Előfizetés

Johnson: Száz napra kellene csökkenteni az új vakcinák kifejlesztésének időtartamát

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.19. 07:44

Fotó: ALASTAIR GRANT / AFP
A már brit miniszterelnök már felkérte Sir Patrick Vallance-t, a kormány tudományos főtanácsadóját arra, hogy kezdjen együttműködést nemzetközi partnerekkel.
Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) támogatnia kell azokat az erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen. Johnson, aki a G7-csoport virtuális pénteki csúcstalálkozójának elnöki tisztségét tölti be, a Downing Street előzetes tájékoztatása szerint az értekezleten kifejti: hatalmas és példátlan globális vívmány, hogy az új koronavírus járványának kórokozója (a SARS-CoV-2) ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni. Johnson szerint azonban ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak. A londoni miniszterelnöki hivatal ismertetése szerint a brit kormányfő éppen ezért
célként hirdeti meg a pénteki G7-csúcsértekezleten, hogy az új vakcinák kidolgozásának időtartama a koronavírus elleni oltóanyag kifejlesztésére fordított időhöz képest kétharmadával csökkenjen, és így akár száz nap alatt is elő lehessen állítani új vakcinákat.

Boris Johnson már felkérte Sir Patrick Vallance-t, a brit kormány tudományos főtanácsadóját arra, hogy kezdjen együttműködést nemzetközi partnerekkel, köztük az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), a járványügyi felkészültséget szolgáló innovációk támogatására alakított nemzetközi koalícióval (Coalition for Epidemic Preparedness Innovations, CEPI), valamint iparági és tudományos szakértőkkel az új vakcinák, gyógymódok és szűrővizsgálatok kifejlesztésének felgyorsítása érdekében, és szolgáljon tanácsadással a G7-országoknak arról, hogy ezt miképp lehet elérni. A brit miniszterelnök megerősítette pénteken azt is, hogy Nagy-Britannia
kész a saját igényeit meghaladó mennyiségű koronavírus-vakcinát a WHO által a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására létrehozott COVAX beszerzési program rendelkezésére bocsátani.

A brit kormány 407 millió dózist rendelt hét gyártótól a koronavírus elleni vakcinából. Matt Hancock egészségügyi miniszter minapi sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy „ez nyilvánvalóan több, mint amennyire a brit lakosságnak szüksége van”, és a brit kormány kész a hazai szükségleteket meghaladó vakcinakészleteket megosztani más országokkal.

