Előfizetés

Brüsszeli harcokról beszélt a járvány kapcsán Orbán

Kósa András Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.15. 11:50

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az ellenzék nem adja meg a felhatalmazást a veszélyhelyzet meghosszabbítására.
A járványügyi adatok egész Európában romlanak, a novemberben meghozott korlátozó intézkedések indokoltak voltak, még ha nehezen is viselik azokat az emberek – jelentette ki a parlamentben napirend előtti felszólalásában Orbán Viktor hétfőn. A miniszterelnök hosszan dicsérte kormánya döntéseit, méltatta „a következetes magyar válságkezelést”, és elrettentő példaként jelezte, hogy berobbant a járvány azokban az országokban, ahol karácsonykor enyhítettek a korlátozásokon. Ezzel együtt szólt arról is, hogy a járványadatok tíz napja újra romlanak, a vírus mutációja miatt megint nő a fertőzöttek száma. A kormányfő hosszan beszélt a vakcina fontosságáról, szólt arról, hogy gyorsabban szeretnének oltásokhoz jutni, mint ahogy „Brüsszelből ígérik”, ezért vettek orosz és kínai oltást is. – Május végéig az alternatív beszerzési források révén 3,5 millióval több embert tudunk majd beoltatni, mint egy hasonló méretű nyugati ország, amelyik csak uniós beszerzésből vár vakcinát – mondta a kormányfő. Arról nem tett említést, hogy a hétfőig befutott több mint félmillió vakcina nem egészen 50 ezer darab kivételével mind Nyugatról érkezett. Miután Brüsszelt ostorozta kijelentette: – Nem szabad a vakcinából politikai kérdést csinálni, nem a vakcina területén kell az amerikaiak és Brüsszel iránti elkötelezettségünket bizonygatni. A vakcinák engedélyeztetését ért kritikákra reagálva Orbán Viktor azt mondta, az ellenzéki politikusok lebecsülik a magyar kutatók, orvosok szakértelmét, amikor európai engedélyezést sürgetnek. „Ez sértő a magyarokra nézve” – jelentett ki a kormányfő, pedig az ellenzék, és szakértők valójában nem a magyar tudósokat, hanem a kormány döntéseit, a vakcinavizsgálatok túlzottnak tartott könnyítéseit, a szakmai bírálatok semmibevételét, valamint az eljárások átláthatatlanságát nehezményezték. – Tavaly 5,2 százalékkal esett vissza a magyar GDP – árulta el Orbán Viktor a parlamenti felszólalását követően az ellenzéknek adott viszontválaszában, s ezzel megelőzte a KSH-t, amely hivatalosan kedden közli a múlt év negyedik negyedévében és az év egészében elért gazdasági növekedés adatait. Felszólalásának egyébként a "gazdaság újraindításáról" címet adta a miniszterelnök, de valójában erre nem sok szót vesztegetett. A magyar gazdaságot munkahelyteremtéssel, adócsökkentéssel és a beruházások támogatásával kell újraindítani – fogalmazott –, majd felsorolt több, korábban már bejelentett vagy már el is indult programot. Így például a januártól ismét 5 százalékra csökkentett lakásépítési áfát, a februárban indult lakásfelújítási programot, a november óta létező ágazati bértámogatást – amelynek kifizetésével komoly gondok vannak –, az orvosoknak rég megígért béremelést, a négy év alatt visszaépítendő 13 havi nyugdíjat, és a 2022-es választási évtől életbe lépő, fiataloknak járó személyi jövedelemadó-mentességet. A kamatmentes 10 millió forintos vállalkozói hitel sem volt új elem, hiszen azt már az iparkamara gazdasági évnyitóján bejelentette. A „nagyívű, sokezer milliárdos” felsőoktatási beruházási program pedig az uniós helyreállítási alapból valósul meg, amelynek végleges szabályait múlt héten fogadták el az uniós intézmények. Magyarország részletes tervét a pénz elköltéséről pedig április végéig kell eljuttatni az Európai Bizottsághoz. A miniszterelnök a válságkezelést sikeresnek mondta, mert ő ebben csak egy számnak tulajdonít jelentőséget, annak, hogy mennyien dolgoznak. Szerinte tavaly decemberben ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, a foglalkoztatottak száma 4,5 millió volt. A KSH legutóbbi adatközlése alapján decemberben valóban 4,5 millióra rúgott a foglalkoztatotti létszám, ez azonban 14 ezer fővel kevesebb az előző évinél. A KSH viszont az összes olyan embert ide sorolja, aki a kikérdezés hetén akár csak egyetlen órát is fizetség fejében dolgozott, és a közmunkásokat, de még a külföldön dolgozó magyarok majdnem 100 ezres táborát is beleszámítja a hazai foglalkoztatotti statisztikába. Ha viszont csak az öt fősnél nagyobb munkahelyeken dolgozó alkalmazotti létszámot vizsgáljuk – és miért ne tennénk, ha a KSH is csak őket veszi figyelembe az átlagkeresetek kiszámításakor –, akkor a legutolsó, novemberi adat alapján azt látni, hogy egy kisvárosnyi dolgozó tavaly tűnt el a cégektől. Tavaly novemberben ugyanis 3 millió 131 ezerre rúgott az alkalmazotti létszám, míg egy évvel korábban még 3 millió 192 ezerre. Orbán Viktor az Európai Unió harmadik legalacsonyabb munkanélküliségi rátájával is büszkélkedett. Decemberben a KSH 200 ezer munkanélkülit talált, miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 291 ezren szerepeltek regisztrált álláskeresőként. Ezeknek az embereknek a fele semmilyen pénzbeli ellátásra nem volt jogosult, az Európában példátlanul rövid, mindössze 3 hónapig járó álláskeresési járadék folyósítási idejét ugyanis a válságra tekintettel sem hosszabbította meg a kormány.
Orbán Viktor szavaira elsőként Jakab Péter a Jobbik elnöke reagált, aki mondandóját azzal kezdte, az oltáshoz nem szabad előnyöket juttatni, mert ezzel jogfosztottságba taszítják azokat, akik nem akarna kínai vakcinával oltatni. - Ha van valami kínai cucc, amivel beoltottak egymillió afrikai vagy kínait, akkor nekünk is jó, ha valakinek nem, azt hátrányok érik, ez nem más, mint zsarolás – mondta. A Jobbik elnöke szerint százezrek veszítették el a megélhetésüket, ezért ezek az emberek adott időben vissza fognak vágni. Orbánnak azt tanácsolja, „készüljön a bukásra”.   
Kövér László ezután a kormánypárti bekiabálókat intette meg. Gyurcsány Ferenc azzal kezdte, kár buta vitákba belemenni az oltással kapcsolatban, a lényeg, hogy mindenki tartsa be a szabályokat és oltassa be magát. Az ellenzék pusztán óvatosságból szorgalmazza az Európai Gyógyszerügynökség engedélyét az orosz és a kínai vakcinára, ebből szerinte sem kellene politikát csinálni. - Mi magunk körül alapvetően pusztulást és reménytelenséget látunk nagyon sok helyen, még ha a kormányfő által idézett statisztikák valószínűleg igazak is. Nincs még egy ilyen ország Európában, amelyik ilyen keveset adott volna bértámogatásra, munkahelyek megőrzésére – mondta. Gyurcsány szerint az egyetemi modellváltás azt jelenti, hogy pár fős kuratóriumoknak adják a nemzeti vagyon jelentős részét, ezzel a nemzetet lopják meg valójában. Mindezt azért, mert a kormányt zavarja a szellemi sokszínűség, ezért hazafiatlan cselekedet és a magyar szellemi felemelkedés elárulása. - Önök a következő hónapokban sokat fogják mondani az én nevemet, bármi is lesz a kérdés a válasz az lesz: Gyurcsány. Én értem, hogy ez sokaknak lelki kielégülést okoz, de ennél felnőttebnek kellene kezelni ezt az országot – mondta a DK elnöke. Schmuck Erzsébet az LMP képviselője azt mondta, a kormány kétszer annyi támogatást adott a sportnak, mint az egészségügynek, ez mindent elmond az értékrendjétől. Eközben az önkormányzatokat nincstelenné tették, így nem tudnak segíteni a bajba jutottakon. Az egy hétnyi nyugdíjemelés semmire nem elég, de Orbán Viktor ezt nem értheti, hiszen nagyon gazdag családban él. Hamis az az állítás, hogy a kormány megoldotta a kis és közepes jövedelműek helyzetét. 