Előfizetés

Gulyás Gergely: Nincs politikai nyomás a vakcinabeszerzés körül

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.02.08. 06:20

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Varga Judit és férje a jó erkölcs szerint jártak el, amikor csok-ot is igénybe vettek balatoni házuk felújításához – az oltásengedélyeztetés mellett erről is beszélt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter.
A kormányrendelet szerint, ha valahol egymillióan megkapják az oltást, akkor a magyar hatóságoknak már nem is kell vizsgálniuk azt. Egy millió ember nem tévedhet! – ez a kabinet új vakcina-stratégiája?  A magyar hatóságok az oltóanyag használata előtt kétszer is engedélyeznek. Először dokumentáció alapján az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI), utána az oltóanyag birtokában a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK). A kormány döntése azt segíti elő, hogy az oltóanyag eljusson Magyarországra, de az úgynevezett felszabadítást, vagyis az oltóanyag birtokában a vakcina használatának engedélyezését az NNK végzi. Csakhogy ezek a vizsgálatok szakértők szerint nem egyenértékűek azokkal teljes körű ellenőrzésekkel, amik korábban megelőzték egy új vakcina engedélyezését. A vizsgálat teljeskörű és alapos, de az az állítás komolytalan, hogy egy világjárvány közepette ugyanolyan sebességgel kell engedélyezni a járvány leküzdéséhez elengedhetetlen vakcinákat, mint békeidőben egy új típusú influenzaoltást. Ezt se az európai, se az amerikai gyógyszerhatóságok nem gondolják. A magyar hatóságok komoly politikai nyomás alatt tudnak objektív és felelős vizsgálatot folytatni, amikor maga a miniszterelnök mondja, hogy a kínai vakcinát hamar engedélyezniük kell? Nem politikai nyomást látok, hanem azt, hogy még ma is több tucat ember hal meg minden nap. Ez a magyar állam intézményeire is jelent egyfajta nyomást, de ez nem politikai, hanem morális. Ebben a helyzetben rendkívüli gyorsasággal, de megalapozottan kell az illetékes hatóságoknak eljárnia. Ez nem a kormány érdeke, hanem mindannyiunké. Gyógyszertörzskönyvezésben jártas jogászok szerint a Sinopharm vakcina behozataláról és alkalmazásáról szóló engedély nem felel meg a jogalkotási törvénynek. Ez nem gyengíti az oltásba vetett bizalmat? Ez engedélyezési kérdés, aminek nincs köze a jogalkotási törvényhez. Az orosz vakcinával kapcsolatban szintén voltak komoly szakértői aggályok. Ezeket miért nem vették figyelembe? Az elmúlt hónapokban nem nagyon volt olyan vakcina, amellyel szemben ne lehetett volna valakit találni, aki aggályokat fogalmazott meg. E mögött sokszor üzleti érdek állhatnak, nekünk nem feladatunk ezek felderítése. Egy feladatunk van: ahol lehet, szerezzünk be vakcinát. A ma Magyarországon engedéllyel rendelkező oltóanyagok közül mindegyik nagyobb védettséget jelent, mint az oltás hiánya. A Szputnyik vakcina forgalmazásában jelenleg a német gyógyszerészeti hatóság szeretne együttműködni az oroszokkal. Angela Merkel maga is nyilatkozta az orosz vakcina kapcsán, hogy ez fontos humanitárius kérdés, nem pedig politikai. Azt is mondta a német kancellár, hogy Németország támogatást ad a Szputnyik V uniós engedélyeztetéséhez. Csakhogy ezt az EU-s engedélyt mindeddig nem kérte az orosz gyártó. Miután az igény óriási, a vakcina kevés, ezért a gyors engedélyezés ma elsősorban az európai országok és polgáriak érdeke, nem a gyártóké. Az oltási terv miért nem nyilvános? Mi nem nyilvános benne? Részinformációkat kapunk, miközben Szlovákiában például hetekkel ezelőtt nyilvánosságra hozták a teljes, tizenegy lépcsős oltási tervet kor-, és szakmacsoportok