Előfizetés

A saját vállát veregetné meg a kormány a felhatalmazással: nem támogatja az ellenzék a veszélyhelyzet meghosszabbítását

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.16. 12:52
Völner Pál
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Öncélú sikerpropaganda, tehetetlenség, hatalommal való visszaélés – nem fukarkodtak az ellenzéki képviselők a kormány kritizálásával a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló törvény parlamenti vitájában.
A járvány terjedésének csökkenése megtorpant, ezért a járványügyi intézkedések fenntartására van szükség – ezzel indokolta Völner Pál az Igazságügyi Minisztérium államtitkára, hogy miért szeretné a kormány újabb 90 nappal meghosszabbíttatni a parlamenttel a veszélyhelyzetet. Völner Pár jórészt megismételte Orbán Viktor hétfői napirend előtti felszólalását. Eszerint tavasszal 3,5 millióval többen oltathatják majd be magukat Magyarországon, mint más hasonló nagyságú uniós tagállamban. Ezzel júliusra 70%-os átoltottságot érhetünk el, amivel a legjobbak lehetünk az EU-ban, így a nyitásban is elsők lehetünk. A hatályban lévő kormányrendeleteket ehhez meg kell hosszabbítani kilencven nappal. De a felhatalmazás hamarabb is visszavonható. A kormánynak a megtett intézkedésekről rendszeresen be kell számolnia a parlamentnek. Völner Pál szerint más európai országok is bevezettek az elmúlt időszakban hasonló intézkedéseket. Hende Csaba a Fidesz vezérszónokaként azt emelte ki, hogy a vírus terjedésének megállításához akár órákon belül is szükség lehet döntéseket hozni, ehhez pedig a kormánynak szüksége van a veszélyhelyzeti törvényi felhatalmazására. A javaslat pedig nem ad a szükségesnél nagyobb hatáskört a kormánynak. Lukács László György a Jobbik részéről Varga Judit igazságügyi miniszter jelenlétét hiányolta, azt mondta, ha ilyen fontos a kormánynak a veszélyhelyzet akkor megtisztelhette volna az Országgyűlést annyival, hogy nem államtitkár, hanem miniszter tart expozét. A korlátozásokra pedig jórészt azért van szükség, mert nyáron a kormány semmit nem tett a második hullám kivédésére. 14000 fölött van a járványban elhunytak száma, tavaly 3500-al többen haltak meg Magyarországon, mint az elmúlt években. Utóbbival kapcsolatban a kormány semmilyen tájékoztatást nem tud adni. A kabinet a korábbi veszélyhelyzeteket csak arra használta fel, hogy saját gazdasági köreinek juttasson rengeteg állami forrást, miközben a közérdekű vagyonkezelő alapítványok létrehozásával évtizedekre gúzsba kötöttek fontos állami, gazdasági szektorokat. Orbán Viktor pedig a Jobbik szerint arra kér felhatalmazást, hogy a vakcinaigazolvány bevezetésével különbséget tudjon tenni magyar állampolgárok között. Mivel a parlament zavartalanul ülésezik, veszélyhelyzet nélkül is meg lehetne oldani, hogy a kormány rendeleteket hoz és a parlament törvénnyel megerősíti ezeket, így nem is lenne szükség a veszélyhelyzetre. Vejkey Imre (KDNP) arról beszélt, „aggodalomra ad okot, hogy az ellenzék egyetlen magát jobboldalinak valló pártja a pandémia idején sem a védekezéssel törődik, hanem a Klubrádiót védi”. Hollik István (KDNP) szerint a magyar többlethalálozást tavaly szinte teljes egészében a koronavírus járvány okozta, a magyar statisztikák pedig mindenkit ilyennek tekintenek, akinek a halálához bármilyen köze volt a vírus okozta megbetegedésnek. Harangozó Tamás az MSZP képviselője szintén azért kritizálta a kormányt, mert novemberig nem lépett a második hullám kivédésére. Orbán Viktor pedig először magát és a kormányt tette felelőssé a járvány elleni védekezésben, majd később ezt már kikérte magának. Pedig a veszélyhelyzetet kihirdető rendelet nevesíti is, hogy a kormányfő dönthet mindenről. A mostani törvényjavaslatban pedig a kormány politikai elismerést vár el az ellenzéktől. (A törvénytervezet szövege ugyanis tartalmaz egy olyan mondatot, mely szerint a korábbi járványügyi intézkedések eredményesek voltak, a kormány válságkezelése is sikeres.) Az MSZP a jelenlegi formájában nem támogatja a javaslatot. A DK szintén nem szavaz majd igennel, mert a kormány utólag kér felhatalmazást egy sor rossz, szükségtelen intézkedéséhez – ezt már a Demokratikus Koalíció képviselője mondta. Arató Gergely szerint szeptember óta 1 millió emberből Magyarországon 1350 ember halt meg a járvány következtében. Európában ez az átlag 700, vagyis egy magyarnak kétszer akkora az esélye, hogy a járvány áldozatává válik. A kormány eközben védekezés címén hideg polgárháborút szít az ellenzékkel szemben, semmibe véve annak szavazóit. Keresztes László Lóránt az LMP frakcióvezetője a minimális önkritikát kérte számon a kormányon, szerinte a kormányzati retorika puszta sikerpropaganda, miközben a védekezésben gyalázatos teljesítményt nyújtott a kabinet. Az LMP szerint súlyos felelőtlenség például egyetemi modellváltást véghez vinni ilyen súlyos helyzetben. A kormány által oly gyakran hivatkozott „nemzeti nagytőke” pedig nemhogy segítene ilyen helyzetben, hanem több tíz milliárdos adófizetői támogatásban részesül.

