Előfizetés
18

A hatályos jogszabályok szerint ez a cikk olyan elemeket tartalmazhat, amelyek kiskorúak számára károsak lehetnek. Ha Ön elmúlt 18 éves, kattintson a gombra, és a tartalom elérhető lesz. Minden más esetben görgessen tovább a következő cikk megtekintéséhez.

356,97 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.02.11. 08:10
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Minimálisan erősödött a forint a vezető devizákkal szemben a bankközi devizapiacon csütörtök reggel.
Az euró 356,97 forinton állt 7 órakor a szerda kora esti 356,99 forint után. A frank 330,89 forintról 330,77 forintra, a dollár pedig 294,32 forintról 294,30 forintra gyengült. Az euró sem mozdult el érdemben a dollárral szemben: jegyzése 1,2127 dollárra változott a szerda kora esti 1,2129 dollárról. 

Veszik, védik a hazait a magyar vásárlók

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2021.02.11. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Megvan a bizalmi többlet az itthoni termékek iránt a magyar vásárlókban, a járvány és egy kampány pedig fel is erősítette ezt.
Megerősítette a magyar termékek iránti bizalmat és keresletet a koronavírusjárvány. A Reacty Digital online vásárlásokat vizsgáló felmérése szerint a vevők csaknem kétharmada számára fontosabbá vált, hogy magyar terméket rendeljenek; a többség úgy véli, ezzel támogathatja a gazdaságot. A megkérdezettek több mint fele legalább egyszer rendelt is magyar terméket 2020 második felében. Hasonló tapasztalatokról számoltak be a Magyar Termék Nonprofit Kft. „Vedd a hazait, Védd a hazait” kampányában résztvevő cégek is a témában rendezett online konferencián. A Magyar Termék védjegyeket több mint 180 cég használja, de a tavaly márciusban indult kampány logóját az összes, itthon terméket előállító hazai vállalkozás számára elérhetővé tették. Több mint 100 cég élt is a lehetőséggel - ezek fele nem védjegyhasználó -, és az akcióhoz üzletláncok is csatlakoztak. A magyar termékek felértékelődését mutatja, hogy a védjegyhasználók árbevétele a korábbi 1300 milliárd forintról tavaly 1529 milliárd forintra nőtt – sorolta Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője. Ez a kampány olyan, mint amikor egy háborúban a szórványos ellenállás elkezd központilag szerveződni. A hazai sertéshúspiacon ugyanis egy háború folyik, amelyet a külföldi cégek irreálisan alacsony árakkal vívnak – fogalmazott Szappanos Péter, a Pápai Hús Kft. ügyvezetője. Szerinte ezeket az alacsony árakat azonban csak embertelen körülmények között dolgoztatott munkaerővel tudják elérni. A több ezer kilométeren át, több napig utaztatott, és a szavatosság megőrzése érdekében vegyszerekkel is kezelt hús azonban nem ugyanaz, mint az előző napi hazai vágásból származó magyar termék – érvelt az ügyvezető. Mindezt úgy tűnik, a magyar vásárlók is egyre inkább belátják, legalábbis, ha van rá pénzük. Azok a magyarok, akik nem tudtak a szokásos módon külföldre elutazni, most itthon vásárolnak, és sokkal tudatosabb döntést hoznak. Szívesebben választják a hazai termékeket, mert ezeknek ismerik a hátterét és megbíznak bennük – magyarázta Zab Gábor, a KOMETA 99 Zrt. készítmény-értékesítési igazgatója. A cég ennek is köszönhetően tavaly 54 milliárd forintos rekord árbevételt ért el, az elkövetkező években pedig kapacitásait duplázni szeretné, az eddigi 800 dolgozó mellé újabb 400 munkatársat tervez fölvenni. Zab Gábor szerint a magyar cégek iránt meg van a bizalmi többlet a vásárlókban, de azért még van hová fejlődni.    