Előfizetés

Nem értékel Orbán

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.12. 06:20

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem tart külön évértékelőt Orbán Viktor, a parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitó ülésén mond beszédet, ami egyben „évértékelőként” is szolgál majd – tudta meg a Népszava.
Lapunk múlt héten írta meg, hogy a miniszterelnök és stábja egyelőre hezitál az évértékelő megtartásával kapcsolatban, mivel a koronavírus járvány miatt csak online lehetne megtartani az eseményt, úgy pedig korántsem lenne olyan hatásos, mint egy nagyszabású tömegrendezvény. Erre legkorábban a kormány által betervezett járványügyi enyhítések alapján április végén kerülhetne sor. Forrásaink szerint végül az a döntés született, hogy nem érdemes „devalválni” a miniszterelnöki évértékelőket, azzal, hogy nem közönség előtt beszél. Orbán legelső miniszterelnökké választása óta minden évben tartott évértékelőt, hagyományosan a tavaszi parlamenti ülésszak előtti hétvégén. Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke viszont szombaton megtartja a maga évértékelőjét, amely szintén online lesz követhető.

Minicsúcsra megy a kormányfő

A miniszterelnök február 17-én Krakkóba utazik, ahol részt vesz a visegrádi országok (V4) kormányfőinek csúcstalálkozóján. Mint az MTI írta, uniós forrásokból származó lengyel sajtóértesülések szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is elfogadta a visegrádi csoport jövő heti ülésére szóló meghívót, és Krakkóba repül.

Mentőövért kiáltanak a megyei jogú városok – még a fideszes vezetésűek is

Kósa András Vas András
Publikálás dátuma
2021.02.12. 06:00

Nagy a baj a válság és a kormányzati elvonások miatt, állami segítségre van szükség – ismerték el a megyei jogú városok, amelyek közül 12 fideszes vezetésű.
Segélykiáltással felérő levelet küldött Gulyás Gergelynek a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ). A lapunk birtokába jutott január 29-i keltezésű, a problémákat hosszan soroló dokumentum arról szól, hogy az önkormányzatok mekkora veszteségeket szenvedtek el a koronavírus-járvány, valamint a kormány döntései miatt, s ez „problémákat okozott és okoz a folyamatos működésben”. Az MJVSZ nemcsak nemcsak a helyi iparűzési adókiesés – ami esetükben 30 milliárd forint – teljes kompenzációját kéri, hanem szinte minden területre plusz forrásokat igényelne a kormánytól. A szövetség azt javasolja, hogy az átmeneti likviditási problémák kezelésére, illetve a beruházások megvalósítására hitelt vehessenek fel a települések. Ugyanis 2012-től az önkormányzati hitelfelvétel kormányzati engedélyhez kötött, s bár tavaly felmerült, hogy ezen a járvány miatt lazítana a kabinet, végül visszavonta erre vonatkozó javaslatát. Mint ismert – bár a főváros nem tagja a megyei jogú városok klubjának – az ellenzéki vezetésű Budapest kérését novemberben elutasította a kormány. A MJVSZ levelében felveti: a települések akár át is adhatnák állami kezelésbe a sportlétesítményeiket, illetve a háziorvosi ügyeletek működtetését. A szövetség tagjai átmeneti finanszírozási segítséget kérnek a helyi tömegközlekedés működtetéséhez is – ebből éppen az idei évtől szállt ki az állam. A kötelezően vállalt – közétkeztetési, kulturális, szociális és gyermekjóléti – feladatokra, valamint az általános működésre nagyobb összegű normatívát igényelnének. A levelet a kaposvári fideszes polgármester, a szövetség elnöke, Szita Károly és pécsi ellenzéki kollégája, Péterffy Attila, az MJVSZ társelnöke írta alá. Az utóbbi megerősítette a Népszavának, hogy a levelet teljes konszenzus övezte a szövetségben. Ez arra utal, hogy nemcsak az ellenzéki vezetésű, hanem a kormánypárti települések is úgy látják, hogy az önkormányzatok problémái súlyosak: a 23 város közül 12 élén fideszes politikus áll. Azért is meglepő a levél hangvétele, mert Szita két hónapja még támogatta például a kkv szektor helyi iparűzési adója 50 százalékának elengedését – akkori közleményétől kilenc ellenzéki vezetésű megyei jogú város határolódott el. A teljes konszenzus azt jelenti, hogy támogatta a levél megírását Cser-Palkovics András is, aki lapunknak pár hete még arról beszélt: adott egy rendkívüli helyzet, amelyet a járvány okozott, s egy ilyen szituációban mindenkinek "bele kell harapnia a saját ujjaiba is". Megjegyezte: városa a teljes hipa nagyjából tíz százalékát veszíti el, ami nem kevés, de nem az önkormányzat „kinyírása”. További érdekesség, hogy a megyei jogú városok felvetették: az állammal szembeni, korábbi elszámolásokból adódó visszafizetési kötelezettségeket erre az évre engedje el a kormány, majd példaként felhozva külön kiemelték az ellenzéki vezetésű Hódmezővásárhelyt és Pécset. A levél címzettje, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a pénteki kormányinfón közölte: a jövő héten hívja egyeztetésre a megyei jogú városokat. Azt mondta, eddig a miskolci és salgótarjáni ellenzéki polgármesterrel, valamint a budapesti kerületek kormánypárti vezetőivel találkozott. 

