Előfizetés

Szabad szemmel - Orbán levele nem fenyegetés, inkább ajándék

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.03.01. 07:20

Nemzetközi sajtószemle, 2021. március 1.
Politico A néppárti frakció több tagja is úgy nyilatkozott, hogy a Webernek küldött levél nem annyira fenyegetés, mint inkább ajándék, és remélik, hogy Orbán Viktor tartja a szavát. Azaz valóban kiválik a csoportból, ha ott a várakozásoknak megfelelően kétharmad áll ki az új szabály mellett. A portál megjegyzi, hogy a Néppárt igazából nincs rászorulva a magyar képviselőkre, mert azok távozása után is a legjelentősebb erő maradna az Európai Parlamentben. Jelenleg 187 tagja van, ez csökkenne 12-vel. Ugyanakkor a nagy rivális szociáldemokraták csak 145 képviselőt tudnak felmutatni a 705 fős testületben.
Frankfurter Rundschau Az Európai Néppárt konzervatív alelnöke, az osztrák EP-delegáció vezetője úgy reagált Orbán Viktor bejelentésére, hogy ti. a Fidesz kilép a pártcsaládból, ha a frakció két nap múlva jóváhagyja, hogy a tagpártok összes képviselőjét fel lehessen függeszteni, illetve ki lehessen zárni, szóval, Othmar Karas azt mondta, hogy nem hagyják magukat zsarolni. Így szerdán mindenképpen megszavazzák a javaslatot. Ő maga pedig ragaszkodik ahhoz, hogy a néppárti képviselőcsoport az értékek és a jogok védelmezőjeként befelé is hiteles legyen. A jelentés hozzáfűzi, hogy ha most valóban meglesz a változtatás, akkor a következő hetekben megszülethet a döntés a fideszes törvényhozók sorsáról. Már ha annak nem megye elébe a magyar párt a kilépéssel.
Spiegel A néppárti képviselőcsoport egyik bennfentese kijelentette: remélhetőleg Orbán nem tágít a bejelentésétől, mert fenyegetése sokak számára ösztönzést jelent, hogy tovább kell menni ezen az úton. És végre egyértelműen el kell határolódni a Fidesztől.
Süddeutsche Zeitung A Néppártnak immár színt kell vallania, mert Orbán Viktor az elővágással kierőszakolja azt a döntést, amelyet pedig még hosszú ideig el lehetett volna odázni. Így értékeli a kommentár, bár megjegyzi, hogy a Néppárt már egy ideje se kiköpni, se lenyelni nem tudta a Fideszt. Most azonban elmozdult a holtpontról a dilemma, noha látni lehetett, hogy a magyar kormány mind messzebb kerül az EU-tól. Lásd a járványt, a vakcinák beszerzését, a bevándorlást, az alapértékeket, a sajtót, valamint a kultúrát. Az amúgy is rossz hangulat előreláthatólag még kedvezőtlenebbre fordul, miután Brüsszel már 10 éve nehezményezi az illiberális demokráciát, a magyar különutasságot és a grasszáló korrupciót. Ám Budapest minden kritikát úgy vesz, hogy az sérti a népet és az országot. Ezzel szemben azt hangoztatja, hogy az unió csigalassúsággal működik, nem konyít a dolgokhoz, belügyekbe avatkozik bele és elnyomja a keleti tagok kultúráját. A hang Budapesten egyre élesebbre váltott. A német kereszténypártokkal az élen az EPP úgy csinált, mintha Orbán gyerek volna, akit még nevelni kell. Ám most megvan a megállapodás a strasbourgi képviselőcsoportban, hogy akár egy egész nemzeti delegációnak ki lehet tenni a szűrét, jóllehet egyesek azt remélték, hogy a Fidesz megy magától is, isten hírével. Mások abban hittek, hogy felülvizsgálja irányvonalát. Ám a múlt év végi jogállami vita során kiderült, hogy Orbán nem enged. És mivel a magyarok jövőre választanak, fel kell tételezni, hogy ez csak még több konfrontációt eredményez, mind Magyarországon belül, mint az unióval. A kormányfő azonban most emeli a tétet, vagyis döntés elé állítja a Néppártot. Tőle egyáltalán nem idegen az ilyen zsarolás, sőt, most még megvan rá az oka is van. Hiszen nem kétséges, hogy az új működési szabályzat esetében Lex Fideszről van szó.