Tamáskovitsné Gila Éva, a Gyulahús Kft. marketing menedzsere is úgy vélte, hogy  erősödtek a járvány alatt a magyar élelmiszeripari márkák, mivel a fogyasztók keresik a biztonságos, nyomonkövethető termékeket. Az éttermek, színházak bezárásával a vásárlók egy részének több lett az élelmiszerboltokban elkölthető pénze, feltehetőleg emiatt is nőtt meg  az ismert, megbízható márkák magasabb minőségű termékei iránti kereslet. A vírus miatt rosszabb anyagi helyzetbe került vásárlók viszont az alacsonyabb kategóriákban keresgélnek, emiatt nőtt az olcsó húsok forgalma is. A kettő közötti szegmens viszont visszaesett. A járvány miatti korlátozások másik hatása, hogy a már korábban is egyre népszerűbb szeletelt termékek iránt 5 százalékkal tovább erősödött a kereslet. A szeletelt, csomagolt termékek iránti keresletnövekedésről számolt be Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója is. Mint mondta: az idei volt az első szilveszter, amikor több csomagolt virslit adtak el, mint amennyit a húspultból kimérve értékesítettek. Miközben a szendvicsek vagy a finompékáru értékesítése jelentősen visszaesett, addig a félig feldolgozott termékek, mint például a szeletelt karaj iránt megugrott a kereslet. Ennek oka, hogy most nem az iskolában és a munkahelyeken étkeznek a diákok és a dolgozók, hanem otthon, így azokat a termékeket keresik a háziasszonyok, amelyekből gyorsan össze lehet dobni egy ebédet.  Heiszler Gabriella arra is kitért, hogy az online élelmiszerrendelések 40 százalékkal nőttek egy év alatt. Ez jelenleg egy nagyobb szupermarket forgalmának felel meg, a teljes árbevétel egy százalékát adja. A virtuális kosarakba elsősorban szárazáruk, és nem friss készítmények kerülnek, a vásárlók főként olyan termékek – ásványvíz, sör, mosópor – házhozszállítását kérik, amelyeket nem szeretnének cipelni. A kosárérték átlagosan 22-23 ezer forint körül van, de elsősorban nem az ártól függ, hogy mit vesznek meg online a vásárlók, hanem attól, mennyire megbízható, ismert termékről van szó. A virtuális kosarakba a zöldség, gyümölcs, a hús vagy a friss pékáru a járvány alatt is kevésbé kerül bele, hiszen ezeket szeretik a vásárlók a boltban szemrevételezni. A drogériai, háztartási árucikkek esetében viszont változást hozott a vírus. Míg korábban a szappant, WC-papírt vagy tisztítószereket jellemzően a boltban vették meg a magyar vásárlók, addig most már egyre többen kérik e téren is a házhozszállítást. A Reacty Digital felmérése szerint a drogéria és háztartási cikkek kategóriában 20 százalékkal nőtt a webshopos vásárlások száma. Az egészséggel és wellnessel kapcsolatos termékeket a vásárlók 16 százaléka életében először rendelt online a járvány miatt. Az idősebb, 60 év feletti vásárlók 83 százaléka vásárolt olyan terméket tavaly online, amit korábban soha: ezek leginkább könyvek vagy egészséggel kapcsolatos cikkek voltak. 

Már nem olyan lesz a bevásárlás, mint volt

Bár az online vásárlók harmada állította, hogy a jövőben már soha nem fog ugyanúgy vásárolni, mint 2020 előtt, a Reacty Digital szerint az online vásárlás nem lesz egyeduralkodó. Sokan várják, hogy újra korlátozások nélkül járják az üzleteket, áruházakat. A megkérdezettek fele online és hagyományos módon is szeretne vásárolni a járvány lecsengése után, harmaduk inkább a bolti, 16 százalékuk inkább az online vásárlást választaná. Az online vásárlást preferálók inkább a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek közül kerülnek ki, míg boltba az idősebb, 60-79 éves korosztály és az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók vágynak. Azt ugyanakkor csak minden tizedik vásárló mondta, hogy a járványveszély megszűnése után mindent a hagyományos boltokban fog beszerezni.