Előfizetés

A brit vírusvariánsnál magasabb a kórházba kerülés kockázata

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.25. 09:09
Illusztráció
Fotó: OLAFUR STEINAR GESTSSON / AFP
A legújabb dániai kutatás eredménye hasonló egy februárban Nagy-Britanniában közzétett tanulmányéhoz.
Egy dániai kutatás szerint a koronavírus elsőként Nagy-Britanniában azonosított variánsa által megfertőzöttek esetében magasabb a kockázata annak, hogy kórházi ápolásra szorulnak – közölte a dániai Szérum Intézet szerdán. Az intézet által vizsgált 2155 páciens közül, akiket a SARS-CoV-2 nevű vírus B.1.1.7 kódnevű változata fertőzött meg, 128 került kórházba. Ez az arány 64 százalékkal magasabb, mint a többi variánsé – közölték a kutatók. A kutatás eredménye hasonló egy februárban Nagy-Britanniában közzétett tanulmányéhoz – írta közleményében az intézet. A B.1.1.1 változat a múlt héten vált dominánssá Dániában. Az új fertőzöttek közel kétharmada ettől a mutációtól fertőződött meg, míg az év elején az arányuk csak kevesebb mint 5 százalék volt. Dánia az élvonalban jár a genomszekvenálásban, amelyet a koronavírus genetikai anyagának elemzésére használnak, hogy meghatározzák a koronavírus variánsát. 
A dán parlament kedden nagy többséggel elfogadott egy új járványügyi törvényt, amely tág teret ad a parlamentnek abban, hogy milyen szigorú korlátozásokat vezessenek be a koronavírus elleni hatékony küzdelem érdekében.  A jogszabály nagyobb hatalmat ad a parlamentnek, mint amellyel eddig rendelkezett. Az egészségügyi miniszternek például minden egyes intézkedéshez előbb meg kell szereznie a parlament többségének támogatását. Kijárási korlátozásokat sem lehet bevezetni a törvényhozás jóváhagyása nélkül. Viszont a miniszter saját hatáskörben visszavonhat bizonyos, hatályban lévő előírásokat, illetve könnyíthet rajtuk. Múlt pénteken jelentették be Koppenhágában, hogy szigorítják az ellenőrzést a német határon, mert jelentősen növekedett a koronavírus korábbinál fertőzőbb mutációival megbetegedettek száma az észak-német Flensburg városban. Dániában keddig 209 ezer fertőzöttet regisztráltak, a halálos áldozatok száma pedig 2344 volt. 

Már több mint 112,5 millió a koronavírus-fertőzöttek száma a világon

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.25. 07:50

Fotó: ALEXEY MAISHEV / AFP / Sputnik
2 497 263 ember halt meg a járvány következtében.
A világon 112 536 726 ember fertőződött meg a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 2 497 263, a gyógyultaké 63 492 800 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint. Egy nappal korábban 112 093 790 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 2 485 264, a gyógyultaké 63 281 007 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek. A SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 28 335 264 fertőzött volt eddig a napig, és 505 803-an haltak meg. Indiában 11 030 176 fertőzöttet, 156 567 halálos áldozatot és 10 726 702 gyógyultat jegyeztek fel. Brazíliában 10 324 463 fertőzöttről, 249 957 halálos áldozatról és 9 214 337 gyógyultról tudni. Az Egyesült Királyságban 4 165 703 a fertőzöttek száma, és 121 979-en haltak meg a betegségben. Oroszországban 4 153 735-re nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 83 044-re, a gyógyultaké pedig 3 709 938-ra emelkedett. Franciaországban 3 721 061 fertőzött és 85 473 halálos áldozat szerepel a nyilvántartásban. Spanyolországban 3 170 644 fertőzöttet és 68 468 halálos áldozatot regisztráltak. Olaszországban 2 848 564 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 96 666, és 2 362 465-en gyógyultak fel a Covid-19-ből. Törökországban 2 655 194 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 28 285. Németországban 2 416 037 a fertőzöttek száma, 69 170 a halottaké, 2 231 073-an meggyógyultak. Kolumbiában 2 237 542 fertőzöttet és 59 260 halálos áldozatot tartanak nyilván. Argentínában 2 085 411 a fertőzöttek és 51 650 a halottak száma. Mexikóban 2 060 908 az igazolt vírusbetegek és 182 815 a halottak száma. Lengyelországban 1 661 109 a regisztrált fertőzöttek, 42 808 a halálos áldozatok és 1 391 981 a meggyógyultak száma. Iránban 1 598 875 fertőzöttet, 59 736 halálesetet és 1 365 253 gyógyultat tartanak számon. A Dél-afrikai Köztársaságban 1 507 448 fertőzöttet vettek nyilvántartásba, 49 523-an meghaltak, 1 422 622-en pedig felgyógyultak. Ukrajnában 1 364 861 fertőzöttet, 26 847 halálesetet és 1 197 046 gyógyultat tartanak számon. Kínában (Hongkong és Makaó nélkül) 100 832 fertőzéses esetet tartottak nyilván, valamint 4834 halálos áldozatot és 95 462 gyógyultat. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.