szerint, benne több tucat betegség közlésével, melyek egy adott csoport számára rizikófaktort jelentenek. Én ezt nem így látom. Nálunk is mindenki tudhatja, hogy melyik csoportba tartozik. Először az egészségügyi-, és szociális területen dolgozókat oltottuk be, majd a nyolcvan év felettieket, őket követik a hetven év felettiek és a veszélyeztetettek. Meghatározott alapbetegek fennállása esetén pedig különösen kockázatos csoportba sorolhatók az oltásra regisztráltak. Mindenki tudhatja, melyik kategóriába tartozik. Pontosan melyek ezek az alapbetegségek? Cukorbetegség, szív- és érrendszeri, illetve daganatos betegségek, transzplantáción átesettek. Tavaly tavasszal a kormány és az ellenzék közötti egyeztetések mindkét oldal szerint rendkívüli, soha nem tapasztalt konstruktív, bizalmi légkörben indultak. Belülről követhette az eseményeket. Mi ment félre? A vélemények sem lényegtelenek, de a tények még fontosabbak: egyértelműen ott szakadt meg a valóban normálisan indult egyeztetés, hogy az ellenzék nem akarta megadni a rendkívüli felhatalmazást a kormánynak határidő nélkül. 90 napra simán megadták volna. Igen, de akkor senki nem tudta, mi lesz a helyzet. Egyet tudtunk garantálni, az Országgyűlés dönt majd, nem a kormány, és az Országgyűlés ezt a rendkívüli helyzetet bármikor megszüntetheti. Most a második hullám elején, amikor sokkal többen betegedtek, haltak meg, mégis 90 napra rendelték már csak el a rendkívüli jogrendet. Szerettünk volna politikai egyetértést teremteni. Ez formálisan megtörtént, az ellenzék megszavazta az újabb veszélyhelyzetet, de azóta sem számíthatunk tőlük semmilyen méltányosságra. A kormány részéről megvan a méltányosság az ellenzék felé? A kormány nem az ellenzékkel, hanem a vírus elleni védekezéssel foglalkozik. Az ellenzéknél ezt nem látjuk, ők továbbra is a kormánnyal foglalkoznak, megszólalásaik alapja kizárólag a politikai haszonszerzés. Egyszerre igyekeznek bizalmatlanságot kelteni az oltás iránt és érvelnek az azonnali nyitás mellett. Nem lett volna méltányos, ha a kormánypártok elmennek a parlament múlt hétfői rendkívüli ülésére? Nem, mert a szándék eleve nem a védekezés elősegítése volt az ellenzék részéről, hanem az öncélú politikai vita. 150 milliárd forint nem legitim indok? A külügyminisztérium már elismeri, hogy a 16 ezer lélegeztetőgépből, amit megvettünk 300 milliárd forintért, 8 ezret árulnak, vagyis 150 milliárd forintért felesleges beszerzések történtek. Nehéz a védekezéshez szükséges eszközök esetén feleslegességről beszélni egy még soha nem tapasztalt, emberéleteket követelő világjárvány idején. A vakcinákkal kapcsolatban ugyanilyen helyzetben vagyunk: amit lehet, meg kell venni. Bár ott tartanánk már, hogy a nyakunkon marad vakcina. Ha az egyik oldalon az emberi élet védelme áll, nem tehetem meg, hogy csak addig rendelek meg valamit, amíg az egyes kalkulációk szerint esetleg elegendő. Ha a Fidesz lenne ellenzékben és egy baloldali kormány szigorítaná drasztikusan a vendéglátóhelyek kinyitása miatt kiszabható szankciókat, hány perc után kiáltanának diktatúrát? Elképzelt szituációról van szó, innentől hitvitáról beszélünk, amiben aligha egyezik a véleményem a baloldali feltételezésekkel. A járványügyi korlátozások indokoltságát senki, még az ellenzék sem vitatja. Ezek betartása és betartatása nem a kormány, hanem az ország érdeke - függetlenül attól ki van kormányon. Van értelme a vagyonnyilatkozatok jelenlegi formájának? Évek óta köztudott, hogy egyes hatalmas politikusi vagyonoknak (mondjuk Rogán Antal 882 milliós megtakarítása) nem meggyőző a vagyonnyilatkozatból fellelhető forrása. Az