Előfizetés

Kegyetlenül hosszúak lettek a műtéti várólisták

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.10. 11:37
Képünk ilusztráció
Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Mindez a koronavírus miatt van.
Öt-tízszeresére nőtt a várakozási idő a tervezett műtéteknél, miután három hónapja csak sürgős operációkat végezhetnek az intézményekben.

- írja a Növekedés.hu

A portál cikke szerint noha az egynapos sebészeti beavatkozások  újraindulhatnak, ennek ellenére sokak így is csak hónapok múlva kerülnek sorra. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) várólista adatbázisa azt mutatja, a várakozók száma és ezzel a várakozási idő rendkívüli módon megnőtt mostanra.
A legtöbben szürkehályog-műtétre várnak, nekik a jelen állás szerint 201 nap múlva kerül sor a beavatkozásra (Észak-Közép-Magyarországon ez 331 nap). Ugyancsak türelmesnek kell lennie annak a 6602 embernek, akinek térdprotézisre lenne szükségük. A korábbi 156 napos várakozási idő 478 napra növekedett. Csípőprotézis-beültetésre 5343-en várakoznak, nekik a korábbi 84 nap helyett 382 napot kell kibekkelnük.

Az írás emlékeztet, hogy november 10 óta csak sürgős operációkat, illetve olyan beavatkozásokat lehet végezni a magyar kórházakban, amelyek halasztása súlyos, maradandó károsodással járna. Azután hozta meg a döntést Kásler Mikós EMMI-miniszter, hogy a járvány második hullámában egyre többen szorultak kórházi kezelése és az összes kapacitást a koronavírusos betegek számára tartalékolták.

Jávor: az ellenzéki vezetésű települések nehezebb helyzetben lesznek

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.10. 11:29

Fotó: Jan VAN DE VEL
A magyar kormány kisded játszmáival azt kockáztatja, hogy az ország csak késve juthat hozzá az uniós helyreállítási alap biztosította 2500 milliárdhoz – állítja Jávor Benedek, Budapest brüsszeli irodájának vezetője.
Az Európai Parlament tegnap este 85 százalékos többséggel elfogadta a helyreállítási alapról szóló jogszabályt. Magyarországnak 2500 milliárd forintnak megfelelő támogatás jut a járvány okozta gazdasági károk és társadalmi problémák leküzdéséhez. A fővárosi önkormányzat és a többi uniós nagyváros egy éves lobbitevékenységének köszönhetően a helyreállítási alap forrásai csak a települési önkormányzatokkal egyeztetve költhetőek el. Így most már jogszabály írja elő a velük való egyeztetési kötelezettséget a tagországok kormányainak. A magyar önkormányzatoknak, különösképpen az ellenzéki vezetésű településeknek azonban nem lesz könnyű érvényt szerezni ennek a jogszabályi kötelezettségnek – mutatott rá ma délelőtti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek, Budapest brüsszeli irodájának vezetője. Mint elmondta: a kormány tavaly novemberben küldött az Európai Bizottságnak egy tervezetet a megnyíló források felhasználásáról, ám ez a 13 oldalas dokumentum csupán általánosságokat pufogtató összefoglaló, amelyből egyáltalán nem derül ki, hogy pontosan mire költenék a pénzt. Ugyanakkor a kormány erre hivatkozva állítja Brüsszelben, hogy megkezdte a források felhasználásáról szóló társadalmi vitát. A részletes projektlista leadási határideje egyébként április vége, de a magyar települési önkormányzatok még mindig nem tudják, hogy milyen programokat tervez pontosan a kormány, eddig ugyanis semmiféle tájékoztatást nem kaptak ebben az ügyben. Ami pedig eddig kiszivárgott például Budapest esetében, az köszönő viszonyban sincs Karácsony Gergely főpolgármester vezette önkormányzat által meghatározott prioritásokkal, stratégiai célokkal. A főváros a rájutó uniós forrásból ugyanis átfogó energetikai programot indítana, amely hozzájárulna a valódi rezsicsökkentéshez és csökkenthetné a szén-dioxid-kibocsátást. Utóbbit szolgálná a járműcsere-program is. Ezenfelül fejlesztenék az ivóvíz-hálózatot és a szelektív-hulladék feldolgozás infrastruktúráját is. A kormány mindezek helyett a Déli Városkapura és az ahhoz kapcsolódó sportfejlesztésekre költené a fővárosnak jutó források javát. Az Orbán-kabinet eddig semmiféle egyeztetést nem indított, holott a Fidesz képviselői is megszavazták az erre kötelező uniós jogszabályt. A főváros azt követeli a kormánytól, hogy politikai színezettől függetlenül, a programok alapján osszák szét a pénzt. Ha nem így lesz, akkor Budapest minden brüsszeli intézmény figyelmét fel fogja hívni arra, hogy a magyar kormány nem teljesíti jogszabályi kötelezettségét. Ezzel viszont azt kockáztatja az Orbán-kabinet, hogy az unió visszatartja a forrásokat és a magyar gazdaság késve jut hozzá a talpra állást segítő támogatáshoz.

98-an haltak meg az elmúlt egy napban a koronavírus miatt

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.10. 09:30

Fotó: Balogh Zoltán / MTI
1279 új fertőzöttet regisztráltak.
1279 újabb magyar állampolgárnál mutatták ki az új koronavírus-fertőzést (COVID-19), ezzel 380 013 főre nőtt a hazánkban beazonosított fertőzöttek száma. Elhunyt 98 többségében idős, krónikus beteg, így az elhunytak száma 13 347 főre emelkedett

- közölte tájékoztatásában a kormányzati koronavírus-oldal.

Mint írják, a gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 285 022 fő, az aktív fertőzöttek száma 81 644 főre csökkent. 3747 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 296-an vannak lélegeztetőgépen. Eddig 292 627 fő kapott oltást, közülük 113 570 fő már a második oltását is megkapta.
A szokásos brüsszelezés mellett (a brüsszeli beszerzésből kevés vakcina érkezik és lassan) megjegyzik, 2,5 millió ember oltásához elég kínai Sinopharm oltóanyag fog érkezni a következő 4 hónapban, Oroszországból 1 millió ember oltására elég Szputnyik-vakcinát várunk 3 hónap alatt.  Negyedik körben, ezen a héten megkezdődik a 60 év alatti krónikus betegek oltása is. 2040 háziorvos kapott 1-1 db ampulla AstraZeneca-vakcinát, amelyből 10 embert tudnak beoltani akár már a mai naptól.