Előfizetés

Mandátum nélkül tárgyalt Gulyás a településekkel

Kósa András Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.17. 19:58

Fotó: Magyar Önkormányzatok Szövetsége Facebook-oldal
Már az elején jelezte, hogy semmi konkrétat nem tud ígérni a bajba jutott városoknak, ezért az általunk megkérdezett településvezetők nagyrészt értelmetlennek tartották a 2 és fél órás megbeszélést.
Szerdán a 25 ezer főnél nagyobb települések polgármestereit fogadta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség vezetője, hogy megvitassák, milyen kompenzációra számíthatnak azután, hogy a kormány a kis- és középvállalkozások iparűzési adóját január 1-jétől a felére csökkentette. Az intézkedés szerint a 25 ezer lakosnál kisebb települések a kormánytól támogatást kapnak (a gazdagabb városok közül Paks és Százhalombatta is ilyen), a nagyobb önkormányzatok pénzügyi helyzetét pedig majd egyenként tekintik át.  Lapunk több településvezetővel is beszélt a megbeszélésen résztvevő 23-ból, valamennyi megkérdezett azt emelte ki, hogy mivel Gulyás Gergely már az elején jelezte, semmilyen mandátuma nincs, semmi konkrétat nem tud ígérni a bajba jutott városoknak, ezért nagyrészt értelmetlennek tartották a 2 és fél órás megbeszélést. – Úgy éreztem, biodíszletnek kellettünk – fogalmazott egyikük. A tárgyaláson megjelentek azt szerették volna elérni, hogy – a fővárosi kerületeket is beleszámítva – a 64 települést egységesen kezelje a kormány, ahogy a 25 ezernél kisebbekkel is teszi. A Miniszterelnökség vezetője azonban ragaszkodott hozzá, hogy minden település vezetőivel külön egyezzenek meg. Többen kiemelték, hogy ez az eljárás széles teret ad a kormánypárti városok megkülönböztetésének. Nem véletlen, hogy az (inkább) ellenzéki polgármesterek egységes szempontrendszert szorgalmaztak, míg több fideszes jelenlévő üdvözölte az egyéni elbírálást, mondván, „így a helyi sajátosságokat jobban figyelembe lehet venni”.   A polgármesterek jelezték Gulyás Gergelynek, hogy a jelenlegi helyzetben lehetetlen március 15-ig reális számokon nyugvó költségvetést elfogadni („a kiadásaim világosak, a bevételeimről alig tudok valamit” – mondta egy polgármester). A kancelláriaminiszter erre úgy reagált, a veszélyhelyzetben úgyis egyszemélyben tudnak a polgármesterek büdzsét elfogadni – és bármikor, egyéni döntés alapján kedvükre módosíthatják is. Ezt többen cinikus hozzáállásnak minősítették. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) vezetői megfogalmazták azt az elvárásukat is, hogy a járvány miatt szükséges kiadásaikat is ellentételezze a kormány és azt is, hogy adják vissza a járványhelyzetre hivatkozva teljesen elvont gépjárműadót, de egyikre sem kaptak ígéretet.