Megszavazta az ausztrál parlament az új médiatörvényt, miután lezárult a vita a Facebookkal

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.25. 07:15

Fotó: ROMAIN LONGIERAS / AFP / Hans Lucas
Továbbra is a közösségi médiát fenntartó cégek és a tartalomszolgáltatók dolga eldönteni, mi hír, mi nem az, és hogy előbbiek mekkora összegért közölhetik ezeket.
Megszavazta az ausztrál parlament csütörtökön azt az új médiatörvényt, amely előírja a közösségi médiának és az internetes keresőmotoroknak, hogy csak a hírportálokkal való megegyezés alapján közölhetik híreiket, vagyis egyes esetekben az előbbieknek fizetniük kell a hírtartalom megjelentetéséért – jelentette be Josh Frydenberg pénzügyminiszter.
A jóváhagyott törvényváltozat megfelel annak a megállapodásnak, amelyet a Facebook a héten kötött a kormánnyal vitájuk után.

Frydenberg szerint az internetes óriáscégek által a hírekért fizetendő díj lehetővé teszi a közszolgálati újságírás fennmaradását. A Facebook a múlt héten bejelentette, hogy a készülő médiatörvény miatt, amely számára méltánytalan fizetési kötelezettséget ír elő a hírekért, a továbbiakban ausztráliai platformján nem engedi használóinak bármilyen hír megosztását – akár kül-, akár belföldről származik –, illetve megnézését a hírolvasók által. Ezt azzal indokolták, hogy a törvénytervezetben szerintük nem egyértelmű a hír definíciója. Olyan tartalomért is fizetnie kellett volna a Facebooknak, amelyet nem tart hírnek, és ebben akár egyet is ért a tartalom forrásával. Mint szóvivője közölte, a közösségi médiát üzemeltető amerikai cégnek mindeddig jól bejáratott együttműködése volt a tartalomszolgáltatókkal, a törvény ezt elrontotta volna. Januárban a Google amerikai vállalat is azzal fenyegetőzött, hogy kivonja keresőmotorját Ausztráliából, ha az említett törvényt az eredeti formájában elfogadják. A hét elején azonban a Facebook és a kormány megegyezett.
Eszerint továbbra is a közösségi médiát fenntartó cégek és a tartalomszolgáltatók dolga eldönteni, mi hír, mi nem az, és hogy előbbiek mekkora összegért közölhetik ezeket. Vitás esetekben a kormány dönt.

A Facebookot üzemeltető cég PR-igazgatója, Nick Clegg bejelentette szerdán, hogy a következő három évben globálisan legalább egymilliárd dollárt fektetnek a hírtartalom-fejlesztésbe. Egyúttal bocsánatot kért azért, hogy a közösségi média ausztráliai platformján néhány napig tiltva voltak a hírek. Hozzátette, hogy már eddig is 600 millió dollárt fektettek a hírekbe 2018 óta. Miután Kanada az ausztráliaihoz hasonló médiatörvény bevezetését fontolgatja, a Facebook bejelentette azt is, hogy az idén megállapodásokat akar kötni kanadai médiumokkal, és be akar fektetni a kanadai médiaipari kezdeményezésekbe.