Királyság is megelőzte (61.5 milliárd), bár a három ország között minimális a különbség – legalábbis, ami a pénzügyileg kimutatható, hivatalos védelmi erőfeszítéseket illeti, mert az oroszok esetében egyre inkább figyelembe kell venni a nehézfegyverzettel és vadászgépekkel is ellátott, Wagner nevű zsoldoshadsereget.
A NATO tagállamai amúgy láthatóan komolyan vették Donald Trumpnak az amerikai szerep csökkentésére vonatkozó fenyegetéseit: a 29 tagállamból tavaly már hét elérte a 2024-re kitűzött célt, a GDP-arányosan kétszázalékos védelmi költségvetést. A 171 országra kiterjedő jelentés legijesztőbb része alighanem az Észak-Koreával foglalkozó fejezet. Eszerint a diktatúrának már legalább nyolc, több nukleáris robbanófejjel ellátott, interkontinentális rakétája van. Az egymillió 280 ezer főt számláló fegyveres erők felszerelése 3500 harckocsi, 5500 rakéta-sorozatvető, 71 tengeralattjáró és 545 harci repülőgép. Az IISS kiadványát könyv formátumban 680.11 dollárért azaz több mint 204 ezer forintért kínálja az Amazon internetes kereskedőház. 

Szabad szemmel - Orbán levele nem fenyegetés, inkább ajándék

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.01. 07:20

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 1.
Politico A néppárti frakció több tagja is úgy nyilatkozott, hogy a Webernek küldött levél nem annyira fenyegetés, mint inkább ajándék, és remélik, hogy Orbán Viktor tartja a szavát. Azaz valóban kiválik a csoportból, ha ott a várakozásoknak megfelelően kétharmad áll ki az új szabály mellett. A portál megjegyzi, hogy a Néppárt igazából nincs rászorulva a magyar képviselőkre, mert azok távozása után is a legjelentősebb erő maradna az Európai Parlamentben. Jelenleg 187 tagja van, ez csökkenne 12-vel. Ugyanakkor a nagy rivális szociáldemokraták csak 145 képviselőt tudnak felmutatni a 705 fős testületben.
Frankfurter Rundschau Az Európai Néppárt konzervatív alelnöke, az osztrák EP-delegáció vezetője úgy reagált Orbán Viktor bejelentésére, hogy ti. a Fidesz kilép a pártcsaládból, ha a frakció két nap múlva jóváhagyja, hogy a tagpártok összes képviselőjét fel lehessen függeszteni, illetve ki lehessen zárni, szóval, Othmar Karas azt mondta, hogy nem hagyják magukat zsarolni. Így szerdán mindenképpen megszavazzák a javaslatot. Ő maga pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a néppárti képviselőcsoport az értékek és a jogok védelmezőjeként befelé is hiteles legyen. A jelentés hozzáfűzi, hogy ha most valóban meglesz a változtatás, akkor a következő hetekben megszülethet a döntés a fideszes törvényhozók sorsáról. Már ha annak nem megye elébe a magyar párt a kilépéssel.
Spiegel A néppárti képviselőcsoport egyik bennfentese kijelentette: remélhetőleg Orbán nem tágít a bejelentésétől, mert fenyegetése sokak számára ösztönzést jelent, hogy tovább kell menni ezen az úton. És végre egyértelműen el kell határolódni a Fidesztől.
Süddeutsche Zeitung A Néppártnak immár színt kell vallania, mert Orbán Viktor az elővágással kierőszakolja azt a döntést, amelyet pedig még hosszú ideig el lehetett volna odázni. Így értékeli a kommentár, bár megjegyzi, hogy a Néppárt már egy ideje se kiköpni, se lenyelni nem tudta a Fideszt. Most azonban elmozdult a holtpontról a dilemma, noha látni lehetett, hogy a magyar kormány mind messzebb kerül az EU-tól. Lásd a járványt, a vakcinák beszerzését, a bevándorlást, az alapértékeket, a sajtót, valamint a kultúrát. Az amúgy is rossz hangulat előreláthatólag még kedvezőtlenebbre fordul, miután Brüsszel már 10 éve nehezményezi az illiberális demokráciát, a magyar különutasságot és a grasszáló korrupciót. Ám Budapest minden kritikát úgy vesz, hogy az sérti a népet és az országot. Ezzel szemben azt hangoztatja, hogy az unió csigalassúsággal működik, nem konyít a dolgokhoz, belügyekbe avatkozik bele és elnyomja a keleti tagok kultúráját. A hang Budapesten egyre élesebbre váltott. A német kereszténypártokkal az élen az EPP úgy csinált, mintha Orbán gyerek volna, akit még nevelni kell. Ám most megvan a megállapodás a strasbourgi képviselőcsoportban, hogy akár egy egész nemzeti delegációnak ki lehet tenni a szűrét, jóllehet egyesek azt remélték, hogy a Fidesz megy magától is, isten hírével. Mások abban hittek, hogy felülvizsgálja irányvonalát. Ám a múlt év végi jogállami vita során kiderült, hogy Orbán nem enged. És mivel a magyarok jövőre választanak, fel kell tételezni, hogy ez csak még több konfrontációt eredményez, mind Magyarországon belül, mint az unióval. A kormányfő azonban most emeli a tétet, vagyis döntés elé állítja a Néppártot. Tőle egyáltalán nem idegen az ilyen zsarolás, sőt, most még megvan rá az oka is van. Hiszen nem kétséges, hogy az új működési szabályzat esetében Lex Fideszről van szó.