New York Times A vezércikk rámutat, hogy eljött a vakcina diplomácia ideje, mert amikor a járvány végigsöpör a világon, akkor globálisan kell megtenni az ellenlépéseket is, de nem úgy, hogy Oroszország és Kína csinálja. Amerikának két dolgot kell szem előtt tartania: amíg lesznek körzetek, ahol változatlanul szedi áldozatait a kórokozó, addig fennmarad az általános fenyegetés. Sőt újabb variánsok alakulnak ki, amelyek megkérdőjelezhetik a meglévő vakcinák hatékonyságát. Ezen felül az USÁ-ban jó 45 millióan kapták meg az oltást, ami a lakosság 14%-nak felel meg, az alacsony jövedelmű államok közül viszont csupán 7 % jutott odáig, hogy bárkinek is beadja az ellenanyagot. Márpedig ez hatalmas szakadékot jelent. Nem véletlenül mondta azt a WHO főigazgatója, hogy újabb tégla épül be az egyenlőtlenség falába a tehetős és nincstelen országok között. Az azonban jó hír, hogy a világ végre odafigyel erre a tényre. Biden ezen a területen is szakított elődje politikájával és 4 milliárd adagot ígért a fejlődő államok megsegítésére. Francia kollégája azt sürgeti, hogy ne pénzt, hanem vírus elleni szert adjanak az afrikai kormányoknak. Az persze Amerika elemi érdeke, hogy ne engedje át a terepet az autokrata Moszkvának és Pekingnek. Utóbbi kettőnek megvan a maga baja, hiszen pl.a kínai szer hatásosságát nem támasztják alá hiteles információk, de sok szegény ország számára még így is jobb, mint a semmi. A WHO első embere ugyanakkor arra panaszkodik, hogy túl sok állam és gyógyszergyár kétoldalú külön megállapodásokkal próbálkozik, ily módon viszont háttérbe szorul a 3. világ. Ezért jó az ENSZ szakosított szerve részéről a Covax kezdeményezés, mert az összefogja e téren az erőfeszítéseket. Bidennek ugyanakkor meg kell győznie az amerikaiakat, hogy az oltóanyagnál ne csupán saját magukra gondoljanak. Mert az erkölcs, a józan ész és a nemzeti megfontolások egyaránt azt diktálják, hogy az ország álljon a harc élére a gonosz, kicsi tüskés vírus ellen.
The Times A konzervatív lap egyáltalán nem tekinti ördögtől valónak, hogy Putyin és Hszi is szállít vakcinát külföldre. A kommentár szerint az oltásdiplomácia körüli aggályok mélyen képmutatóak. Főként Oroszország persze nagy diplomáciai előnyöket húz az EU-s beszerzések körüli totojázásból. A szerb miniszterelnök pl. kijelentette, miután országa igencsak jól áll az oltásokat tekintve, hála a Szputnyik V-nek, hogy itt nem geopolitikai kérdésről van szó. Az egészség megóvása a lényeg, és ez így is van. A demagóg Orbán Viktor ugyanakkor a rá jellemző módon pocskondiázta Brüsszelt, amikor több millió orosz adagot rendelt. Von der Leyen viszont visszalőtt és azt kérdezte, hogy Oroszország miért ajánl fel ekkora segítséget más országoknak, amikor a saját lakosságát csak igen lassan képes beoltani. Moszkvának természetesen meg vannak a maga törekvései, már túl a jó szándékon. Ellenben értelmetlen volna elvárni az uniós tagoktól, hogy szorult helyzetükben az ajándék orosz ló fogát nézzék. És nincs abban semmi kivetnivaló, ha az orosz vezetés emberéleteket ment meg külföldön, még akkor is, ha ezzel a saját hírnevén igyekszik javítani. A Nyugat ugyanakkor nem egy esetben változatlanul felsőbbségtudattal néz egykori gyarmatbirodalmára, amikor segíteni kell. Úgy hogy csak dicsérni lehet, sőt kell is az orosz és kínai szerepvállalást. Nem utolsó sorban azért, mert alaposan zavarba hozza Putyint és Hszit, ha a másik oldal méltatja hozzájárulásukat a járvány elleni küzdelemhez.
