A Takarék-csoportot irányító MTB Zrt., az MKB Bank Nyrt. és a Budapest Bank Zrt. összevonásával tavaly létrehozott Magyar Bankholding Zrt. mellett a paksi bővítés finanszírozásáról is tárgyalt a család képviselőivel Szijjártó Péter Párizsban a közelmúltban – erről beszélt lapunknak több egymástól független forrás is. Megjegyezték – és több jel is utal erre –, hogy a tárgyalásokon a Rothschild család esetleges nagyobb hazai szerepvállalása is szóba kerülhetett. Mint emlékezetes, a külgazdasági és külügyminiszter nemrég maga posztolt képet a Facebook-on a Párizsban tartott szűk körű megbeszélésekről, de azt nem írta le, konkrétan mi volt a találkozó témája. A külügyminisztérium lapunk kérdésére csak azt közölte: „Szijjártó Péter az elmúlt időszakban kétszer volt Párizsban, mindkét alkalommal beruházásokról tárgyalt. A Rothschild-család tagjaival a Covid-járvány európai és magyar gazdasági hatásait értékelték, valamint beszéltek az új világgazdasági környezet beruházásokra gyakorolt hatásairól is”. Figyelemre méltó az is: bár Szijjártó Péter megbeszéléseiről mindig összeállítanak egy belső jelentést, amit a minisztérium vezetőinek és más kormányilletékeseknek is elküldenek, ezúttal információink szerint ilyen nem készült – vagy ha igen, akkor azt a szokásosnál jóval szűkebb kör ismerhette csak meg. Megkerestük a Rothschild&Co sajtóosztályát, de kérdéseinkre nem reagáltak.
A Rotschild&Co befektetési bank, amely a világ egyik legnagyobb pénzintézete, 40 országban rendelkezik leányvállalatokkal, Magyarországon nincs jelen. Ugyanakkor – és ez már régóta tudható – a Takarék-csoport, az MKB Bank és a Budapest Bank fúziójához tanácsokat adtak más külföldi cégekkel együtt. Az, hogy forrásaink szerint Szijjártó tárgyalt a fúzióról, azért különös, mert a külügynek nincs érdekeltsége egyik bankban sem. Az államnak mintegy 30 százalék tulajdona van az óriásbankban, de az ezzel kapcsolatos ügyeket eddig Bártfai-Mager Andrea állami vagyonért felelős tárca nélküli miniszter intézte. Mindez azt is jelezheti, hogy nem a bankösszevonás volt az egyetlen és legfontosabb témája a tárgyalásoknak. Ráadásul több forrásunk is úgy vélte, a tárgyalások utáni Szijjártó-poszt arra utal, hogy a puszta tanácsadásnál a jövőben aktívabb szerepet kaphat a magyar bankpiacon a Rothschild&Co. A Rothschild-ház két módon "működhet együtt" a jövőben szorosabban is a kormánnyal: beszáll a Magyar Bankholding Zrt.-be, vagy egy leányvállalatot alapít. Igaz, mindkét lépés ellentmondana a már említett stratégiai célnak, a magyar tulajdonhányad növelésének. A külügyminiszter a Facebook-on úgy fogalmazott: „A Rothschild család története az 1700-as évekre nyúlik vissza, ők alkotják a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb bankárdinasztiáját, vállalatuk a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatást nyújtó társasága. Erőteljesen jelen vannak Közép-Európában, mi is szívesen működünk velük együtt.” Érdekes mozzanat az is, hogy a legutóbbi megbeszélésre Szijjártót csak Ésik Róbert, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) elnöke kísérte el. Ez az állami társaság külföldi cégek magyarországi befektetései előtt egyengeti az utat. Egy, az úttal kapcsolatban információkkal rendelkező forrásunk azt mondta, hadiipari együttműködés is szóba került. Több egymástól független forrásunk másik potenciális témaként említette a paksi bővítés finanszírozását. Az oroszokkal kötött hitelszerződés szerint ugyanis az első hét évben 4,5 százalék, a következő hét évben 4,8 százalék, az utolsó hét évben pedig 4,9 százalékos kamatot kell fizetni, ami magasabb, mint amennyiért eddig a nemzetközi pénzpiacokon forráshoz lehetett jutni. Emiatt a kormány eddig minden lehívott hitelrészletet azonnal - minimális pluszköltséggel – visszatörlesztett, mégpedig úgy, hogy közben a nemzetközi piacokon vett fel erre forrást. Csakhogy a koronavírus okozta gazdasági nehézségek miatt a jövőben várhatóan a szabad piaci források kamata is nőni fog, így ez a fajta „csiki-csuki” egyre nehezebben valósítható meg. Egy erre kötött hosszú távú finanszírozási szerződés viszont jól jönne a kormánynak a Rothschild bankkal, ráadásul a család közeli kapcsolatot ápol Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel Orbán Viktornak is egyre jobb a viszonya. A Rothschildok ráadásul már segédkeztek a paksi beruházásban. 2016-ban a Rothschild-csoport készítette azt a megvalósíthatósági tanulmányt, amely szerint a bővítés piaci alapon is nyereséges lesz – ez alapvetően fontos volt ahhoz, hogy az EU illetékes hatóságai engedélyezzék a magyar-orosz megállapodást. Csakhogy később más tanulmányok cáfolták a Rothschildok állításait. Szél Bernadett akkor szerette volna megtudni a kormánytól, mennyit fizettek a megvalósíthatósági tanulmányért, és, hogy mik a lobbiszerződés egyéb paraméterei, de erre a máig nem kapott választ. Az ügyhöz érdekes adalék – és talán részben ez is magyarázat lehet a kormányzat hallgatására –, hogy a tárgylások hírére meglehetősen hevesen reagáltak jobbról. Valóságos kommentözön zúdult Szijjártó Péterre a miniszter FB-oldalán amiért a Rotschildokkal tárgyalt, volt, aki azért bírálta, mert szerinte ők a „háttérhatalom vezetői”.

