Előfizetés

Lázadás szításáért kéri a vád képviselete Trump elítélését

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.12. 09:09

Fotó: MANDEL NGAN / AFP
A republikánusok többsége továbbra sem ért egyet a felelősségre vonási eljárással.
A vád képviselői – Donald Trump alkotmányos felelősségre vonási (impeachment-) tárgyalásának csütörtöki napján – érvelésük végén arra kérték a szenátust, hogy ítélje el a korábbi amerikai elnököt

– írja az MTI.

„Alázatosan arra kérjük önöket, hogy ítéljék el Trump elnököt azért a bűncselekményért, amelyért elsöprő mértékben felelőssé tehető!” – fogalmazott felszólalásában az egyik coloradói demokrata képviselő az állami hírügynökség beszámolója szerint. „Ha úgy teszünk, mint hogyha ez nem történt volna meg, vagy ami még rosszabb, ha megválaszolatlanul hagyjuk, akkor ki tudja, hogy nem történik-e meg újra?” – mondta Joe Neguse.
A demokrata többségű képviselőház lázadás szítása miatt emelt vádat Donald Trump ellen, a Capitolium január 6-i megtámadása előtt tartott nagygyűlésen mondott gyújtó hangú beszéde miatt, amelyet követően hívei megrohamozták a törvényhozás épületét. Az incidensben öten életüket vesztették, köztük egy rendőr is. Jamie B. Raskin – aki az úgynevezett impeachment-menedzserek vezetője – beszédét olyan kérdések listájával zárta, amelyeket Donald Trumpnak tett volna fel, ha a korábbi elnök vállalja, hogy vallomást tesz a szenátus előtt. 
„Miért nem mondta Trump elnök híveinek, hogy hagyják abba a Capitolium elleni támadást azonnal, ahogy tudomást szerzett róla? Miért nem tett Trump elnök semmit annak érdekében – az offenzíva megkezdése után legalább két órán át – hogy megállítsa a támadást? Miért nem ítélte el aznap Trump elnök az erőszakos felkelést és a felkelőket?”

– sorolta a demokrata politikus. A republikánusok többsége továbbra sem ért egyet a felelősségre vonási eljárással. Joni Ernst, Marco Rubio és Mike Rounds szenátorok is azt nyilatkozták, hogy az impeachment-eljárást nem lehet lefolytatni egy már nem hivatalban lévő elnök ellen. „Más jogorvoslati lehetőségek is vannak, ahelyett, hogy az időnket pazaroljuk erre a szenátusban” – fogalmazott Ernst.
A szenátus vezetői korábban abban állapodtak meg, hogy az eljárás során a vád és a védelem is 16 órát kap érveinek bemutatására, napi legfeljebb 8 órában. Azaz a demokraták szerdán és csütörtökön, Trump ügyvédei pedig pénteken és szombaton kapnak szót. Később lesz alkalmuk a szenátoroknak kérdéseket is feltenni, és további eljárási szavazások is lehetnek. David Schoen, Donald Trump egyik védőügyvédje a csütörtöki tárgyalási nap előtt azt mondta: nem valószínű, hogy a korábbi elnök jogi csapata a számára meghatározott teljes időt felhasználja az eljárás során. Trump szóvivője, Jason Miller pedig a Twitteren közölte, hogy a jogi szakembereik várhatóan már pénteken befejezik védelmi beszédüket. Donald Trump az első amerikai elnök, aki ellen a képviselőház két alkalommal is a felelősségre vonási eljárás megindítására szavazott; 2019-ben hivatali hatalmával való visszaéléssel és a kongresszus munkájának akadályozásával indult vele szemben impeachment-eljárás, akkor a szenátus felmentette. Nagy valószínűséggel most is ez lesz az eljárás vége, ugyanis az elítéléshez a szenátusban kétharmados többség kell, azonban a testületben 50:50 a republikánusok és a demokraták aránya. Így legalább 17 republikánusnak is támogatnia kellene az elnök elítélését, márpedig egy keddi szavazáson is csak hatan voksoltak közülük a Trump elleni impeachment alkotmányossága mellett.
Ha Donald Trumpot végül mégis elítélik, elveszítheti a neki járó juttatásokat, és a szenátus egy utólagos szavazást tarthat arról, hogy soha többet ne indulhasson újra elnökválasztáson. Ehhez már nem kell kétharmad, elég az egyszerű szavazattöbbség.