FAZ Nemigen van jelenleg keresettebb ellenszer a koronavírus ellen a világban, mint a Szputnyik V, ez pedig alkalmat kínál a Kremlnek, hogy valamelyest helyreállítja megtépázott nemzetközi hírnevét. A szer forgalmazásával megbízott orosz befektetési ügynökség már ott tart, hogy Oroszország kész együttműködni a világgal a példátlan kihívás legyűrésére, ahogyan azt a 2. világháborúban is tette. Csak éppen Moszkva szavahihetőségének sokat árt, hogy nem lehet tudni, egyáltalán fordult-e engedélyért az Európai Gyógyszerügynökséghez. Annak előírásait nem könnyű teljesíteni, ugyanakkor az orosz szert kifejlesztő Gamaleja Intézet szerint az ő készítményük esetében az emlékeztető oltások jók a brit és a dél-afrikai mutáns ellen is. Csak éppen még nem tettek közzé adatokat az állítás alátámasztására. Oroszországban nemigen találtak új változatot. A megbetegedések száma csökken, holott alig vannak érvényben korlátozások és a lakosság csak ímmel-ámmal viseli a maszkot. Továbbá csupán az embereknek mindössze 2,7%-a részesült legalább egy oltásban. Ám a közbizalom roppant csekély a készítménnyel szemben.
FT A cseh kormányfő változtatott álláspontján és így lehet, hogy Magyarország után Csehország lesz a következő uniós tagállam, amely rendel a Szputnyik V-ből. De hát az utóbbi két hétben annyira rosszra fordult a helyzet, hogy az új fertőzöttek számát tekintve Prága sereghajtó az EU-n belül. Ezért közölte Babis azt, hogy nem várják meg, amíg az európai hatóságok döntenek a vakcináról. Ráadásul nagyon nehézkesen halad az oltás, így az nemigen tudta érdemben gátolni a vírus terjedését. Idáig 12, millióan kapták meg a betegséget, azaz a népesség több mint egytizede. A halottak száma meghaladja a 20 ezret. A kórházak akkora terhelésnek vannak kitéve, hogy egyes helyeken már jóformán nincs szabad ágy a koronapáciensek számára, illetve el kellett halasztani másfajta betegségek kezelését. Babis azt is bejelentette, hogy a kormány fontolgatja: előírja a nagyobb vállalatok számára, hogy teszteljék az alkalmazottakat. Aki ennek nem tesz eleget, azt megbüntetik. Ugyanakkor egy-két szakszervezeti vezetővel ellentétben nem ért egyet azzal, hogy állítsák le az ipart. Ez esetben ugyanis sok cég csődbe menne és rengeteg volna a munkanélküli.
Die Welt Szétrombolhatja Amerikát a Trump utáni trumpizmus, mert jöhet egy olyan demagóg, aki a mozgalom élére áll, és nem gyerekes twitterezéssel tölti az idejét, hanem a törvények tekintélyelvű átalakítására összpontosít, Orbán módjára. Arra pedig rámehet a demokrácia a tengerentúlon. Ezt Jan-Werner Müller, a Princeton-i Egyetem politológia professzora fejti ki. Merthogy a volt elnök olyan taktikát dolgozott ki, amely kiaknázza a politikai rendszer és a sajtó gyengeségeit, Ezt pedig mások is elsajátíthatják. És a jelek arra utalnak, hogy pont ebben az irányvonalban gondolkodnak a republikánusok. A jobboldalon Trump felbukkanása fatális fejlemények következménye volt, ő csak jelezte a bajt. A konzervatívok ugyanis látszólag ellentétes törekvéseket testesítenek meg. A gazdaságpolitikában a tehetőseknek kedveznek, ugyanakkor állandó kulturkampfot folytatnak az „igazi nép” nevében. Utóbbi számukra a fehér, keresztény amerikaiakat jelenti, akiknek az életmódját állítólag fenyegetik a liberális, kozmopolita elit, valamint a kisebbségek képviselői. Az ország alapító atyái egyaránt féltek a többség, illetve a politikai kisebbség zsarnokságától. A Köztársaság Párt esetében éppen ez utóbbinak vagyunk szemtanúi. Hiszen 1989 óta csupán egyetlen egyszer tudták többséggel hatalomra juttatni saját elnöküket, Trump pedig a négy év alatt egyszer sem volt képes 50% fölé tornászni saját népszerűségét, amire rajta kívül nincs példa. Ám a hatalmát arra vetette be, hogy még jobban radikalizálja mozgalmát a Twitter révén. Ebben nagy segítségére volt a jobboldali sajtóbuborék, élen a Fox News-zal. Márpedig ezek a gyenge pontok a jövőben is megmaradnak. A republikánusok Trump rajongótáborát alkotják egy olyan, demokráciaellenes képződményként, amelyben kisebbséget alkotnak a mérsékeltek. És mivel tudják, hogy programjuk nem tud többséget felmutatni, kénytelenek megválasztani a saját népüket. Ezért születtek sorra a kisebbségellenes jogszabályok. Éspedig főként azért, hogy a nemkívánatos elemek ne szavazhassanak. A trumpizmusnak azonban csak akkor van vége, ha a Republikánus Párt eláll az ilyen machinációktól.