én vagyonnyilatkozatom minden soráról mindent lehet tudni, feltételezem, képviselőtársaim is így járnak el. Ha bárkinek a vagyonnyilatkozatával kapcsolatban kétségei támadnak valakinek, vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezhet. Szájer József botránya után több fideszes politikus arról beszélt nekem, hogy ilyen botrányok nem fordulhatnak elő többet, a „rejtett aknákat” még jóval a 2022-es választási kampány előtt el kell távolítani a pártból. Tud ilyenekről? Lesz, aki emiatt nem indul képviselőként 2022-ben? Egy több tízezres tagsággal rendelkező politikai közösségről beszélünk. Senki nem állíthatja, hogy itt mindenki hibátlan, tökéletes, minden gyarlóságtól mentes. Mindig arra törekedtünk, hogy világos legyen, mi az, ami elfogadható, eltűrhető (beleértve a magánélet védelmét is), és mi az, ami túl van ezen. És ha utóbbiról tudomást szerzünk, akkor eddig sem haboztunk cselekedni és ez így lesz ezután is. Ha a külügyminiszter egy olyan üzletemberrel nyaral egy jachton, aki jelentős állami megrendelésekhez jut és utána csak annyi a magyarázat, hogy ketté tudja választani a kormányzati tevékenységét és a magánéletet, az belefér? Mindenkinek a saját döntése, hogy hol nyaral. Ahogy az is, hogyha az alapvetően a magánélet területére tartozó nyaralással kapcsolatosan kérdés merül fel, akkor válaszoljon ezekre. A külügyminiszter ezt megtette. Mennyire tartja életszerűnek, hogy Varga Judit és férje egy ígéretes brüsszeli karrier után hazatérve Balaton-felvidéki remeteéletre akar berendezkedni? Mivel régóta jól ismerem őket, pontosan tudom, hogy ez az igazság. Nem csak törvényesen, de a jó erkölcs szabályait szem előtt tartva jártak el. Varga Judit és családja az én államtitkári felkérésemre jött haza. Tíz év brüsszeli parlamenti tanácsadói munka után az egy éven át járó munkanélküli segély több, mint a magyar államtitkári fizetés. Ez nem helyes es sokat elmond az uniós intézményekről, de ettől még tény. Ők úgy tervezték az életüket, hogy tíz év brüsszeli munka után hazajönnek és a Balaton-felvidéken fognak élni. Kubatov Gábor szerint a 2022-es választás „háború lesz”, amit az Orbán-kormány a rá törő nemzetközi baloldali erőkkel szemben lesz kénytelen megvívni. Ön szerint is így lesz majd? Az ellenzék a választást a kormány elleni háborúnak fogja fel és ha a nemzetközi sajtót figyeli az ember, láthatja, hogy ehhez elég széles körű támogatottságuk van. Még jó, hogy a magyar emberek választják a magyar kormányt, mert másképp az esélyeink rosszabbak lennének. Idehaza pénz, paripa, fegyver – minden a kormányoldalé. Nem visszás ehhez képest azt mondani, hogy hatalmas ellenszélben kell megvívniuk a választást? A parlamentben igaz, hogy jelentős többségünk van, de a nyilvánosságot tekintve már nem. A magyar sajtó sokszínű – hála Istennek -, az online termékek többsége pedig kifejezetten kormánykritikus. Hogy külföldön nagy erőközpontokban drukkolnak a Fidesz bukásának, nehéz lenne vitatni. Mik ezek az erőközpontok? A nyugat-európai nyilvánosságban nagyon kevés barátja van a kormánynak. Itthon, például az egyetemi életben sem gyűjtik a barátokat. A felsőoktatási modellváltás rákényszerítése az intézményekre nem mentes a feszültségektől. Senki nem kényszerít senkit. Az egy szem SZFE-ne kívül, ahol egy személyi kérdés váltott ki tiltakozást, sehol nem látok hasonlót. A modellváltás évek óta a legjobb, ami az egyetemekkel történhetett. Ez a tudományegyetemek számára csupán egy lehetőség és nem kötelezettség. Ha úgy akarják van lehetőségük a modellváltásra, ha úgy látják jobbnak, akkor a jelenlegi formában működnek tovább.

