Előfizetés

Március elején már egymillió védett ember lehet a kormány szerint

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.12. 07:37

Fotó: Rosta Tibor / MTVA
Szentkirályi Alexandra azt mondta, egy hónappal később ez az arány megduplázódhat.
Szentkirályi Alexandra csütörtök este az állami tevében azt mondta, folyamatosan érkeznek a vakcinák, és úgy kalkulálnak, hogy már május végére 3,5 millió emberrel többet be tudnak majd beoltani Magyarországon, mint például a hasonló méretű Portugáliában, ahol csak „a brüsszeli vakcinával” számolnak.
Közölte, hogy március elejére már egymillió védett ember lehet, aki vagy oltást kapott, vagy már átesett a fertőzésen. Április elejére ez a szám a kétmilliót is elérheti, vagy meg is haladhatja azt a kínai vakcinával.

A védettséget igazoló okmányról szólva Szentkirályi Alexandra azt mondta: a kormány nyitott egy összeurópai módszerre, de a vakcinák pluszbeszerzésének köszönhetően Magyarország jóval előrébb lesz, „mint az Európai Unió általában, vagy egyes tagállamai”. Ezért jogos volt az az igény, hogy saját okmányt adjanak ki. Jelezte, a kormány megtesz mindent, hogy a koronavírus-járvány harmadik hulláma elkerülje Magyarországot. Ebben jelent nagy segítséget a kínai és az orosz vakcina.

Egyetlen központosított állami ügynökségbe szervezik a teljes magyar adatvagyont

Batka Zoltán
Publikálás dátuma
2021.02.12. 07:00

Fotó: Pavel Bogolepov / Nepszava
Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget (NAÜ) tervez létrehozni a kormány, amely az államigazgatásban keletkező hatalmas mennyiségű adat felett rendelkezhet majd – derül ki a parlamentnek nemrég benyújtott törvényjavaslatból.
A törvény leszögezi, a NAÜ nem a közérdekű – a törvények erejénél fogva egyébként is nyilvános vagy nyilvánosságra hozható – adatokért felel majd, hanem olyan, anonimizálva kiadható adatokért, statisztikákért, amelyek a piaci szereplők, kutatók számára értékesek. Példának okáért, ha egy autókereskedő hálózat szeretne terjeszkedni, nem árt tudnia, az ország melyik részében hány autó van, azok milyen idősek, hol mennyi gépkocsit értékesítettek az utóbbi időben, amelyhez az adatokat a Belügyminisztérium jármű-azonosítójából kérheti ki. De a biztosítási cégek is ehhez a tárcához fordulhatnak, ha részletes bűnözési statisztikákra kíváncsiak. Piaci forrásaink szerint ezeknek az adatoknak az értékesítése óriási, éves szinten tízmilliárd forint nagyságrendű forgalmat jelenthet majd ügynökségnek. Ez az összeg egyébként eddig is befolyt, csak eddig külön-külön kellett megkeresni az érintett szerveket, az adatgazdákat. A törvényjavaslat szerint a lekéréshez az engedélyt a jövőben az ügynökség mellett működő – ez a e-közigazgatásért (Rogán Antal), az informatikáért (Palkovics László) és a közigazgatásért (Pintér Sándor) felelős miniszterből álló Nemzeti Adatvagyon Tanács – adhatja meg. Ha zöld utat kap a kérés, az ügynökség lehívja az adott állami adatgazdától a konkrét és személyes adatoktól megtisztított – anonimizált –, a megrendelő igényei, illetve az adatkezelés hazai és uniós szabályai szerint rendszerezett információtömeget, majd kiszabja az árat. Piaci vélekedések szerint a nagy kérdés az, hogy a gyakorlatban hogyan fog működni a rendszer. A névleg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott – ám a Palkovics László vezette tárca által kidolgozott – törvényjavaslat meglehetősen vázlatos, így a pontos részletek a tervezet elfogadása és kihirdetése után megszülető végrehajtási kormányrendeletekből derülnek majd ki. Eddig – piaci forrásaink szerint – a rendszer igencsak nehézkesen működött, ha a központosítás valóban gyorsítani fogja az ügymenetet, akkor az az ország versenyképességén is javíthat. Jóri András adatvédelmi szakértő elmondta: régi törekvés az EU-ban, hogy a közcélú adatok újrahasznosítását felpörgessék – erről már született uniós irányelv is. Arra a kérdésre, hogy egyetlen centralizált állami ügynökségbe szervezni a teljes magyar adatvagyont nem eredményezheti azt, hogy egyik-másik piaci szereplő hátrányba kerülhet, Jóri András azt válaszolta: azt már az uniós irányelvekben leszögezték – ami azóta a magyar jogrendszerbe is bekerült –, hogy minden piaci szereplő számára ugyanazokkal a feltételekkel kell elérhetővé tenni az információkat. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a Népszavának azt mondta, hivatala a törvényjavaslatot már véleményezte és a javaslataik bekerültek a tervezet szövegébe, így adatvédelmi szempontból az jelenleg szerinte kifogástalan. 