Trump: Nem alapítok új pártot, ez álhír volt

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 06:54

Fotó: BRENDAN SMIALOWSKI / AFP
A volt elnök azt jósolta, hogy a Demokrata Párt "hervasztó vereséget" fog szenvedni a félidős választásokon, és 2024-ben "határozottan" elveszíti a Fehér Házat.
"Nem alapítunk új pártot. Miénk a Republikánus Párt, amely egységes lesz és erősebb, mint valaha" - mondta Donald Trump volt amerikai elnök vasárnap, a Konzervatív Politikai Akciócsoport (CPAC) nevű szervezet éves konferenciáján a floridai Orlandoban. A republikánus politikus - aki első nyilvános beszédét tartotta a Fehér Házból való távozása óta - álhírnek nevezte az új párt alapításával kapcsolatos találgatásokat. Trump úgy fogalmazott: "Nem alapítok új pártot, ez álhír volt. Nem lenne zseniális? Indítsunk egy új pártot, és osszuk meg a szavazatainkat, hogy soha ne nyerhessünk. Nem, ez nem érdekel minket." "Ma itt állok önök előtt, hogy kijelentsem: az a hihetetlen utazás, amelyet négy évvel ezelőtt együtt kezdtünk, még korántsem ért véget. A büszke, szorgalmas amerikai hazafiak mozgalma csak most kezdődik, és a végén mi győzünk!" - fogalmazott a volt elnök, aki nem zárta ki, hogy 2024-ben elindul az elnöki pozícióért folyó versenyben. "Ki tudja, akár úgy is dönthetek, hogy harmadszor is megverem őket" - mondta a volt elnök. Donald Trump azt jósolta, hogy a Demokrata Párt "hervasztó vereséget" fog szenvedni a félidős választásokon, és 2024-ben "határozottan" elveszíti a Fehér Házat. A volt elnök továbbra sem hajlandó elismerni vereségét és megismételte azt az állítását, hogy ő nyerte meg a 2020-as választásokat. A demokratákra utalva Trump úgy fogalmazott: "valójában, mint tudják, éppen elvesztették a Fehér Házat". A volt elnök élesen támadta utódja, Joe Biden számos intézkedését. "A modern amerikai történelem összes elnöke közül Bidennek volt a legtragikusabb első hónapja" - fogalmazott Trump. "Mindannyian tudtuk, hogy a Biden-adminisztráció rossz lesz, de egyikünk sem tudta elképzelni, hogy ennyire rossz lesz, és hogy ennyire balra mennek" - tette hozzá. A jóval több mint egy órán át tartó beszédében Trump kritikákat fogalmazott meg a Biden-kabinet tevékenységével kapcsolatban például a bevándorlás, a pandémia, a kereskedelem és a transzneműek jogaival kapcsolatban is. A Joe Biden vezette adminisztrációt "munkahelyellenesnek, családellenesnek, határellenesnek, energiaellenesnek, nőellenesnek és tudományellenesnek" nevezte. Trump felszólította támogatóit, hogy szerezzék be a COVID-19 oltóanyagukat. "Mindenki menjen el és oltassa be magát! - fogalmazott a volt elnök, aki cáfolta utódja korábbi állítását, miszerint az Egyesült Államok - hivatalba lépése előtt - "nem rendelkezett" vakcinával. "Joe Biden csak az általunk bevezetett tervet hajtja végre, és ha becsületes médiánk lenne - ami nincs - akkor ezt hangosan és egyértelműen jeleznék" - mondta a volt elnök. Donald Trump előadásában név szerint felsorolta azokat a republikánus képviselőket és szenátorokat, akik az elítélése mellett szavaztak az alkotmányos felelősségre vonási eljárása (impeachment) során. Úgy fogalmazott: "Nem lehetnek olyan vezetőink, akik nagyobb szenvedéllyel vetik bele magukat amerikai honfitársaik elítélésébe, mint a demokraták, a média, vagy a radikálisok elleni küzdelembe. Szabaduljunk meg tőlük!" Trump republikánusok közötti népszerűségét mutatja annak a közvélemény-kutatásnak az eredménye is, amelyet a konferencia közben készítettek. Az eredmény szerint - egy esetleges előválasztáson - a válaszadók 55 százaléka voksolna a volt elnökre. Ron DeSantis floridai kormányzóra a szavazók 21, Kristi Noem dél-dakotai kormányzóra pedig 4 százalékuk szavazna. A résztvevők közül 10-ből csaknem 7-en azt mondták, hogy szeretnék, ha Donald Trump 2024-ben indulna az elnökválasztáson.
Kapcsolódó
Amerika visszavágott: Biden megtorolta a rakétatámadásokat

