Előfizetés

Készül a keleti vakcinakoktél

Danó Anna
Publikálás dátuma
2021.02.13. 06:20

Fotó: PUNIT PARANJPE / AFP
A kínai és orosz után indiai oltóanyagot szerez be a kormány, igaz egyelőre csak a vizsgálatokhoz elegendő mennyiséget – értesült lapunk.
Információink szerint az orosz és a kínai vakcina után újabb, egy indiai oltóanyag behozatalát engedélyezte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI). Egyelőre csak akkora mennyiséget – mintegy másfél tucatnyi ampullányit – szerezhet be az Országos Kórházi Főigazgatóság, amennyi elegendő a hatékonysági és biztonságossági vizsgálatok elvégzéséhez. A készítmény dokumentációját az OGYÉI szakértői már vizsgálják. A szer az AstraZeneca Oxford nevű vakcinája licenceként készült, ebből szintén kétszer 0,5 milliliter egy páciens adagja. A BBC korábbi cikke szerint az AstraZeneca tavaly júniusban kötött licencszerződést az indiai Serum Institute of India nevű céggel, hogy az eljuttathasson egymilliárd adag oltást az alacsony és közepes jövedelmű országokba. A gyártó eddig az oltóanyagból Bhutánba, a Maldív-szigetekre, Bangladesbe, Nepálba, Mianmarba és a Seychelle-szigetekre szállított. Mindez szervesen illeszkedik az Orbán Viktor péntek reggeli rádió interjújában elhangzottakhoz, hiszen a miniszterelnök azt mondta: „Mindenfelé keresni kell a vakcinát, portyázókkal és fürkészekkel”, és „ha néhány százezer vakcina leesik egy teherautóról, ott kell lennie egy magyar portyázónak, aki azt elkapja”. Hozzátette: az Európai Bizottságot nem lehet elmarasztalni azért, hogy ne akarna beszerezni vakcinát, csak épp az idővel van baj, az unió nem tud elég oltást biztosítani. Ennek apropóján megjegyezte: „Miért gondoljuk, hogy az európaiak okosabbak lennének, mint mi? Én nem bízom jobban a brüsszeli szakemberekben, mint a magyarokban” – mondta Orbán arra, hogy az Európai Gyógyszerügynökség még nem engedélyezte az orosz Szputnyik V-t, a magyar hatóságok viszont igen. Arra nem tért ki, hogy Szputnyik V hazai vizsgálatait számos bírálat kísérte, és az orosz gyártó mindeddig nem kérte az európai engedélyezési eljárást. A miniszterelnök szavaira reagálva lapunknak egy szakértő azt mondta: egy engedélyeztetési kérdés nem lehet a miniszterelnök személyes hitének, bizalmának kérdése. Hozzátette: az európai jog írja elő, hogy a vakcinákat, a biotechnológiai készítményeket, az új hatóanyagokat az unió közös szakhatóságának kell engedélyeznie. A gyártókat azért küldik az Európai Gyógyszerhatóságokhoz a készítményeik engedélyeztetéséért, mert annak szakmai megítéléséhez ott van meg a szükséges komplex tudás – fogalmazott a szakértő. A kormányfő beszélt arról is, hogy a fertőzöttek száma újra nő. A jó hír csak annyi, hogy számításai szerint, hogy már mintegy 700 ezren védettek Magyarországon. 310 ezren már legalább egy oltást megkaptak, 383 ezren pedig igazoltan átestek a betegségen. A kormányfő szerinte az oltás jól halad, félóránként hat ember kapja meg a vakcinát. Közölte azt is, ha a kínai vakcinával is elkezdődhet az oltás, húsvétig minden eddig regisztráltra sor kerülhet, ez összesen 2 millió 448 ezer embert jelent. Ugyanakkor a miniszterelnök pénteken nem tért ki arra a problémára, hogy a kínai oltóanyagról eddig semmilyen tájékoztató anyag nem került nyilvánosságra és azt sem tudni, hol tart a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) a biztonságossági vizsgálatával. Emlékezetes, hogy a kínai vakcina eleve úgy kerülhetett az országba, hogy a kormány módosította a behozatali szabályokat az érdemi vizsgálatból kihagyta a gyógyszerhatóságot. A magyar forgalmazáshoz pedig már azt is elegendőnek tekintette, ha Szijjártó Péter külügyminiszter igazolja, hogy az adott vakcinát legalább egymillió embernek beadták.  