Már egymilliárd forintot vesztett Göd a Samsung-gyár elcsatolásával

Unyatyinszki György
Publikálás dátuma
2021.02.12. 06:40

„Mindez az iparűzési adóból, az építmény- és telekadóból folyt volna be” – nyilatkozta lapunknak Balogh Csaba momentumos polgármester.
Ahogy arról lapunk csütörtökön beszámolt, a Pest Megyei Önkormányzathoz csatolt gödi gazdasági övezetből a Samsung-gyár közel 1,8 milliárd forint iparűzési adót fizet be a megyének a 2020-as év után. Az összeget egy friss előterjesztés szerint a régió települései között osztaná szét a kormánypárti vezetésű megyei önkormányzat, mindössze a beszedett adó 40 százalékát használná fel Göd fejlesztésére. – Városunk kiadáscsökkentéssel fedezte az előidézett hiányt – mondta lapunknak Balogh Csaba. A települést ért érvágás viszont igazán úgy mérhető fel, ha figyelembe vesszük, hogy a Samsung-gyár bővítése, illetve a gyártási volumen növekedése miatt legalább 8 milliárd forint bevételtől esik el a város az önkormányzat számítása szerint 2021-ben. Az pedig kérdéses, hogy a megye a jövőben milyen arányok szerint osztja szét a bevételt a térségben – igaz, ezekre a forrásokra Gödről is pályázhatnak. Balogh szerint fontos körülmény az is, hogy míg Gödön két százalékos iparűzési adót kellett fizetnie a Samsungnak, Pest megye már csak egy százalékot vár el. Ebből következik, hogy a megyétől Gödnek biztosan visszajuttatott források inkább csak 20 százalékát teszik ki annak, amit egyébként a város beszedhetett volna a gyártól. Az egymilliárd forintos tavalyi extra hiány miatt Gödön egy lakosra 322 ezer forintnyi költségvetési forrás jutott, a kormány döntése következtében lakosonként 53 ezer forinttal kevesebb közpénzt költhettek el. A helyzet pikantériája, hogy – számításaink szerint – a Gödnél jobb helyzetben lévő települések is részesülnek a megye által szétosztott pénzből. A megye döntése szerint a Samsungtól beszedett 2020-as pénz 40 százaléka, azaz 718 millió juthat Gödnek, további 718 milliót pedig területfejlesztésre fordíthat a megye, ebből részesülhet a kormánypárti vezetésű Dunakeszi és Fót városa, valamint Göd mellett két független vezetésű község, Sződ és Csomád is. Fóton egy lakosra átlagosan 360 ezer forint jutott a 2020-as költségvetésük szerint. Csomád és Sződ a települések méretéből fakadóan kisebb súllyal részesedhetnek a megyei forrásokból, ugyanakkor az összehasonlításunk szerint jobb csomádi lakosnak lenni, mint gödinek: egy lakosra 427 ezer forint költségvetési forrás jutott tavaly. Dunakeszin az egy lakosra eső közpénz összege 234 ezer forint volt a város 2020-as költségvetése alapján, ez bővülhet tehát most majd a megyei pénzosztás függvényében. A lista végén Sződ áll: 92 ezer forint jutott egy lakosra. Pest megye ezen felül további 359 millió forintot tervez felosztani 12 település között, a politikai térkép szerint ebből kormánypárti irányítás alatt van Fót, Dunakeszi és Vácrátót, összesített lakosságuk 65 ezer fő, ezen kívül a független Veresegyház, Csomád, Sződ, Mogyoród, Sződliget, Őrbottyán, Csörög, Csömör települések összlakossága 54 ezer fő. Egyedül a 18 625 fős lakosságú Göd van ellenzéki irányítás alatt.