Előfizetés

Egyelőre éghet az avar

M. I.
Publikálás dátuma
2021.02.09. 08:00
Smoke,From,Burning,Autumn,Leaves,In,The,Park.,Selective,Soft
Fotó: Copyright (c) 2019 Shutterstock. No use without permission.
Olyan kitérő választ adott az agrárminiszter Szél Bernadettnek az avarégetési tilalom felfüggesztésének okairól, hogy immár csak remélni lehet az intézkedés veszélyhelyzet utáni visszavonását.
Kitérő választ adott Nagy István agrárminiszter Szél Bernadett írásbeli kérdésére, amiben a független képviselő az avarégetési tilalom feloldásának okait firtatta. A kormány előbb - nagy hírveréssel - gyakorlatilag megtiltotta, majd csendben újra engedélyezte a zöldhulladék égetését - fogalmaz Szél Bernadett. A tiltást a témával foglalkozó szakértői és civil csoportok egyöntetűen üdvözölték. Az ország bizonyos részein az égetés az őszi időszakban az első számú légszennyező, így egészségkárosító forrássá vált. E tilalom feloldása mellett az ellenzéki képviselő nem lát ésszerű indokokat. Hacsak nem e félresikerült megoldással kívánja a kormány az általa kivéreztetett hulladékcégeket tehermentesíteni – teszi hozzá, emlékeztetve, hogy a zöldhulladék elszállítása a közszolgáltató kötelessége. Az ellenzéki képviselő már csak azért is értetlenül áll az enyhítés előtt, mert a szennyezett levegő hozzájárul a vírus terjedéséhez, a fertőzési tünetek súlyosságához és a halálozásokhoz. Nagy István szűkszavú válaszában csak arra az ismert körülményre hívja fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok saját hatáskörben bármikor elrendelhetnek tilalmat. Amiként arról korábban beszámoltunk, a kormány tavaly, a környezetvédők és a jövő nemzedékekért felelős ombudsman követeléseinek megfelelően, ez év eleji hatállyal megszüntette az önkormányzatok rendeletalkotási hatáskörét e tárgyban. Így érvénybe lépett – volna – a többi mint egy évtizedes általános, országos avar- és kertihulladék-égetési tilalom. Ám december elején a kabinet váratlanul, a koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva, felfüggesztette a módosítás végrehajtását. Vagyis máig változatlanul él az önkormányzati hatáskör. A helyhatóságok zöme engedélyezi is a helyi égetést. Igaz, a rendelet szerint a felfüggesztés csak a veszélyhelyzet idejére érvényes.