Áldatlan állapotok uralkodnak a megfagyott Texasban

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.02.19. 07:30

Fotó: SUZANNE CORDEIRO / AFP
Napokon belül heves egymásra mutogatásba és politizálásba torkollott az Egyesült Államok déli államaira tört hideghullám. Csak Texasban 4,4 millióan maradtak áram nélkül, a szétfagyott vezetékek miatt sok helyen a gáz és vízszolgáltatás is leállt. Dallasban például nem minden évben esik a hó, ha mégis, akkor se sok. A most mért mínusz tizenhét fok ellenben hattal kevesebb, mint az 1903-ban feljegyzett eddigi rekord. A sötétségbe burkolózott házakban nem megy fagypont fölé a hőmérséklet, a szétfagyott csövekből kiömlő víz elárasztja a helyiségeket. Sokan az autójukban alszanak, mert ott legalább nem fagynak meg. Eddig már huszonegy ember halt meg és a brutális hideg még napokig ki fog tartani. A Covid-19 vakcinák szállítása és beadása is akadozik, senki sem akarja megkockáztatni, hogy a jeges utakon kárba vesszen a rakomány. Sokat segítene, ha közvetlenül hővé lehetne konvertálni a politizálásra fordított energiát. Texas republikánus kormányzója kedden azt nyilatkozta a jobboldali Fox Newsnak, hogy az energiahálózat összeomlásából is látszik, milyen halálos lenne az Egyesült Államokra nézve a baloldal zöld programja. Greg Abbott azonban már másnap kénytelen volt visszaszívni szavait, mert kiderült, hogy éppen a gázellátás kimaradása okozta a legnagyobb bajt: a vezetékek fektetésekor nem számoltak ilyen hidegekkel. A kőolajban és földgázban gazdag, óriási finomító-kapacitásokkal rendelkező Texasban régóta a konzervatív oldal a meghatározó. A republikánusok hagyományosan mindent az energiacégek érdekeinek rendeltek alá, a szövetségi állam ezért nem írt elő olyan beruházásokat, amelyekkel a ritkán bekövetkező rendkívüli helyzetekre készítették volna föl a szolgáltatókat. Kézenfekvő lenne a szomszédoktól kérni segítséget, de Texas beceneve nem hiába a „magányos csillag állama”. Ez az USA egyetlen olyan állama, amelynek energiahálózata teljesen önálló, összekötő vezetékek híján nem is kaphat máshonnan áramot. A republikánusok egy része még most is Texas „függetlenségét” félti az egységes rendszerbe való bekapcsolódástól és arra buzdít, hogy a texasiak pár napig még szorítsák össze vacogó fogaikat. Abbott kormányzó arra hivatkozik, hogy ilyen rossz idő százhúsz évben egyszer ha előfordul. Csakhogy a klímaváltozás miatt a múlt kevéssé iránymutató: a szakemberek szerint egyre gyakoribb lesz a szélsőségesen hideg vagy meleg, száraz vagy csapadékos időjárás. Ami pedig a szélerőműveket hibáztató jobboldali kommentátorok érveit illeti, Texas energiaellátásának negyven százalékát adják a földgáz-, 23 százalékát a szél-, 18-at a szénüzemű és 11-et az atomerőművek. Télen a szélenergia tervezett aránya eleve hét százalékra csökken. Vagyis nem a „liberális” megújuló energiaforrásokkal, hanem az elspórolt vészhelyzeti kapacitásokkal, az alulfinanszírozott infrastruktúrával van a gond.

Bidenék készek tárgyalni az atomalkuhoz való visszatérésről

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.02.19. 07:18
Joe Biden
Fotó: SAUL LOEB / AFP
Az új amerikai kormányzat péntektől azt is lehetővé teszi, hogy a menedékjogért folyamodók bírósági meghallgatásuk és ügyük elbírálása idejére belépjenek az országba.
A Joe Biden elnök vezette új amerikai kormányzat közölte csütörtökön, hogy
kész tárgyalásokba bocsátkozni Iránnal és az érintett nagyhatalmakkal, hogy megvitassák a 2015-ben kötött nukleáris alkuhoz való visszatérést.

A közlés egyértelmű elfordulást jelez Donald Trump előző amerikai elnök „maximális nyomásgyakorlási kampányától”, amelynek célja az Iráni Iszlám Köztársaság elszigetelése volt.
A Biden-kormányzat emellett az ENSZ-ben is tett két lépést, hogy visszaállítsa a Trump-kormányzat atomalkuból való 2018-as kivonulása előtti diplomáciai helyzetet.

A washingtoni külügyi tárca azt követően jelentette be ezeket a lépéseket, hogy Antony Blinken külügyminiszter megbeszélést folytatott brit, francia és német hivatali partnerével, illetve egy nappal azelőtt, hogy Joe Biden elnökként részt vesz a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) virtuális csúcstalálkozóján, és beszédet mond az idei müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. Az AP amerikai hírügynökség szerint
Biden várhatóan mindkét fórumon a multilaterális diplomácia iránti elkötelezettségéről beszél majd.

