Előfizetés

Orbán szerint Brüsszel okosan tenné, ha jobban odafigyelne a versenyképességre

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.02.23. 08:04

Fotó: Fischer Zoltán / MTI
A miniszterelnök arról is beszélt: nem szabad politikai kérdés csinálni az oltásból.
Orbán Viktor visszautasítja, hogy Németország rákényszerítse Magyarországra a saját menekültpolitikáját. A Focus nevű német hetilapnak nyilatkozva a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy az unió temetőt csinált a Földközi tengerből, mert azt a reményt keltette (és kelti) a válságövezetek lakóiban, hogy errefelé tárt karokkal várja őket az európai élet. Ám a vége az, hogy embercsempészek áldozatai lesznek és odavesznek az átkelés során. Ehelyett Orbán Viktor úgy gondolja, hogy a gondokat nem szabad importálni, a 3. világban kell azokat rendezni. Ezt szolgálja például a Magyarország segít-program. Ugyanakkor az EU sajnálatos módon túllép a Genfi Konvenció által megszabott kereteken. Szólt arról is, hogy senki se akarja megmondani a magyaroknak, miként és kivel éljenek a saját országukban, mert Európa egysége mindig is a sokszínűségen keresztül érvényesült. Szerinte a visegrádi térségben minden a lehető legjobban alakul. Nálunk bejött a munkára épülő társadalom, munkanélküli alig van, a gazdasági eredmények magukért beszélnek, az államháztartás állapotát kritika nem érheti. Ezzel szemben a nyugati gazdaságpolitikában túl sok a szocialista elem. Brüsszel pedig okosan tenné, ha jobban odafigyelne a versenyképességre, mert az EU egyre kisebb arányban járul hozzá a világ gazdasági összteljesítményéhez. A Covid-19 kapcsán kiemelte, hogy a választópolgárok bizalmat szavaztak neki, ezért kutya kötelessége, hogy mentse az emberi életeket. Nem szabad politikai kérdés csinálni az oltásból, csak jó, illetve rossz vakcina létezik. Brüsszel azonban figyelmen kívül hagyta az időtényezőt, túl nehézkesen állítja ki az engedélyt az egyes szerek számára, viszont nem képes erőt mutatni a gyógyszergyárakkal szemben. Ezért kellett Magyarországnak saját útra lépnie, mellesleg a szerb, brit, izraeli példa azt támasztja alá, hogy a nemzetállamok ezek a téren eredményesebbek, mint a közösség. És életet nyer az, aki most időt nyer, egyben pedig előbb oldhatja fel a szabadságot korlátozó intézkedéseket. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy annak idején kiválóan beváltak a szovjet oltóanyagok. Szerinte Európának nem Oroszország vagy Kína vetélytársának kell tekintenie magát, hanem együttműködésre kell törekednie. Már csak a hidegháború keserű tanulságai is erre ösztökélnek. Moszkvában és Pekingben nagy lehetőséget kell látni.