23 milliárd forint bérpótlékot ítéltek meg eddig, ami nemzetgazdasági szinten elenyésző összeg. A kormány csúsztat az adatokkal, mert a részmunkaidőben dolgozók bérét nem számítják bele a magyar átlagbérbe. Szabó Tímea (Párbeszéd) arra emlékeztette Orbán Viktort, hogy korábban a halálos áldozatok számát tekintette a védekezés legfőbb mutatójának, ebből a szempontból rosszul állunk. Október végén már a második hullám dübörgött, miközben Orbán Viktor még 20 ezer emberrel együtt nézett focimeccset november elején. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint valójában 39 ezerrel több embernek nincs állása, mint tavaly, de ez a kormány statisztikáiban nem látszik. Pár napja 70 ezer embert fosztottak meg a térítésmentes gyógyítástól, miközben 300 ezer hivatalosan regisztrált munkanélküli van. Ennek a 70 ezer embernek az ellátása 56 milliárd forintba kerülne, erre még a nemzetközi vadászkiállításra is többet költ a kormány. Eközben a „kormány elkezdte körbe betonozni a Balatont, a Velencei tavat vagy a Fertő tavat is”. „Rogán Antal éppen a harmadik örökké tartó házasságát kötötte, és még véletlenül sem akart felvenni 1.5 milliárd forint hitelt a földvásárlására” – mondta, amikor Kövér László kikapcsolta a mikrofonját.  
Tóth Bertalan az MSZP elnöke szerint a legrosszabb forgatókönyv valósult meg a második hullámban, mert a kormány nem készült fel időben. Az ellenzék jól tette, hogy az első veszélyhelyzetet nem szavazta meg, mert a kormány nem szolgált rá a bizalomra. A másodikat csak azért szavazták meg, mert Orbán magára vállalta a felelősséget, de a kormányfő bizalomból és felelősségből is megbukott, mert a hatalommal visszaélve alaptörvénybe foglalta a lopást, hogy megszüntesse az egyetemi autonómiát, kivéreztesse az önkormányzatokat, elhallgattassa a Klubrádiót. - Mészáros Lőrinc vagy Semjén Zsolt, a Tenisz Szövetség vagy a Mathias Corvinus Collegium milyen munkát végzett el tíz milliárdos vagy éppen ötszáz milliárd forintos támogatásért cserébe? - kérdezte. Eközben a kormány lesöpri az asztalról az álláskeresési járulék meghosszabbítását. Ha Orbán Viktor ezekre kérdezne rá a nemzeti konzultációban, valószínű olyan válaszokat kapna, amilyenekre nem számít. Simicskó István a KDNP frakcióvezetője azt mondta, az ellenzék még sosem kezelt válságot sikeresen, így nem hiteles a kritikájuk. A kormány gazdasági intézkedései jók voltak, a nemzeti konzultáció is hasznos, mert kikérik az emberek véleményét. A keleti vakcinák engedélyeztetése zajlik. Kocsis Máté ismét felsorolta a kormány intézkedéseit, majd azt mondta, az ellenzéki felszólalások nem sikerültek túl jól – kivéve Gyurcsány Ferencet. Orbán Viktor válaszában azt mondta, az ellenzék lebecsüli a magyar kutatók, orvosok szakértelmét, amikor európai engedélyezést sürget a vakcinákat, ami sértő a magyarokra nézve, csakúgy, mint a nemzeti konzultáció kritizálása, amin több millióan szoktak részt venni. A kormányközeli oligarchák állami támogatásaival kapcsolatban azt mondta, „az ellenzék vörös bárói is kapnak”, ha munkahelyet teremtenek, mert „gazdaságélénkítést nem lehet politikai alapon csinálni, a vörösök sem maradnak ki belőle”. A válság idején is a GDP arányos beruházási mutatónk 27% fölött van, ezzel megnyerjük a 2021-es, 22-es évet is – mondta. 70 ezer ember valóban nem jut hozzá már ingyenes egészségügyi ellátáshoz, de ezek fele külföldön dolgozik, 11% pedig aki teljes inaktivitást mutat, sokan viszont súlyos szociális helyzetben vannak, de nekik megnyitották a külön eljárás lehetőségét, ők kérhetik a TB-tartozás átütemezését, elengedését. A főváros számláján 122 milliárd forint van, ezért nem lehet azt mondani, hogy kivéreztette a kormány. Az uniós források 44%-a pedig Budapestre került eddig, ami 3000 milliárd forint. Végül Gyurcsány Ferenchez fordulva „gyurcsányozó” idézeteket olvasott fel a Jobbik részéről. 