Ned Price külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön nyilatkozatot adott ki arról, hogy az Egyesült Államok kész elfogadni egy meghívást az Európai Uniótól az iráni atomprogram korlátozásáról kötött 2015-ös megállapodás résztvevőinek – az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagjának és Németországnak, valamint Iránnak – a találkozójára, „hogy megvitassák a diplomáciai továbblépés lehetőségét Irán nukleáris programjával kapcsolatban”. Richard Mills ügyvivő amerikai ENSZ-nagykövet egyidejűleg értesítette a világszervezet Biztonsági Tanácsát, hogy az Egyesült Államok „ezennel visszavonja” a Trump kormányzat három levelét, amely abban a 2020. szeptember 19-i bejelentésében csúcsosodott ki, miszerint Washington az ENSZ ellenében is meghosszabbítja, illetve újra bevezeti az Irán elleni szankciókat, tekintettel arra, hogy Irán „jelentős mértékben nem teljesíti” a megállapodás szerinti kötelezettségeit. Trump lépését hevesen vitatta a világszervezet szinte összes tagállama, köztük az Egyesült Államok néhány közeli szövetségese is. A washingtoni kormányzat illetékesei könnyítettek csütörtökön az Egyesült Államokban akkreditált iráni diplomaták belföldi utazásainak rendkívül szigorú korlátozásán is, amely gyakorlatilag az ország ENSZ-missziójának és a világszervezet New York-i központjának épületeire korlátozta tartózkodásukat. Antony Blinken és európai partnerei előzőleg közös nyilatkozatban szólították fel Iránt, hogy tegye lehetővé a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakértői ellenőrzéseinek folytatását, és vessen véget minden, nem polgári célú nukleáris tevékenységének. Egyúttal arra figyelmeztették Teheránt, hogy a 2015-ös alkutól eltávolodó lépései veszélybe sodorják azokat az erőfeszítéseket, hogy az Egyesült Államok is visszatérjen a megállapodáshoz, és véget vessen az iráni gazdaságot sújtó szankcióknak. Irán és a világ vezető hatalmai 2015-ben, több mint tíz évig tartó tárgyalásokat követően állapodtak meg az iszlám köztársaság atomprogramjáról, amelynek értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump amerikai elnök viszont 2018-ban kilépett a megállapodásból, majd visszaállította a szankciókat is, ezért Irán a megengedettnél több urániumot kezdett előállítani.

Ismét beléphetnek a menedékkérők az USA-ba

A washingtoni Fehér Ház csütörtökön azt is közölte:
az Egyesült Államok bevándorlási politikájának irányváltása jegyében az új amerikai kormányzat péntektől újra lehetővé teszi, hogy a menedékjogért folyamodók bírósági meghallgatásuk és ügyük elbírálása idejére belépjenek az országba.

Joe Biden elnök kormánya e lépéssel szakít az előző elnök, a republikánus Donald Trump korlátozó bevándorlási politikájával. Az Egyesült Államok déli határához érkező menedékkérőknek eddig Mexikóban kellett kivárniuk kérelmük elbírálását, a kérvényezők emiatt átlagosan több mint egy évig a határ közelében felállított sátortáborokban éltek. Az amerikai belbiztonsági minisztérium adatai szerint ez az előírás jelenleg is mintegy 25 ezer embert érint. Az amerikai illetékesek mindazonáltal arra figyelmeztetik a bevándorolni vágyókat, hogy csak saját felelősségükre menjenek a határátkelőhelyekre, ahol a menedékkérőknek regisztráltatniuk kell magukat, s ennek alapján később értesítik őket a határon való átlépésük lehetséges idejéről és helyéről. Az eddigi eljárás átalakításában a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatala (UNHCR) és a világszervezet Gyermekalapja, az UNICEF is segítséget nyújt.
„Ez egy olyan terv, amelyről az amerikai kormány egyeztetett és megállapodott a mexikói kormánnyal”

– mondta el a dpa német hírügynökségnek Alberto Cabezas, az IOM mexikói szóvivője.

Hozzátette, hogy az ENSZ szervezetei már kinyilvánították, támogatják azt a tervet, hogy a bevándorlók az Egyesült Államokban intézhessék kérelmük elbírálását.