Biden belegabalyodott Jemenbe

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.02.12. 09:00

Fotó: KHALED ZIAD / AFP or licensors
Az amerikai elnök elhatározta, hogy megoldja azt a konfliktust, amely jelenleg a világ legnagyobb humanitárus válságát okozza. Látványos lépései azonban egyelőre csak rontottak a helyzeten.
Kíméletlen háború dúl Jemenben, melyben a szembenálló felek semmibe veszik az ártatlan civilek életét; sem a jemeni kormányt támogató szaúdi koalíció országai, sem az Irán támogatását élvező síita húszi felkelők nem zavartatják magukat, ha lövedékeik időnként lakóépületeket vagy polgári létesítményeket találnak el. A frontvonal közelében minden egyes ágyúdörrenés vagy levegőben meglátott vadászgép rettegés forrása, hiszen a válogatás nélküli bombázás idején semmilyen hely nem jelent biztonságot. A harcoktól távol élők helyzete nem kevésbé kilátástalan: a lakosság több mint négyötöde segélyre szorul, de olyan is többször előfordult, hogy a kormányerők vagy a húszik feltartóztatják a szállítmányokat. Tavaly nyár óta még az is súlyosbítja a problémákat, hogy a donorországok csekélyebb összeget adtak az ENSZ humanitárius programjára, ezért a világszervezet kevesebb élelmiszert, gyógyszert és más létfontosságú segítséget tud nyújtani a jemenieknek. Mike Pompeo volt amerikai külügyminiszter még erre is rátett egy lapáttal azzal, hogy hivatali idejének utolsó heteiben terrorszervezetté minősítette a húszi felkelőket, ami a segélyszervezetek szerint szinte ellehetetlenítette a humanitárius munkát a lázadók uralta északi országrészben. Az amerikai kormányváltás viszont változással kecsegtetett, mivel a múlt hónapban beiktatott Joe Biden még kampánya során megígérte, hogy rendet tesz Jemenben. Február elejére már az is világossá vált, hogy az új amerikai elnök számára prioritást képez ez a konfliktus. “Ennek a háborúnak véget kell vetni” - jelentette ki múlt csütörtökön a külügyminisztériumban tartott beszédében, melyben azt is megállapította, hogy az eddigi harcok humanitárius és stratégiai értelemben is katasztrofális következményekkel jártak. Lényegében ezzel elismerte, hogy a Szaúd-Arábia vezette koalíció úgy bombázta szét a Közel-Kelet legszegényebb országát, hogy 2016 óta egyáltalán nem tudták visszaszorítani a rivális Iránhoz kötődő húszikat. Biden azonban fordulatot hirdetett: megvonta a szaúdi koalíció offenzívájához eddig nyújtott amerikai logisztikai és hírszerzési támogatást, illetve utasítást adott a humanitárius segélyezésre és a politikai rendezésre irányuló diplomáciai törekvések fokozására. Az amerikai külügyminisztérium azt is jelezte, hogy "humanitárius megfontolásokból" leveszi a húszikat a terrorszervezetek listájáról. Szakértők szerint azonban a Biden-kormányzat stratégiai hibát követett el ezzel a lépéssel. “A nemzetközi közösség már régóta arra panaszkodott, hogy semmi ütőkártyájuk nincsen a húszikkal szemben. Ha legalább májusban esedékes kongresszusi felfülvizsgálatig fenntartották volna a lázadók terrorszervezetnek való minősítését, akkor nyomást lehetett volna, de a minősítés eltörlésével megszűnt az ütőkártya és ez felbátorította a felkelőket” - magyarázta a Népszavának Ibráhím Dzsalál, a washingtoni Közel-Kelet Intézet (MEI) Öböl-menti térségről és Jemenről szóló programjának meghívott kutatója. A jemeni szakember szerint az előző amerikai kormányzat utolsó pillanatban meghozott döntése, és a Biden-adminisztráció elsietett lépése is “szerencsétlenül volt időzítve és rossz üzenettel bírt”. Utóbbit az elmúlt napok eseményei is alátámasztják: hétfőn a húszik nagyszabású offenzívát indítottak a közép-jemeni Marib tartomány bevételére, szerdán pedig bombákkal felszerelt drónokkal hajtottak végre támadást egy dél-szaúd-arábiai légikikötő ellen, a merényletben egy polgári repülőgép - egy utasszállító  -lángra kapott. A szakértő szerint ezért korai még a Biden által szorgalmazott diplomácia, először katonai nyomásgyakorlással meg kellene változtatni az erőviszonyokat, meggyengíteni a felkelőket. “Az eddigi tűzszünetek rendre a húsziknak kedveztek, lehetővé tették ugyanis, hogy kifújják magukat és újra hadrendbe állítsák erőiket” - tette hozzá Ibráhím Dzsalál. Egy hiteles békefolyamathoz az amerikai diplomáciának a jemeni kormányoldal belső megosztottságára is megoldást kellene találnia. Az ellentétek forrása, hogy az el-Iszlah nevű iszlamista párt egyike a nemzetközileg elismert kormány mögött álló politikai erőknek, ám ezt a dél-jemeni szakadár milíciákat tömörítő Déli Átmeneti Tanács (STC) és azt támogató Egyesült Arab Emírségek nehezen emésztik meg. A nézetkülönbségek tavalyelőtt és tavaly is fegyveres konfliktushoz vezettek. A szaúdi koalíció közbenjárása látszólag orvosolta a helyzetet: a jemeni kormány és az STC megállapodtak a hatalommegosztásról, létrejött az egységkormány. Az el-Iszlah körüli vita viszont megoldatlan maradt és az egyezményben foglaltak ellenére a szakadár milíciákat egyelőre nem tagozódtak be a hadsereg soraiba A jemeni kormányon belüli ellentétek bármikor újra felszínre törhetnek, mely kisiklathatja Biden törekvéseit a jemeni polgárháború lezárására.