Próbára teszik az orvosokat - interjú Váradi Piroskával

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.23. 07:30

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Kollégáim törekedni fognak olyan szituációk létrehozására, amelyekben boríték is szerepet játszhat – mondta Váradi Piroska, a hálapénz-tilalmat is ellenőrző Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának vezetője.
Mikor adott utoljára hálapénzt? Soha nem adtam. És szívességi korrupcióval sem élt még az egészségügyben? Nem. Ezt hogy csinálta? Hiszen a legtipikusabb betegút, hogy az ember megkérdezi az ismerőseit, tud-e ajánlani egy jó orvost és ahhoz kapcsolatot? Lekopogom, a gyógyítási palettából eddig csak a szűrővizsgálatokat és pár egyszerű ellátást vettem igénybe. De azért ismeri azokat a szituációkat, amelyek a hálapénz adásával-elfogadásával járnak? Ha nincs is közvetlen tapasztalatom, az elmúlt két hónap a felkészülés jegyében telt. Az új főosztály január 1-jével állt fel, ötven fővel. Egyelőre tanuljuk a rendszert, az egészségügy szabályait, átdolgozzuk a munkamódszereinket, amelyeket eddig más területeken a közigazgatásban, a rendőrségnél alkalmaztunk. Vizsgáljuk az egészségügy korrupció-kitettségét, kockázatot elemzünk éppúgy mint minden más területen 2011 óta, mióta a védelmi szolgálat létezik. Ez pontosan hogyan zajlik? Egész egyszerűen megnézzük, hogy mik az egészségügyben a munkafolyamatok, és ezekben hol vannak azok a pontok, amelyek a korrupciókockázatot jelenthetik. Hol lehetnek olyan beépített mechanizmusok, amelyek az integritás szempontjából veszélyeztetettek. A sajtó az elmúlt két hétben csak az orvosokra fókuszált miközben számunkra a védett állományba tartozik mindenki, aki az egészségügyben szolgálati jogviszonyba dolgozik március elseje után, például a nővérek, kórházi gyógyszerészek, egészségügyi intézmények gazdasági alkalmazottjai. Mi a helyzet a háziorvosokkal, az alapellátó fogorvosokkal, akik vállalkozóként végzik a munkájukat, miközben közfinanszírozást kapnak? Sőt az emelt szakorvosi bért nekik is kifizetik. Ez a jogalkotó döntésétől függ, ők jelenleg nem tartoznak a védett körbe. De a hatályos törvények szerint nekik sem lehet a hálapénzt elfogadniuk, attól függetlenül, hogy az ő ellenőrzésükre nem készült külön eljárásrend. Hogyan fogják március elseje után ezt a munkát végezni, amikor az 50 ember elindul a hálapénzt ellenőrizni?
A pontos munkamódszerek még formálódnak. Egy biztos, hogy olyan, a valóságban is előforduló szituációkra lehet számítani, amelyeknek az egyik résztvevője a mi munkatársunk, akit erre a feladatra speciálisan kiképeztünk, és akit mi úgy hívunk, hogy tárgyalótiszt. Tehát nem fedett nyomozó, nem beépített ügynök, nem tudom, hogy még milyen elnevezéseket olvastam. A másik résztvevője ennek a helyzetnek az egészségügyi vagy az egészségügyben dolgozó. Azt teszteljük, elfogadja-e a vesztegetésre kínált pénzt vagy bármilyen más jogtalan előnyt. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez egy teszt. Nem lépre csalás, nem csőbehúzás, nem bevinni az ingoványba. Erre garancia, hogy a megbízhatósági vizsgálat szigorú ügyészi felügyelet alatt zajlik. Meddig mehet el a tárgyalótiszt? Például megoperáltatja-e a szívét? Azt nehezen tudom elképzelni, hogy a szívét megoperáltatná. Ennél a szervezetnél hivatásos rendőrök dolgoznak vagy rendvédelmi alkalmazottak, e munkának pedig feltétele a megfelelő egészségügyi alkalmasság. Az is felröppent a sajtóban, amin mosolyogtunk, hogy itt majd mindenféle beteg embereket vadászunk össze, és akkor különböző szimptómákat produkálva mennek majd orvoshoz, ki szülni akar, ki meg nem tudom mit orvosoltatna magán... No és nem? Nem. Az esetek jó részében azért ez úgy szokott történni, hogy elvégzik a kezelést és utána kerül elő  a boríték. Kollégáim törekedni fognak olyan szituációk létrehozására, melyekben a boríték is szerepet játszhat. Vagy azt mondja a szívsebész, hogy bár elfogytak a műtéti időpontok erre a terminusra, azért talán tudna megoldást, mire a páciens kapcsol, és megkérdezi, miként lehetne ezt megoldani? A megbízhatósági vizsgálatok lehetséges szituációiról nem beszélhetek. Ezek nem nyilvános információk. Ha egy valós élethelyzetről van szó, akkor azt látni kell: a vesztegetés bűncselekmény a jogtalan előny kérésével vagy felajánlásával már megvalósul, és egyiket sem kell kimondani, mert ezeket ráutaló magatartással is el lehet követni. Persze minden ügy egyedi elbírálás alá esik, végső