Előfizetés

Jourová újra betegnek nevezte a magyar demokráciát

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.24. 18:28

Fotó: Alexis Haulot / Európai Parlament
Ismét "beteg demokráciának" nevezte a Fidesz által kiépített rendszert Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke egy szerdai videokonferencián.
A cseh nemzetiségű politikus tavaly szeptemberben a német Der Spiegel című lapnak adott interjújában hasonló jelzőt használt a magyar demokrácia minősítésére, amit az Orbán-kormány úgy torolt meg, hogy megszakított vele minden politikai kapcsolatot. A miniszterelnök emellett levélben kérte az Európai Bizottság elnökét, hogy váltsa le Jourovát, Ursula von der Leyen azonban a szóvivője útján közölte, hogy esze ágában sincs ilyet tenni. Az alelnök ezúttal a Central European University (CEU) budapesti székhelyű Demokrácia Intézetének szervezésében tartott videokonferencián beszélt a demokrácia jövőjéről az EU-ban, és kérdésekre válaszolva megemlítette Magyarországot is.
"Számomra a magyarországi helyzet a legaggasztóbb. Ezt már sokszor elmondtam diplomatikus, és kevésbé diplomatikus nyelven. Továbbra is úgy vélem, hogy az egy beteg demokrácia”, mondta Jourová, hozzátéve: nincs demokrácia független igazságszolgáltatás, valamint szabad és tisztességes választások nélkül. A bizottsági alelnök "komoly fenntartásait" hangoztatta a magyarországi választásokkal kapcsolatban, amelyek az EBESZ megfigyelői szerint nem feleltek meg a tisztességes választás követelményének. Jourová közölte, hogy az Európai Bizottság átfogóan kívánja megvizsgálni a magyarországi jogállam helyzetét, nem csupán egy-egy jogsértőnek ítélt törvényre kíván reagálni. "Értékelnünk kell a teljes képet, az igazságszolgáltatás, a média, a civil szervezetek, az oktatás helyzetét. Ha a kedvezőtlen folyamatok összeadódnak egy tagállamban, akkor súlyos csorbát szenved a demokrácia, márpedig a demokratikus elvek betartását minden országtól elvárjuk. " Vera Jourová megerősítette, hogy az uniós források kifizetését a jogállami normák teljesítéséhez kötő, már hatályban lévő rendeletet azután fogják alkalmazni, hogy az EU Bírósága várhatóan az év végén ítéletet mond a jogszerűségéről. A politikus úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság minden tőle telhetőt megtesz az uniós értékek védelmében, de elismerte, gyorsabb reagálásra van szükség, amin már dolgoznak. A vitában Clement Beaune francia Európa-ügyi miniszter Jourovánál óvatosabban fogalmazott, amikor azt mondta: jelenleg nem lehet azt állítani, hogy az EU nem demokratikus államok alkotják, még ha a kép nem is fekete vagy fehér. A politikus szerint a jogállam veszélyeztetése miatt Magyarországgal és Lengyelországgal szemben elindított 7. cikkelyes eljárást a kormányközi Tanácsban nem szabad befejezni, mert azzal folyamatosan nyomást lehet gyakorolni, és a témát napirendet tartani, ami végső soron a társadalmat is mozgósítja. Halmai Katalin (Brüsszel)

Kinek szúrta a szemét a Covid-betegeket kezelő orvosok arcképe?