Igény lenne rá

Negyvenhét hazai várossal – köztük 24 ellenzéki vezetésű önkormányzattal – kellene tárgyalnia a kormánynak Orbán Viktor miniszterelnök múlt év végi ígérete alapján: a kormányfő december 19-én jelentette be legutóbbi gazdaságvédelmi programját, amelynek fő eleme a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adójának (hipa) 50 százalékos elengedése. Az ígéretek szerint az önkormányzatok valamilyen mértékű kompenzációjáról egyeztetni fognak.
Miskolc erre az évre a tavalyihoz képest közel 3,8 milliárd forintnyi kieső forrással számol
Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A hipa részbeni, átmeneti eltörlése a településeknek komoly bevételkiesés, országosan összesen 150-200 milliárd forint hiányt eredményez. Ráadásul nem ez az első elvonás: a kormány a járvány elleni védekezés költségeire hivatkozva elvonta tőlük a gépjárműadó eddig rájuk eső részét, ingyenessé tette a parkolást a pandémia idejére, elengedte az idegenforgalmi adót és megszüntette a közösségi közlekedés támogatását. A kieső hipa-bevételek után a 25 ezer fősnél kisebb települések teljes kompenzációt kapnak a kormánytól, a 25 ezresnél népesebbek helyzetét pedig egyenként tekintik át. Miután a kormánypárti vezetésű megyeszékhelyek karácsony előtt fejenként 1,38 milliárd forint támogatást kaptak önkormányzati feladataik ellátására, az ellenzéki vezetésű települések egyre hangosabban követelik, hogy álljon szóba velük a kormány, mert képtelenek e nélkül megtervezni a 2021-es büdzséjüket. (A 24 érintett városban a Népszava számítása alapján 2,978 millióan élnek, vagyis az ország lakosságának közel harmada.) Veres Pál polgármester február elején találkozott Varga Judit igazságügyi miniszterrel és Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterrel – tájékoztatta lapunkat a miskolci városháza sajtóosztálya. A borsodi település az előzetes számítások alapján erre az évre a tavalyihoz képest közel 3,8 milliárd forintnyi kieső forrással számol, főként a gépjármű-adó elvonása, a közösségi közlekedés állami finanszírozásának megszűnése, az iparűzési és idegenforgalmi adó csökkenése miatt. A koronavírushoz köthető intézkedések „negatív hozadékaként” alacsonyabbak lettek a parkolással, az ingatlangazdálkodással, közösségi közlekedéssel, turizmussal kapcsolatos önkormányzati saját bevételek is. A központi elvonások az idei esztendőre tervezett működési bevételek több mint 8 százalékát teszik. Az ellenzéki vezetésű megyei jogú városok közül Miskolc mellett csak Salgótarján jutott el érdemi tárgyalásokig, a többiek a Megyei Jogú Városok Szövetségétől (MJVSZ) azt a tájékoztatást kapták, hogy talán február második felében lesz egyeztetés a kabinettel. – Az MJVSZ lobbizik, hogy minden tagja megkapja a teljes kompenzációt – mondta