soron a bíróság mondja ki, hogy egy ilyen magatartás alkalmas-e a bűnösség kimondására. Mi lesz a szívességi korrupcióval? Azzal, ha nem a pénz cserél gazdát, pusztán szívességet cserélnek az emberek szívességre? Vizsgálják majd ezeket is? Minden olyan szituációt vizsgálunk, ami a Btk. 291-es paragrafusában benne van. Tehát azt, amikor előre vagy utólag jogtalan előnyt adnak, ajánlanak, elfogadnak, vagy kérnek. Ha egy megbízhatósági vizsgálat során az érintett elfogadja a felkínált előnyt, akkor feljelentjük az illetékes nyomozóhatóságnál. Ha pedig nem, akkor egy kis idő elteltével kap majd egy értesítést, hogy valaha, valamilyen szituációban részese volt egy ilyen tesztnek és minden rendben volt. Ha az ügy feljelentéssel végződik, őrizetbe veszik az orvost? Mi csak feljelentést teszünk, az a nyílt eljárást folytató nyomozó hatóság, vagy ügyészség döntése, hogy szükség van-e a gyanúsított őrizetbevételére. Azt, hogy a hálapénz elfogadásáért pontosan milyen büntetési tétel jár, a bíróság mondja majd meg. Alapesetben három évig terjedő szabadságvesztésre ítélheti a hálapénz elfogadót. De mi abból indulunk ki, hogy az egészségügyben dolgozók túlnyomó többsége tisztességes, szabályszerűen, az etikai elvárásoknak megfelelően teszi a dolgát. És nyilván nekünk, a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál az dolgunk, hogy azt a kisebbséget megtaláljuk, akik ezt nem így teszik. És ebben nemcsak az egészségügyben dolgozóknak, hanem mindenkinek, nekünk, állampolgároknak is van feladatunk. Csakhogy mivel kevés az orvos, az elérhető szolgáltatás, a hálapénz a rendszer szervült részévé vált. Valóban. Ezért célunk a szemlélet, a hagyomány megváltoztatása. A rendőrségnél sikerült visszaszorítani a korrupciót, ami azt bizonyítja, hogy ez nem lehetetlen vállalkozás. A két terület nem igazán összevethető. Az egyik helyzetben az életemről van szó, és azért fizetek, a másikban csak egy bírság a tét.
Kétségtelen, hogy más. Mégsem gondolom lehetetlenek a feladatot. Mi lesz a betegekkel? Őket is figyelik majd? A betegek nem tartoznak a vizsgálati körbe, de ha hálapénzt adnak, elkövetik a vesztegetés bűncselekményét, ugyanúgy büntetendők. Ellenük ugyanúgy egy büntetőeljárás indul, ha feljelentés érkezik a nyomozó hatósághoz. Ismétlem: mi nem nyomozó hatóság vagyunk, mi felderítünk, és ez csak a védett állománycsoportunkban lehetséges, tehát a rendvédelmi szerveknél, most már 2021. január 1-je óta szinte a teljes közigazgatásban, ami az egészségügyben dolgozókat is érinti. A doktoroknak kötelességük lesz feljelenteni azokat a betegeket, akik hálapénzt próbálnak adni? Nem, őket nem terheli feljelentési kötelezettség. Külön problémája ennek a bűncselekmény-típusnak és ez nehezíti is a felderítést, hogy minden érintett érdekelt abban, hogy ne tudódjon ki. De azért vannak erre is technikák. Milyen speciális nyomozási technikát vethetnek be? Konkrét technikát nem mondhatok. A Nemzeti Védelmi Szolgálatnak a felderítési munkájában, a bűnfelderítésben számos eszköze van, amit használhat. Köztük titkos eszközöket, olyanokat is, amelyek használata bírói engedélyhez kötött. Ilyen például a telefonbeszélgetések lehallgatása, vagy a képrögzítés. Az úgynevezett integritásteszt során ilyen eszközök nem használhatók, de kép- és hangfelvétel készül, viszont ez akkor és ott, abban az időben, abban az interakcióban a két személy közötti kommunikációt érinti. Ha nem volt visszaélés, akkor e felvételeket 15 napon belül meg kell semmisítenünk. Ellenkező esetben bizonyítékként szolgálnak. Egy embert évente legfeljebb három alkalommal lehet integritás-teszt alá vetni. A tesztelt, a másik oldal nagyon ki van szolgáltatva, nem is tudja, hogy mire kell készülnie. Miért kell erre készülni? Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, miért kellene azon aggódnia, hogy ez most egy integritásteszt vagy nem? Például azért, mert a hálapénz büntethetőségéért cserébe nyújtott extra-juttatást csak az orvosok kapták, kapják meg. Az ápolónő nem fog több pénzt keresni. Szakpolitikai dolgokban nem tudok és nem is akarok állást foglalni. Nekem is ajánlottak már fel pénzt. Meg sem fordult a fejemben, hogy elfogadjam. Azért nem, mert én valamikor valamire felesküdtem és rettentő büszke voltam arra, amikor felvettem azt a bizonyos jelvényt 20 évvel ezelőtt. Ezért kérdezem, hogy miért kell ettől félni. Ha egy orvosnak minden beteg egyforma, mert kötelessége segíteni, akkor miért lenne baj, ha ezt valaki dokumentálja?