Bár Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára tavaly májusban azt mondta, hogy már a jövő héten megkeresik a fővárosi kerületek és a vidéki városok polgármestereit, hogy kijelöljék a rozsadaövezeti fejlesztések akcióterületeit, erre csak tavaly év végén sikerült sort keríteni. Azok az önkormányzatok, amelyek válaszoltak az igényfelmérésre, azóta se tudják, hogy javaslataikat elfogadták-e. A fővárosi önkormányzat decemberben kapott egy összefoglaló javaslatot a Budapest Fejlesztési Központtól (BFK), amelyet véleményezett is a városvezetés. Válaszukban ugyanakkor felsorolták kifogásaikat is, de ezt egyelőre nem kívánták részletezni, mivel előbb még egyeztetnének róla. Elküldték az azonnali akcióterületek kijelölésére vonatkozó javaslatukat is, méghozzá – a kérés szerint – térkép formájában. Az egyeztetés azonban azóta sem folytatódott.  A XIII. kerületi önkormányzat szintén elküldte a saját térképét a javasolt akcióterületekről, amelyeket korábban már nevesítettek a Kerületi Építési Szabályzatban. Visszajelzést ők sem kaptak. Ferencváros a kerület a (kör)vasút vonalától délre eső – a fővárosi barnamezős kataszterben is nyilvántartott – területeket javasolta az első körös akcióterületek közé, de levelükre még ők sem kaptak választ.  A rozsdaövezeti program az ígéretes kezdet után, úgy tűnik, elakadt. Az új kormányzati lakásprogram rozsdaövezetek hasznosítását ígérő elemét több mint egy éve jelentette be Fürjes Balázs. Egy ideig sikerült is tartani az általa közölt menetrendet. Így tavaly júliusban módosították az építési törvényt, ami a rozsdaövezeti akcióterületek (RAT) fogalmának beemelése mellett a területek beépítési szabályait is egyszerűsítette. Májusban még azt ígérte, hogy szeptemberre elkészül az első rozsdaövezeti telkeket kijelölő kormányrendelet, de ez azóta sem jelent meg. A döntés csak Budapesten 3000 hektárnyi területet érinthet, főként egykori üzemeket, vasúti létesítményeket. A programba bekerülő területeket egyébként eleve két részre bontották. Az elsőbe az azonnali projektindításra alkalmas telkek, a másodikba a hosszabb előkészítést igénylők kerülnek.    A megtorpanás aligha független az új lakásokra vonatkozó áfakedvezmény újbóli bevezetésétől. Orbán Viktor miniszterelnök – vélhetőleg Fürjes Balázs államtitkárságát is meglepve – októberben jelentette be, hogy 2021-től visszatér a lakásépítés 5 százalékos áfája. Ez egy csapásra lenullázta a rozsdaövezeti előnyt, hiszen a kormány korábban éppen azzal akart kedvet csinálni a zöldmezős fejlesztéseknél sokkal macerásabb barnamezős beruházásoknak, hogy az új lakásokat terhelő 27 százalékos áfa helyett a rozsdaterületiek után csak 5 százalékot kellett volna fizetniük. A Népszava kérdésére akkor azt válaszolta Fürjes Balázs, hogy a rozsdaövezetekben az áfa teljes egészében visszaigényelhető lesz, praktikusan nulla százalék. Csakhogy egyelőre erről sincs jogszabály. – Szalai Anna 