Van pénze a kormánynak, de nem adja

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.02.09. 07:40
Two,Worker,In,Factory,On,The,Machine
Fotó: Copyright (c) 2017 Shutterstock. No use without permission.
Az év első hónapjában 200 milliárd forintos többlet keletkezett a költségvetésben, vagyis lenne miből költeni valódi gazdaságmentő intézkedésekre is, csak az akarat hiányzik hozzá.
Az év első hónapjában a költségvetés bevételei 198,8 milliárd forinttal meghaladták a kiadásokat, ami csak első látásra meglepetés a tavalyi brutális, és jelentős részben indokolatlan 5548 milliárd forintos hiány után. A költségvetés az első hónapokban rendre többletet mutat, ugyanis január elején fizetik be a cégek decemberi emelt bérek utáni személyi jövedelemadót, járulékokat, és ekkor érkezik meg a karácsonyi forgalom utáni áfabevétel jelentős része is. Tavaly januárban 90, 2019 első havában pedig 244 milliárd forintos többlet keletkezett a büdzsében, vagyis a mostani januári adat a körülményeket tekintve kifejezetten jónak mondható. Azt ugyan lehet tudni a kiskereskedelem adatokból, hogy 2020 karácsonya jóval szerényebb volt a korábbi évekénél, és jóval kevesebb olyan cég volt, ahol futotta év végi jutalmakra, de azért bőven volt ilyen is. Ugyanis a kormány által elrendelt lezárások elsősorban a személyi kapcsolatokra épülő szolgáltatásokat sújtotta, az ipari, mezőgazdasági termelő cégeket az őszi lezárások már lényegében nem érintették, sőt a szolgáltatási szektoron belül is voltak olyan területek, ahol átlagos eredményt tudtak elérni a cégek, így volt alapja az év végi jutalmaknak.    Az, hogy az adóbevételi többlet milyen összetételű, csak két hét múlva derülhet ki. Azt eddig is lehet tudni, hogy az államháztartást közel sem viselte meg úgy a válság, ahogy azt a kormány időnként el akarja adni, ugyanis 2020-ban a bevételek hat százalékkal nőttek, a brutális hiány a kiadási oldalon keletkezet, amely egy év alatt egyharmadával nőtt. A jelentős januári költségvetési többlet másik oka, hogy a kormány leállt a pénzszórással. Orbán Viktor miniszterelnök a múlt héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évvadnyitóján árulta el, hogy decemberrel a kormány leállította az úgynevezett gazdaságvédelmi programját, ennek utolsó felvonásaként még több mint ezer milliárd forintot fizettek ki a költségvetésből olyan célokra, amelyeknek semmi köze nem volt a gazdaságmenteséhez: többek között egyházi beruházásokra, NER-vagyonkezelő alapítványok támogatására, sport- és stadionberuházásokra ment a pénz. Januárban a kormány megpihent a nagy pénzköltésben, ezt lehet látni a januári kormányhatározatokból is. A járványügyi védekezéshez adott források 60 milliárd forintot tettek ki, a Modern Városok Program céljaira 42 milliárdot, a közlekedési ágazati programokra pedig 23,8 milliárdot fizettek ki, ami költségvetési értelemben aprópénz ezeken az előirányzatokon. Ezen felül az úgynevezett gazdaságvédelmi alapból 120 milliárd forintot költött a kormány, ebből 110 milliárd ment a külügy által osztogatott versenyképességnövelő támogatásokra. Ez utóbbit a tavalyi maradványokból fedezték, vagyis a hiányt ez sem növelte. Ezen felül 5,8 milliárd ment a salgótarjáni kórház beruházására és 3 milliárd a pénzügyi tárca egészségipari támogatására. A fennmaradó 2,3 milliárdot egészségügyi és sportkiadásokra költötte az állam. Vagyis valóban nagyon visszafogott volt a kormány, ám ez nem lesz mindig így, hisz közelegnek a 2022-es választások, a Fidesz pedig nem áll biztos nyerésre. Így főleg az év második felében több olyan költségvetési kiadási intézkedés várható, amely kedvezőbb színben tünteti fel a kormányt a megcélzott választói csoportok körében. A következő napokban fizetik ki 54. heti nyugdíjat a nyugdíjasoknak és a nyugdíjszerűn ellátásban részesülőknek, ez 77 milliárd forinttal növeli meg a kiadásokat és a hiányt, ugyanis a bevételi oldalon erre nem lesz fedezet, így ez már önmagában mínuszba viheti a februárt. A kormány ugyan meghirdette a gazdaság-újraindítási programját, ám ezek kidolgozatlanságuk miatt még hónapokig nem járnak érdemi költségvetési kiadásokkal. Ennek ellenére a kormány a GDP 6,5 százalékára várja az idei hiányt, amely nagyságrendileg 3100 milliárd forintos deficitet takar. A kormány nem közöl ugyanis pontos számot, annak ellenére sem, hogy ennek szűk fele, azaz 1490 milliárd forint lenne az engedélyezett hiány. Ugyan tavaly ősszel Varga Mihály pénzügyminiszter még utalt arra, hogy szükség lenne a 2021-es költségvetés módosítására, ám az azóta eltelt időszakban a kormányzati kommunikáció inkább hallgatásba burkolódzik, így valószínűleg 2020-hoz hasonlóan kormányhatározatokkal írják felül a költségvetési törvényt, amit mindaddig „alkotmányosan” megtehetnek, amíg a fideszes többség fenntartja a különleges jogrendet a koronavírus-járványra hivatkozva.   

Parragh László elnézést kér, ha valakit megbántott

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.02.08. 20:43

Fotó: Népszava
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke egy félreérthető kijelentés után kényszerült magyarázkodni.
"Szerintem csak tavaly legalább 500 milliárdot kialkudtunk a gazdaság számára ezeken a területeken...ehhez viszont a kamarát fent kell tartani. Bért kell fizetni, működni kell és én azt gondolom, hogy 5 ezer forint egy vállalkozás számára egy esztendő alatt nem lehet akkora tétel, ami nem kigazdálkodható"

- jelentette ki az RTL Klub híradójának nyilatkozva Parragh László.

A csatorna azután kereste meg a köztestület elnökét, hogy az ATV-nek azt mondta"kötelező kamarai tagság nincs, van egy ötezer forintos regisztrációs díj, ami, ha belegondolunk egy olyan kicsi összeg egy vállalkozás tekintetében, ha valaki nem tud egy év alatt ötezer forintot kifizetni, az ne menjen el vállalkozni." Most ezt azzal korrigálta, hogy az interjúban kifejtett teljes gondolatmenetét nem ismerhette meg a nyilvánosság. Úgy látja, a veszélyhelyzet alatt a kamara számos, a vállalkozások terheit csökkentő intézkedésért tudott sikeresen lobbizni a kabinetnél.  Az összeállításban elhangzott, Parragh László kijelentésén sokan felháborodtak. Ám az elnök senkit sem akart megsérteni. 
"Én szeretnék tőlük elnézést kérni"

- üzente azoknak, akiknek nem tetszett a gondolatmenete.