Sebességet váltott a haveri államkapitalizmus

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.02.08. 06:00

A jövő évi választásokat nem lesz könnyű megnyerni, de még nehezebb lesz utána kormányon maradni. A járvány alatt tovább terebélyesedett a NER rendszere.
Egyszer kell csak megnyerni egy választást, de akkor nagyon. Orbán Viktor még 2007-ben mondta ezt Tusványoson. Igaz, akkor azt is mondta, hogy a „szegényekkel kötendő politikai szövetség szükségszerű lépés”. Azt ígérte, ha a Fidesz hatalomra kerül, megteremti majd ezt a szövetséget.  A szegényekkel kötendő szövetségből semmi se lett, viszont kiépült a Nemzeti Együttműködési Rendszere. Ez mára jóval több hű oligarchák szoros gyűrűjénél, hatalomhoz hű vállalkozók holdudvaránál, a közbeszerzések irányított rendszerénél, az uniós források pártközelbe csatornázásánál. A rendszer a hétköznapok részévé vált, a gazdaság, a választók és bizonyos értelemben az ellenzék is idomult hozzá. Lebontása hosszadalmas és bonyolult feladvány lesz. Kérdés, hogy ellenzéki győzelem esetén mennyi mozgástere lesz az új kormánynak a Fidesz által kifeszített gazdasági és intézményi hálóban. Erről beszélgettünk jogásszal, közgazdásszal, korrupciókutatóval, de csak az utóbbi adta nevét a válaszaihoz.  - A járvány második hullámának tetőzésére egyértelművé vált, hogy a kormány sebességet váltott a haveri államkapitalizmus gépezetén. A pénzosztás a válságkezelés ürügyén és annak kulisszái mögött zajlik. Lásd például a Magyar Turisztikai Ügynökség mesés és pályázat nélküli támogatásait, a Szerencsejáték Zrt. által költött pénzeket, a szűnni nem akaró sportberuházásokat, a Magyar Mathias Corvinus Collegium részvényekkel és ingatlanokkal való kistafírozását, a hulladékgazdálkodás magánmonopóliumba adását – fejtegeti Martin József Péter közgazdász, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója. A válságban megnövelt állami kiadások tetemes részének semmi köze nincs a válságkezeléshez. De ez nem jelent paradigmaváltást. Nem arról van szó, hogy a hibrid (demokrácia és diktatúra) közötti rezsimből most diktatúrává alakulna a rendszer, csak felgyorsultak a korábbi trendek. A G-napig tartó időszak a TI ügyvezetője szerint a Simicska Lajosra optimalizált rendszerépítés kora volt, amikor az oligarchák az állam meghosszabbított kezeként kezdtek el működni. Az állami és a magántulajdon közötti határ számos ponton már akkor elmosódott. A cél – a közpénz magánvagyonná transzformálása, elitcsere és a társadalom bizonyos rétegeinek, főleg a kormányhoz lojális köröknek a helyzetbe hozása – azóta sem változott, de a hangsúly már nem a rendszerépítésen és működtetésen, hanem a halmozás felgyorsításán van. Ennek extrém megnyilvánulása Mészáros Lőrinc jórészt EU-s pénzből történt gazdagodása, amelynek sebessége példátlan a gazdaságtörténetben. A gázszerelő milliárdos pályája jól példázza, hogy az új burzsoázia tagjait nem az érdem, a rátermettség és a teljesítmény emeli fel, hanem a hatalom választja ki elsősorban a lojalitás és a hűség elismeréseként.      Jelenleg nincs olyan adat, amely a korrupció elleni elemi lakossági felháborodásra utalna – mutat rá a TI ügyvezetője. - Sőt az Eurobarometer tavalyi felmérése szerint Magyarországon a legnagyobb a korrupció toleranciaindexe az Európai Unióban. A TI tavalyi korábbi kutatása pedig megállapította, hogy a kormánypárti szavazók 80 százaléka nem tekinti veszélynek az állami korrupciót. Kormányváltás esetén Martin szerint a jogállami normákat a gazdaságban is helyre kell állítani, például meg kell szüntetni a szisztematikus torzításokat a közbeszerzési rendszer és az azt részben átfedő uniós pénzosztó mechanizmus működésében, utána azonban a piacra kell bízni a gazdaság újraszerveződését.  