Csepregi Evelyn
Publikálás dátuma
2021.02.24. 18:21
Az olasz példa
Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
Az ARC plakátkiállítást is szervezők a Dél-Pesti Centrumkórházban tették volna emberibbé a körülményeket. Úgy tudják, Kásler Miklós a betiltó.
Az ARC plakátkiállítás szervezői védőruhára ragasztható portrékat készítettek volna a Dél- pesti Centrumkórház orvosairól, ám a fotózást megelőzően leállították a projektet – hívta fel rá a figyelmet a hvg.hu. Az Arccal a koronavírus ellen, a gyógyulásért elnevezésű kezdeményezésről az ARC szervezői Facebook-oldalukon bővebben is tájékoztatást adtak, mint írták „több magyar kórházban a Covid-osztályokon teljesen beöltözött, mindenféle maszkban, szemet védő eszközökkel, szinte teljesen fedett arccal dolgoznak ápolók, orvosok a kórházba került, súlyosabb koronavírusos betegek felgyógyulásáért. Így, sokszor az életükért küzdő, fertőzött emberek akár több héten keresztül nem látnak egy emberi arcot sem, illetve azt sem tudhatják, hogy kik azok, akik gyógyítják és ápolják őket. Már tavaly felmerült a gondolat – külföldi minták alapján –, hogy milyen jótékony hatású lenne, ha a Covid- osztályokon dolgozó orvosok és ápolók védőruházatán megjelenítenénk viselőjük arcképét, nevét egy digitális nyomat segítségével. Így, az orvosok és ápolók védőruháira rögzített portréfotó segítségével, a gyógyulásukért küzdő betegek láthatnák, hogy kik dolgoznak értük. Ez az egyszerű, emberi kezdeményezés, apróságnak tűnhet, de egy kis empátiával is belátható, hogy betegágyukon sokak számára pozitív hatású lehet ez a fajta figyelem.”
Mint arról lapunknak Bakos Gábor képzőművész, az ARC egyik alapítója beszámolt és a bejegyzésben is olvasható, az ötlettel még decemberben keresték meg az egyik legnagyobb budapesti fertőző osztály, a Dél-pesti Centrumkórház, Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet, Infektológiai Osztályának vezetőjét, Dr. Szlávik Jánost. Pozitív válasza után, nemrég elkezdték megszervezni a projekt megvalósítását. Első lépésben – az önként jelentkező – tizenöt orvos és ápoló, egy hétre elegendő, öntapadós portré nyomatait kívánták előállítani, a továbbiakban hosszabb távon is ellátták volna őket a nyomatokkal. Ezek előállításához különféle munkálatokra lett volna szükség, amelyekben együttműködő partnerként az ExpoDekor Kft., a Relatív Reklámügynökség, a MOME Fotográfia Tanszékének és az MKE Intermédia Tanszékének önkéntes diákjai lettek volna segítségükre. Bakos Gábor a Népszava kérdésére elmondta, a Szlávik János által januárban megjelölt orvossal tartották a kapcsolatot és egyeztettek mindenről. Ő hívta kedd este, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere személyesen állította le a projektet, Szlávik Jánossal telefonon, indok azonban nem hangzott el. A felvetésre, mi lehet az ok, Bakos Gábor így válaszolt: „az ARC minden bizonnyal szerepel bizonyos listákon. Ezen kívül fogalmam sincs!” Arra vonatkozóan, hogy mi a következő lépés, kiemelte, remélhetőleg sokan hallanak így is erről a megoldásról és talán cselekszenek is ezek alapján. Arról is kérdeztük, mi a véleménye a történekről, s annyit mondott, minősíthetetlennek tartja. Fodor Attila, a kórház kommunikációs vezetője arról tájékoztatta lapunkat, „a koronavírus járvánnyal kapcsolatos feladatok ellátása okán, ilyen jellegű felkéréseknek” jelenleg nem tudnak eleget tenni. Továbbá elmondta, „a szervezők sem a kórház vezetőségét, sem a kommunikációs osztályt ezzel a kezdeményezésükkel kapcsolatban hivatalosan nem keresték meg.” Bakos Gábor ennek kapcsán ismét kiemelte, ő Szlávik Jánossal vette fel a kapcsolatot, aki nem jelezte, hogy más teendője is lenne. „Nem is tűnik logikusnak, mert mi egy, a kórházon-, az általa vezetett osztályon belüli segítő tevékenység miatt kerestük meg a főorvost, aki aztán a támogatásáról biztosította az elképzelést és minket is írásban, egy január 5-i e-mailjében.” Hozzátette, „a főorvos által megnevezett kapcsolattartó orvos említette, amikor érdeklődő sajtó képviselője is jelezte, hogy jönnének a fotózásra, hogy erre engedélyt kell kérni így és így. Ezt mi tovább is adtuk a sajtó képviselője számára.”

MÖSZ: Haladás a tanácsrendszer felé, a kormány nem partner

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.24. 16:22

Fotó: Népszava
Dél-magyarországi ellenzéki polgármesterek blokkolnák az önkormányzatok kiüresítését a folytatódó járványügyi helyzetben.
Magyarország különutas politikát folytat Európában a gazdasági- és járványügyi válsághelyzetbe – jelentette ki Botka László Szeged polgármestere a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) regionális értekezletét követő sajtótájékoztatón. Mint mondta,  több tucat dél-magyarországi polgármestertársával elsősorban arról egyeztettek, miként tudják az önkormányzatok a védekezést segíteni a járvány harmadik hullámában. A politikus elmondta, az európai példák azt mutatják, hogy a kormányzatok többletforrásokat biztosítanak az önkormányzatoknak, amelyek helyben a leggyorsabban tudnak segíteni a bajba került egyéneknek és vállalkozásoknak.
„A kormány kétfrontos háborút vív, egyszerre küzd a járvány és az önkormányzatok ellen”

– szögezte le Botka László.

Szerinte a kormányzati megszorítások végső soron a választókon csapódnak le. Szeged költségvetése például az elmúlt egy évben 16 milliárd forintot vesztett, ebből 10 milliárd forintot a kormányzati elvonás miatt. Nyirati Klára, Baja polgármestere kiemelte, a dél-magyarországi települések vezetői úgy látják:
„Kiszolgáltatott az önkormányzatok helyzete, a tanácsrendszer felé halad az ország. (...) Nem lehet, hogy a polgárokat pártpolitikai szempontok alapján különböztesse meg.”

Gémesi György, a MÖSZ elnöke, Gödöllő polgármestere közölte, a szövetség a múlt héten egyeztetett arról, hogy az önkormányzatok miként tudnának együttműködni a védekezésben. Azonban úgy tűnik, a kormányzat részéről nincs meg a partneri együttműködés, pedig az oltási terv megvalósításában az önkormányzatok is hatékonyan részt tudnának . Péterffy Attila (Mindenki Pécsért Egyesület) pécsi polgármester a közeljövő legfontosabb feladatának nevezte annak a kormányzati elképzelésnek a „blokkolását”, amely a településrendezési terv készítését kivenné az önkormányzatok kezéből.
„Amennyiben ez a szerep elkerülne az önkormányzatoktól, megszűnne többek között annak a lehetősége is, hogy városfejlesztési megállapodás keretében olyan beruházásokról állapodjanak meg a befektetőkkel, amelyek a település közösségét segítik”

– tette hozzá.

Márki-Zay Péter,  hódmezővásárhely polgármestere szerint az uniós elvekkel szembe megy, hogy az EU helyreállítási alapjának felhasználásáról a kormány nem egyeztet az önkormányzatokkal, és félő a pénzek szétosztásakor is pártpolitikai elvek érvényesülnek majd.
Fel kell lépni az önkormányzatiság kiüresítése ellen

– hangoztatta Márki-Zay Péter