Előfizetés

Orvosszerződések: feszült finisben az alkuk

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.25. 06:40

Fotó: Shutterstock
Minden nap jelenteniük kell az intézményvezetőknek az Országos Kórházi Főigazgatóságra, hogy hány aláírt munkaszerződés érkezett vissza hozzájuk az egészségügyi dolgozóktól.
Sok kórházban már e hét végére kérték vissza az aláírt munkaszerződéseket, hogy mielőbb kiderüljön, talpon maradnak-e a gyógyító egységek – értesült a Népszava. Lapunk úgy tudja, továbbra is nagy a bizonytalanság országszerte a traumatológiákon, a sürgősségi osztályokon, az érsebészeteken abban, hogy elfogadják-e az új munkaszerződéseket. Több helyen a vezetők finomabb vagy erősebb presszióval is megpróbálják aláírásra bírni munkatársaikat – értesültünk. Van, ahol csak lelkesítő beszédekkel próbálkoznak, másutt azzal „ijesztegetnek”, hogy az ellenzéket támogatja az, aki most vonakodik. Lapunknak egy traumatológus azt mondta: mindenki nagyon bizonytalan, a következő napokban sokan jogásszal értékeltetik a munkaszerződést, amit többen még mindig nem is kaptak meg. Egy másik orvos szerint sok a hiba az átvett dokumentumokban, neki például nulla nap szabadság járt volna az új munkaszerződésben. Amikor ezt szóvá tette, azt mondták, csak írja alá nyugodtan, később majd kijavítják. Csakhogy – mondta ő – már bizalmát vesztette a menedzsmentben. A bizalomvesztéssel a kórházigazgatók is küzdenek. Például sokuktól nem fogadták el a traumatológusok szóban azt az ígéretet, hogy megkaphatják továbbra is az úgynevezett fix-díjukat, ezért írásos kötelezettségvállalást kértek tőlük. A vezetők azonban legfeljebb azt vállalhatják, hogy addig fizetnek extra-díjat, amíg annak fedezetét az egészségbiztosító folyósítja. Arra, hogy ezt meddig teszi az állami szervezet, már senki nem vállal garanciát. A feszültséget érzékelve az Országos Kórházi Főigazgatóság az elmúlt napokban több „szerződést lazító” szabályt, utasítást jelentetett meg. Így egyebek mellett az úgynevezett közreműködői munkaszerződéseket meghosszabbíthatták december 31-ig, noha azt az intézményvezetőknek március elsejével föl kellett volna mondaniuk. Új engedmény az is, hogy a személyes közreműködőként dolgozó orvosok ügyeleti díját 30 százalékkal megemelhetik, ha az országos kórházi főigazgató azt jóváhagyja. Ez elsősorban azokra a hiányszakmákban dolgozó szakorvosokra vonatkozik, akik más kórházakban, rendelőkben is vállalnak munkát – nélkülük ugyanis az ellátás sok helyen megszűnne. Az orvosok ígéretet kaptak arra is, hogy szeptember 30-ig felülvizsgálják az ügyeleti díjak mértékét. A Telex információja szerint az Országos Kórházi Főigazgatóság 24 órával meghosszabbította a szerződések aláírásra szabott határidőt.

