Előfizetés

Egyre nagyobb bajban van Szlovákia a a Covid-mutáció miatt

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.18. 17:54
Képünk illusztráció.
Fotó: Shutterstock
Pozsonyban azt fontolgatják, hogy szerezzenek-e orosz vakcinát.
Ausztria és Lengyelország felajánlotta Szlovákiának segítségét a koronavírus-járvány elleni küzdelemben, és Magyarország is kész segíteni

- közölte Martin Klus, a szlovák külügyminisztérium államtitkára csütörtökön a Twitteren.

Az állami hírügynökség azt írja, az Igor Matovic vezette szlovák kormány szerdán aktiválta az EU civil védelmi rendszerét, és a koronavírus-járvány leküzdése érdekében segítséget, egészségügyi személyzetet kért a többi európai uniós országtól. A kormány szerint mihamarabb tíz orvosra és 25 nővérre lenne szüksége Szlovákiának. "Sajnos a koronavírus új mutációi gyorsabban terjednek, és a fertőzöttek számának növekedéséhez, valamint a már úgyis rendkívül leterhelt kórházakra nehezedő nyomás erősödéséhez vezetnek. Ezért feltétlenül szükségünk van elsősorban az egészségügyi személyzet segítségére" - olvasható a szlovák külügyminiszter-helyettes bejegyzésében. Martin Klus szerint Ausztria katonai egészségügyi személyzetet, Lengyelország pedig 200 ágyat ajánlott fel kórházai intenzív osztályain. A magyar fél felajánlását Klus nem részletezte. Magyarország már korábban több esetben is segített Szlovákiának a koronavírus-járvány elleni küzdelemben. A múlt héten például tíz darab lélegeztetőgépet küldött a magyar kormány a Galántán lévő Szent Lukács Kórháznak.
Oltás egy nyitrai kórházban.
Fotó: AFP/VLADIMIR SIMICEK
Szlovákia jelenleg a koronavírus-járvány rendkívül erős második hullámával szembesül, s az összlakosságra számított halálos áldozatok számában az első helyre került a világon. A kórházak egyre inkább súlyos orvos- és nővérhiánnyal küzdenek. Szerdán Szlovákiában mintegy 4800 új fertőződést mutattak ki a PCR-, illetve antigéntesztekkel elvégzett szűrések. A járvány halálos áldozatainak száma 103-al 6271-re emelkedett - derül ki a kormány weboldalán közölt hivatalos kimutatásból. A kórházakban kezelt betegek száma 3900 körüli, közülük több száz állapota súlyos, 328 személy lélegeztetőgépre szorul. Folytatódik az oltás is, eddig több mint 251 ezer ember kapta meg a vakcinát, mintegy 81 ezren már a második adagot is.
Szlovákia mérlegeli, hogy tárgyalásokat kezd a Szputynik V koronavírus elleni orosz vakcina vásárlásáról, bár még nem regisztrálta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). Erről várhatóan a csütörtöki kormányülésen születik döntés.

A belarusz tüntetésekről forgattak, két év börtönt kaptak a lengyel újságírók

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.18. 17:00
A két elítélt újságíró.
Fotó: AFP/ STRINGER
A fehérorosz diktátor karhatalmi gépezete továbbra is "kitűnően" működik.
Kacjarina Andrejava és Darja Csulcava, a lengyel Belsat televízió riportereit tavaly novemberben 15-én helyezték őrizetbe Fehéroroszországban, miután élőben közvetítettek egy tüntetésről, amelyet egy négy nappal korábbi, halálesettel végződő tiltakozó megmozdulás miatt rendeztek. Történt, hogy a november 11-i tüntetésen részt vevő Raman Bandarenka 31 éves festőművészt a rendvédelmiek előbb elhurcolták, majd a minszki központi kerületi belügyi igazgatóság emberei agyi ödémával, koponyaűri vérzéssel, belső agyi sérülésekkel, horzsolásokkal és zúzódásokkal szállíttatták kórházba. Életét a többórás műtéti beavatkozás ellenére sem tudták megmenteni. Halálát követően felmerült a gyanú, hogy sérüléseit a fogdában szerezte. A fehérorosz főügyészség most azt közölte, hogy büntetőjogi eljárás folyik a halálesettel összefüggésben. Hangsúlyozták: a vizsgálat ugyanakkor nem állapította meg, hogy a belügyi szerv embereinek közük lett volna a halálesethez. A minszkiek nem meglepő módon nem osztották ezt a véleményt, így megszervezték a demonstrációt, melyről a két riporternő egy helyszínen lévő ház 13. emeletéről tudósított egy darabig. Merthogy a rendőrség bemérte a lakást és őrizetbe vette őket. Az újságírók előbb hétnapos letartóztatásban voltak illegális gyülekezésben való részvétel címén, majd büntetőjogi eljárást indítottak ellenük.
A nyomozóhatóságok megállapították, hogy a két újságíró cselekedeteivel akadályozta 13 busz, három troli és három villamos közlekedését.