A Fidesz helyére pályáznak Salviniék

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.02.12. 08:00

Fotó: MARCO BERTORELLO / AFP or licensors
Mi történne, ha Matteo Salvini pártja, a Liga váltaná a Fideszt az Európai Néppártban (EPP)?
A kérdés a közelmúltban még nevetséges lett volna, mostanra azonban már nem is annyira lehetetlen a felvetés. Salvini ugyanis egyre inkább mérsékelt jobboldali vezetőnek próbálja feltüntetni magát, letett az EU-ból való kilépésről, az "Italexit"-ről, sőt a napokban, amikor támogatásáról biztosította a olasz kormányfő-jelöltet, Mario Draghit, és Európa mellett is hitet tett. Olasz lapértesülések szerint forgatókönyv készül arra, miként kerülhetne a Liga az EPP-be. Salvini pártjának átalakulása ugyanis annyira felgyorsult, hogy már nem mozog otthonosan az euroszkeptikus Identitás és Demokrácia nevű európai parlamenti frakcióban. Ezt igazolja a héten, a helyreállítási alap támogatásáról szóló szavazás is. Míg ugyanis a Liga képviselői megszavazták a javaslatot, a Marine Le Pen által fémjelzett Nemzeti Tömörülés (RN) tartózkodott, az Alternatíva Németországért törvényhozó (AfD) pedig egységesen a nem gombot nyomták meg. Csakhogy az EPP-be való felvétel nem megy egyik napról a másikra. Egyelőre több akadály is tornyosul Salviniék előtt. A Fideszt nem egyszerű kizárni, kétharmados többségre lenne szükség ehhez, ami egyelőre a jelek szerint nincs meg. A magyar kormánypárt sorsa nyilvánvalóan a németektől függ, márpedig Armin Laschet, a CDU új elnöke jelezte, nem akarja a párt kizárását, igaz, vannak feltételei. Ahhoz ugyanakkor egyszerű többség is elegendő, hogy az EPP nemet mondjon Salvini pártjának felvételére. A német uniópártok, a CDU/CSU, egyelőre biztosan nem támogatják a csatlakozást, nehéz lenne megmagyarázni egy ilyen lépést a kereszténydemokrata választóknak a szeptemberi szövetségi választás közeledtével. Ráadásul az EPP-ben már találhatunk egy olasz pártot, itt foglalnak helyet a Silvio Berlusconi által irányított Forza Italia politikusai. Ha csatlakoznának a Liga EP-képviselői, akkor az olasz küldöttség lenne a legbefolyásosabb, ami aligha lenne elfogadható a németek számára. Változhat azonban a helyzet a következő években. Ha minden a tervek szerint halad, jövő márciusban rendezik meg az olasz parlamenti választást, s a Forza Italia szerepe tovább csökken az olasz parlamentben. A párt mélyrepülése a két év múlva esedékes európai parlamenti választáson is folytatódhat. Ha a Forza Italia alig néhány képviselőt delegálna az EP-be, s a Liga centrista tömörüléssé való átalakulása le is zárulna addig, továbbá az olasz delegáció szerepe sem lenne túl nagy, elképzelhető lenne Salviniék felvétele. Az mindenesetre meglehetősen nagy fricska lenne a Fidesznek, ha akár jövőre, akár két év múlva éppen az a Liga kerülne a helyére, amelyik mindez idáig az egyik legnagyobb szövetségese volt az európai színtéren, a menekültpolitikát, Brüsszel ostorozását, vagy a Moszkvához való közeledést illetően.