Több hun, több Mátyás - Vizsgakövetelmények az új történelem érettségire

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.25. 06:20

Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Megduplázódik az egyházi kérdésekkel foglalkozó feladatok aránya az új történelem érettségiben – derül ki a vizsgakövetelmények lapunk birtokába került tervezetéből.
A mostani 12 helyett már csak 7 nagy témakör szerepel a történelem érettségi 2023 szeptemberétől bevezetésre kerülő, az új Nemzeti alaptantervhez igazodó követelményrendszerében, az altémák között ugyanakkor több, a jelenlegi vizsgafeladatokban nem szereplő tétel is helyet kapott – derült ki a Népszava birtokába került, még egyeztetés alatt álló részletes vizsgakövetelmények tervezetéből. Emelt szinten például megjelenik „A sztyeppei állam: a Hun Birodalom és hódításainak iránya” téma, valamint az „eredet kérdéseiről” (nyelvészet, régészet, néprajz, genetika) is számot kell adniuk a vizsgázóknak. Középszinten pedig a mostaninál is részletesebben kell majd ismerni a magyar őstörténetet, a honfoglalás okait, a „kalandozásokat” és „támadó hadjáratokat”. A középkor témakörében első helyre kerül az „iszlám világ”, ahol már középszinten is ismerni kell Mohamed tanításait és a Koránt, az iszlám terjeszkedésének és „feltartóztatásának” témáját. Az egyház- és vallástörténet a mostaninál nagyobb mértékben lesz jelen: míg a mai vizsgaleírásban ez a tématerület a feladatok mintegy 10 százalékát teszi ki, a tervezetben ez 17-23 százalékra módosul. Így például a legfontosabb szerzetesrendek ismerete már középszinten is elvárás lesz, ahogy a Rákosi-diktatúra egyházüldözése is.  
Miután Kásler Miklós emberi erőforrás miniszter Mátyás király csontjainak összerakásán fáradozik, talán nem meglepő, hogy Hunyadi Mátyás az érettségi feladatok között is nagyobb szerepet fog kapni. A király reformjai és külpolitikája mellett már középszinten ismerni kell majd Mátyás útját a trónig, birodalomépítő terveit, törökellenes harcait, a központosított hatalom tulajdonságait. A XX. századi magyar történelemmel foglalkozó feladatoknál emelt szint helyett a középszintű témák közé tartozik majd az 1918-as forradalom, Tanácsköztársaság és ellenforradalom, ahogy a Horthy-korszak oktatás- és kultúrpolitikája is. Különálló témaként jelenik meg „Magyarország pusztulása”: német megszállás, nyilas diktatúra – a „hadszíntérré vált ország”, deportálások a Szovjetunióba. Emelt szinten a „határon túli magyarság tragédiáit” is ismerni kell az 1944-45-ös időszak között. A Kádár-rendszer témaköre pedig „a kádári diktatúraként” jelenik meg. A jelenkori témakörök közül teljesen eltűnt az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőségek elvének bemutatása, ahogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) létrejötte is. Előbbi viszont megjelenik az „állampolgári ismeretek” részletes érettségi vizsgakövetelmények tervezetében, vagyis az állampolgári ismeretek – ami korábban a történelemórák része volt – a jelek szerint önálló érettségi tantárgy lesz, amelyhez olyan témakörök tartoznak, mint például „a család, családi szocializáció” (hagyományos családmodell, családi szerepek, gyermekvállalás kérdése) vagy a „nemzet, nemzettudat; lokálpatriotizmus, hazafiság, honvédelem”. A tervezeteket több szervezetnek is megküldték egyeztetésre, de az egyik leginkább érintett szakmai szervezet, a Történelemtanárok Egylete (TTE) nincs köztük. A TTE alelnöke, Repárszky Ildikó csak lapunktól értesült a tervezett változtatásokról. Az egyik legfőbb problémának azt tartja, hogy az új vizsgakövetelmény nagyon sok lexikai egységet sorol föl, rengeteg fogalmat, évszámot, adatot kell majd bemagolniuk a diákoknak. – Ha ez így marad, legalább 15-20 évet megyünk vissza az érettségi rendszerében. Szinte semmilyen lehetőség nem marad érdemi forráselemzésre, forráskritikákra, önálló gondolkodásra serkentésre – mondta. Az állampolgári ismeretekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott: tudomása szerint az 12. évfolyamon lesz önálló tantárgy, heti egy órában, az érettségi írásbeli részén pedig egy projektmunkában kell majd feldolgozni a témákat.

Trianon-könyvek ajándékba

Egy budapesti és egy szombathelyi gimnázium végzős diákjai is Trianonnal foglalkozó könyveket kaptak ajándékba – értesült lapunk. Pontosabban Jankovics Marcell „Trianon” és Száraz Miklós György „Fájó Trianon” című kötetét. Megkeresésünkre az állami iskolafenntartó Klebelsberg Központ azt írta: az említett könyveket minden hazai végzős középiskolás megkapja, miután a parlament a Nemzeti Összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a Trianoni békediktátum 100. évfordulója alkalmából. A könyvek a digitális munkarend elrendelése után érkeztek meg az intézményekbe, ezért kiosztásuk iskolánként, osztályonként más-más időpontban történhet.