Hamarosan eldől az orvosi ügyeletek sorsa

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.17. 19:55

Fotó: Béres Márton / Népszava
A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkársága elektronikus levélben fordult a településvezetőkhöz, a választ nem sokáig fontolgathatják.
Megérett a helyzet a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítására, a tervek készen vannak, de – szinte az utolsó szó jogán – a polgármesterek még véleményt mondhatnak, hogy a megújuló hálózat fenntartását szeretnék megtartani, vagy átadnák az egészet az államnak. A Belügyminisztérium önkormányzati államtitkársága szerda délben elektronikus levélben tette fel a kérdést az ország valamennyi településvezetőjének, a választ nem sokáig fontolgathatják, pénteken 10 óráig dönteniük kell. Az egyetlen mérlegelési szempont azonban az lehet, hogy az eddigi kizárólagos önkormányzati jogosítványok újabb csorbításaként nézik-e a kérdést a polgármesterek, vagy egy számukra rengeteg terhet jelentő feladatot engednek el. Tavaly tavasszal a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) már készített egy felmérést, amiből az derült ki, hogy az orvosi ügyeleti rendszer fenntartása egyre nagyobb gondot jelent az önkormányzatoknak. Évről-évre többet kell fizetniük a hálózat működtetéséért, miközben saját idős háziorvosaikat már nem is merik bevonni az ügyeleti szolgálatba. Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke már akkor pazarlásnak nevezte, hogy a városi kórház sürgősségi osztálya mellett háziorvosi ügyeletet is működtetnek. Gyakorlatilag ugyanez hangzott el a Háziorvosok Online Szervezetének hétfő esti online konferenciáján, ahol a nemrég létrehozott Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) alapellátásért felelős vezetői vázolták a kormányzati terveket. A medicalonline.hu beszámolója szerint egy egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kidolgozását tervezi a kormány, amelyet az Országos Mentőszolgálat üzemeltetne minden járásban. Az OMSZ szerződtetné az orvosokat és ápolókat, minden járásban egy szakorvos venne részt az ügyeleti munkában, a hátteret pedig a mentősök diszpécserei biztosítanák, akik kikérdeznék a betegeket az állapotukról. A háziorvosi ügyeletek, a sürgősségi osztályok és a mentőszolgálat együttműködésével létrejövő hálózat a tervek szerint egységesen jobb színvonalú ellátást eredményezne – összegezte a szakportál az elhangzottakat. Mivel a korábbi felmérések szerint a települések 80 százaléka szeretne megszabadulni a feladattól, az a legvalószínűbb, hogy a most megkérdezett polgármesterek át akarják adni az ügyeleti ellátást az államnak.  

Balog Zoltán: Mindkét helyen ugyanaz a főnök

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.17. 18:18

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
A volt EMMI-miniszterből a a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökévé avanzsált volt politikus azt mondta, meg kell tisztulni mindattól, amit elrontott az emberen a közélet.
Sok ügyben „szembe fogunk menni az árral”, és ehhez bátorság kell

– mondta a Magyarországi Református Egyház Zsinatának szerdán megválasztott lelkészi elnöke az MTI-nek.

Balog Zoltán szerint világméretű ideológiai küzdelem zajlik, és ebben a küzdelemben a globalista ideológia először csak kigúnyolja, majd semmibe veszi a keresztény hitet, aztán megszégyeníti a hit képviselőit, a végén pedig - ahogy a világban sok helyen – fizikai értelemben is üldözni kezdik őket. „Nem szabad elveszíteni a bátorságunkat”, nemet kell mondani a keresztényellenes ideológiákra és arra is, amikor a korszellem nevében meg akarják hamisítani a kereszténységet. Kitért arra: a bátorság mellett alázatra van szükség. „Az ember nagy kísértése, hogy önmagát tételezze mindenben, amit csinál, de nekünk megadatott a lehetőség, hogy ne önmagunkat tegyük az első helyre. Az egyházban alapszabály, hogy mindig túl kell mutasson rajtunk, amit teszünk”. Balog Zoltán, aki 2012-től hat éven keresztül volt az emberi erőforrások minisztere, azt is elmondta: a kétféle vezetői szolgálat között nem véletlenül telt el három év. Úgy fogalmazott: „erre a szent a szolgálatra fel kellett készülni. „Egyrészt meg kellett tisztulni mindattól, amit elrontott az emberen a közélet, a miniszterség, másrészt meg kellett találni” az újfajta szolgálat erőforrásait.
A kétféle munka közötti alapvető különbségnek nevezte, hogy az egyházban az ember a legfontosabb, a jogi, az anyagi, a gazdasági és egyéb szempontok másodlagosak. „A lélektől közelítünk az anyaghoz, míg a politikában sajnos ez sokszor elkerülhetetlen módon fordítva van”.
Ugyanakkor fontos közös pontnak nevezte, hogy mind a két helyen „ugyanaz a főnök”, az „életünk ura és teremtője”. Az ember a közélet világában is akkor tud igazán szabad lenni, ha ezt sohasem felejti el

– tette hozzá Balog Zoltán.

Kapcsolódó
Balog Zoltánt a református zsinat lelkészi elnökévé választották