Más érettségit tervez 2023-tól a szaktárca

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.16. 12:33

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
A tanulói kreativitásnak és problémamegoldásnak szánna még nagyobb szerepet a tárca.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma keddi közleményében azt írja, az érettségi vizsgakövetelmények felülvizsgálatával folytatódik a köznevelésben a tartalomszabályozás felülvizsgálata és megújítása. Az egyik legszélesebb körben egyeztetett változtatás az, hogy több vizsgatárgynál előtérbe kerül a kreativitást és az önálló problémamegoldást igénylő értékelési formák. Ilyen lehet a projektmunka. Emlékeztetnek, az általános vizsgakövetelmények (a vizsgák célja, formája, időtartama, számonkérési formái) továbbra is az érettségi vizsgaszabályzatról szóló kormányrendeletben jelennek meg, ugyanakkor a részletes vizsgakövetelmények a tavasz folyamán, további egyeztetéseket követően tárcadokumentumként lesznek elérhetőek a minisztérium, illetve az Oktatási Hivatal honlapján.
Az idei érettségin azonban ez semmit sem fog változtatni.

A változtatások ugyanis felmenő rendszerben lépnek életbe, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszakáig a korábbi vizsgakövetelmények szerint zajlanak majd az érettségi vizsgák.  Ezzel együtt a pedagógusok is kaptak egy jó hírt: a koronavírus-járványra tekintettel azoknak, akiknek 2022-ben már kötelező lett volna a Pedagógus II. minősítési eljárásban való részvétel, egy évvel kitolódik a minősítés határideje.

Megérkezett az első szállítmány a kínai vakcinából

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.16. 12:01
Így pakolták ki a szállítmányt.
Fotó: Béres Márton / Népszava
Egyelőre nem oltanak vele, meg kell várni a vizsgálatokat és az engedélyt.
Megjött az első kínai szállítmány a kínai vakcinából

- jelentette be az operatív törzs mai sajtótájékoztatóján a Nemzeti Népegészségügyi Központ osztályvezetője.

Galgóczi Ágnes tájékoztatása szerint ez 550 ezer adagot jelent, ami 275 ezer ember beoltására lesz elegendő. Hangsúlyozta, ezzel csak akkor kezdődhetnek el az oltások, ha azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) bevizsgálta és a engedélyezi. Az oltóanyagot a háziorvosi praxisokban kívánják felhasználni. Ezzel együtt már öt fajta vakcina áll rendelkezésre Magyarországon. 
Kitért arra is, hogy ezen a héten két részletben érkezik Pfizer-szállítmány, ennek egy része már a mai nap megérkezett a kórházi oltópontokra. Galgóczi Ágnes elmondta, az oltási terv szerint a legidősebbeknek az oltás az oltópontokon folytatódni a Pfizer és a Szputnyik vakcinával. A 60 év alatti krónikus betegek pedig a háziorvosnál az AstaZeneca készítményét kapják meg. Emellett azokba a szociális intézményekbe is visszatérnek az oltócsapatok, ahová korábban nem tudtak elmenni.  Kérdésre válaszolva elmondta, a háziorvos minden esetben kikérdezi az oltandót állapotáról, illetve egy rövid fizikális vizsgálatot is végez. Kitért arra is, minden olyan PCR-vizsgálatról, amit magánlaboratórium végez, azt le kell jelentenie a hatóságok felé. Az elmúlt 24 órában 126 emberrel szemben intézkedtek a rendőrök, mert nem hordtak maszkot - közölte Kiss Róbert rendőr alezredes. Utcán 115, üzletekben 10, tömegközlekedési eszközön pedig egy ember szabálytalansága adott munkát az egyenruhásoknak.