Itthon is terjed a brit mutáció

Már Magyarországon is elkezdődött a koronavírus brit mutációjának közösségi terjedése, míg néhány nappal ezelőtt még 33 ilyen esetet fedeztek fel, ma ez a szám 69, és a fertőzéseknek csak egy része hozható összefüggésbe külföldi utazással – közölte Müller Cecília országos tisztifőorvos. Nem csak a brit mutáció, a „sima” vírus is újra gyorsabban terjed a jelek szerint: tegnap az utóbbi időben soknak számító, 1860 új fertőzöttről számoltak be. Az áldozatok száma 99-cel emelkedett. Kórházban 3828 koronavírusos beteget ápolnak, közülük 299-en vannak lélegeztetőgépen. Közben a kormány már a veszélyhelyzet meghosszabbítására készül. Az Országgyűlés kétnapos üléssel kezdi meg idei munkáját a jövő héten. Kedden a járvány elleni védekezésről szóló kormányzati indítvány általános vitájával kezdődik az ülés, az igazságügyi miniszter pedig a veszélyhelyzetben alkotott rendeletek hatályának meghosszabbítására tesz javaslatot.

Az összevonás megtörtént, a koncepció még készül a Volánbusz és a MÁV között

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2021.02.13. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Évek óta készültek a távolsági személyszállításban résztvevő cégek egyesítésére. Az 56 ezer főre duzzasztott, a Volánbuszt is bekebelező MÁV-nál dolgozók érdemi változást nem, bérfeszültséget viszont tapasztalnak.
Kevés olyan ágazat van, amely annyi átalakításon ment át az utóbbi években, mint a távolsági személyszállítás. Sokéves vajúdás után tavaly a MÁV bekebelezte az állami távolsági busztársaságot. A menetrendek összehangolása, a párhuzamosságok régóta ígérgetett felszámolása ezzel azonban nem rendeződött, de legalább elkezdődött valami. Az immár több mint 56 ezer embert foglalkoztató mamutvállalatba terelt nem vasutas dolgozók azonban egyelőre nem éreznek érdemi változást. Homolya Róbert, a MÁV-csoport elnök-vezérigazgatója 4-5 éves munkának nevezte a menetrendek összehangolását, és a megfelelő minőségű járművek beszerzését. A „közlekedési társaságok egységes csoportszintű tulajdonosi struktúrájának kialakításáról” szóló tavaly december 30-án megjelent kormányhatározat szűkebb határidőket szab a menetrendek összehangolására, az utastájékoztatás és a jegyértékesítés egyesítésére. A különböző közlekedési vállalatok tarifaközösségét pedig 2022 januárjától vezetnék be. Az innovációs tárcának és a nemzeti vagyonért felelős miniszternek június végéig kell letenni a kormány asztalára egy összefoglalót, hogy mi az igazi célja a változásoknak, milyen feladatmegosztás alakul ki az átszervezések végére. A Magyar Közlekedési Klub elnöke szerint az eddigi tapasztalatok alapján senki ne vegye túl komolyan a bejelentett határidőket. Pongrácz Gergely ráadásul szakértő társaival együtt szakmai tévedésnek tartja a közlekedési cégek ide-oda pakolgatását, a cégeken belüli átszervezéseket és összevconásokat. A civil szakmai szervezet egy olyan nagy állami megrendelő létrehozását tartaná megoldásnak, amilyen a fővárosban a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ez a "nemzeti közlekedési Központ" aztán a minőségi elvárásoknak megfelelő bármilyen céggel köthetne szerződést a szolgáltatások elvégzésére, nem csak a mostani MÁV-csoport vállalataival – hangsúlyozta a Klub vezetője. Pongrácz Gergely hangsúlyozta, hogy a vasúti és a távolsági buszközlekedés párhuzamosságainak teljes megszüntetése illúzió. Minden térségben más adottságok vannak, a lényeg, hogy országszerte működjön az integrált ütemes menetrend, amikor a legkisebb településről induló utazó is pontosan tudja, hogy van csatlakozása, ha az ország másik végébe akar eljutni. Ehhez a hálózatszervezéshez értő, nagyon felkészült szakemberek kellenek, de most nem látunk ilyen gárdát az országos, vagy a minisztériumi szinteken – tette hozzá a Magyar Közlekedési Klub elnöke. Most a MÁV magának mondja meg, hogy mit csináljon, nem állítjuk, hogy kizárt a jó eredmény, de nemzetközi tapasztalatok szerint azok a rendszerek működnek jól, ahol külső tartományi vagy állami cég a megrendelő – hangzott a szakértői vélemény.   