lapunknak Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely ellenzéki polgármestere. – Február 19-re vagy 24-re ígérték időpontot, csak az a gond, hogy 15-ig el kell fogadni a költségvetésünket. Naivan úgy állítottuk össze a büdzsét, hogy beletettük a kért támogatási összeget, aztán meglátjuk, mi lesz. Hódmezővásárhelyen a hipa-hiány 600 millió forintot jelent ebben az évben, ehhez jön még a többi, járvány miatti elvonás, ami összességében több, mint 1,5 milliárdos kiesést jelent. Márki-Zay Péter állította, ennek felét kezelni tudják, s ha az ellenzéki vezetésű települések is megkapnák azt az 1,38 milliárdot, amit a kormánypártiak karácsony előtt, megoldódnának a problémáik. A debreceni önkormányzat a jövő héten, az idei költségvetés tervezésének lezárása után válaszol a gazdálkodását érintő kérdésekre – ígérték lapunknak a kormánypárti vezetésű cívisvárosból, s ugyanezt felelték a szintén Fidesz-KDNP vezette Győrből is. A fideszes polgármester, de ellenzéki többségű képviselő-testület által vezetett Szolnok sajtószóvivője szerint a kormányzat folyamatosan egyeztet a megyei jogú városokkal, nekik határozottan pozitív a tapasztalatuk. Náluk a bevételcsökkenés mintegy kétmilliárd forint volt. – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Pintér Sándor belügyminiszter támogatását kértem a kompenzáció ügyében – mondta Lengyel Róbert, Siófok ellenzéki vezetője –, a nekik küldött levelet a kormánypárti országgyűlési képviselőnk, Witzmann Mihály is aláírta, biztosított a támogatásáról. Az iparűzési adóból 7-800 millióval kevesebb folyik majd be a kasszánkba, így az állami elvonásokkal együtt összesen a nem egészen 10 milliárd forintos költségvetésünk közel tizede eshet ki. Az elmaradó hipa amúgy nagyságrendileg akkora összeg, mint amennyivel a város kiegészíti a kötelező önkormányzati feladatok állami finanszírozását, vagyis az óvodák és a bölcsőde, az idősotthon, az orvosi ügyelet, a kulturális központ és a könyvtár működtetését, továbbá a gyermekétkeztetés és a tömegközlekedés költségeit. - Doros Judit, Vas András

Nem szeretik a plakátokat

– A kormány a közeljövőben minden érintett településsel konzultál – reagált lapunk megkeresésére a Miniszterelnökségi Sajtóiroda. – A koronavírus járvány mintegy 2000 milliárd forinttal csökkentette az állam bevételeit, a közös teherviselésből a kormánynak és az önkormányzatoknak is részt kell vállalni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megkímélhessük az embereket és megvédhessük kis- és közepes vállalkozások munkahelyeit a járvány negatív következményeitől – tették hozzá. Szerintük ugyanakkor „ez nem a politikai haszonszerzés ideje, ezért elítélendő és hiteltelen”, hogy néhány önkormányzat sok millió forintot költ „kormányellenes” plakátokra, miközben pénzhiányra panaszkodik. D. J. 