New York Times A vezércikk rámutat, hogy eljött a vakcina diplomácia ideje, mert amikor a járvány végigsöpör a világon, akkor globálisan kell megtenni az ellenlépéseket is, de nem úgy, hogy Oroszország és Kína csinálja. Amerikának két dolgot kell szem előtt tartania: amíg lesznek körzetek, ahol változatlanul szedi áldozatait a kórokozó, addig fennmarad az általános fenyegetés. Sőt újabb variánsok alakulnak ki, amelyek megkérdőjelezhetik a meglévő vakcinák hatékonyságát. Ezen felül az USÁ-ban jó 45 millióan kapták meg az oltást, ami a lakosság 14%-nak felel meg, az alacsony jövedelmű államok közül viszont csupán 7 % jutott odáig, hogy bárkinek is beadja az ellenanyagot. Márpedig ez hatalmas szakadékot jelent. Nem véletlenül mondta azt a WHO főigazgatója, hogy újabb tégla épül be az egyenlőtlenség falába a tehetős és nincstelen országok között. Az azonban jó hír, hogy a világ végre odafigyel erre a tényre. Biden ezen a területen is szakított elődje politikájával és 4 milliárd adagot ígért a fejlődő államok megsegítésére. Francia kollégája azt sürgeti, hogy ne pénzt, hanem vírus elleni szert adjanak az afrikai kormányoknak. Az persze Amerika elemi érdeke, hogy ne engedje át a terepet az autokrata Moszkvának és Pekingnek. Utóbbi kettőnek megvan a maga baja, hiszen pl.a kínai szer hatásosságát nem támasztják alá hiteles információk, de sok szegény ország számára még így is jobb, mint a semmi. A WHO első embere ugyanakkor arra panaszkodik, hogy túl sok állam és gyógyszergyár kétoldalú külön megállapodásokkal próbálkozik, ily módon viszont háttérbe szorul a 3. világ. Ezért jó az ENSZ szakosított szerve részéről a Covax kezdeményezés, mert az összefogja e téren az erőfeszítéseket. Bidennek ugyanakkor meg kell győznie az amerikaiakat, hogy az oltóanyagnál ne csupán saját magukra gondoljanak. Mert az erkölcs, a józan ész és a nemzeti megfontolások egyaránt azt diktálják, hogy az ország álljon a harc élére a gonosz, kicsi tüskés vírus ellen.
The Times A konzervatív lap egyáltalán nem tekinti ördögtől valónak, hogy Putyin és Hszi is szállít vakcinát külföldre. A kommentár szerint az oltásdiplomácia körüli aggályok mélyen képmutatóak. Főként Oroszország persze nagy diplomáciai előnyöket húz az EU-s beszerzések körüli totojázásból. A szerb miniszterelnök pl. kijelentette, miután országa igencsak jól áll az oltásokat tekintve, hála a Szputnyik V-nek, hogy itt nem geopolitikai kérdésről van szó. Az egészség megóvása a lényeg, és ez így is van. A demagóg Orbán Viktor ugyanakkor a rá jellemző módon pocskondiázta Brüsszelt, amikor több millió orosz adagot rendelt. Von der Leyen viszont visszalőtt és azt kérdezte, hogy Oroszország miért ajánl fel ekkora segítséget más országoknak, amikor a saját lakosságát csak igen lassan képes beoltani. Moszkvának természetesen meg vannak a maga törekvései, már túl a jó szándékon. Ellenben értelmetlen volna elvárni az uniós tagoktól, hogy szorult helyzetükben az ajándék orosz ló fogát nézzék. És nincs abban semmi kivetnivaló, ha az orosz vezetés emberéleteket ment meg külföldön, még akkor is, ha ezzel a saját hírnevén igyekszik javítani. A Nyugat ugyanakkor nem egy esetben változatlanul felsőbbségtudattal néz egykori gyarmatbirodalmára, amikor segíteni kell. Úgy hogy csak dicsérni lehet, sőt kell is az orosz és kínai szerepvállalást. Nem utolsó sorban azért, mert alaposan zavarba hozza Putyint és Hszit, ha a másik oldal méltatja hozzájárulásukat a járvány elleni küzdelemhez.