Péntekig lehet jelentkezni a középfokú intézményekbe

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.15. 11:36
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Péntekig, február 19-éig adhatják be a diákok jelentkezésüket a középfokú intézményekbe - közölte az Oktatási Hivatal (OH) hétfőn az MTI-vel.
A középfokú felvételi eljárásban a 9. évfolyamra jelentkezők felvételi lapjait - a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapokat - az általános iskolák töltik ki. A 6 és 8 évfolyamos gimnáziumokban továbbtanulni szándékozóknak a dokumentumokat egyénileg kell kitölteniük az OH honlapján elérhető KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program erre létrehozott felületén. A kitöltött dokumentumokat - a tájékoztatóban leírtak szerint - aláírva kell eljuttatni a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskolákba és az OH-nak. A hivatal honlapján nyilvánosságra hozták a központi írásbeli felvételi vizsgadolgozatok eredményeinek átlagait és eloszlását. Így a felvételizők összehasonlíthatják teljesítményüket, és megalapozottabban dönthetnek arról, hogy mely középfokú iskolákba jelentkezzenek - közölte az OH. 

A magyar parlamenti képviselő vagyonhalmozásban jobban teljesít

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.15. 10:10

Fotó: Bruzák Noémi / MTI
Nyilatkozataik alapján, egy évtized alatt 786 százalékkal nőtt a választott politikusok értékpapír-, készpénz- és követelésállománya.
Az elmúlt egy év alatt 20 százalékkal, az utóbbi tíz évben pedig összesen 786 százalékkal nőtt a 2010 óta parlamenti patkóban helyet foglaló képviselők átlagvagyona – derült ki az mfor.hu elemzéséből. A lap a február elsején nyilvánosságra hozott képviselői vagyonnyilatkozatok alapján megállapította:
Míg 2010-ben átlag 3,1 millió forint nettó vagyonnal rendelkezett egy-egy választott tisztségviselő, ma ez az összeg már közel 28 millió forint. Mindez annak köszönhető – írták –, hogy bár a tartozásaikat is szépen halmozták, ennél nagyobb ütemben emelkedett a pénzügyi eszközök értéke.

Az mfor.hu megjegyezte, csak azoknak a képviselőknek a vagyonnyilatkozatát vették górcső alá, akik 2010 óta folyamatosan helyet foglalnak az országgyűlésben. A felmérés során számba vették az értékpapírokat, befektetéseket, készpénzt, valamint a feltüntetett követelés-állományt és a tartozások nagyságát is. Utóbbi tétel nélkül számított pénzügyi eszközállományból a kötelezettségeket levonva, kiderül a nettó pénzügyi vagyon. Tételesen:
  • a 2010 óta parlamentben ülő képviselők értékpapír-állományukat 21 százalékkal, 2,4 milliárdra növelték (az állományra természetesen nemcsak konkrét befektetési célú vásárlások hathattak, hanem az átértékelődés is növelhette az állományok értékét),
  • takarékbetétben az előző évinél alig többet, 997 millió forintot tartottak - ez 1 százalékkal magasabb érték, miközben 2011-hez képest 587 százalékkal nőtt az ilyen formában megtakarított pénz,
  • párnacihában készpénz formájában 303 millió forinttal rendelkeztek a képviselők, ami 89 százalékkal több az előző évinél és 29 százalékkal haladja meg a 2011-es állapotot,
  • egyéb követeléseik értéke 1,5 milliárdot tesz ki, ami 4 százalékkal több a 2019-esnél és nagyjából triplája a 2011-es értéknek.
„Miközben a háztartások nettó pénzügyi vagyona a koronavírussal terhel 2020-as évben becslésünk szerint 10 százalékkal sem növekedett, addig a 2010 óta tisztséget betöltő országgyűlési képviselőké mintegy ötödével. A parlamenti patkóban 2010 óta helyet foglaló politikusok 2020-ra mintegy 3,5 milliárd forintnyi nettó pénzügyi vagyonnal rendelkeztek az előző évi 2,9 milliárd után. Képviselői mandátumuk átvételekor csupán 401 millió forint nettó vagyonuk volt”

– szűrte le a portál az összesített adatokból.