Bíznak a magyarok az uniós mentőcsomagban

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2021.02.12. 00:01

Fotó: Martin Bertrand / AFP
Nagy várakozás előzi meg a járvány utáni helyreállításra szánt uniós pénzesőt Magyarországon is – derül ki egy friss európai felmérésből.
Sokat várnak a magyarok az Európai Unió járvány utáni helyreállítási alapjától – derül ki az Európai Parlament által megrendelt friss felmérésből. A 750 milliárdos pénzügyi támogatási csomagból az év második felében érkezhetnek az első kifizetések a tagállamokba. Az európaiak 72 százaléka reméli, hogy a brüsszeli transzfereknek köszönhetően a gazdaság hamarabb kilábal a bajból. A magyarok azonban még ennél is bizakodóbbak: 82 százalékuk várja, hogy az ország gyorsan maga mögött hagyhatja a pandémia minden negatív következményét. A felmérésből kiderül, hogy az európaiak általában nagyon kedvezőtlenül ítélik meg a gazdaság jövőjét. A válaszadók több mint a fele a jelenleginél rosszabb helyzetre számít jövőre, ami egyértelműen a járvány számlájára írható. A két szélsőség Málta és Franciaország: az előbbiben a lakosoknak csak a 21 százaléka pesszimista, az utóbbiban 67 százaléka. Ezzel szemben a magyarok egyharmada borúlátó.
Ami a személyes kilátásokat illeti, honfitársaink túlnyomó többsége, 56 százaléka úgy véli, hogy egy év múlva ugyanolyan körülmények között fog élni, mint jelenleg. Egyötödük azt jósolja, hogy a helyzete rosszabb lesz, 22 százalékuk pedig azt, hogy jobb. Az európaiak is nagyjából hasonlóan gondolkodnak saját anyagi lehetőségeikről. A magyarok fele-fele arányban megosztottak annak megítélésében, hogyan működik a demokrácia az országban. 51 százalékuk elégedett vele, 49 százalékuk nem. Ezzel szemben az európaiak átlagosan 57 százaléka jónak ítéli hazája demokratikus teljesítményét, 41 százalékuk nem, a többiek a "nem tudom" választ adták a kérdésre. Összehasonlításképpen: a dán válaszadók 88, a hollandok 82 százaléka megfelelőnek értékeli a demokrácia állapotát a hazájában, míg a sor végén görögök és a szlovénok kullognak 37, illetve 32 százalékos elégedettségi mutatóval. A kérdezőbiztosok arra is kíváncsiak voltak, hogy a polgárok mit gondolnak az Európai Unió tevékenységéről. A magyarok e téren elégedettebbek az uniós átlagnál: 46 százalékuk azt válaszolta, hogy jó irányba mennek a dolgok. Ezzel a véleménnyel az EU27-ek középmezőnyében foglalunk helyet. Az íreknek például több mint a háromnegyede egyetért a brüsszeli politikával, míg a spanyoloknak csak a 22 százaléka. Az európai átlag 39 százalék. A magyarok nagy többsége, 59 százaléka jónak értékeli az uniós tagságot, és 77 százalékuk azt mondta, hogy az ország egyértelműen jól jár a tagsággal. Az európaiak átlagosan 72 százaléka úgy ítéli meg, hogy országának kedvez, hogy az EU-hoz tartozik. Honfitársaink szerint az európai uniós tagság előnye mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy új álláslehetőségekhez lehet jutni (46 százalék), nő az ország gazdasági teljesítménye (41 százalék) és emelkedik az életszínvonal. A magyar válaszadók 25 százaléka a békét és stabilitást, 21 százaléka az országok közötti együttműködés elmélyítését is a közösség javára írja. Véleményt mondtak a megkérdezettek az Európai Parlamentről is. A magyarok és a többi európai polgár nagyjából azonosan ítéli meg az EP legfontosabb feladatait, amelyek közé a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenségek elleni harcot, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelmet sorolták. A magyar válaszadók azonban uniós kollégáiknál jóval lényegesebbnek tartják az élelmiszerbiztonság garantálását és a gazdák tisztességes megélhetésének a biztosítását, számukra ez a képviselő-testület második leglényegesebb tennivalója. A közvélemény-kutatás tavaly november és december között készült. Az Európai Unió mind a 27 tagállamában több mint 27 ezer 15 éven felüli embert kérdeztek meg, Magyarországon 1072 személyes interjút készítettek.