Az ellenzéki kormány mozgásterét mindezeken túl erősen befolyásolja majd a legitimáció ereje. (Minél kisebb lesz a győzelem, annál kisebb az esély a békés átmenetre és a tömeges „átállásra”.) Ha sikerülne nagy többséggel nyerni, az lökést adhatna az elszámoltatáshoz is. Bár ehhez azért nem érdemes nagy reményt fűzni: ha Budai Gyula Polt Péterrel a háta mögött ennyire jutott, akkor ennek azért eléggé behatároltak a határai. Az igazságszolgáltatás kulcspozícióiban azonban aligha úszható meg a többes személycsere. Fontos lenne az ügyészség és a különféle hatóságok szakmai autonómiájának visszaállítása. De ha ez megvan, akkor hagyni kell a jogi malmokat maguktól őrölni, s ha ez nem elég a kijátszott vagyonok visszaszerzéséhez, akkor az sajnos elveszett.  Mindezeken túl kevés jogi, gazdasági eszköze lesz az ellenzéki kormánynak a NER felbontására, hacsak nem veszi át a Fidesz módszereit. Ehhez persze alkotmányozó többségre lenne szükség. Másrészt nehezen lenne elfogadtatható az ellenzéki szavazókkal. A korrupciós játszmák megtörése hosszú évekbe telhet, hiszen ehhez el kell hagyni az eddig követett magatartásmintákat.  
Beárazták a rendszerszintű korrupciót Tévedés lenne azt hinni, hogy a jelenlegi rendszernek csak a csúcson ülő néhány oligarcha a nyertese, a rendszer haszonélvezői köre ennél sokkal szélesebb – hívja fel a figyelmet a Martin József Péter. A magánberuházási ráta (az üzleti beruházások aránya a nemzeti jövedelemhez) 2019-ben a második legmagasabb volt Európában. Ennek több oka volt, például a negatív reálkamat okozta olcsó hitelek, de az is, hogy a gazdasági szereplők egy része vélhetően „beárazta” a jogállamiság romlását, a rendszerszintű korrupciót, és megbékéltek azzal a helyzettel, hogy a magyar piacon a kormánybarátság többet érhet bármilyen innovációnál. A Simicska-birodalom villámgyors összeomlása is azt mutatja, hogy a lojalitás döntő szerepet játszik a rendszer fennmaradásában. Ha megszűnik a barátság a kormányfővel, a helyeket feltörekvő NER-lovagokkal töltik be. A NER cégbirodalmak pénzmozgásait figyelve azért látszik, hogy a többségük életképtelen rendszeres uniós és állami források nélkül. Gondoljunk csak a KESMA cégekre, amelyek közül önmagában a TV2 tavaly 17 milliárd forintos dotációt kapott hirdetések révén. Mészáros Eszterházy-birtokaival vetekedő földvagyona pedig a földalapú uniós támogatások feltételeinek átírásával gyorsan lenullázható. Ezek a pénzcsapok pedig elzárhatóak egy esetleges kormányváltáskor – mondta a Népszavának egy másik szakértő. A társaságok mérlegeiből is rendkívül behatárolt mozgástér olvasható ki. A közbeszerzési győzelmeket egymásra halmozó építőipari cégek például meglepően kevés saját erőforrással rendelkeznek. A Közgép kiesése a minimálisnál is kevésbé zavarta meg az építkezéseket. A tényleges munkát elvégző alvállalkozók egyszerűen egy másik társaság ernyője alatt gyűltek össze. A nagy holdingok többsége mesterségesen felpumpált, valós piaci stratégiával, struktúrával és eszközökkel nem bíró cég. Pozíciójuk megtartásában persze sokat segíthetnek a különféle koncessziók. A kormány épp most árusítja ki a hulladékágazatot és az elektronikus jegyértékesítést. De amíg Simicska szisztematikusan építkezett, Mészáros-köre egyszerű parazita. A felhalmozott vagyon nagysága így is tekintélyes. Éves szinten átlagosan a GDP 5 százalékát tehette ki. Akad aki szerint a párt közeli alapítványok – az alaptörvény utolsó módosításával az állami ellenőrzés alól kivont - vagyona önmagában elegendő a holdudvar akár több cikluson át való kitartására. A Mathiasnak átadott vagyontömeg az összes pártalapítványnak juttatott támogatás hússzorosa. 