Fiókba dugott tervek

A vasúti és a távolsági buszjáratok párhuzamosságainak megszüntetése évtizedes megoldatlan kérdés. Az Orbán-kormány már 2011-ben azt ígérte, a következő évben létrejön a Nemzeti Közlekedési Holding, ami összehangolja a járatokat, de utána évekig nem történt semmi. 2015-ben a miniszteri biztosnak kinevezett Vitézy Dávid letett az asztalra egy sokak szerint szakmailag kifogástalan országos közösségi közlekedésfejlesztési koncepciót, amit azonnal a fiókba dugtak a politikusok. 2018-ban és 2019-ben is többször előkerült a MÁV és Volán társaságok összevonása, Fónagy János miniszterelnöki biztosként mindig az adott év végét jelölte meg határidőként a menetrendek összefésülésére, de végül nem sokkal a volt főpolgármester, Tarlós István ugyancsak miniszterelnöki megbízotti kinevezése után, csak 2020 júliusában ültették a busztársaság fölé a vasutas céget. 

A buszok csak a vonatig közlekednének

A MÁV-Volánbusz egyesüléssel létrejött az ország legnagyobb gazdasági szereplője, amely a Központi Statisztikai Hivatal szerint éves szinten több mint 600 millió utast szállít - bár a MÁV-csoport belső lapjában nemrég Homolya Róbert elnök-vezérigazgató 800 milliós számot említett –, a költségvetése meghaladja az 500 milliárd forintot. Azzal indokolta a két vállalatcsoport integrációját, hogy e nélkül a 2050-re kitűzött klímacél, hogy hazánk is 90 százalékkal csökkenti a közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátási értékét, nem valósítható meg. A közúti járművek számának minden járműtípusban megfigyelhető drasztikus emelkedése ellen lépni kell – hangzik a kiegészítő magyarázat, ami persze nem jelenti a buszjáratok automatikus visszaszorítását, csak azt, hogy ahol van vonatközlekedés, ott a buszok csak a vasútállomásokig viszik az utasokat. A járművek fiatalítása, korszerűsítése mindkét cégnél megkezdődött és az összevonás után is folytatódik, a menetrendek összehangolásának első eredményeként a dunántúli átszervezés a társaság közlése szerint 10 százalékkal tette olcsóbbá a közlekedést.      