Huszonhárom, a megyei jogú városoknak elküldött levéllel próbálta igazolni Facebook-oldalán Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai ügyekért felelős államtitkára, hogy a kormány egyeztetett a hazai nagyvárosokkal az uniós források felhasználásáról. A körlevélben azonban semmi sem utal a tárgyalásokra. A magyar kormány már novemberben elküldte Brüsszelnek az európai helyreállítási alapból finanszírozott program tervezetét. A hazai önkormányzati szövetségek, a főváros, illetve az ellenzéki megyei jogú városok vezetőinek állítása szerint azonban annak ellenére nem egyeztettek velük a Magyarországnak jutó támogatásról, hogy az uniós rendelet szerint ez kötelező, s a konzultációkról részletes beszámolót is kell készíteni. Ellenkező esetben az Európai Bizottság elkaszálhatja a jóváhagyására beterjesztett programokat. „A baloldali álhírgyártás újabb eleme az a vád, amely szerint Magyarország Kormánya nem konzultál az önkormányzatokkal az uniós források felhasználása ügyében – írta magyarázatként a 23 egyenlevélhez hétfőn este Facebook-oldalán Orbán Balázs. – Megkértem a kollégákat, hogy keressék meg az összes – baloldali és jobboldali – megyei jogú város vezetőjének küldött leveleket is. A kormány szapulása nem kormányzás, kedves baloldali városvezetők!”

A fotóként csatolt, a megyei jogú városok jegyzőinek címzett levelek nehezen olvashatók, ám hosszas vizsgálódás után kiderül, hogy az első részükben csak a kormány sikereit sorolják. A szöveg második felében felajánlják a településeknek, hogy január végéig e-mailben véleményezhetik a helyreállítási tervezetet, az ehhez érkezett észrevételeket, illetve a kormány Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásait, s elküldhetik esetleges javaslataikat is ezzel kapcsolatban. Konkrét tárgyalásokról, egyeztetésekről azonban nem esik szó. – Vas András 

Megérkezett 550 ezer dózis kínai, Sinopharm vakcina Magyarországra kedden. Ezzel együtt kérdés, hogy mikor lehet majd először alkalmazni a szert: a gyors engedélyezés annak ellenére sem garantált, hogy a kormány jelentősen lazított az előírásokon. Egy jogszabálymódosítás tette lehetővé, hogy – mint arról többször írtunk – az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) érdemi vizsgálat nélkül engedélyezze a szert. Csak annyit írtak elő, hogy alkalmazás előtt a Nemzeti Népegészségügyi Központnak (NNK) valamennyi gyártási tételt ellenőriznie kell. Csakhogy ezen a ponton elvérezhet a vakcina gyors bevetése. A készítmény rendes, magyarországi szakértői értékelése ugyanis azért akadt el, mert Kínából nem érkezett meg az oltóanyag dokumentációja, és információink szerint ez azóta sem történt meg. Enélkül pedig az NNK laborosai sem tudhatják, hogy pontosan milyen paraméterekkel kellene rendelkeznie a vakcinának. A bizonytalanságot mutatja az is, hogy bár ezt az oltóanyagot a háziorvosokkal szeretnék beadatni, a készítménynek ma sincs nyilvánosan elérhető alkalmazási előirata. Márpedig a Magyar Orvosi Kamara korábban azt írta: az alkalmazási előirat hiányában a testület elnöksége „nem tudja tiszta lelkiismerettel ajánlani a kollégáinak a készítmények alkalmazását, mert az alkalmazási előirat az alapfeltétele a készítmény betegbiztonságot garantáló alkalmazásának, és ez alapozza meg az orvos jogi és etikai biztonságát.” Jelen állás szerint most az oltási sorban a 60 év felettieknek kellene több vakcina. Ők mintegy másfél millióan vannak, de nekik nem alkalmas minden oltóanyag. A koruk miatt nekik nem adható az AstraZenecaé. S miután az idősebbek között sok a krónikus beteg, így az orosz vakcinát is csak keveseknél lehet használni. Bár magyar előirat nincs, a kínai oltóanyagot a gyártója sem ajánlja 60 év felett. Az Index idézte a Sinopharm egyik leányvállalatának elnökét, aki még januárban azt nyilatkozta, hogy a 60 év felettiek beoltását nem ajánlja feltétlenül. Pakisztán egészségügyi miniszterének tanácsosa február elején egyértelműbben fogalmazott: az ő vizsgálataik azt mutatták, hogy 60 éves kor felett nem volt hatásos az oltóanyag.

Magyarországon eddig 341 958 embert oltottak be, közülük 131 593-an már a második oltást is megkapták. Ezt azt jelenti, hogy eddig mintegy 700 ezer adag bevethető oltóanyag érkezett. Ebből 26 ezer volt orosz készítmény, a több európai, amerikai. A héten két ütemben bő 100 ezer adagnyi Pfizer szállítmány várható. Az, hogy egyre több gyártótól érkezik oltóanyag fontos azért is, mert a választási lehetőség – úgy tűnik – jelentősen növeli az oltási hajlandóságot. A Központi Statisztikai Hivatal mérése szerint február elején a kérdezett 37,8 százaléka mondta azt hogy tervezi beoltatni magát. A Publicus felmérése szerint viszont a kérdezettek 64 százaléka mondta azt, hogy biztosan beoltatja magát, ha választhat az oltóanyagok közül. Szokatlan módon ebben a kérdésben a pártpreferencia sem jelent drasztikus különbséget: a kormánypártiak 90 százaléka oltatna, ha választhatna, az ellenzékieknek pedig 76 százaléka.