A Fideszhez lojálisak az állami intézmények vezetői

Némi támpontot adhat ehhez a Forbes céges és magánvagyonokról készített listája. A legismertebb stróman, Mészáros Lőrinc és családja uralta cégháló értékét 254 milliárd forintra teszik, míg magánvagyonát 500 milliárd fölé. A NER-hez sorolható vállalkozók összvagyona ugyanezen lista szerint jóval meghaladja az ezermilliárd forintot. A jövő évi választások után megalakuló új kabinet munkáját a gazdasági háttér mellett erősen meghatározza majd a kormány, illetve a végrehajtó hatalom működését ellenőrző, esetlegesen korlátozó autonóm és erős jogkörökkel rendelkező állami intézmények vezetősége. Márpedig ezek túlnyomó részét most Fidesz-hű kinevezettek foglalják el, méghozzá többségükben jó sokáig. A fontos pozíciók közül csak a köztársasági elnök kinevezése jár le a jövő évi választások előtt. A Monetáris Tanács volt alelnöke előzékenyen lemondott tavaly, így oda újabb Fidesz jelöltet betonozhattak be jó sok évig. Az Állami Számvevőszék és az NMMH/Médiatanács élére, a Monetáris Tanács három, az Alkotmánybíróság 4 helyére már az új kormány delegálhatja embereit. De a fideszes többség akkor is megmarad. Az Országos Bírói Hivatal elnökének, illetve a legfőbb ügyésznek 2028-ban jár le a mandátuma. A Kúria tavaly kinevezett új elnöke 2029-ig marad hivatalban, míg a Gazdasági Versenyhivatal elnöke 2026-ig. Matolcsy György 2025-ig vezetheti a Magyar Nemzeti Bankot.

Müller: Orvosi javallatra előnyben lehet részesíteni egyik vakcinát a másikkal szemben

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.02.07. 17:51

Fotó: Vadnai Szabolcs / koronavirus.gov.hu
A kiegyensúlyozott magyar járványügyi adatok ellenére sem szabad hátradőlni, most van itt az ideje az oltakozásnak - hangsúlyozta az országos tisztifőorvos vasárnap a közmédiának nyilatkozva.
Müller Cecília elmondta, hogy Magyarországon mintegy tíz napja nagyon hasonlóak a járványügyi adatok, példaként említve, hogy szombaton 1370 embernél mutatták ki a koronavírus-fertőzést, és 64-en életüket vesztették, kórházban 3578 beteget ápolnak és 291-en vannak lélegeztetőgépen. Az esetszámok stagnálása mellett a szennyvízben mért adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy "némelyik helyen bizonyos enyhe fokú emelkedés" indult - hívta fel a figyelmet. Müller Cecília szerint a "kiegyensúlyozottnak tűnő" magyar adatok ellenére sem szabad hátradőlni, - mint fogalmazott - "éppen most van itt az ideje annak, hogy oltakozzunk". A tisztifőorvos azt is fontosnak nevezte, hogy minél többen és minél gyorsabban oltassák be magukat. Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központban (NNK) jó eredménnyel lezárult az orosz vakcina, a Szputnyik V vizsgálata, így mostantól ez az oltóanyag is használható Magyarországon a korábban már engedélyezett Pfizer-BioNTech, Moderna és AstraZeneca oltóanyagai mellett. Magyarország a Szputnyik V-ből egymillió ember beoltásához elegendő vakcinát vár és további 2,5 millió ember vakcinációjához szükséges Sinopharm-védőoltást Kínából. Az országos tisztifőorvos a különféle vakcinák működési mechanizmusát is ismertetve kiemelte: bármelyik vakcina jobb, mint anélkül veszélyben élni, és az oltóanyagok széles palettája nagyobb lehetőséget biztosít. Legfontosabb célnak elsőként a legesendőbbek megvédését, a súlyos megbetegedések és halálozások számának csökkentését nevezte. Az országos tisztifőorvos kifejtette: "szerencse a szerencsétlenségben", hogy a koronavírus ellen "bármely technológiával" készült vakcina hatásos tud lenni. Ezzel szemben példaként idézte fel a influenza H1N1-variánsát, amely ellen csak a teljesen inaktivált vírust tartalmazó vakcina működött hatékonyan, mint amilyen a magyar oltóanyag volt. A koronavírus ellen a kínai Sinopharm-oltóanyag használ ilyen mechanizmust - jelezte. Az országos tisztifőorvos szerint "kizárólag orvosi javallatra" előfordulhat, hogy az orvos előnyben részesíti az egyik vakcinát a másikkal szemben a betege számára. Müller Cecília jelezte azt is, hogy eddig 286 379 embert oltottak be az első adag vakcinával, több mint 105 ezren a másodikban is részesültek. Emlékeztetett arra, hogy a három oltási kampányból kettő már lezárult: az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális intézmények lakóinak, dolgozóinak - több mint 80 ezer ember - oltása megtörtént. Elkezdődött a legidősebbek oltási kampánya is, amelyben nagy mértékben támaszkodnak a háziorvosok segítségére, akik nagyon pozitív tapasztalatokat szereztek. A tisztifőorvos egyúttal ennek kapcsán köszönetet mondott a háziorvosoknak, az önkormányzatoknak és a betegszállítóknak is.