Megszigorítják az óvintézkedéseket Szlovákiában

MTI
Publikálás dátuma
2021.03.01. 06:20

Fotó: MICHAL CIZEK / AFP
Szerdától, akiknek a szűrése pozitív eredményt hozott, nem hagyhatják el lakásaikat, kivéve, ha orvoshoz mennek.
Szlovákiában a következő napokban tovább szigorítják, illetve módosítják a koronavírus-járvány terjedésének megfékezésére szolgáló óvintézkedéseket - döntött vasárnap este az Igor Matovic miniszterelnök vezette koalíciós kormány. A kabinet határozata szerint amennyiben az óvintézkedések három hét alatt nem hozzák meg a várt eredményt, és nem javul a helyzet, Szlovákiában bevezetik a szigorú lezárást, azaz nagymértékben korlátozzák a közéletet, a kereskedelmi és a gazdasági tevékenységet. Szerdától kezdve mindazok a személyek, akiknek a szűrése pozitív eredményt hozott, nem hagyhatják el lakásaikat, kivéve, ha orvoshoz mennek. Mindazok, akik közös háztartásban élnek egy fertőzött személlyel, és ennek következtében karanténba kényszerülnek, a szabályok betartásáért anyagi jutalmat kapnak. Este 8 és hajnali 1 óra között kijárási tilalom lép életbe, kivételt csak a munkába járás vagy az onnan való hazajutás, illetve az orvosok felkeresése jelent. Ugyancsak szerdától megnyitják az óvodákat és az általános iskolák alsó tagozatú osztályait azon személyek gyermekei számára, akiknek munkába kell járniuk. Március 8-tól a tömegközlekedési eszközökön és az üzletekben kötelező lesz az FFP2-es kategóriájú maszk viselése, március 15-tel kezdődően pedig ezeket minden zárt területen kötelező lesz hordani. A rendelkezés alól kivételt kapnak a kiskorúak, akiknek elég lesz a sebészi maszkot viselni. A kormány intézkedéseinek célja, hogy jelentős mértékben csökkentse Szlovákia lakosságának mozgását és megakadályozza a veszélyes vírusmutációk további terjedését.