FAZ Nemigen van jelenleg keresettebb ellenszer a koronavírus ellen a világban, mint a Szputnyik V, ez pedig alkalmat kínál a Kremlnek, hogy valamelyest helyreállítja megtépázott nemzetközi hírnevét. A szer forgalmazásával megbízott orosz befektetési ügynökség már ott tart, hogy Oroszország kész együttműködni a világgal a példátlan kihívás legyűrésére, ahogyan azt a 2. világháborúban is tette. Csak éppen Moszkva szavahihetőségének sokat árt, hogy nem lehet tudni, egyáltalán fordult-e engedélyért az Európai Gyógyszerügynökséghez. Annak előírásait nem könnyű teljesíteni, ugyanakkor az orosz szert kifejlesztő Gamaleja Intézet szerint az ő készítményük esetében az emlékeztető oltások jók a brit és a dél-afrikai mutáns ellen is. Csak éppen még nem tettek közzé adatokat az állítás alátámasztására. Oroszországban nemigen találtak új változatot. A megbetegedések száma csökken, holott alig vannak érvényben korlátozások és a lakosság csak ímmel-ámmal viseli a maszkot. Továbbá csupán az embereknek mindössze 2,7%-a részesült legalább egy oltásban. Ám a közbizalom roppant csekély a készítménnyel szemben.
FT A cseh kormányfő változtatott álláspontján és így lehet, hogy Magyarország után Csehország lesz a következő uniós tagállam, amely rendel a Szputnyik V-ből. De hát az utóbbi két hétben annyira rosszra fordult a helyzet, hogy az új fertőzöttek számát tekintve Prága sereghajtó az EU-n belül. Ezért közölte Babis azt, hogy nem várják meg, amíg az európai hatóságok döntenek a vakcináról. Ráadásul nagyon nehézkesen halad az oltás, így az nemigen tudta érdemben gátolni a vírus terjedését. Idáig 12, millióan kapták meg a betegséget, azaz a népesség több mint egytizede. A halottak száma meghaladja a 20 ezret. A kórházak akkora terhelésnek vannak kitéve, hogy egyes helyeken már jóformán nincs szabad ágy a koronapáciensek számára, illetve el kellett halasztani másfajta betegségek kezelését. Babis azt is bejelentette, hogy a kormány fontolgatja: előírja a nagyobb vállalatok számára, hogy teszteljék az alkalmazottakat. Aki ennek nem tesz eleget, azt megbüntetik. Ugyanakkor egy-két szakszervezeti vezetővel ellentétben nem ért egyet azzal, hogy állítsák le az ipart. Ez esetben ugyanis sok cég csődbe menne és rengeteg volna a munkanélküli.
Die Welt Szétrombolhatja Amerikát a Trump utáni trumpizmus, mert jöhet egy olyan demagóg, aki a mozgalom élére áll, és nem gyerekes twitterezéssel tölti az idejét, hanem a törvények tekintélyelvű átalakítására összpontosít, Orbán módjára. Arra pedig rámehet a demokrácia a tengerentúlon. Ezt Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem politológia professzora fejti ki. Merthogy a volt elnök olyan taktikát dolgozott ki, amely kiaknázza a politikai rendszer és a sajtó gyengeségeit, Ezt pedig mások is elsajátíthatják. És a jelek arra utalnak, hogy pont ebben az irányvonalban gondolkodnak a republikánusok. A jobboldalon Trump felbukkanása fatális fejlemények következménye volt, ő csak jelezte a bajt. A konzervatívok ugyanis látszólag ellentétes törekvéseket testesítenek meg. A gazdaságpolitikában a tehetőseknek kedveznek, ugyanakkor állandó kulturkampfot folytatnak az „igazi nép” nevében. Utóbbi számukra a fehér, keresztény amerikaiakat jelenti, akiknek az életmódját állítólag fenyegetik a liberális, kozmopolita elit, valamint a kisebbségek képviselői. Az ország alapító atyái egyaránt féltek a többség, illetve a politikai kisebbség zsarnokságától. A Köztársaság Párt esetében éppen ez utóbbinak vagyunk szemtanúi. Hiszen 1989 óta csupán egyetlen egyszer tudták többséggel hatalomra juttatni saját elnöküket, Trump pedig a négy év alatt egyszer sem volt képes 50% fölé tornászni saját népszerűségét, amire rajta kívül nincs példa. Ám a hatalmát arra vetette be, hogy még jobban radikalizálja mozgalmát a Twitter révén. Ebben nagy segítségére volt a jobboldali sajtóbuborék, élen a Fox News-zal. Márpedig ezek a gyenge pontok a jövőben is megmaradnak. A republikánusok Trump rajongótáborát alkotják egy olyan, demokráciaellenes képződményként, amelyben kisebbséget alkotnak a mérsékeltek. És mivel tudják, hogy programjuk nem tud többséget felmutatni, kénytelenek megválasztani a saját népüket. Ezért születtek sorra a kisebbségellenes jogszabályok. Éspedig főként azért, hogy a nemkívánatos elemek ne szavazhassanak. A trumpizmusnak azonban csak akkor van vége, ha a Republikánus Párt eláll az ilyen machinációktól.