Rácz Zsófia nem tartja magát politikai kinevezettnek

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.02.25. 06:17

Fotó: TedXDunapart / Facebook
Hangsúlyozta, hogy a törvény is szakmai felsővezetőként határozza meg a helyettes államtitkári pozícióját – ezen a ponton ellent is mondott korábbi mondatának, miszerint nem olyan a feladatköre, amihez szakmai végzettség kell.
– Nem kell olyan munkákat végeznem, amihez komoly szakmai végzettség kell. A diplomám hiánya nem hátráltat – így írta le helyettes-államtitkári feladatait az ELTE Politológus Műhelyének beszélgetésén Rácz Zsófia, aki hosszú idő elteltével most vállalt először olyan nyilvános fellépést, ahol nemcsak a sajátjai kérdezhették. A fiatalokért felelős helyettes államtitkár először azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy 2019-ben még törvényt is módosítottak azért, hogy megfelelő diploma hiányában betölthesse pozícióját. A politikussal folytatott keddi hosszú beszélgetésnek az is jelentőséget adott, hogy Rácz korábban kerülte a nyilvánosságot, legalábbis különféle fellépéseit nem hirdette meg a kormány, így rendszerint csak a meghívottak értesülhettek róla. Ha véletlenül mégis tudomást szerzett a sajtó a programjáról, a helyszínen nem válaszolt a kinevezésére és a feladataira irányuló kérdésekre, tavaly az RTL Híradó stábja elől például érdemi válasz nélkül elsétált. Rácz most arról beszélt, hogy nem tekint magára politikai kinevezettként, hangsúlyozta, hogy a törvény is szakmai felsővezetőként határozza meg a helyettes államtitkári pozícióját – ezen a ponton ellent is mondott korábbi mondatának, miszerint nem olyan a feladatköre, amihez szakmai végzettség kell. A posztra egyébként Novák Katalin egykori családügyi államtitkár, mostani miniszter kérte fel, miután szoros szakmai együttműködésük volt még az ENSZ ifjúságügyi programjában. Munkakörét úgy írta le, hogy előkészíti az ifjúságügyhöz tartozó szakmai munkaanyagokat, kapcsolatot tart az ifjúsági szervezetekkel, hogy a szakmai javaslatokat becsatornázzák a kormányzati döntéshozatalba. Rácz ezt „nehéz, de változatos munkaként” értékelte. – Nagyon féltem, hogy egyhangúak lesznek a napjaim – tette hozzá, de e félelmei nem igazolódtak be. Igaz, korábban az is kisebb botrányt okozott, hogy a Pedagógusok Szakszervezetének ifjúsági tagozatával többszöri egyeztetés után sem ült le a tanárhiány okozta problémákról tárgyalni. Kérdésre válaszolva most azt mondta, hogy nincs ráhatása a felsőoktatásra, és noha kapcsolattartóként írta le magát, szerinte a Színház és Filmművészeti Egyetem tiltakozó hallgatóinak véleménye „nélküle is eljutott” a döntéshozókhoz. Az egyetemi átalakításokat ellentmondásos kérdésként írta le. Mint elmondta, mindenképp szeretné megszeretni jogi diplomáját, hogy a megszerzett tudással „komplexen láthassa át” a problémákat. Hosszú távú karrierjére vonatkozó kérdésre azt válaszolta, „három évvel ezelőtt még azt sem láttam, hogy itt leszek”. Később szívesen foglalkozna nemzetközi joggal, külszolgálati munkát is vállalna diplomata vagy nagyköveti szinten. Az elmúlt egy év legnagyobb eredményének a 25 éven aluliak jövőre – azaz a választási évben – bevezetésre kerülő szja-mentességét nevezte, igaz elárulta, hogy többször is a kormány elé kellett terjeszteni a javaslatot. Megjegyezte, az elmúlt év viszont inkább arról szólt, hogy reagáljanak a koronavírus miatti kihívásokra.