Saját tanácsadóit is figyelmen kívül hagyta a kormány az érettségi kapcsán

Juhász Dániel
Publikálás dátuma
2021.02.23. 07:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
A kormányt nem nagyon érdekelte a köznevelési államtitkárság egyik tanácsadó szerve, az Országos Diáktanács véleménye.
Több javaslatot is kidolgozott az idei érettségi vizsgák lebonyolításával kapcsolatban a köznevelési államtitkárság egyik tanácsadó szerve, az Országos Diáktanács (ODT), de a kormányt ez nem nagyon érdekelte – derült ki az ODT lapunkhoz is eljutott leveléből. Mint írták, javaslataikat ugyan meghallgatták a kormány képviselői, de úgy látják, azokat nem veszik figyelembe. – Abban reménykedtünk, hogy ha már a döntéshozók ilyen formában figyelmen kívül hagyják javaslatainkat, a nyilvánosság erejével többet érhetünk el – olvasható a levélben. Javaslatcsomagjuk öt pontból áll: szeretnék, hogy az idei érettségiknek ne legyen feltétele az 50 óra közösségi szolgálat, mert a járvány miatt ezt nehezebb teljesíteni, mint korábban. Az emelt szintű vizsgák esetében azt javasolják, hogy azokat saját intézményeikben írhassák meg a diákok, ne kelljen más iskolákba utazniuk. Fontosnak tartanák az is, hogy a pedagógusok előrébb kerüljenek az oltási tervben, hiszen naponta akár több száz emberrel is érintkezhetnek. Azt is kérik, hogy mindenki számára, akik korábban végeztek, legyen ingyenes az újra érettségizés lehetősége, illetve a pluszpontok rendszerében ne csak a komplex nyelvvizsgák érjenek többletpontokat. Kérik azt is, hogy honorálják, ha valaki a nyelvvizsga egyik – vagy az írásbeli vagy a szóbeli – részét teljesítette sikeresen. Az ODT-t 2017-ben hozták létre azzal a céllal, hogy hivatalos egyeztető fórumként szolgáljon a diákok és az oktatásért felelős miniszter – jelenleg Kásler Miklós – között. Tagjait és póttagjait évente a megyei diákparlamentek választják. Az ODT üléseit az Emberi Erőforrások Minisztériuma oktatásért felelős államtitkára hívja össze. A legutóbbi ülésre január 21-én került sor, ahol az Oktatási Hivatal weboldalán található beszámoló szerint Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár ismét leszögezte: a kormány azt tervezi, hogy az előrehozott és a rendes érettségiket hagyományos módon tartják meg és a vizsgakövetelményeket sem módosítják.