A két újságíró a múlt héten kezdődött per során tagadta bűnösségét.  
Daria Chultsova és Katerina Bakhvalova
Fotó: AFP/STRINGER
Az eset kapcsán tiltakozásának adott hangot Andrzej Duda lengyel elnök, aki egyúttal utasította a minszki vezetést, hogy vessen véget az üldöztetéseknek, illetve engedje szabadon a foglyokat.
A lengyel elnök mellett megszólalt Krzysztof Szczerski miniszteri rangú külügyi megbízott is. Ő a Twitteren közölte, Lengyelország felhívja az európai uniós partnereit, hogy fejezzék ki szolidaritásukat az üggyel kapcsolatban, emellett adjanak közösen következetes és határozott választ Minszknek az emberi alapjogok és a szabadság megsértésére.

Újabb brüsszeli eljárás indult hazánk ellen a civiltörvény miatt

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.18. 14:56

Megint az EU Bíróságára kerülhet a LexNGO, de most már a pénzbüntetést fogják kiszabni, ha Magyarország nem hajtja végre a korábbi ítéletet.
 Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság, mert Magyarország nem hajtotta végre az EU Bíróságának döntését a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvényről. A brüsszeli testület szerdán felszólító levelet küldött a magyar hatóságoknak, amelyben sürgeti a jogsértő jogszabály törlését. Magyarországnak két hónapja van rá, hogy válaszoljon a bizottsági aggodalmakra, magyarul: semmisítse meg az uniós normákat sértő törvényt. Ha ezt nem teszi meg, akkor az Európai Bizottság visszautalja az ügyet a bíróság elé azzal, hogy az szabjon ki pénzbüntetést az ítélet be nem tartása miatt. A köznyelvben civiltörvényként, vagy LexNGO-ként ismert jogszabály regisztrációra kötelezi az évi 7,2 millió forintnál több külföldi támogatásban részesülő nem-kormányzati szervezeteket (NGO). Az Európai Bizottság még 2017-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarországgal szemben, mert úgy ítélte meg, hogy a törvény több ponton sérti az uniós jogot. Az ügy 2018-ban került az Európai Unió Bíróságára, amely tavaly júniusban hozott elmarasztaló ítéletet. A bírák szerint a LexNGO több ponton is sérti az EU jogot és az EU Alapjogi Chartáját, ezért azt vissza kell vonni. A bíróság ítélete kötelező érvényű és a lehető leggyorsabban végre kell hajtani. Az eltelt háromnegyed évben a fideszes többségű parlament ezt nem tette meg, jóllehet az Európai Bizottság többször is felszólította erre. Ezért az uniós testületnek nem maradt más eszköze, mint újabb eljárást indítani Magyarország ellen. Ezzel egyidőben az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette a tavaly októberben megindított kötelezettségszegési folyamatot az EU menedékjogi eljárásának megsértése miatt. A testület aggályosnak és az uniós joggal ellentétesnek ítélte, hogy a tranzitzónák megszüntetése után Magyarország a menekültügyi eljárást részlegesen kiszervezi az ország EU-n kívüli külképviseleteire. Mivel a magyar hatóságok nem válaszoltak kielégítően a brüsszeli kifogásokra, a Bizottság indoklással ellátott vélemény kiküldésével a második szakaszba léptette az eljárást.