A volánosok kevesebbet keresnek a mávosoknál A hatalmas távolsági közlekedési vállalatnál az összevonások után több mint 56 ezren dolgoznak. A legtöbb ágazat irigykedve szemléli a magas szakszervezeti szervezettséget, ami egyes leányvállalatoknál eléri a 60 százalékot is. Különösen a MÁV érdekvédői számítanak erősnek, a három legnagyobb szervezet idén 6 százalékos alapbéremelést vár és az egyéb juttatások 3 százalékos emelését kéri a MÁV-csoport vezetésétől. A Vasutasok Szakszervezete (VSZ), a Mozdonyvezetők Szakszervezete (MOSZ) és a VDSZSZ Szolidaritás Szakszervezet átadta javaslatát, de a bértárgyalások még nem kezdődtek meg – ezt a társaság kommunikációs igazgatósága és a majdani megállapodás jóváhagyására jogosult nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter hivatala is megerősítette lapunknak. Annyit a napi.hu a napokban megszellőztetett, hogy a MÁV vezetése állítólag kész elfogadni a dolgozók ekkora béremelési kérését, sőt nem térne ki egy többéves megállapodás elől sem. Lapunknak azonban ezt nem erősítették meg hivatalosan. Így egyelőre annyit tudni, hogy vannak tervek egy két-, vagy akár hároméves bérmegállapodásra is, utóbbi összesen 20 százalék fölötti emelésről szólhatna. A korábbi hároméves megállapodással szemben azonban a szakszervezetek most csak olyan szerződést írnának alá, amelyben az utolsó évre is tisztességes emelési mérték maradna. Az is fontos kérdés, hogy miként sikerül felzárkóztatni a Volánbuszon belül a korábban lemaradt keleti térségekben dolgozók bérét a nyugati országrészben többet keresők pénzeihez, s mindezt úgy, hogy csökkenjen mind a 18 ezer buszos alkalmazott lemaradása a vasutasokhoz képest. A volános szakszervezetek közül a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) a vasutasok kérésével nagyjából megegyező elvárásokat fogalmazott meg az idei béremelésre, azzal a kiegészítéssel, hogy a 6 százalékos általános alapbéremelés mellett a további 3 százalékot az alacsonyabb bérű dolgozók differenciált felzárkóztatására használhassák. A cégcsoporton belüli felzárkózást segítené a MÁV-nál már tavaly bevezetett hűségpénz, vagy ahogy ott nevezik: lojalitási juttatás kiterjesztése a volánosokra, de a buszosok megelégednének annak tavalyi bruttó 350 ezer forintos összegével, míg a MÁV érdekvédői idén már 400 ezerre emelnék az összeget. Baranyai Zoltán KKSZ elnök a Népszavának megemlítette még a cafetéria keret ötvenezer forintos megemelésének igényét is. A másik nagy volános szakszervezet, a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége (KDSZSZ) épp a tágra nyitott bérolló miatt a vasutasokénál nagyobb béremelést tartana indokoltnak, ők tízszázalékos keresetfejlesztést várnak. A dolgozókat hátrányosan érintő munkáltatói lépések, például önkényesen kiadott szabadságok és az elfogadhatatlan munkakörülmények miatt sokszor tiltakozó szakszervezet elnöke azt hangsúlyozza, hogy a járvány hatására ugyan most megszűnt a korábbi létszámhiány, van elég buszvezető, de ettől még a foglalkoztatási és bérkérdések megoldása ugyanolyan fontos, mint a menetrendek összehangolása. Dobi István szerint épp a harcosságuk miatt a Volánbusz Zrt. vezetése őket megpróbálja kiszorítani az egyeztetésekből, tagságukat hátrányosan megkülönbözteti, leveleikre nem válaszol. Ez ellen – ha a járványhelyzet megengedi – egy április végi demonstrációval akarnak tiltakozni. A MÁV-csoport vezetésének figyelmét akarják felhívni erre a szerintük tarthatatlan helyzetre azzal, hogy a cég budapesti székháza elé vonulnának álarcot viselő társaikkal.  

A védettségi igazolványhoz jutás részletes szabályai

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.12. 22:22

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
A kormany.hu tájékoztatójából kiderül: ki az, aki hivatalból megkapja, és kiknek kell igényelniük a kártyát.
Háromféle módon lehet igazolni a koronavírus elleni védettséget: ha valaki megkapta a védőoltást, vagy igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, illetve ha valaki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt és utólag elvégzett ellenanyag-vizsgálat igazolja a fertőzésen való átesését is – derült ki a kormány honlapján közzétett tájékoztatóból. Mint írják,  kormány szerdán döntött a koronavírus elleni védettségi igazolvány bevezetéséről, és a legfontosabb részleteket a pénteken megjelenő kormányrendelet tartalmazza. Kiemelték:
„Ha valaki megkapta a védőoltást, nem kell igényelnie az igazolványt. Az állam hivatalból postázza az ingyenes kártyát, annak kiállítást külön nem kell kérni. A védőoltást igazoló kártyának nincs érvényességi ideje. Az igazolvány a személyi adatok mellett tartalmazza majd a védőoltás idejét, valamint annak típusát is.”

Ha valaki korábban igazoltan átesett a koronavírus-fertőzésen, akkor a fertőzésből való felgyógyulás napja jelenti a védettség kezdetét. Amennyiban viszont, aki vélhetően átesett a fertőzésen, de nem tudott róla vagy nem készült róla teszt, akkor azt utólag ellenanyag-vizsgálattal is igazolhatja.)
„Ebben az esetben a vizsgálat önköltséges, de hatósági áras lesz, amelynek összege 11 000 forint. Emellett ki kell fizetnie a védettségi igazolvány kiállításnak 3000 forintos összegét is. Ha a vizsgálat eredménye pozitív, a védettségi igazolvány érvényessége 4 hónap. Ebben az esetben a védettségi igazolványt igényelni kell elektronikus úton, vagy személyesen bármely kormányablakban”

– tették hozzá.